Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

Műemléki séták

Rákóczi püspökének

Amint elhagyjuk Felnémetet, páratlan szépségű völgykatlanba érünk, Az űt mindkét oldalán a barna különböző árnyalataival bor. zongató sziklafalak emelked. nek meredeken, szinte kö. rülbástyázva, védve a szeszélyesen kanyargó Eger patakot.

A turista megbabonázva

ér Szarvaskőbe. Ez a kis község, — ezt túlzás nélkül mondhatjuk — egyike legszebb hegyi falvalnknak. A lombok harsány zöldjében úgy bújnak meg a piros cseréptető« házak, mint anyjuktól óvott apróságok.

A település nevezetessége nemcsak ez az elbűvölő panoráma, hanem egy magas, meredek sziklán, a Kese- lyö-ormon álló várrom, ame. lyet három oldalról szikla, tömbök őriznek, s csak keletről köti össze egy hegy. nyak a többi vonulattal.

A vár, s egyúttal a község nevét Szegedi János történész, nyel vész fejtett* meg. Véleménye szerint egy hajdani vadászat alkalmából addig űztek errefelé egy szarvast, amíg a nemes állat a aziklacaúcsra menekülve, onnan a mélységbe nem zuhant. Igaz, vagy vitatható ez a magyarázat? Ki .tudja, egy biztos: nagyon kifejezőnek tűnik. Az vi. szent már tény, hogy 1393- ban Zarwaskew néven emlegetik ezt a községet. A várat valószínűleg 1261 és 1295 között építették. IV. Béla 1261 -e* adománylevele még nem említi, az egri káptalan egy 1295-ös határ, járó okmánya viszont már megnevezi. Az 1333. évi pápai tizedjegyzék felsorolja plébániáját, méghozzá Subsastri Episcopi néven, ezért emlegetik sokáig Püspök-váraljának, majd a XIV. XV. században Szarvaskő-váraljának hívják. Az egri püspök 1493—94. évi számadási könyve az egyház- fejedelem birtokai közé so- rólja. Fenntartása és az itt élő őrség eltartására egyes helységeket hozzácsatoltak. Többek között Baktat, Bátort, Beesőt. Deméndet, Fe* démest és Kereesendet.

Az itt élő, robotoló jobbágyok a sziklai erősség urainak adóztak hosszú századokon át.

1

A falak alatt nem táboroztak nagy seregek, a vár krónikája mégis fordulatokban, történelmi eseményekben bővelkedő.

Mohács után, a három részre szakadt országban a kegyetlenségéről ismert Sza. pólyái János ée l. Ferdinand, a Habsburg király csapatai vívták elkeseredett harcait. Nemcsak koronás uraik érdekéért, hanem a maguk javáért is: pusztítot(Fotó: Szántó György)

menedéke...

Történetek a szarvaskői várról

t»k, raboltak, gyilkoltak a váltakozó szerencsével folyó küzdelem során. A Dózsát kivégeztető volt erdélyi vajda 1527-ben Frdódy Simon egri püspöknek adományozta Szarvaskőt, aki Péter nevű testvérét nevezte ki várnagynak, ö nem sokáig élvezhette javadalmát, mert Ferdinand katonái még ebben az évben elfoglalták Egert, s készültek Szarvaskő ellen is. ahol a két testvér, János király híveivel, meghúzta magát, Csak fél évig maradhattak békén, ekkor azonban engedni Is kellett a túlerőnek, s a vár a császáriak birtokába került.

1530-ban a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc fészkelte magát ide, kiterjesztette uralmát a környező községekre is. A hatalomra vágyó parancsnok úgy vélte, hogy holtáig halászhat a zavarosban, uralhatja a vidéket.

SzalahéIV Tamás. Habs- burg-párti püspök kénytelen volt meghátrálni, Az egyházi javakat — a béke kedvéért — papírforma szerint zálogba adta a hatalmasko- dónak. fi azonban még többre vágyott, s megsarcolta a szomszédos birtokokat is, Érezte: azt tehet, amit akar. hiszen hiányzik a rendet teremtő, a törvényességet biztosító központi hatalom. Az sem zavarta, hogy egyre.másra panaszkodtak rá az országgyűléseken. kapcsolataiban, összeköttetéseiben bízott, s nem engedett Frangepán Ferenc püspök erélyes parancsának sem. Nem zavarta a török közeliét©, az egész Heves megyét fenyegető támadás híre sem,

Az 1545. évi országgyűlés kimondta, hogy a várat le kell rombolni, és jövedelmeit Eger erősségének fenntartására kell fordítani. Horváth semmibe vette ezt a határo-' zatot is. Az új püspök. Oláh

Miklós, végleg megunta a sok huzavonát, keményen megregulázta az önkényeskedő várnagyot, helyébe Szalkay Balázst nevezte ki Dobó István,

A nyakas nagyúr távozott, ám a várhoz tartozó birtokokat továbbra is adóztatta.

2

Szarvaskő, Eger 1552-es ostroma idején nem játszott különösebb szerepet. 1564- ben Mágócsi Gáspár lett az egri és a szarvaskői kapitány. Amikor 1596-ban Dobó hajdani erőssége elesett, Gáli János, a sziklára épült feszek várnagya, az őrséggel együtt elmenekült, így aztán itt is a török rendezkedett be 1687-ig.

Az eseménytelen évtizedek után fordulópontot jelentett a Rákóczi-szabadság- hare. Telekessy István egri püspök és a megye örökös főispánja eleinte császárpárti volt, és az udvar politikáiét vallotta magáénak. Amikor Bercsényi Miklós 1703-ban bevonult Egerbe, ellenállt. A generális, aki egyébként ismert volt hirtelenségéről, feldühödött, és a főpapot elfogatta,

Érdekes, hogy ez a kulturált, sokoldalúan képzett ember nem érzett haragot, nem vágyott bosszúra, s idővel — belátva a hare jogosságát, — a fejedelemhez csatlakozott, s egyik legkitartóbb hívévé lett, olyany- nyira, hogy ellenlábasai a „kuruc püspök" titulussal látták el.

1705-ben már ő fogadta a nevezetes Ráekapunál Rákóczit.

A detroitija léstől, a Habs- burg-ház trónfosztásától

ugyan húzódozott, ám a határozatot mégis aláírta. El. lenfelei hamar akcióba léptek. XI. Kelemen pápa 1709. ben kiadott brevéjóben a fejedelemhez pártolt papságot büntetéssel fenyegette meg. Erre hivatkozva Keresztély Ákos, az ország bíboros prí. mása megidézte Pozsonyba, és felszólította, hogy személyesen tisztázza magát.

Ö azonban nem élt a lehetőséggel, inkább Rákóczi, ra hallgatott, és csak írásban mentetté ki magát,

Amikor észrevette, hogy hanyatlik a szabadság csillaga, a szarvaskői várba vonult vissza. Itt értesült ar. ról, hogy a nagypréposttal, az egri káptalannal, a papsággal és a szerzetesekkel együtt megfosztották hivatalától. Utódját, gróf Csák Imrét Hatvanban be is iktatták.

Telekessy hiába tiltakozott: értékeit lefoglalták, vagyonát elkobozták. Hosszú idő telt el, míg végre ren. deződött' helyzete, s a pápa közbenjárásába a császár is aláírta a kegyelmi okmányt. Addig Szarvaskőn élt, méghozzá anyagi gondokkal küszködve.

Számkivetésének emlékét őrzi az a menedékház, amelyet a Bélapátfalvi Cementgyár alakított át üdülőnek, s amely ma is az ő nevét viseli.

A váron — miután senki nem gondozta, lakta — úrrá lett az enyészet. A falakat megnyirbálta az idő, s századunk húszas éveiben az utolsó oromzat is ledőlt.

Ám a romok ebben a fes. tői környezetben mégis múltat idéznek. Egy tisztességes, egy bátor ember emlékét, aki neveltetésével, korábbi gondolatvilágával szakítva, kuruc püspökké mert lenni.

Pécsi István

Palőckutatás az Alföldön

A Szolnok és Heves megyei Múzeumi Igazgatóságok közös vállalkozáséban újabb tudományos munka jelertt meg az alföldi palóckutatásról. A Csépa és a Palóc- ság című tanulmány 35 szerzői íven, 15 fejezetben vizsgálja a XVIII. század elején a Nógrád vidékéről a Tisza mentére települt palócok eredetét, hogyan találtak új otthonra az Alföldön, mit őriztek meg a magukkal hozott kultúrából, népszokásokból?

A néprajzosok tudományos vizsgálódása arra a következtetésre jutott, hogy a Nógrád megyei palóc kis- nemesek által újjátelepitett Tisza menti Csépa, bár tipikus alföldi íh!u lett, a kisnemesi jelleg egyes vonásait ma is őrzi, lakói megtartották ünnepi, táplálkozási, temetkezési szokásaikat! A palócdialektust, a jellegzetes beszédformát már csak a község legidősebb emberei használják, történelmi múltjukat viszont jól ismerik.’ Erről tanúskodnak az egyes családok sublótjaiban őrzött nemesi levelek, birtokjogi okmányok és más írásos emlékek.

Az alföldi palóckutatásról szóló első kötet 1973-ban jelent meg, s a Jászdózséra bevándorolt észak-magyarországi palőcság életét kíséri nyomon, A tervek szerint a továbbiakban Zagyvaréka- son és Tiszapüspökiben folytatnak hasonló kutató és feltáró munkát.

Savaria-verseny

Szombathelyen

Az idén június 5-tól 7-ig a tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Savaria-na- pok kiemelkedő eseményeként a Savaria nemzetközi táncversenyt és a magyar téncbajnokságot. Tizenhat ország táncosait, a világ amatőr versenymozgalmának jeles képviselőit hívták meg Szombathelyre. A magyarokon kívül Anglia, Ausztria, Ausztrália, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Japán, Jugoszlávia. Lengyelország, az NDK, az NSZK. Olaszország éz a Szovjetunió legjobb párosai vesznek részt a versenyen. Parkettre lép a latín- amerikai táncok világbajnok angol párosa, Donnie Bums és Gaynor Fair-Weather,

valamint a standard világ- bajnokság első helyezettje, az ugyancsak angol Welsh— Gílmartin páros.

A verseny június 5-én Körmenden a standard táncok magyar bajnokságával kezdődik, maid Szombathelyen, a művelődési és sport- házban folytatódik. A kísérőzenét ezúttal is a BM Határőrség Zenekara szolgáltatja.

' * ” (MTI)

EGY VÁROS ÜJJÁSZÜLETÉSE. Magyaróvár, a régi határ- menti város szépül, fejlődik. A közeimül! ban számos régi műemlék épületet, szobrot állítottak helyre. Képünkön a Nepomuki Szent János műemlék szobra a Lajta-csatorna hídján.

(MTI fotó — Fényes Tamás felv, — KS)

BÉNYEI JÓZSEF:

Magyar írók perei

11, Pallos alatt (II.)

Fogler Sebestyén azzal vádolta, hogy szolgáló 1 mostohalányát mesgyilkel- I ta. Kerekes Menyhért a vármegye elé is tdézj Lisz- tit, s ő, az alispán lesz mindvégig a büntetés szorgalmazója. Liszt! azonban ellentámadást indít, 1658 márciusában a pozsonyi káptalannal vizsgálatot indíttatott, s ennek során tisztázták.

1 Igen, főúr volt, családi I összeköttetései voltak, s pén- I ze is. Nem tudni, honnan. I Ugyanis mellőzték, rangot I nem kapott, sokat költött, 1 birtokait elzálogosította.

Mégis volt pénze. Nem az

rfwVjmt&mitj

k 1.981. június csütörtök

ördög erszényéből persze. Hanem csinált. Először alkímiával próbálkozott, majd mással. (Megjegyezzük, nagybátyját, Istvánt alkímia után következő hamis pénz gyártásáért ítélték el Pozsonyban.) Lisztinek természettudományos műveltsége volt, szerződtetett hát egy állandó vegyészt, Bellin Leonárdot. Tudatosan terjesztette magáról az ördöngösséget, félelmet akart kelteni, feltehetően a nyugodt pénzveréshez.

A vegyész mérgeket is készített, s több tanú vallotta, hogy meg akarta mérgezni nagybátyja családját, többek között Miklós mester bécsi hóhérral, aki majd az ő fejét veszi. A környéken már nemcsak ördöngősnek s kegyetlennek tartják: gyilkosnak, méregkeverőnek is. Kerekes Menyhért alispán es Liszti

Janó* most már jobban vigyáz: gyűjteni kezdik az adatokat tudatosan Liszti ellen.

Végül a mosoni küldöttek 1659 júliusában a pozsonyi országgyűlésen nyilvánosan a rendek előtt vádolták meg Lisztit, bizonyítékokkal támasztván alá vádjukat. A rendek a 112. törvénycikkben szigorú vizsgálatot rendeltek el. A vizsgálat azonban csak 1660-ban indult, s a pénzhamisítás nem is szerepelt a vádpontok között. Liszti felkészülhetett a védekezésre pénzzel, összeköttetéssel, bűnjelek megsemmisítésével.

A pénzhamisító

A vizsgálatot Madách János vezette, a per töredékesen fennmaradt jegyzőkönyve szerint tizennégy tanút hallgattak meg, mindenki vádolja, mégsem idézik törvénybe, ítélet sem született. Lísztj János azonban ismét támad, s Majláth Miklós koronaügyész a pozsonyi káptalannal új vizsgálatot rendel el. Most tizenhét tanút kérdeztek, s hat bűn valódiságéra keresték a választ: okirat- és pecséthamisítás, • gyújtogatások, gyilkosságok együtt idegen gyermek be- becsempészésével, mérgezések, ördöngösség és egyéb más bűnök dolgában. Moró Ignácz kanonok és Tersich Péter „udvari ember” alapos munkát végzett: a tanúk alapján a vádat beigazoló- dottnak látták, ezért fej- és jószágvesztésre ítélték, 1661. május 26-ra törvénybe idézték.

Lisati azonban most merészet lépett: megvesztegette a nádort, elengedte 40 000 forintnyi adósságát. Wesselényi Ferenc hálás volt — s Lipót császártól kieszközölte a per felfüggesztését, az idézés elhalasztását bizonytalan

időre. Liszti azonban forrónak érezte itthon a talajt, Ausztriába ment, ahol folytatta a pénzcsinálást. Nem sokáig: 166Í augusztusában elfogták, miután Bécsben tetten érték. 1682. december 22- én pedig mint hamis pénzkészítőt pallos általi halálra ítélték. Jellemző adalék: a per során a magyarországi vádakat, beigazolt bűnöket teljesen figyelmen kívül hág,',dák, az osztrák bíróságot ezek az ügyek nem érdekelték. A következő év elején az akkor negyven—negyvenkét éves férfit lefejezték. Érdekesség: György nevű „fia” is börtönben halt meg fiatalon, párbajban véletlenül agyonlőtt egy embert.

S még valami: miután osztrák bíróság ítélkezett Liszti ügyében, birtoka a királyra szállt. A magyar ren- dek aztán, amikor az 1662 májusi országgyűlésen a király elé terjesztették sérelmeiket, abban 53. pontként szerepelt a Liszti-ügy is. S lám, végül Liszti János valóban megkapta az annyira óhajtott birtokokat 1662 szeptemberében.

Ki volt hét Liszti László? Életrajzírója, Komáromy András így összegzi véleményét: „Nem volt sem boszorkánymester, sem őrült rajongó, de gonosz indulatú, elvetemedett, képmutató ember, határtalan pénzvágyó, haszonleső, ki előtt nem volt semmi szent, semmi kegyelt, s föláldozott volna bármit, hogy aljas vágyait kielégíthesse. Gonosz üzelmei. bűnös szenvedélyei miatt ellentétbe helyezte magát a társadalommal, gyilkolt, mérgezett, ha érdeke úgy hoa*.**» magával”.

A nevéhez fűződő legkü- lönb verset Babits Mihály írta. Róla, Liszti LászlóróL Íme, zárósorai:

„Későn ugyan bántam.

ugyan megsirattam, hogy a Krisztus igaz útjait

elhagytam, '

Hóhér fene marka fenyeget most engem.

Hóhér kardja küldi Isten elé lelkem:

Az leszen bírája, akinek

adósa — 1 Könyörög) érettem,

lybanoni rózsa 1“ ] L (Folytatjuk) J