Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÄCS AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VILÁG FROLETARJAI, EGYESÜLJETEK I XXXII. évfolyam, 149. szám ÁRA: 1.40 FORINT 1981. június 27.. szombat j Amilyen ! az | adjonisten... A ki nem vállalja, ff** annak majd tartok néhány szemináriumot.'’’ — fejezte be fölöttébb pattogós beszédét a főművezető. Ezután a történet azzal folytatódott, hogy amilyen az „adjonisten”, olyan lett a „fogadj- i.sten”. Vagyis a szerszámüzem huszonhét dolgozója kivétel nélkül úgy döntött, hogy nem hatódik meg a főművezető érveitől, és ugyancsak kivétel nélkül kikérték maguknak a főnöki utasítás stílusát is. Végül, a műszak végén le- fürödtek, majd kisebb-na- gyobb csoportokba verődve, hazamentek. Másnap az ügy újabb fordulatot vett. A szerszámüzem vezetője pár percnyi megbeszélésre hívta össze a huszonhét „dühös” embert. Rövid beszéde három „felvonásból” állt. Az elsőben bocsánatot kért beosztottjaitól, a másodikban figyelmeztette a főművezetőt, a harmadikban pedig a szemináriumok zsargonját és az erőfitogtatás jelzőit egyaránt mellőzve győzte meg munkatársait arról, hogy az elromlott gépek mielőbbi kijavítása valóban népgazdasági és vállalati érdek, ezért, aki tudja, vállalja a túlórát. Senki sem szólt ugyan hozzá, de a műszak leteltével, mintha mi sem történt volna, folytatták a munkát. Mind a huszonheten ... Egy valaki azonban ma is sértettnek érzi magát. Ráadásul nem is akárki: a a főművezető. Járt az igazgatónál, a párttitkárnál és elmondta sérelmeit a szak- szervezeti irodában is. Bizonyára nem véletlen, hogy eddig sehol sem akadt megértőre. Annál szomorúbb, hogy a harminchét éves szakember ennyire nem ismeri, nem értékeli, az őszinte emberi szavak erejét. Amelyből egyrészt ké- nye-kedvére válogathat és arról is bármikor meggyőződhet, hogy ha emberséges az „adjonisten”, akkor hasonló a „fogadjisten” is. Nincs jogunk az általánosításra, de mint a legutóbbi szakszervezeti választásokon is kiderült: megyénkben nem egyedi a' fent elmondott. És az országban sem. Legutóbb a Bábolnai Állami Gazdaság vezérigazgatójától hallottuk: „a lovakkal már egészen jól megvagyunk — mondotta mosolyogva, bár korántsem tréfának szánta —, bárcsak az emberek is így tudnák megérteni egymást. Ugyanis ez a világ legolcsóbb beruházása. Nem kell érte — tette hozzá — sem dollár, sem rubel. sem márka, sem forint, hanem csak kölcsönös tisztelet és megbecsülés. Ügy tudjuk, hogy a magyar nyelv különösen gazdag olyan szavakban, kifejezésekben. amelyek minden tekintetben alkalmasak a kölcsönös tisztelet és megbecsülés kifejezésére. Ne sajnáljuk akkor sem egymástól, sem önmagunk- | tói... Koós József ! Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken délelőtt folytatódott és a kora délutáni órákra befejeződött az országgyűlés nyári ülésszakának kétnapos programja. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A vendégpáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több vezetője. Az 1980. évi zárszámadásról és a tanácsok pénzügyi gazdálkodásáról beterjesztett törvényjavaslat vitájában Juhász Mihály (Bp. 65. vk.) a Papíripari Vállalat vezérigazgatója egyebek között rámutatott, hogy a múlt évi ipari teljesítmények vállalatonként különböző eredmé- nyességűek. A legfőbb tapasztalat — tette hozzá —, hogy. a kitűzött magasabb mérce reális és teljesíthető. Iparunkban továbbra is nagy szellemi és anyagi tartalékok várnak kiaknázásra. Ezt igazolják a kis- és nagy- vállalatok utóbbi másfél esz_ tendős munkájának tapasztalatai is. Arról is szólt a képviselő, hogy az új termelői ár- és szabályozórendszer a világpiaci hatások közvetítésével javította a gazdasági tisztánlátást. . Mivel- a törvényjavaslat vitájához több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Cservenka Ferencné. Heté- nyi István pénzügyminiszternek adta meg a szót. A pénzügyi tárca vezetője válaszában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a parlamenti vita érzékeltette: A tavalyi tapasztalatokból nagyon sokat okultunk, s az 1989-as intézkedések, folyamatok, rendkívül sok pozitív tendencia továbbviteléhez adnak ösztönzést. A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásának tapasztalatai elé bevezetőben Nyitrai Ferenc. né kiemelte: — Az állami statisztikai szolgálat alapvető törekvése, hogy hazánk társadalmi és gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását sajátos eszközeivel mind hatékonyabban mozdítsa elő. Ennek érdekében szervezze meg az ésszerű adatgyűjtést és feldolgozást, elkerülve az információs igények növekedésével párhuzamosan je. A törvényjavaslat bizottsági előadója, a képviselők megerősítették, hogy a gazdaságban hosszan tartó és nagy aktivitással megindult folyamatról van szó, amelyben minden kérdés megoldása, minden eredmény egyúttal újabb feladatokat is állít. E teendők megoldásán állhatatosan kell együtt dolgozni. Végül Hetényi István kérte az országgyűlést, hogy vegye tudomásul a beszámolót, a választ és fogadja el a törvényjavaslatot. Határozathozatal következett: Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóin törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután a statisztikai téma következett. Hazánkban a statisztikai munkát 1973 óta törvény szabályozza. Ennek eddigi végrehajtásáról Nyitrai Ferencné államtitkár. a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tartott beszámolót. lentkező túlburjánzási veszélyt. E törekvések megvalósításában jelentett fontos állomást az 1973. évi V. törvény, amely az állami statisztika minden lényeges és tartósan érvényesülő elvét rögzíti, jogerőre emeli. E törvény ke- retjellegűen meghatározza az egységes és összehangolt statisztikai rendszer működési feltételeit. Az elmúlt években meghatározó szerepet kapott munkánkban a hatékonyság vizsgálata, különös tekintettel a népgazdaság egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezőkre. Egyre növekvő a jelentősége az energiagazdálkodás elemzésének, az erre ható tényezők bemutatásának, a tartalékok feltárásának is. A minőségi elemek nagyobb hangsúlyozása azt igényli, hogy újabb megfigyelési területeket is bekapcsoljunk az állami statisztika rendszerébe. Az utóbbi években ennek kapcsán került sor a környezetstatisztika rendszerének kialakítására. A műszaki fejlődés figyelemmel kísérése tette szükségessé általában a licenc- és a know-how vásárlások, valamint ezek hasznosításának országos áttekintését szolgáló statisztikai megfigyelés megszervezését. A korszerű számítástechnika minőségi változást hozott a statisztikai adatfeldolgozásban. A Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi években kialakította az egész népgazdaságra érvényes és az egyes ágazatokra vonatkozó adatbázisok rendszerét. Ennek elemeiként működik a beruházási, a munkaügyi, az ipari, a mezőgazdasági és a külkereskedelmi „adatbank”. Saját információi alapján több minisztérium és országos hatáskörű szerv is kialakította a maga adatbázisát. Szükségessé vált tehát, hogy napirendre tűzzük e bázisok népgazdasági szintű koordinációját. A törvényben rögzített feladatainknak megfelelően. Az állami statisztika munkájának középpontjában a tájékoztatás áll. E munka csak úgy lehet eredményes és gazdaságos, ha az információáramlásban érdekelt állami szervek szorosan együttműködnek. Azonos elvek, módszerek alapján és egyező fogalmakkal dolgoznak. Ennek érdekében a statisztikai koordinációs bizottság irányelveket adott ki. A Központi Statisztikai Hivatal megalakulása óta részt vesz a KGST statisztikai együttműködési állandó bizottságában, tevékenyen járult és járul hozzá a KGST- országok statisztikai módszertanának egységesítéséhez és továbbfejlesztéséhez. Ez évtől alkalmazzuk a KGST- orszáaok, köztük hazánk gyakorlatában is az egységes kör' nyezetstatisztikai mutatószámok rendszerét, aminek kidolgozásában a magyar szakemberek jelentős szerepet vállaltak. Ugyancsak megalakulása óta veszünk részt az ENSZ európai gazdasági bizottság statisztikai munkájában, az elmúlt évtől pedig az ENSZ vilásszintű statisztikai bizottságának. valamint az ENSZ demográfiai bizottságának tevékenységében is. Az 1973-as törvény ha*á- rozolian előírja az adatok és az adatszolgáltatók védelmét. amit a Központi Statisztikai Hivatal nagyon fontos kötelességének tart. Évek óta határozottan küzdünk a felesleges, esetenként párhuzamos adatgyűjtések ellen. Tapasztalataink sze(Toitfttttás a 1 gidaion.) Nyitrai Ferencnének, a KSH elnökének beszámolója Elfogadták Heves megye VI. ötéves leriileiíejiesztés! tervét — Napirenden: a munkásosztály helyzete — Bógyi Imre az új elnökhelyettes Ülést tartott pénteken Egerben. Heves megye Tanácsa. Markovics Ferenc elnökletével a testület — amelynek munkájában részt vett dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese is :— mindenekelőtt tudomásul vette, hogy Bágyi Imrét, a kereskedelmi osztály eddigi vezetőjét a közelmúltban Egercsehi megyei tanácstagjává választották, ez. alkalommal pedig elfogadta a tanács új elnökhelyettesének. i Dr. Hortobágyi István szóbeli kiegészítéséi mondja A tanácsülés ezután — Kántor Imre osztályvezető előterjesztésében — a tanácsok V. ötéves pénzügyi terveinek végrehajtásáról, illetve a tavalyi költségvetési és fejlesztési, alappal való gazdálkodásról tájékozódott. Mint a jelentés szóbeli kiegészítéséből is kitűnt: megyénkben lényegében sikerült eleget tenni a követelményeknek. az elképzelések áltafábán ifi égvalósultak. Településeink tovább gyarapod- 1 nak; a lakosság ellátása -javult. Heves megye VI. ötéves területfejlesztési, tervjavaslatát dr. Hortobágyi István osztályvezető ismertette a résztvevőkkel. A sokoldalú információval, széles körű tárgyalások alapján. több i esztendős munkával született ' program a területen élő népesség. illetve a munkaképes korúak csökkenésével, a városi lakosság korábbinál szerényebb ütemű növekedésével számol. Az ipar termelése mérsékelten — de gazdasági egységenként eltérően — növekszik. Folytatódnak a recski bánya munkálatai. Visontán újabb lignitmezőt nyitnak, a Gagann Hőerőműben új széndúsító áll munkába. Jelentős ösz- szegekkel fejlesztik a Fi- nomszerelvénygyárat, az egri öntödét, a borkombinátot, a MEZŐGÉP megyei gyárait, a gyöngyösi ISG-t, húsüzemet. A mezőgazdaságban a termelés 15—17 százalékos emelkedése érhető el. Az építőipar — aminek döntően a lakásépítés, az exportbővítő ipari és mezőgazdasági beruházások megvalósítása, ' az épületfenntartások, a feladata — a középtávú tervidőszak első két évében előreláthatólag kapacitás. gondokkal küzd. A közlekedés területén megkezdődik a hatvani vasúti pályaudvar korszerűsítése, elkészül az M3-as autópálya Gyöngyösig. s a hírközlés a hatvani automata telefonközpont üzembe helyezésével javul. A kiskereskedelem üzlettere összesen IX—19 ezer négyzet- méterrel nő, Eger az új piaccsarnok mellett három. Gyöngyös ugyanennyi. Hatvan két ABC-áruházzal gazdagodik, de javul az ellátás Verpeléten, Lőrinciben, Pe- tőfibányán, Sírokban, Aideb- rőn, Sarudon, T a.rnaörsön, Vámosgyörkön, Horton is. Kiemelt üdülőterületeink fejlesztése során a Felső- Mátrában hozzálátnak a szennyvízelvezetés égető problémáinak megoldásához. A szolgál teások 34 százalékos növel©* a cél, amit mintegy 125—130 millió forintos ráfordítással kívánnak elérni. Többet köl+enek a környezetvédelemre: Felnémeten megteremtik n por. mentes mészkőőrlés feltételeit. s Bélapátfalván is határozottabb intézkedések várhatók. Heves megyében 11.2—11.5 ezer lakást kell megépíteni, s ehhez az eddiginél nagyobb segítséget kap az egyedi többszintes magánlakás-építés, a „foghijpótlás”, valamint a lakótelepek közvetlen szomszédságában a közművesített területek beépítése. Javul az egészségügyi helyzet, amint befejeződik az egri kórház rekonstrukciójának második üteme. Gyöngyösön elkezdődik a kórház kétszázötven- két ágyas bővítése. Detken mezőgazdasági üzemorvosi körzet is megkezdi működé(Folytatás a 3. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Alhadzsi She- hu Shagarinak. a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások lehetőséget adtai: a két fél álláspontjának kicserélésére a legfontosabb nemzetközi kérdésekben és jól szolgálták a magyar—nigériai kapcsolatok továbbfejlesztését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót tudomásul veíJ te. Az Elnöki Tanács kiegészítette a középfokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében a honvédelmi miniszter is létesíthet szakközépiskolát. Ezzel lehetőség nyílik a szakmunkásképzéssel egybekötött .szaktiszthelyettes-képzés ki- szélesítésére. Az Elnöki Tanács bírákat, választott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt, végül egyéb, folyamatban levő ügyekben döntött. (MTI) Á vi'ág minden újságírója segítse a szovjet békefelhívást... A Nemzetközi Újságíró Szervezet (NUSZj nyilatkozatban üdvözölte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a háborús veszély növekedése miatt, a világ parlamentjeihez intézett felhívását. A Nemzetközi Újságíró Szervezet felszólítja minden tagszervezetét és a világ valamennyi újságíróját, hogy a szovjet felhívás szenemében, tevékenyen segítsék a leszerelésért, a népek kölcsönös megértéséért és együttműködéséért, a béke megszilárdításáért vívott küzdelmet. fFoti5: Pert Márton) A7 fllésteremböl
