Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-04 / 129. szám
Eredményes vásár volt KÉTES ÉRTÉKŰ HAGYOMÁNYA LETT legújabb kori . vásárainknak, . hogy kapuzárás után — valamiféle viadalhoz hasonlóan — csúcsjavításokban mérjük a sikert Jó volt a vásár, ha soha ennyien nem állították kj a portékájukat, ha itt hozakodtak elő a legtöbb újdonsággal, ha a nyájas közönség itt ette a legtöbb virslit — sorolhatnám a hangzatos „legeket”. Idén — noha a baljós előjelekkel ellentétben jó néhány felsőfokra rászolgált a tavaszi BNV — akadtak olyan új vonások, amik viszonyszámokban ki sem fejezhetők. Eddig a vásár fényét kizárólag azok a nagy- vállalatok adták, melyek termékskálájuknak valamely méregdrága, korszakos darabjával hozakodtak elő. Most, a nyolc árucsoport úgyszólván mindegyikében tömegével jelentkeztek olyan kis- és középvállalatok, melyek első látásra apró-cseprő, ám energiatakarékos, olcsó. netán régi hiányt pótló árut kínáltak. Az igazi meglepetést azonban a kiállító 65 ipari szövetkezet több mint ötszázféle terméke jelentette. A Thermoplasztika Műanyagfeldolgozó Szövetkezet környezetvédelmi berendezésével jelentős mértékű devizát takarít meg az országnak. A gépipari szövetkezetek választékbővítő újdonságai igazolják, hogy a kisebb szervezetek, amelyek alkalmasak a rugalmas, gyors váltásokra, nélkülözhetetlen segítői az állami nagyiparnak. Szakmai egyenrangúságukat pedig olyan gyártmányok példázzák, mint a Híradástechnikai Szövetkezet színes display-processzora, ami a mikroelektronikában a világ élvonalával is verseny- képes. Alkotói méltán kaptak vásári nagydíjat. Az ügyes reklámhoz, a piacszerzés fortélyaihoz ma még nem értenek kellőképpen iparvállalataink, kereskedőink. A Budapesti Nemzetközi Vásáron jócskán nyílott alkalmuk a gyakorlásra. Ezúttal ugyanis a hagyományos árubemutatók mellett több mint négyezer bevásárló-kereskedő fordult meg a pavilonokban, a világ minden tájáról. Nagy tőkés ban. kok nyitottak irodát a BNV idejére. A fokozott érdeklődés nyilván annak szólt, hogy a világgazdaságban érzékelhető recesszió ellenére partnereink kíváncsiak, hogy mi. lyen értékesítési lehetőségekre számíthatnak hazánkban az elkövetkező években. Mennyire találnak társra — ha úgy tetszik versenytársra — a magyar vállalatokban. A SZÍNES VASÁRI FORGATAG- a műszaki újdonságok vonzzák a nézelődőket. Ám egy-egy ekkora méretű, költséges rendezvénysorozat gazdasági haszna a zöld asz. tál mellett dől el. A vásári üzletkötéseket hiba lenne túlértékelni, hiszen sok esetben a kapcsolatfelvétel, a kölcsönös tájékozódás fontosabb a jövő szempontjából, mint a vásár röpke napjai alatt megkötött szerződések. Néhány jelentős üzletkötés azonban mindenképpen kiemelkedik a tárgyalások sorából. A Metalimpex szovjet partnereivel már a BNV második napján 72 millió rubeles szerződést kötött kohászati alapanyagok behozatalára A BUDA VOX. amely öt híradástechnikai vállalatunkat képviseli, 16 millió rubelért adott el átviteltechnikai berendezéseket a Szovjetuniónak. A Csepel Művek szerszámgépek cseré, jében állapodott meg nyugatnémet vállalatokkal, 900 ezer márka értékben. Az iparirányítás átszervezésének hatása ezen a vásáron még nem érződhetett erőteljesen, örvendetes viszont, hogy a vállalatok a szigorúbb feltételek és a szerényebb beruházási lehetőségek ellenére bátran fejlesztenek. jó néhány világszínvonalú újdonsággal jelennek meg. Az Egyesült Izzó energiatakarékos fénycsövekkel, a Borsodi Vegyi Kombinát mellékhatásoktól mentes fájda. lomcsillapító gázzal, az Orion új távadatfeldolgozó rendszerrel hívta fel a figyelmet magára. Ezeknek a termékeknek a sorozatgyártására adott a lehetőség, ami sajnos nem mondható el a hazai cégek minden újdonságáról. vAsArröl vasakra ELHANGZIK, hogy megalapozott ipari háttér nélkül felelőtlenség kiállítani valamit. Az idén azonban már arról js beszámolhatunk, hogy egyre többen jelen tkez. tek olyan produktummal, ami hazai, vagy nemzetközi kooperáció eredménye. A veszprémi Bakony Művek például — amelynek alkatrészeivel már négymillió Lada gépkocsi gurul szerte a világban — vákuumos gyújtásmegszakítót mutatott be. A vásár egyik slágere, az új Ikarus csuklós autóbusz pedig — amerikai piacra — egy kaliforniai vállalattal együttműködve készül. A külföldi kiállítók gazdag kínálata jelezte, hogy fontosnak tekintik a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A KGST tagállamai — elsősorban a Szovjetunió — valamennyi árucsoportban képviseltették magukat termékeikkel. A tőkés országok közül — érthető módon — legfontosabb kereskedelmi partnereik, az NSZK, Ausztria és Svájc vállalatai hozták szép számmal Budapestre újdonságaikat. A magyar ipar megbecsülését mutatja, hogy jó néhány tőkés vállalat keresett és talált nálunk partnert harmadik piacon történő közös értékesítéshez. A Ganz- MÁVAG például osztrák vállalattal pályázik egy nagyobb nigériai megrendelésre. A Medicor Művek pedig úgy felel a gyérülő piaci lehetőségek kihívására, hogy hazai és külföldi vállalatokkal társulva, komplett kórházak kulcsra kész átadására vállalkozik. , A KÖBANYAI VÁSÁRVÁROS BEZÁRTA KAPUIT. A beruházási javak kilenc- napos bemutatóján ha születtek is rekordok, ezúttal háttérbe kerültek, mert a mércét egy korábbinál józanabb értékítélet jelentette. A Magyar Tudományos Akadémia közelmúltban véget ért közgyűlésén elhangzott, hogy nekünk a nemzetközi kooperáció magas műszaki színvonalú „kisiparosává” kell válnunk. Azokba a résekbe kell betörnünk, melyeket a nemzetközi együttműködés óriásai szabadon hagynak. A tavaszi BNV-n az eh. hez szükséges mozgékonyságnak, helyenként a verseny- képes műszaki színvonalnak láthattuk biztató jeleit. Gazsó L. Ferenc Magyar bort vett a Pepsi-Cola cég Palackos bor eladására kö. tött ötéves kereskedelmi megállapodást a MONIMPEX az amerikai Pepsi-Cola cég' gél, Még az idén — próba, ként — 200 ezer üveg bort szállít a külkereskedelmi vállalat az Egyesült Államokba. Jövőre e mennyiség háromszorosát vásárolja meg a Pepsi, s amennyiben kereslet mutatkozik boraink iránt, a következő években még tovább növelik a szál- 'ítást A Pepsi-cég 25 féle borból választotta ki azt az ötöt, amely várhatóan megfelel majd az amerikai ízlésnek. Ezek a borok a Badacsonyi és a Bogiári Állami Gazdaság termékei. (MTI) Gyöngyösi KAEV Takarékosan, iobbat Kanadától Ausztráliáig ismertek a KAEV gyöngyösi gyáregységének cipőipari kivágógépei. melyből mintegy 95 százalék kerül tőkés exportra, s a legnagyobb vásárlói között található az NSZK-beli Schöne.cég. Hazánkban szintén számos ilyen gép üzemel. A könnyűipar —r különösen a cipőgyártás — szűkös beruházási lehetőségeinek enyhítésére a gyöngyösiek nagyszerű lehetőséget kínálnak : az elavult. vagy korszerűtlen, meghibásodott géptípust felújítják, s a jelenlegi modern konstrukciójú gépekkel azonos teljesítményű és pontosságú „új” gépeket adnak vissza. Ezt szerényen „szolgáltatásnak” nevezi a gyöngyösi KAEV kollektívája. holott sokkal többről van szó. Éven. te száz felújítást, illetve generáljavitást vállalnak belföldön, de a jövőben biztosítani tudják e szolgáltatásaikat külföldi partnereik, nek is. S végül még egy igen fontos adalék: az újjávarázsolt gépekhez megfelelő mennyiségű és minőségű pótalkatrészt is biztosítanak a megrendelőknek. Kétszáz, saját fejlesztésű cipőipari kivágógép készül a Schöne-cég szántára (Perl Márton képriportja) A kivágógépek felújításának A felújítás utolsó lépése a gépváz és a lengőfej összeépítése egyik mozzanata Pecsenyebárány — exportra Juhászatunk a világpiacon A tenyésztést, a gyapjútermelést, a hús- és tejtermelést magába foglaló juhászat világszerte jelentős. Földünk juhállománya meghaladja 02 egymilliárdot és általában hús-, illetve gyapjútermelésre szakosodott. Az V. ötéves tervben a haza; állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazata a juhászat volt. Ezt az ütemet a nyolcvanas években is előirányozza az új középtávú terv. Ezért fontos, hogy a kereskedők és a tenyésztők megtalálják az összhangot, ismerjék egymás szándékait. Bár a juhászat nagy múlttal rendelkező területe a magyar mezőgazdaságnak, a szervezett vágójuhtermelés mégis csupán két és fél évtizedre tekint vissza. Ezt megelőzően a gyapjú volt az elsődleges termék. Időközben viszont a növekvő világpiaci igények hatására változott a helyzet. Ma már egyértelműen a juhhús a fő termék! Olasz és arab érdeklődők Érdemes visszapillantani, hogy 1957-ben még csupán néhány száz anyajuhot exportáltunk, addig tavaly, 1980-ban már egymillió élő- juhot, zömmel a magyar specialitásnak számító pecse- nyebárány.t. Emellett háromezer tonna juhhúst szállítót, tunk külföldre, főleg Olaszországba és Franciaországba. Az olasz piac — úgy tűnik — hosszú távon js meghatározó, de ahhoz, hogy az üzemek eladók maradjanak, so. kát kell javítani a tenyésztő munkán, ezzel együtt a hús minőségén, a húsformákon. Ez kényszerítőleg hát, hiszen Európában a nyolcvanas években Románia, Bulgária és Jugoszlávia is növeli juhhústermelését. Figyelmeztet az is, hogy a múlt év őszén a Közös Piac új rendtartást vezetett be a juhra is. így Magyarország évente legfeljebb 7—800 ezret exportálhat az Európai Gazdasági Közösség országaiba. A fennmaradó részt leginkább az arab országok, főleg Libanon, Jordánia és Szaúd-Arábia vásárolja meg tőlünk. Az arabok a minőség javításával még több juhot vásárolnak Ma'gyaror- szágtól, ehhez viszont a tenyésztést tovább kell javítani! Miután a juhhús világpiaci ára kedvezően alakul, így különösen, az V. ötéves terv második felében évente átlagosan 15—20 százalékos áremelést értek ol külkereskedőink. A kedvező piaci igények hatására jelentősen növekedett a hazai juhállomány. Erre ösztönzőleg hatott a felvásárlási árak növelése is, ami elősegítette a jövedelmezőséget. Tavaly 46 millió dollárért A fejlesztést bizonyítja, hogy amíg a IV. ötéves tervben 1975-ig kétmillió 39 ezer volt az ország juhállománya, addig 1980 végére hárommillió 46 ezerre nőtt. A vágójuhtermelés 1975-ben 35 402. 1979-ben 50 565 ionná volt. Már az 1979-es ered- ménnj'el elértük az V. ötéves terv végére előirányzott juhhústermelést. 1975—1978 között évente 30—32 millió dollárért exportáltunk vágó. juhot, tavaly pedig 46 millió dollárért. A pecsenyebárányok átlagsúlya is emelkedett, ami további devizabevételt tesz le. hetévé. Míg az V. ötéves terv végén az élőjuhexportban 27 százalék volt a tejes- és 58 százalék az expresszbá- rány, addig tavaly ez előnyösen változott. Akkor ugyanis 15 százalékra csökkent a pecsenye- és 80 százalékra emelkedett a kivitt expressz- bárányok száma. 1975-ben egy kiló bárányért egy dollár 23 centet fizettek, 1980- ban már több mint másfél dollárt. Heves megyében jelenleg 31 gazdaság foglalkozik juhtenyésztéssel. Ebből három állami gazdaság; a füzesabonyi. a szilvásváradi és a hevesi, valamint 28 termelő- szövetkezet. A juhállomány a negyedik ötéves tervidőszak végéig a szövetkezetben 52 201, állami gazdaságainkban pedig 12 160 voít. Az anyajuhok száma ebből megközelítette a 41 ezret. A gaz. daságok a hetvenes évek első felében növelték pecsenye- bárány-exportjukat, amelyet 1973-tól a megemelt állami támogatás is elősegített. 