Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

PÉNTEK ÉRTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Egy kínai Indiában INDIA VENDEGE HUANG HU A külügyminiszter, önmagában egy ilyen látogatás manapság már nem is kelt különösebb visszhangot. A kétoldalú kapcsola­tok szerencsére egyre izmosodó láncolata mindunta­lan kínál példát arra, hogy akár szomszédos, akár tá­voli országok politikusai kölcsönös látogatást tesz­nek, s gyakori eset, hogy olyan államok vezetői is tárgyalóasztalhoz ülnek, amelyek sok mindenben nem \ értenek egyet. Mégis, a kínai külügyminiszter Űj-Delhibe érkezé­se méltán kelt megkülönböztetett figyelmet világszer­te. Két kontinensnyi állam: India és Kína esetében a magas szintű eszmecserék huszonegy éve megszakad­tak. Csou En-laj akkori miniszterelnök 1960-ban járt Űj-Delhiben, ám nem sokkal később „a két ország kapcsolatát véres határkonfliktus” árnyékolta be. 1962-ben ugyanis a kínai csapatok több helyen át­lépték India határát. A delhi kormányzat erőteljes ellenintézkedésekkel reagált az agresszióra: a határ­menti térségben végrehajtott, preventív jellegű indiai katonai lépések egyrészt elvették Peking kedvét a to­vábbi háborúskodástól, másrészt szemlátomást növel­ték India tekintélyét a térségben, sőt, azon túl is. AZ ÁZSIAI ERŐVONALAK alakulásában viszony­lag új tényező Kína és az Egyesült Államok közele­dése. Bár Washington részéről korábban történt né­hány kezdeményezés abból a célból, „hogy a — szá­munkra kényelmetlen — szovjet—indiai barátságot megbontsák, az újabb lépések nyilvánvalóak: az USA Kínát potenciális ázsiai szövetségeseként kezeli, s nyíltan Washington—Tokió—Peking tengely megte­remtésén fáradozik. Ahhoz sem fér kétség, hogy a kínai külügyminisz­ter — közvetlenül Haig pekingi látogatását követően — Washington szócsöveként is fellép Űj-Delhiben. ANNYI BIZONYOS, hogy tárgyalópartnerei köré­ben a szovjetellenesség nem talál megértő fogadta­tásra. Még akkor sem, ha a térség egyik-másik fe­szültséggócának megítélésében Moszkva és Oj-Delhi álláspontja között mutatkozik némi különbség. A ha­talmas el nem kötelezett ország — mint azt a nem­zetközi fórumokon számtalanszor hangsúlyozta — a biztonság és az egyhülés prizmáján át vizsgálja az események alakulását. ENNEK FENYEBEN várhatóan a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése, India és Kína viszonyának ren­dezése, a vitás kérdések tisztázása kerül majd Huang Hua új-delhi tárgyalásainak a középpontjába. tryopffrg Dénes Karmai elutazott Pozsonyból PRÁGA: A Babrak Kannal vezette afgán párt- és kormány­küldöttség pénteken befe­jezte csehszlovákiai hivata­los baráti látogatásának elő. zó nap megkezdett pozsonyi programját. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt fő­titkára, a forradalmi tanács elnöke és a delegáció tag­jai a szlovák fővárosban dél­előtt felkeresték az INCHE- BA nemzetközi vegyipari vásárt. Utána a szlovák fő- rossal ismerkedtek. A küldöttség délután el­utazott Pozsonyból. Az af­gán vendégeket a repülőté­ren Viliam Salgovic. a szlo­vák nemzeti tanács (parla­ment) elnöke, Ludovit Bez- lár a Szlovák KP KB titká­ra és más személyiségek bú­csúztatták. Tiltakozás Marokkó politikája ellen NAIROBI: A Nyugat-Szahara függet­lenségéért harcoló Polisario Front küldötte, az Afrikai Egységszervezet pénteki csúcsértekezletén kijelentet­te: a szaharai nép számára elfogadhatatlan II. Hasszán marokkói király népszavazá­si javaslata. Hakim Ibrahim, a Polisa­rio által kikiáltott Szaharai Arab Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere, rá­mutatott: a marokkói ural­kodó új „békejavaslatában” tulajdonképpen azt kérte, hogy Afrika törvényesítse a Szaharai Arab Demokrati­kus Köztársaság területének Marokkó által való katonai megszállását. A Polisario kül­dötte éles szavakkal Hélte el Marokkó politikáját Az olaj áldásai és gondjai 1981 elején a norvég kor­mány döntést hozott egy 850 kilométer hosszúságú új cső­vezeték megépítéséről, amely a legtávolabbi mezőről, a norvég partok érintésével szállítja a földgázt a nor­vég, illetve a már 1977 óta üzemelő Ekofisk-hálózaton keresztül a nyugat-európai fogyasztóknak. A tervek szerint évi 15 milliárd köbméter kapaci­tású vezetéken szállított földgázt az NSZK, Francia- ország, és a Benelux-álla- mok használják fel. Norvégia 1969-ben tárta fel az elsőt — az Ekofisk- oiaj mezőt — s ma már négy nagy körzetből összesen mintegy évi 50 millió tonna kőolajat és földgáz* termel- nek-olajegyenértékben szá­mítva. A feltárt mezők kész­leteit 2,5 milliárd tonnára becsülik, de azt feltételezik, hogy északabbra olyan szén­hidrogénmezők léteznek az Északi-tenger alatt, melyek­ből 5 milliárd tonna is ki­termelhető. A szakemberek vélemé­nye szerint — az olajár ala­kulásának függvényében — e jelentős mennyiséget felszín­re hozni akkor is kifizetődő, ha az itteni költségek meg­haladják a közel-keleti olaj- termelés tízszeresét (az Arab­félszigeten egy barrel olaj kitermelése 70—80 cent, ugyanez az Északi-tengeren csaknem 10 dollárba kerül). Norvégia 1980-ban 43 mil­w/gSífficSty 19^ júMus ZL, szombat ^ liárd korona bevételre tett szert a szénhidrogénből, s ez az ágazat szolgáltatja a nem­zeti össztermék 15 százalé­kát, az export egy harmadát. Vezető közgazdászok véle­ménye szerint azonban a szénhidrogén számos problé­mát is jelent az ország szá­mára. Egyrészt, mert az ezzel kapcsolatos beruházások ré­vén Norvégia adósságállo­mánya elérte a 100 milliárd koronát, másrészt a szénhid­rogén helyettesíti az ország gazdasági fejlődését. Az ada­tokból ugyanis kiderül, hogy ezen iparág eredményeit nem «ámítva, csupán a ha­gyományos ágazatokat fi­gyelembe véve, a nemzeti össztermék növekedése alig 1,5, az ipari termelés fejlő­dése pedig mindössze 1 szá­zalék. A külkereskedelmi mérleg a szénhidrogén ex­portja nélkül 35 milliárd korona deficitet mutatna. Ezért az ország iparának és kereskedelmének vezetői most azt várják a kormány­tól, hogy az olajból és föld­gázból származó bevétel jó­részét a hagyományos ipar­ágak fejlesztésére, verseny- képességük fokozására for­dítsa. TERRA — ­KETTŐS JÁTÉK LENNE ... „Durva amerikai beavatkozás a Irancia belügyekbe” PÁRIZS: A kommunista miniszte­rek kinevezésére való ameri­kai reagálás, az arra adott francia válasz pénteken el­ső számú témája a francia sajtónak. A 1’Humanité vezércikké­ben René Andrieu főszer­kesztő rámutat: Busch ame­rikai alélnök viszonylag diszkrét maradt, az amerikai külügyminisztérium nyilatko­zatát azonban csak a fran­cia belügyekbe való egyér­telmű beavatkozásnak és nyomásnak lehet tekinteni. Ez- a magatartás nem új — az új a kommunisták rész­vétele a francia kormány­ban, ami megfelel a demok­ratikus szabályoknak és a francia nép többsége akara­tának. A l’Humanité egy teljes oldalt szentel a kérdésnek „Durva amerikai beavatko­zás a francia belügyekbe" címmel. Ezen ismerteti Ma­xime Gremetznek, az FKP KB külügyi osztálya vezető­jének nyilatkozatát, amely elfogadhatatlannak nevezi az amerikai lépést, valamint — kommentár nélkül — Cheys_ son külügyminiszter nyilat­kozatát. Beszámol arról a brüsszeli hírről is, amely sze­rint a NATO biztosítékokat kapott a francia kormány felelőseitől a nyugati orszá­gok védelme szempontjából fontos információk kezelését illetően. A Le Matin szerint a Fe­hér Ház részéről meglepő lett volna, ha nem reagál hűvösen a kommunista mi­niszterek kinevezésére, ami­től Washington mindig is óvott és ami most realitássá vált. A lap azonban úgy vé­lekedik, hogy amíg Mitter­rand ura marad a politikai játéknak, nem zavarja iga­zán Washingtont ez a vál­tozás. A polgári sajtó viszont, amely az új ellenzék szó­csöveként lép fel élesen bí­rálja a francia külpolitika „kétértelműségét”. A Le Fi­garo az egész mitterrandi vo­nal kettősségének jelét lát­ja a kommunista miniszte­rek ügyében, azt. hogy össze kívánja békíteni az ideológi­át és a realizmust, a struk­túrák átalakítását és a prog. matizmust. Hosszabb távon Franciaország számára az a kockázat, hogy felborul a ré­gi egyensúly, gazdasági zűr­zavar és politikai bizonyta­lanság alakul ki, meggyen­gül a demokrácia és ez ki­hat az egész nyugati világra. Ehhez a veszélyhez képest a katonai titok védelmének kérdése nevetséges. A Le Quatidien De Paris Philippe Tesson főszerkesztő Vitriolos vezércikkét közli, amely Claude Cheysson ma­gyarázatait kommentálva fel­teszi a kérdést: nem lenne-é egyszerűbb a minisztereket tisztviselőkkel pótolni, akik minden héten találkoznának az államfővel. Cheysson a kormányt egy vállalathoz hasonlította, ahol a kifutó­fiúk nem ismerik a vállalat­vezetés ügyeit, és Tesson fel­teszi a kérdést: ha a kom- minsta minisztereket nem vonják be a kormánypoliti­ka egészébe, távoltartják bi­zonyos kérdésektől, akkor miért hívták meg őket a kormányba? Mire való ez a kettős játék? ZAVARGÁSOK A KURDOKNÁL Radzsai lesz Baniszadr utóda? Péntekem hajnalban nyolc személy állt kivégzőosztag elé az iráni Nyugat-Azerbaj­dzsán kurdok lakta Ushnui- yeh városában; ezzel 52-re emelkedett a héten Iránban kivégzettek száma. Mint már beszámoltunk ró­la, Mehabad városban vé­res összecsapás tört ki szer­dán kurd felkelők és a rend- fenntartó erők között. A mos­tani kivégzések a jelek sze­rint összefüggésben állnak a szerdai zavargásokkal. A Reuter értesülése sze­rint, a kivégzettek a betil­tott kurd demokrata párttal működtek együtt. A párt két éve folytat fegyveres harcot az iráni kurd nemzetiség ön­állóságáért. Montazeri ajatollah pénte­ken — a teheráni egyetemen mondott beszédében — Ead­zsai miniszterelnök köztársa­sági elnökké való megválasz­tása mellett szállt síkra. Ko­rábban Behesti ajatollah, a legfelsőbb bíróság elnöke je­lentette ki: nem zárható ki, hogy az Iszlám Köztársasá­gi Párt és más iszlám cso­portok közösen fogják java­solni Radzsait a Baniszadr megbuktatása következtében megürült elnöki posztra. Pénteken összetűzések nél­kül zajlottak le tizenkilenc iráni választókerületben a parlamenti pótválasztások. Az elkövetkező hetekben to­vábbi huszonhat körzetben választják meg a képviselő­ket a Medzslisz eddig be­töltetlen helyeire. Utcai csaták Nyugat­Berlinben Több száz sebesültje volt a legújabb nyugat-berlini ut-j cai csatának, amely csütörtö­kön, kora este kezdődött éa a péntek hajnali órákig tar-í tott. A rendőrség a maga so­raiból 62 sebesültet jelzett} a tüntetők körében a sebe­sültek száma ennek sokszoJ rosa. Az első incidensek a nyu­gat-berlini városháza előtti téren robbantak ki, annak a tüntetésnek a végén, amelyen mintegy 12 ezren tiltakoz­tak a szenátus lakáspolitikád ja, s a rendőrség sorozatos házkutatásai és erőszakos házkiürítési akciói ellen. A rendőrök többek között könnygázt, vízágyút használj tak, az ellenük védekezői* pedig több helyütt barriká-j dókat emeltek. Miért Európában? Tanulmány a NATO-határoiatról A NATO 1979. decemberi határozatának semmi köza az „utófegyverkezés-hez”, éld lenkezőleg: a fegyverkezési verseny újabb veszélyes ford dulójának nyitánya, lépés á katonai erőegyensúly meg­változtatása felé. Ez a kövef-í keztetése annak a hivatalod tanulmánynak, amelyet a NATO-közgyűíés katonai bi<j zottségának igazgatója, Si4 mon Lunn készített a brüszd szeli határozatról az a mer iá kai képviselőháznak. „A szakértő józan elemá zése kétségbe vonja, hogy Moszkva a régi SS—4 é3 SS—5 rakétákat felváltó mo­dem SS—20 rakéták állomád soztatásával a Nyugatot Pershing—2 rakétákkal és robotrepülőgépekkel való európai „utófegyverkezésre” kényszerítené — ismerteti a tanulmányt a Stem nyu­gatnémet hfrmagazin legd újabb száma. Lunn tanulmá­nyában sokkal inkább arra a véleményre jut, hogy az amerikai robotrepülóls (szárnyasrakéták) minőségid leg magasabb szintet jelend tenek a NATO nukleáris fegyverkezésében. — Ezért számolni kell az­zal, hogy a Szovjetunió erre a „katonatechnikai kihívásra hasonló új rendszerek kid fejlesztésével” fog válaszold ni. A fegyverkezésnek am ed rikai részről elindított ilyen méretű európai eszkalációja nagyon megnehezítené a fegy­verzetellenőrzésért való jö­vendő fáradozásokat. A katonai szakértő még«5 győződése: jogosok a néhány európai NATO-országok áltál az utóbbi időben egyre han­gosabban kifejezésre jutta-' tott ama aggodalmak, hogy az Egyesült Államok minden lehetséges jövendő konflik­tus európai területre való korlátozásának gondolatá­val játszik. Mentsék meg a Salvador! népet! Az emberi jogok salvadori bizottságának megrázó jelentése HAVANNA: A Frabundo Marti Nem­zeti Felszabaditási Front csütörtökön ismét felkérte a világ emberbaráti szerveze­teit, békeszerető kormányait, hogy lépjenek közbe 5000 salvadori lakos megmentése érdekében. Mint a felszaba- dítási front közleménye hangsúlyozza, a junta had­seregének repülőgépei, ne­héztüzérségi egységei, napok óta szünet nélkül bombáz­zák és ágyúzzák San Vin­cente megye városait és fal- vait. Közben Cabanas megyé­ben súlyos harcok folynak a felkelő erők és a kormány- katonák között. A hadsereg vezetősége, a sajtó képvise­lőinek csütörtökön 20 elesett „gerilla” holttestét mutatta be. A felszabaditási front vi­szont közölte, hogy vala­mennyien hidegvérrel meg­gyilkolt parasztok. Kemény összecsapások rob­bantak ki Amatitan Abajo környékén is. Az emberi jogok salvadori bizottságának vezetői csütör­tökön, Mexikóvárosban tar­tott sajtóértkezletükön beje­lentették, hogy az amerikai katonai tanácsadók Salvador­ba érkeztével felszökött a jun­ta emberei által megkínzott és lemészárolt, 16—25 év kö­zötti fiatalok száma. A saj- tókon^rencián több olyan tanút vonultattak fel, akiket a junta börtöneiben váloga­tott kínzásoknak vetettek alá. Hangsúlyozták: Sajvad«? városaiban az árokpartokon és szeméttelepeken naponta tucatjával lelik olyan fiata­lok holttestét, akiket halá­luk előtt hóhéraik kegyet­lenül megkínoztak — bőrü­ket vegyszerekkel és savak­kal feketére maratták, le­vagdosták kezüket, lábukat, sőt elevenen nyúzták meg. A Santa Ana megyében fekvő Matepec városban a fiatalok 98 százalékát irtot­ták ki, abból kiindulva, hogy a felkelő haderők zömét fiad talok alkotják. Az idén eddig a fegyveres erők katonái, a rendőrök, a félka >Jiiai csoportok 11 6Í2 embert öltek meg,' míg ta­valy 14 343 volt a polgári ál­dozatok száma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents