Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

A mezőgazdasági üzemekben a munka minden folyama­tában egyre nagyobb jelentősege van a gazdaságos tech­nológiáknak, így van ez a növényvédelemben isi mai összeállításunkban többek között arról szólunk, milyen eredményeket értek el kutatásaikban e téren a Kerté­szeti Egyetem növényvédelmi tanszékén. (MTI Külföldi Képszolgálat) Vigyázzunk a fákra! A városok fejlesztésének a faáilpmsnv egyre, nagyobb hányada esik áldozatul,. A települések rohamos növéke. désével fokozódik a közle­kedés helyigénye is, sajnos főként a faállomány, illetve a növényzet royására. So­kan úgy vélik. hogy a fa csak díszítőelem. amely nyáron ugyan árnyékot ad. de alapjában véve értékes helyet foglal el. Vannak, akik a fákat veszélyforrá. soknak tekintik, és ha egy ittas vezető a fának rohan, a fát okolják a balesetért. Parkolóhelyek hiányában az* autók beállnak a fák mellé, keményre tapossák annak 'környékét, elzárják a gyö­kérzetet a természetes lég­cserétől és a folyadékáram­lástól. s gyakran olajszeny- nyeződéssel is veszélyeztetik életerejét. Az útmenti fák fejlődésükben idővel vissza­maradnak. sőt gyakran pusz. tulásra vannak ítélve. A városi lakossáp oxigén- szükségletének fedezésére lakosonként 3(1—40 négy­zetméter zöldfelület szüksé­ges. Ez kevés városban van meg. tehát csak a legindo. koltabb esetben szabad élő fát feláldozni. Tapasztalati tény, hogy a városban fenn­tartott fák és zöldterületek lélektanilag messze felülmúl. nak bármely költséges tech­nikai alkotást, és a ter­mészettől már erősen eltá. volodó városi környezetben megfizethetetlen jelentősé­gűek. A fák melegmérséke­lő hatása sem elhanyagolha­tó szempont. A lombos fák­kal övezett utak és parkfe­lületek hőmérséklete 3—5 C. fokkal alacsonyabb. Egy 50 —100 méter széles fásított zöld sáv 3,5—4 C-fokkal mérsékeli a meleget. Az asz­falttal. betonnal burkolt te­rület és a zöldövezet közt a hőmérsékletkülönbség folytén légcsere áll elő. ami felfris­sülést Visz az átmelegedett utcákba és lakásokba. Ugyan­akkor az útmenti fák szél­fogó porszűrő és zajcsök­kentő hatásúak. A közleke­dés zaját és szennyét a la­kóterületeken legjobban a széles fa. és bokorsávok csökkentik. Képünk tanúsága szerint a svájci autósok is nagy elő­szeretett«!! választják ezt a fákra nézve igen veszélyes parkolási módot (a kép egyébként akár nálunk is készülhetett volna). Pedig a kis alpesi országban igen szigorú természetvédelmi törvények vannak. A tudomány tormtlőerővé válik.,. Ojabl? RiüivÉstrByifcscIci saerek az allati kärteuök allen A Kertészeti Kgyetem nö­vényvédelmi tanszékén az oktatás é« a termelőüzemek­nek nyújtott folyamatos szaktanácsadás mellett, ál­landó kutatómunka is folyik. Folyamatosan vizsgálják a kártevők, kórokozók elleni védekezés lehetőségeit. Me­lyek ennek a kutatásnak a legújabb eredményei? — kérdezzük dr. Farkas Ká­roly egyetemi docenst. — Jelenleg szabadalmi tje. jelentés alatt All a fonálfér. gek ellen jól alkalmazható növényvédő szer, amelyet egyik gyógyszergyárunk megbízásából az egyetem zöldségtermesztési intézeté­vel dolgoztunk ki. Ha a szer beválik, nem kell kemény va­lutáért importálnunk a fo­nálférgek elleni növényvédő szert, és olyan — nagy mennyiségben gyártott — gyógyszer, gyógyszertári mel­léktermékét használjuk fel, amelynek megsemmisítése környezetszennyezési szem­pontok miatt különösen nagy gondot jelentene. Ily mó. dón felhasználva, rendkívül előnyös, mert a környezetet nem szennyező, kis meny. nyiségben kerül felhaszná­lásra. A talajban lebom- llk, és közben nemcsak a fonálférgeket, hanem több talajlakó gombát is elpusz­tít. A palántadőlést okozó ún. rizoktóniás belegség elleni hatásának vizsgálatakor a kezelt állománynak több mint 90 százaléka megma­radt, a kezeletlen állomány­ból pedig alig néhány nö. vény. Sajnos a szer nagyon agresszív, megtámadja a v». sat U. Folyadék formájáljan gondot okozhat a kijuttatá­sa, de már granulátum for­májában is rendelkezésünk­re áll. Még nem tudjuk meg. mondani, melyik kerül ‘for. Balomba a kettő közül. — Milyen egyéb növény- védőszer.kutatási eredménye van még a tanszéknek? — A Pyrotox után — amely az 1970. évi BNV nagydíját pyerte el — a Pyrotox U1,V permetezőszert is előállítottuk, amelyből nagyon kis mennyiség (ezt jelzi az angol Ultra-Low. Volume =* „ultra-kis-meny- nyiség” rövidítés), hektáran. ként mintegy 6 liter is bő­ven elegendő. Egyelőre azon­ban csak zárt térben törté­nő felhasználásra, raktári kártevők ellen engedélyezték. Kísérleteink szerint a zárt termesz tőberendezésekben ál­lati kártevők ellen is Igen jó hatású, Forgalomba hoza­tala szintén valutamegtaka­rítást. jelentene, és' nemcsak a növényvédelemben, hanem humán vonatkozásban is: a legyek és szúnyogok ellen is felhasználható lenne. Éj­jel kipermetezve a szúnyo­gokat megfelelően gyérítené. — A következő újdonság a gyalogakáccal fügR össze. Megfigyelték, hogy ennek a növényfajtának szinte alig van állati kártevője. Adó­dott a feltételezés, hogy em. nek oka valamilyen, a nö­vényben található riasztó hatású anyag. Előállították ezt az anyagot; vizsgálják egyrészt a kémiai összeté­telét, mi pedig kísérleteink- ben a tényleges riasztó ha­tást. — Visszatérve a fvnálfér. gek re: az ellenük való vé­dekezés kutatása milyen gyakorlati eremdényekkel járhat? — A hosszú élettartamú növények — szőlő, gyümölcs — telepítése előtt a leendő ültetvény talaját vizsgálják, de nagyon fontos állati kártevőkre nem tesztelnek, illetve sokszor nagyon nagy költséggel végeznek talajfer- tőtlenítést. Erre sok eset­ben nem lenne szükség, mert a leendő gyümölcsös talaja, ból hiányoznak — vagy na­gyon kis mennyiségben van­nak jelen — a vírusokat terjesztő fonálférgek, ame, lyek indokolttá tennék a drága védekezést is. Ha a gyümölcsös talaját telepítés előtt megvizsgáltatnák, a fe­leslegesen végzett fertőtle­nítés elhagyása a telepítési költséget jelentősen csők. kentené; csonthéjasoknál 50, intenzív telepítésű almaül­tetvényeknél 25 százalékkal. Szerencsés dolog lenne újra felfedezni a szerves trágyát, mert a talajba juttatott trá. gya elősegíti a hurokvető — ragadozó — gombák szapo. rndását, amelyek a fonálfér. gek természetes ellenségei. B. Gcges Mária Víztisztító növények A trópusi és szubtrópusi vidékeken a vízijácint .való. 6ágos élő szőnyeget alkot­va terül el a természetes vizek felszínén, ezért aka­dályozza az oxigén felhal. mozódását a vízben, vala­mint zavarja a hajózást és az öntözést is. A legújabb vizsgálatok szerint azonban a vízijácint kitűnően alkal­mas víztárolók szennyeződé­sének megakadályozására is. Az ipari tevékenység, a köz. tekédé* és a városi csator. nézás következtében számos szerves és szervetlen vegyü. let, jut a tárolók vizébe. A vízijácint megköti a nehéz, fémeket (kadmium. ólom, higany), a különféle rovar­ölő szereket, sőt a foszfá. tokát és a fenolokat is. El. sősorban hosszú gyökerei nyelik el ezeket az anyago­kat. A gyökérzet tömege kedvező esetben akár két­hetenként is megkétszerező­dik, Egy hektárnyi terület. ről naponta száz kilogramm száraz „széna" takarítható be. Ha a víz nincs sz.eny- nyezve mérgező ipari hul­ladékanyagokkal, ez a szé- namennyiség háziállatok számára olcsó takarmányo­zásra fordítható, Kazahsztán a Szovjetunió ázsiai felének délnyugati ré­szén fekszik, IS millió em­ber él itt, 2717 ezer'km* te­rületen. Földrajzi szempont­ból rendkívül változatos tájakat foglal magába, óriá­si hegyei, végtelen sztyep­péi, lapályai, tavai, folyói, de vannak sivatagi és félsi­vatagi területei is. Ásványi kincsekben gazdag terület Kazahsztán. Mezőgazdasá­gában gabona a fötermény, de termesztenek itt cukor­répát, dohányt, kukoricát és a déli területeken gyapotot is. A Szovjetunió sivatagi és félsivatagi területein az utóbbi harminc évben je­lentős területeket tettek ter­mővé, Ez a termés zetformá- ló, átalakító munka állandó ebben a hatalmas országban. Évenként, kelnek életre a földhektárok százezrei a si­vatagokban és a félslvata- gokban. Csatornákat építe­nek, mocsarakat csapolnak le, növelik az öntözött te­rületeket, és a sivatagból hódított vidékeken erdősá­vokkal, bokrokkal kötik meg, védik az eróziótól és a sivatag terjeszkedésétől, a szelektől a talajt. -Gabonát, zöldségféléket, gyapotot termesztenek azután a meg. hódított területeken. Nagy teljesítményű talajmogmunkáié gép# a Szovjetunió egyik legszárazabb köztársasá­gában, Kazahsztánban, csatornaépítés közben. MAI műsorok: 111(111 Kossuth rádió 8.27 Madrigálok. 8.50 Nó­ták. 9.20 Irodalmi évfordu­lónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Csata minden áldott nap. 10.48 Fúvószene. 11.05 Régi híres énekesek műsorából. 11.25 Magának mennyibe van? 11.40 A Balogh csa­lód. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Filmtükörkép. 12.50 Zenemúzeum. 13.49 Az Ál­lami Népi Együttes felvé­teleiből. 14.29 Az elbeszé­lés klasszikusai. 15.10 Nép­zenei találkozó. 15.30 Szü­letett 9 éves korában. (Dok.-játék) 16.05 Nadá- nyi Zoltán válogatott ver­sei. 16.15 Magyar előadó- művészek. 17.07 Pannónia Kupa. 17.18 Olvastam va­lahol... 17.38 Délutáni rá­diószínház. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Es­ti magazin. 19,15 Kapcsol­juk a 6-os stúdiót. 20.15 A „Baráti hegyektől" Pári­zsig. 20.35 Prológus (Hein­rich Heine versei). 20.42 örökzöld dallamok. 21.40 A gyorsuló idő nyomában a 2000. évig, 22.15 Sporthí­rek. 22.20 Tíz perc külpoli­tika. 22.30 Palotai álmok (Zenés játék). 23.37 Josef Suk Dvorzsék-műveket he­gedül. Petőfi rádió 8.05 Daljátékokból, 8.20 Tíz perc külpolitika, 8.33 Nap­közben. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 A népművészet mes­tereinek felvételeiből. 12.50 Zselici cselédházak. 13.25 Látószög. 13.30 Tücsök és bogár. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Nemzet­közi kapcsolatok a XX, században. 16.33 Útközben, 16.35 Idősebbek hullám­hosszán. ‘17.30 Hol — mi? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Pan­nónia Kupa. 20.38 Egy show és más semmi. 22.09 Nótacsokor. 23.15 A dzsessz a 70-eg években, 15.55 Kertünk — udvarunk. 16.20 Nagy folyók a tör­ténelem visszfényében. (Francia—magyar filmsoro­zat). 17.25 Az első akadá­lyok — tegnap és ma (Vi- taműsor). 17.55 Telesport. 18.20 Másfél millió lépés Magyarországon. 19.10 Té­vétorna. 19.15 Esti mese. A természetkedvelő kismoz- dnny, 19.30 Tv-híradó. 20.00 Pityke őrmester (Magyar filmsorozat). 20,10 Kék fény (Riportműsor). 21,10 Angi Vera (Magyar film). A kórházban árvagyerek­ként felcseperedett és se­gédnővérként ott dolgozó hősnő 194S táján egy gyű­lésen vádaskodni kezd az orvosok, s az intézmény vezetője ellen. A kórház igazgatója felháborodik vé­dence kirohanásain, hálát­lanságain, de a kerületi párttitkár felfigyel a „szó­kimondó bátorságra", és pártiskolára küldi Angi Verát... 22.40 Tv-híradó 3. * 2. MŰSOR 19.05 Unser Bildschirm — A mi képernyőnk. A pé­csi körzeti stúdió műsora. 19.30 Tvhíradó. 20.00 Ker­tünk — udvarunk. Riport­film. 20.20 Testünk. Az idegek. 20.50 Férfi kosár­labda Európa-bajnoksóg. A döntök közvetítése Prá­gából. Kb. 21.20 Tv-híradó 2. 22.15 Milyen partnerek vagyunk? .ÜmmösGí 1981. június 4., csütörtök Csatornaépítés Kazahsztánban

Next

/
Thumbnails
Contents