1976- tól, az új közgazdasági szabályozók életbe lépésével emelték a felvásárlási árakat, ami ugyancsak ösztönzőleg hatott a juhtenyésztésre! A háztájiban is több... Ennek köszönhető, hogy az ötödik ötéves tervben Heves megye szövetkezeteiben 1980 végéig 65 245-re, az állami gazdaságokban pedig 15 774- re növekedett a juhállomány. A szövetkezetekben öt év alatt csaknem ötezerrel, az állami gazdaságokban pedig csaknem másfél ezerrel több lett az anyajuhok száma is. A legnagyobb tenyésztők a bélapátfalviak, a pélyiek, a pétervásáriak. a poroszlóiak, a tiszanánaiak. valamint a füzesabonyiak. 1979-ben a juhászat színvonalának növelésére a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet, valamint a Füzesabonyi Állami Gazdaság irányításával két társulás iött létre, amelyek a kezdeti nehézségek után eredményesen tevékenykednek. Az elmúlt öt évben a háztáji juhtenyésztés is jelentősen fejlődött a megyében és az állomány megközelítette a nyolc és fél ezret A szövetkezetek szakcsoportokat hoztak létre a háztáji támogatására. Ez a nyolcvanas években is tovább folytatódik, hi. szén most van alakulóban a bodonyi és a tarnaleleszi termelőszövetkezet háztáji juh- tenyésztő csoportja. Jövedelmezőbb termelést A hazai juhászat iránti népgazdasági igényt a belkereskedelem oldaláról nézve még ma is jelentős részben az ipar jó minőségi gyapjúval való ellátása jelenti. A belföldi gyapjútermelés növekedése az elmúlt két évtizedben több mint két és félszer felülmúlta a világ gyapjútermelésének növekedési ütemét. A hazai ipar igényét viszont még így sem tudja teljesen biztosítani. Míg 1970-ben hazánkban a gyapjú mennyisége 9 millió 776 ezer tonna volt. 1980-ban ez 12 millió 12 ezer tonnára emelkedett. Heves megyében az ötödik ötéves terv végére az egy anyajuhra eső gyapjútermelés átlagosan hat kiló volt A hatodik ötéves tervben az állattenyésztésen belül a Juhászat fejlesztése továbbra is a legdinamikusabb lesz. Ezt indokolja a tőkés export növelése és az évről évre növekvő árak is. A tejesbárány kilójáért jelenleg 82, a gyors- hizlalású pecsenyebárány kiJ lójáért pedig 64 forintot fizetnek, ami jövedelmező a kis- és nagyüzemeknek egyaránt. A középtávú terv országosan a juhállomány 3 millió, 700 ezerre, az anya- állomány 2 millió 300 ezerre való növelését irányozza elő. Heves megyében 1985-re 101 200-ra emelik a juhok számát az üzemekben. Az egy anyajuhra jutó vágóhústermelés pedig 25 kiló lesz. Az ágazat legfőbb feladata a hústermelés fokozása és a világpiacon oly kedvelt hízóbárányok minőségének javítása. Ehhez az eddig ki-, alakult termelési, tenyésztési és takarmányozási módszerek adottak, csak tovább kell, hogy javítsák gazdaságaink. A tenyésztésben ugyanis ma még megközelítőleg sincsenek kihasználva a jövedelmezőség növelésének lehetőségei. A ráfordítások csökkentésével a juhállomány hozama számottevően emelhető! A gyapjú önköltségét főként olcsóbb takarmányozással és az élőmunka jobb d- hasznáilásával lehet mérsékelni. A legelők és a tömeg- takarmányok hozamának növelése ezért ma az olcsóbb juhtartás feltétele! Az élőmunka-ráfordítás főleg a ju-' hók nyírásának gépesítésével, a juhászat technikai felszerelésének javításával csökkenthető. A fejlesztés tehát a gyapjú- és a juhtermelés igényei szerint megköveteli a technológia bővítését. Ezzel az ágazat termelési költségei ugyan növekednek, de az elérhető nagyobb hozamokkal hatékonyabbá válhat a hazai juhtenyésztés, ami alapja a VT.' ötéves tervi elképzelések megvalósításának. Mentusz Károly 1981. juntos 4„ csütörtök
