Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

Eredményes vásár volt KÉTES ÉRTÉKŰ HAGYO­MÁNYA LETT legújabb kori . vásárainknak, . hogy kapuzá­rás után — valamiféle via­dalhoz hasonlóan — csúcs­javításokban mérjük a si­kert Jó volt a vásár, ha so­ha ennyien nem állították kj a portékájukat, ha itt hoza­kodtak elő a legtöbb újdon­sággal, ha a nyájas közönség itt ette a legtöbb virslit — sorolhatnám a hangzatos „legeket”. Idén — noha a baljós elő­jelekkel ellentétben jó né­hány felsőfokra rászolgált a tavaszi BNV — akadtak olyan új vonások, amik vi­szonyszámokban ki sem fe­jezhetők. Eddig a vásár fé­nyét kizárólag azok a nagy- vállalatok adták, melyek ter­mékskálájuknak valamely méregdrága, korszakos da­rabjával hozakodtak elő. Most, a nyolc árucsoport úgyszólván mindegyikében tömegével jelentkeztek olyan kis- és középvállalatok, me­lyek első látásra apró-csep­rő, ám energiatakarékos, ol­csó. netán régi hiányt pótló árut kínáltak. Az igazi meg­lepetést azonban a kiállító 65 ipari szövetkezet több mint ötszázféle terméke je­lentette. A Thermoplasztika Műanyagfeldolgozó Szövetke­zet környezetvédelmi beren­dezésével jelentős mértékű devizát takarít meg az or­szágnak. A gépipari szövet­kezetek választékbővítő új­donságai igazolják, hogy a kisebb szervezetek, amelyek alkalmasak a rugalmas, gyors váltásokra, nélkülözhetetlen segítői az állami nagyipar­nak. Szakmai egyenrangúsá­gukat pedig olyan gyártmá­nyok példázzák, mint a Hír­adástechnikai Szövetkezet színes display-processzora, ami a mikroelektronikában a világ élvonalával is verseny- képes. Alkotói méltán kaptak vásári nagydíjat. Az ügyes reklámhoz, a piacszerzés fortélyaihoz ma még nem értenek kellőkép­pen iparvállalataink, keres­kedőink. A Budapesti Nem­zetközi Vásáron jócskán nyí­lott alkalmuk a gyakorlásra. Ezúttal ugyanis a hagyomá­nyos árubemutatók mellett több mint négyezer bevásár­ló-kereskedő fordult meg a pavilonokban, a világ min­den tájáról. Nagy tőkés ban. kok nyitottak irodát a BNV idejére. A fokozott érdeklő­dés nyilván annak szólt, hogy a világgazdaságban érzékel­hető recesszió ellenére part­nereink kíváncsiak, hogy mi. lyen értékesítési lehetősé­gekre számíthatnak hazánk­ban az elkövetkező években. Mennyire találnak társra — ha úgy tetszik versenytársra — a magyar vállalatokban. A SZÍNES VASÁRI FOR­GATAG- a műszaki újdonsá­gok vonzzák a nézelődőket. Ám egy-egy ekkora méretű, költséges rendezvénysorozat gazdasági haszna a zöld asz. tál mellett dől el. A vásári üzletkötéseket hiba lenne túlértékelni, hiszen sok eset­ben a kapcsolatfelvétel, a kölcsönös tájékozódás fonto­sabb a jövő szempontjából, mint a vásár röpke napjai alatt megkötött szerződések. Néhány jelentős üzletkötés azonban mindenképpen ki­emelkedik a tárgyalások so­rából. A Metalimpex szovjet partnereivel már a BNV má­sodik napján 72 millió ru­beles szerződést kötött ko­hászati alapanyagok behoza­talára A BUDA VOX. amely öt híradástechnikai vállala­tunkat képviseli, 16 millió rubelért adott el átvitel­technikai berendezéseket a Szovjetuniónak. A Csepel Művek szerszámgépek cseré, jében állapodott meg nyu­gatnémet vállalatokkal, 900 ezer márka értékben. Az iparirányítás átszerve­zésének hatása ezen a vásá­ron még nem érződhetett erőteljesen, örvendetes vi­szont, hogy a vállalatok a szigorúbb feltételek és a sze­rényebb beruházási lehetősé­gek ellenére bátran fejlesz­tenek. jó néhány világszín­vonalú újdonsággal jelennek meg. Az Egyesült Izzó ener­giatakarékos fénycsövekkel, a Borsodi Vegyi Kombinát mel­lékhatásoktól mentes fájda. lomcsillapító gázzal, az Ori­on új távadatfeldolgozó rend­szerrel hívta fel a figyelmet magára. Ezeknek a termé­keknek a sorozatgyártására adott a lehetőség, ami saj­nos nem mondható el a ha­zai cégek minden újdonsá­gáról. vAsArröl vasakra ELHANGZIK, hogy megala­pozott ipari háttér nélkül felelőtlenség kiállítani vala­mit. Az idén azonban már arról js beszámolhatunk, hogy egyre többen jelen tkez. tek olyan produktummal, ami hazai, vagy nemzetközi kooperáció eredménye. A veszprémi Bakony Művek például — amelynek alkat­részeivel már négymillió La­da gépkocsi gurul szerte a világban — vákuumos gyúj­tásmegszakítót mutatott be. A vásár egyik slágere, az új Ikarus csuklós autóbusz pe­dig — amerikai piacra — egy kaliforniai vállalattal együttműködve készül. A külföldi kiállítók gazdag kínálata jelezte, hogy fon­tosnak tekintik a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A KGST tagállamai — elsősorban a Szovjetunió — valamennyi árucsoportban képviseltették magukat termékeikkel. A tő­kés országok közül — érthe­tő módon — legfontosabb kereskedelmi partnereik, az NSZK, Ausztria és Svájc vállalatai hozták szép szám­mal Budapestre újdonságai­kat. A magyar ipar megbe­csülését mutatja, hogy jó né­hány tőkés vállalat keresett és talált nálunk partnert harmadik piacon történő kö­zös értékesítéshez. A Ganz- MÁVAG például osztrák vállalattal pályázik egy na­gyobb nigériai megrendelés­re. A Medicor Művek pedig úgy felel a gyérülő piaci le­hetőségek kihívására, hogy hazai és külföldi vállalatok­kal társulva, komplett kór­házak kulcsra kész átadásá­ra vállalkozik. , A KÖBANYAI VÁSÁRVÁ­ROS BEZÁRTA KAPUIT. A beruházási javak kilenc- napos bemutatóján ha szü­lettek is rekordok, ezúttal háttérbe kerültek, mert a mércét egy korábbinál józa­nabb értékítélet jelentette. A Magyar Tudományos Aka­démia közelmúltban véget ért közgyűlésén elhangzott, hogy nekünk a nemzetközi kooperáció magas műszaki színvonalú „kisiparosává” kell válnunk. Azokba a ré­sekbe kell betörnünk, melye­ket a nemzetközi együttmű­ködés óriásai szabadon hagy­nak. A tavaszi BNV-n az eh. hez szükséges mozgékonyság­nak, helyenként a verseny- képes műszaki színvonalnak láthattuk biztató jeleit. Gazsó L. Ferenc Magyar bort vett a Pepsi-Cola cég Palackos bor eladására kö. tött ötéves kereskedelmi megállapodást a MONIMPEX az amerikai Pepsi-Cola cég' gél, Még az idén — próba, ként — 200 ezer üveg bort szállít a külkereskedelmi vállalat az Egyesült Álla­mokba. Jövőre e mennyiség háromszorosát vásárolja meg a Pepsi, s amennyiben ke­reslet mutatkozik boraink iránt, a következő években még tovább növelik a szál- 'ítást A Pepsi-cég 25 féle borból választotta ki azt az ötöt, amely várhatóan megfelel majd az amerikai ízlésnek. Ezek a borok a Badacsonyi és a Bogiári Állami Gazda­ság termékei. (MTI) Gyöngyösi KAEV Takarékosan, iobbat Kanadától Ausztráliáig ismertek a KAEV gyöngyösi gyáregységének cipőipari ki­vágógépei. melyből mint­egy 95 százalék kerül tőkés exportra, s a legnagyobb vásárlói között található az NSZK-beli Schöne.cég. Ha­zánkban szintén számos ilyen gép üzemel. A könnyűipar —r különö­sen a cipőgyártás — szűkös beruházási lehetőségeinek enyhítésére a gyöngyösiek nagyszerű lehetőséget kí­nálnak : az elavult. vagy korszerűtlen, meghibásodott géptípust felújítják, s a je­lenlegi modern konstrukció­jú gépekkel azonos teljesít­ményű és pontosságú „új” gépeket adnak vissza. Ezt szerényen „szolgálta­tásnak” nevezi a gyöngyösi KAEV kollektívája. holott sokkal többről van szó. Éven. te száz felújítást, illetve generáljavitást vállalnak belföldön, de a jövőben biz­tosítani tudják e szolgálta­tásaikat külföldi partnereik, nek is. S végül még egy igen fontos adalék: az újjá­varázsolt gépekhez megfe­lelő mennyiségű és minőségű pótalkatrészt is biztosíta­nak a megrendelőknek. Kétszáz, saját fejlesztésű cipőipari kivágógép készül a Schöne-cég szántára (Perl Márton képriportja) A kivágógépek felújításának A felújítás utolsó lépése a gépváz és a lengőfej összeépítése egyik mozzanata Pecsenyebárány — exportra Juhászatunk a világpiacon A tenyésztést, a gyapjú­termelést, a hús- és tejter­melést magába foglaló juhá­szat világszerte jelentős. Föl­dünk juhállománya megha­ladja 02 egymilliárdot és ál­talában hús-, illetve gyap­jútermelésre szakosodott. Az V. ötéves tervben a haza; ál­lattenyésztés legdinamiku­sabban fejlődő ágazata a ju­hászat volt. Ezt az ütemet a nyolcvanas években is elő­irányozza az új középtávú terv. Ezért fontos, hogy a kereskedők és a tenyésztők megtalálják az összhangot, ismerjék egymás szándékait. Bár a juhászat nagy múlt­tal rendelkező területe a magyar mezőgazdaságnak, a szervezett vágójuhtermelés mégis csupán két és fél év­tizedre tekint vissza. Ezt megelőzően a gyapjú volt az elsődleges termék. Időközben viszont a növekvő világpiaci igények hatására változott a helyzet. Ma már egyértelmű­en a juhhús a fő termék! Olasz és arab érdeklődők Érdemes visszapillantani, hogy 1957-ben még csupán néhány száz anyajuhot ex­portáltunk, addig tavaly, 1980-ban már egymillió élő- juhot, zömmel a magyar specialitásnak számító pecse- nyebárány.t. Emellett három­ezer tonna juhhúst szállítót, tunk külföldre, főleg Olasz­országba és Franciaországba. Az olasz piac — úgy tűnik — hosszú távon js meghatá­rozó, de ahhoz, hogy az üze­mek eladók maradjanak, so. kát kell javítani a tenyész­tő munkán, ezzel együtt a hús minőségén, a húsformá­kon. Ez kényszerítőleg hát, hiszen Európában a nyolc­vanas években Románia, Bul­gária és Jugoszlávia is nö­veli juhhústermelését. Figyelmeztet az is, hogy a múlt év őszén a Közös Piac új rendtartást vezetett be a juhra is. így Magyarország évente legfeljebb 7—800 ez­ret exportálhat az Európai Gazdasági Közösség orszá­gaiba. A fennmaradó részt leginkább az arab országok, főleg Libanon, Jordánia és Szaúd-Arábia vásárolja meg tőlünk. Az arabok a minő­ség javításával még több ju­hot vásárolnak Ma'gyaror- szágtól, ehhez viszont a te­nyésztést tovább kell javíta­ni! Miután a juhhús világ­piaci ára kedvezően alakul, így különösen, az V. ötéves terv második felében évente átlagosan 15—20 százalékos áremelést értek ol külkeres­kedőink. A kedvező piaci igények hatására jelentősen növekedett a hazai juhállo­mány. Erre ösztönzőleg ha­tott a felvásárlási árak nö­velése is, ami elősegítette a jövedelmezőséget. Tavaly 46 millió dollárért A fejlesztést bizonyítja, hogy amíg a IV. ötéves terv­ben 1975-ig kétmillió 39 ezer volt az ország juhállománya, addig 1980 végére három­millió 46 ezerre nőtt. A vá­gójuhtermelés 1975-ben 35 402. 1979-ben 50 565 ionná volt. Már az 1979-es ered- ménnj'el elértük az V. öt­éves terv végére előirányzott juhhústermelést. 1975—1978 között évente 30—32 millió dollárért exportáltunk vágó. juhot, tavaly pedig 46 mil­lió dollárért. A pecsenyebárányok átlag­súlya is emelkedett, ami to­vábbi devizabevételt tesz le. hetévé. Míg az V. ötéves terv végén az élőjuhexportban 27 százalék volt a tejes- és 58 százalék az expresszbá- rány, addig tavaly ez előnyö­sen változott. Akkor ugyan­is 15 százalékra csökkent a pecsenye- és 80 százalékra emelkedett a kivitt expressz- bárányok száma. 1975-ben egy kiló bárányért egy dol­lár 23 centet fizettek, 1980- ban már több mint másfél dollárt. Heves megyében jelenleg 31 gazdaság foglalkozik juh­tenyésztéssel. Ebből három állami gazdaság; a füzesabo­nyi. a szilvásváradi és a he­vesi, valamint 28 termelő- szövetkezet. A juhállomány a negyedik ötéves tervidő­szak végéig a szövetkezetben 52 201, állami gazdaságaink­ban pedig 12 160 voít. Az anyajuhok száma ebből meg­közelítette a 41 ezret. A gaz. daságok a hetvenes évek el­ső felében növelték pecsenye- bárány-exportjukat, amelyet 1973-tól a megemelt állami támogatás is elősegített. 1976- tól, az új közgazdasági sza­bályozók életbe lépésével emelték a felvásárlási ára­kat, ami ugyancsak ösztönző­leg hatott a juhtenyésztésre! A háztájiban is több... Ennek köszönhető, hogy az ötödik ötéves tervben Heves megye szövetkezeteiben 1980 végéig 65 245-re, az állami gazdaságokban pedig 15 774- re növekedett a juhállomány. A szövetkezetekben öt év alatt csaknem ötezerrel, az állami gazdaságokban pedig csaknem másfél ezerrel több lett az anyajuhok száma is. A legnagyobb tenyésztők a bélapátfalviak, a pélyiek, a pétervásáriak. a poroszlóiak, a tiszanánaiak. valamint a füzesabonyiak. 1979-ben a ju­hászat színvonalának növe­lésére a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet, valamint a Füzesabonyi Állami Gaz­daság irányításával két tár­sulás iött létre, amelyek a kezdeti nehézségek után ered­ményesen tevékenykednek. Az elmúlt öt évben a ház­táji juhtenyésztés is jelentő­sen fejlődött a megyében és az állomány megközelítette a nyolc és fél ezret A szövet­kezetek szakcsoportokat hoz­tak létre a háztáji támogatá­sára. Ez a nyolcvanas évek­ben is tovább folytatódik, hi. szén most van alakulóban a bodonyi és a tarnaleleszi ter­melőszövetkezet háztáji juh- tenyésztő csoportja. Jövedelmezőbb termelést A hazai juhászat iránti népgazdasági igényt a belke­reskedelem oldaláról nézve még ma is jelentős részben az ipar jó minőségi gyapjú­val való ellátása jelenti. A belföldi gyapjútermelés nö­vekedése az elmúlt két év­tizedben több mint két és félszer felülmúlta a világ gyapjútermelésének növeke­dési ütemét. A hazai ipar igényét viszont még így sem tudja teljesen biztosítani. Míg 1970-ben hazánkban a gyapjú mennyisége 9 millió 776 ezer tonna volt. 1980-ban ez 12 millió 12 ezer tonnára emelkedett. Heves megyében az ötödik ötéves terv végére az egy anyajuhra eső gyap­jútermelés átlagosan hat kiló volt A hatodik ötéves tervben az állattenyésztésen belül a Juhászat fejlesztése továbbra is a legdinamikusabb lesz. Ezt indokolja a tőkés export növelése és az évről évre nö­vekvő árak is. A tejesbárány kilójáért jelenleg 82, a gyors- hizlalású pecsenyebárány kiJ lójáért pedig 64 forintot fi­zetnek, ami jövedelmező a kis- és nagyüzemeknek egy­aránt. A középtávú terv or­szágosan a juhállomány 3 millió, 700 ezerre, az anya- állomány 2 millió 300 ezerre való növelését irányozza elő. Heves megyében 1985-re 101 200-ra emelik a juhok számát az üzemekben. Az egy anyajuhra jutó vágóhús­termelés pedig 25 kiló lesz. Az ágazat legfőbb feladata a hústermelés fokozása és a világpiacon oly kedvelt hí­zóbárányok minőségének ja­vítása. Ehhez az eddig ki-, alakult termelési, tenyésztési és takarmányozási módsze­rek adottak, csak tovább kell, hogy javítsák gazdasá­gaink. A tenyésztésben ugyanis ma még megközelí­tőleg sincsenek kihasználva a jövedelmezőség növelésének lehetőségei. A ráfordítások csökkentésével a juhállo­mány hozama számottevően emelhető! A gyapjú önköltségét fő­ként olcsóbb takarmányozás­sal és az élőmunka jobb d- hasznáilásával lehet mérsé­kelni. A legelők és a tömeg- takarmányok hozamának nö­velése ezért ma az olcsóbb juhtartás feltétele! Az élő­munka-ráfordítás főleg a ju-' hók nyírásának gépesítésé­vel, a juhászat technikai fel­szerelésének javításával csökkenthető. A fejlesztés tehát a gyap­jú- és a juhtermelés igényei szerint megköveteli a techno­lógia bővítését. Ezzel az ága­zat termelési költségei ugyan növekednek, de az elérhető nagyobb hozamokkal haté­konyabbá válhat a hazai juh­tenyésztés, ami alapja a VT.' ötéves tervi elképzelések megvalósításának. Mentusz Károly 1981. juntos 4„ csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents