Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk A franciák ismét az urnák előtt 1. Milyen új fejlemények történtek a héten a kelét­nyugati kapcsolatokban? Egy elszalasztott lehetőség évfordulójáról írhattak'a hé­ten a kommentátorok; Két esztendővel ezelőtt. Becsben aláírták a második SALT- megállapodást, amelyet hét esztendőn keresztül három amerikai kormányzat készí­tett elő, ám végül is maga Washington futtatott zátony­ra. A hivatalos amerikai meg­nyilatkozások változatlanul nem sok okot adnak a túl­zott bizakodásra. Reagan el­nök, aki az emlékezetes me­rénylet ót most először tar­tott sajtóértekezletet, a fegy­verkezés fokozásának szük­ségességéről beszélt. Wein­berger hadügyminiszter az eddigi „másfél háborús" ame­rikai doktrínát (miszerint az Egyesült Államoknak fel kell készülni rá, hogy egy­szerre vívjon egy nukleáris összecsapást, s egy helyi há­borút) két háborúra bővitet­te. mivel megint csak a fegyverkezési hajszát kíván­ja elesztem. Madridban, Genfben es Becsben — a hé­ten mindhárom fórumon tar­tottak rutinjellegű üléseket — az amerikai küldöttek kü­lönösképpen negativ állás­pontra helyezkedtek. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a kelet—nyugati viszony s" ezen belül a kiemelkedően fontos szovjet—amerikai kapcsolatrendszer „kemény magvát” ma mindenekelőtt a katonai enyhülés kérdései képezik. Csak a fegyverke­zési hajsza korlátozásával és .'■zabályozásával (majd a fo­kozatos leszerelési intézke­désekkel) lehet megakadá­lyozni a nemzetközi helyzet további romlását, a feszült­ség mértéktelen növekedését. Moszkvában ezért tesznek új es új erőfeszítéseket az ész­szerű párbeszéd fokozására, reális tárgyalási alapot ké­pező javaslatok előterjeszté­sére. A héten a szovjet fővá­rosban járt annak az atlan­ti országnak, Belgiumnak a külügyminisztere. ahol a NATO központja működik, s beható tárgyalások folytak többek között az eurorakétak kérdéséről, Ugyancsak Moszkvában ülésezett a te­kintélyes nemzetközi Pál-- me-bizottság, amelynek név­adó elnökét Leonyid Brezs- nyev is fogadta. A szovjet államfő a SALT-folyamat folytatásának szükségességé­ről szólt, s ezzel — bizonyos véleménykülönbségek ellené­re — alapjában a bizottság tagjai is egyetértettek. Te­rítékre került a rakétaelhá­rító rendszerek kérdése is, jövőre lejár ugyanis az első SALT-megállapodásban rög­zített, majd tovább módosí­tott egyezség: mind a Szov­jetunió, mind az Egyesült Államok csupán egy-egy ilyen ellenrakéta-övezetet épít ki. Ha megszűnne ez a korlátozás, a fegyverkezési verseny új, rendkívül veszé­lyes és költséges ága bonta­kozna ki az ellenrakéták, az­után az ellen-ellenrakéták te­rületén. s ez szinte a végle­tekig folytatható. A moszkvai eszmecserék bebizonyították, hogy köl­csönösen lépni kell a viták tárgyalásos rendezése érde­kében, s erre adódik lehető­ség, A Szovjetunió kész az építő jellegű megbeszélések­re, Hasonló nézeteket, vall több NATO-hatalom és be­folyásos nyugati személyisé­gek növekvő köre — ered­ményes tárgyalások azonban nehezen képzelhetők el az Egyesült Államok részvétele nélkül. Z. Milyen körülmények kö­zött született meg a Biz­tonsági Tanács határoza­ta?­Napokon át tárgyalt a BiZtohsági Tanács a Tam- niuz atomerőműre ledobott izraeli bombák ügyéről, s még nagyobb volt az akti­vitás a színfalak mögött, a nem hivatalos konzultációk során. Így született meg az a hétpontos határozat, amely magán viseli a kompromisz- szumos alkudozás jegyeit. A döntés egyértelműen el­ítéli az izraeli katonai tá­madást,, támogatja Irak jó- vátételi igényét, elismeri Bagdad jogát az atomerő békés felhasználására, vi­szont felszólítja Izraelt: he­lyezze nukleáris berendezé­seit a Nemzetközi Atomerő Ügynökség ellenőrzése alá. A határozat gyengesége, hogy nem ír elő kötelező bünte­tő szankciókat, pedig a Biz­tonsági Tanács az az egye­düli ENSZ-téstület, amely­nek erre felhatalmazása van. Ily módon igen éles elvi állásfoglalás született, de gyakorlati kötelezettségek nélkül. Washington ugyanis a szankció megvétózásával fenyegetett, s ezért folytak az előzetes, egyeztető tárgya­lások. Az Egyesült Államok ezzel együtt kínos választás elé került: a Begin-kormány még ezt az amerikai maga­tartást is nehezményezi, az arab államok — köztük a kö­zépen 'vagy attól jobbra el­helyezkedők is — kevésnek tartják. A hírek szerint az amerikaiak még ennyit sem akartak vállalni, de az Izra­elt támogató washingtoni nyilatkozatok rendkívül ne­gatív arab visszhangja nyo­mán, a szóbeli elítélésről nem mondhattak le. 3. Hogyan alakul az iráni belpolitikai helyzet? Lehet, hogy az elnök meg­kezdi rendes évi száműzeté­sét? — ironizált egy tudósí­tó a teheráni hírek, a Bani- szadr-rejtély nyomán. Ne­héz lenne bármit is előre­jelezni, hiszen a jelentések változatlanul ellentmondóak, és igazában egyetlen bizo­nyosság van: a súlyos belső harc. Ügy tűnik, véget ért Irán­ban egy kényes egyensúlyi helyzet, az úgynevezett isz­lám fundamentalisták, a val­lásos konzervatív erők, va­lamint a nemzeti burzsoázia és szövetségesei között. Kho­meini imám, aki egyszerre volt a mérleg nyelve, de korlátlan tekintélyű döntő­bíró is, az iszlám csoporto­sulások javára látszik dön­teni, noha nem tudni, azok győzelme teljes vagy rész­leges lesz-e. A gyakorlati kér­dés. hogy melyik erő bizto­síthatja inkább az iráni for­dulat következetes véghezvi­telét, nehezen válaszolható meg, ugyanis a front mind­két oldalán tapasztalhatók pozitív és negatív jelenségek. A hírek, érthetően, Bani- szadr személyére összponto­sítanak. de igazából olyan problémák kerülhetnek elő­térbe, mint Irán jövendő bel- és külpolitikája; az öböl-háború további sorsa: a belpolitikai erőközpontok, így a hadsereg várható moz­gása. Egyelőre több kérdő­jellel, mint hiteles válasz- szal... B éti Ervin „Szavazzatok! szavazza­tok! szavazzatok!" — Jean d'Ormessan, a konzervatív publicista felhívása vissz­hangzik a szombati francia lapokban, jobb- és balolda­lon egyaránt, erre szólítot­ták híveiket a politikusok is pénteken este. amikor az ..utolsó szó jogán" szóltak az országhoz. A sürgető felhívás oka nem pusztán a hagyományos, elengedhetetlen mozgósítás, hanem a nemzetgyűlési Vá­lasztások vasárnapi máso­dik fordulójának nagy is­meretlenje, a június 14-i tartózkodók szerepe. Egy hete a szokott 80 százalék fölötti részvétel helyett csak a francia választó jogosultak héttizede járult az urnák­hoz. A június 14-én veresé­get szenvedett baloldal a tartózkodók viss za térésében reménykedik, a baloldal pe- dik azért kívánja mozgósí­STRASBOURG Az Európa-parlament nagy szótöbbséggel — 93 szavazat­tal mindössze egy ellenében — határozatot fogadott el, amely a tagállamok egységes fellépését követeli az ameri­kai kormány pénzügyi poli­tikájával szemben. BEJRÚT Dél-Libanonban pénteken érezhetően súlyosbodott a helyzet. A bejrúti törvényes kormánnyal szembehelyez­kedő és az Izraellel együtt­működő Szaad Haddad őr­nagy milíciái tüzérségi tűz alá vették a déli országrész legjelentősebb városát, Szí- dont. A támadás következté­ben több polgári személy meghalt, illetve megsebesült. HAVANNA Heves összecsapás zajlott le a salvadori Jucuaran vá­rosban a junta hadserege és a népi fegyveres erők egy­ségei között. Az FMLN, a Farabundo Marti Nemzeti tani híveit, hogy egy ilyen fejlemény ne fossza meg az utolsó pillanatban a siker teljességétől. Matematikailag ugyan még elképzelhető a jobboldal visszatérése, bár a politikai helyzet ezt nem teszi való­színűvé. A jobboldal re­ménykedik még abban is, hogy a baloldalon nem lesz olyan jó a szavazatok át' áramlása a második for­dulóban, mint máskor, tekintettel a kommunista párt visszaesésére, a kom­munista szavazótábor csaló* dására. Azt, hogy ezek a tényezők megakadályozhat­ják a baloldal győzelmét, legfeljebb a'jobboldal poli­tikai ' vezetői hangoztatják itt-ott, hogy lelkesítsék hí­veiket, viszont kérdésessé tehetik a szocialista párt. számára az abszolút többség megszerzését a nemzetgyű­lésben. Felszabadítási Front közölte, hogy a csatában 35 kormány­katona életét vesztette. MOSZKVA A Szovjetunió és az Egye­sült Államok államfőjéhez, valamint az ENSZ főtitkárá­hoz is felhívást intézett a! nemzetközi , jogásztanácsko­zás, amely a háború elleni küzdelem, a béke és az eny­hülés kérdéseivel foglalko­zott két napon át Moszkvá­ban. NEW YORK Az iraki kormány elége­detlen a Biztonsági Tanács­nak a tammuzi atomreaktor izraeli bombázását elítélő határozatával, és fenntartja magának a jogot, hogy az ügyet megfelelő fórumok, „igy az ENSZ közgyűlése elé” terjessze — jelentette ki pén­teken a BT döntése után Szadun Hammadi. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa péntek esti ülésén to­vábbi hat hónapra- decem­ber 19-ig meghosszabbította a világszervezet Dél-Liba­nonban állomásozó béke- fenntartó erőinek (UNIFIL) mandátumát, amely pénteken éjfélkor járt le. Moszkvában befejezte munkáját a nemzetközi biztonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó ún. Palme-bizottság. Képün­kön: Egon Bahr nyugatnémet szociáldemokrata politikus és Georgij Arbatov szovjet akadémikus a záró sajtóértekezleten (Fotó: AP—MTI—KS) Emlékezés júniusban Negyven esztendő telt e] azóta, hogy egy hűvös jú­niusi hajnalon, 1941. június 22-én, a Bug folyó partján felbőgtek a harckoc&imoto- rok és a felhők közül le­csaptak a hitleristák stukái, a zuhanóbombázók. Breszt védelmének valamennyi epi­zódját ma sem ismerjük. ..Mindörökre a. háború rej­télyeinek egyike marad — irta Alexander Werth angol haditörténész —, miként volt lehetséges, hogy egy egy­milliós ellenséges hadsereg hátában ez a parányi garni- zon hetekig védekezzen a győzelem, a kitörés. vagy akár az életben maradás leg­csekélyebb reménye nélkül. Ezt' sosem fogjuk megérte­ni..." 1 i Sok évvel később megfor­dultam Bresztben. Jártam a sziklapincékben, a hűvös ka­zamatákban, és láttam a sziklákat, amelyeken még nagy üggyel-bajjal el lehe. tett olvasni az életben mara­dottak utolsó üzeneteit, ame­lyeket kicsorbuló bicska- heggyel róttak a kemény és részvétlen kövekre. Ott, a sziklaerőd nehéz csöndjé­ben megérthetobbnek tet­szett az, ami rejtély maradt a brit hadtörténész számára. SílMÉB 1931. június 21., vasárnap Breszt védőinek heroizmusa — a XIX. századbeli felleg­vár, amelyet kétezer ember védett, csak egy hónap múl­va esett el, amikor a náci hadtestek már több mint ezer kilométernyi mélyen járták bent szovjet területen — sok tekintetben előrevetí­tette e háború nagy fordu­latait, Hja Ehrenburg ezt irta erről: „A németek meg- mászták a hegyeket. Átúsz. fák a nagy tengereket. Nem állította meg őket Thermo- pülai- és az Égei-tenger sem. De az emberek megál­lították őket — nem a he­gyekben, nem a széles fo­lyók partján. hanem a Moszkva alatti káposztás­kertekben”. Ott, ahol először szenvedtek a fasiszták vere­séget a második világhábo­rúban. Es a Néva partján: a Wehr­macht 1941. augusztus 10-én kezdte „végső támadását” a város ellen, amelyet — Hit­ler szavaival — ..le kell sö­pörni a térképről”. Lenin­grad két és fél éven át, — a hátországtól teljesen el­vágva — harcolt. „Ez volt a legjelentősebb és leghosz- szabb ostrom, amelyet mo­dern városnak valaha ki kel­lett állnia" — irta Harrison Salisbury, a The New York Times helyszíni tudósítója. Ez a tárgyilagos megállapí­tás a hideg, az éhség,- a jár­ványok. blokád, a tüzérségi tűz. a légi bombázás elkép­zelhetetlen borzalmait rejti. Es egymillió halottat. És a Volga partián: amikor Sztálingrádban Paulus kapi­tulációvá után nyugati hadi­tudósítókat fogadtak, a had­műveleteket irányító szov­jet tábornok ezt mondta ne­kik: „Nézzenek körül, ura­im és sose felejtsék, amit most látják. A fasiszták egész Fárizs bevételéért ke­vesebb áldozatot hoztak, mint itt egy romos házért”. Moszkvától, Leníngrádtól, Sztálingrádtól még igen hosz- szú út vezetett Berlinig. A nagy háború e hosszú útjai­ról találóan írta Winston Churchill: „A hó és a jeges pusztákon fúvó, csontfa­gyasztó szél. a lerombolt vá­rosok és falvak- a hosszú utánpótlási vonalak, ame­lyeket a rettenthetetlen par­tizánok egyre támadnak,, a makacs és nem gyöngülő ellenállás, amellyel az orosz katonák és az orosz nép minden utcát, minden há­zat. földjük minden rögét védelmezi — mindez olyan veszteségeket okozott a né­met nemzetnek, amelyhez foghatót alig ismer a had­történelem". A második . világháború egész históriájának alapve­tő tényei és adatai azonos következtetésre vezetik a jó­zan és tárgyilagos történé­szekéi Keleten és Nyugaton: a fő terhet a szovjet nép és hadsereg viselte, s ez a nép. ez a hadsereg volt a győze­lem fő tényezője. A szovjet fegyveres erők a háború fo­lyamán a németek 507 és szövetségeseik 100 hadosztá­lyát semmisítettek meg, ej­tették fogságba. A szövetsé­gesek Nvugat-Eurónában. Észak-Afrikában és - Olasz­országban 176 hadosztályt zúztak szét és ejtettek fog­ságba. Németország tízmillió katonát és tisztet veszített a Szovjetunió, elleni háborújá­ban. Ez a 13 millió 600 ez­res német veszteség három, negyed része. 9, Minderre utalni nem fe­lesleges egy olyan világban * sem, amely — szerencsére — gyökeresen különbözik a négy évtizeddel ezelőttitől. Érdemes már csak azért is. mert az elet rendje szerint a ma élő nemzedékek na­gyobb részé csak az időseb­bek elbeszéléseiből, olvas­mányaiból, vagy filmekből ismeri a háborút. A fasiz­must, a barna pestist, a nemzetközi monopol tőke leg­szélsőségesebb körei szabá- düották a világra — és ha­sonló körök manapság is ak­tívak, ma is emberiségelle­nes terveket melengetnek. A német fasizmus a keleti fe-­n.yegetés hazug legendájával álcázta háborús hódító ter­veit. Most is a szovjet fe­nyegetés hazug mítoszával operálnak — a tömegkom­munikáció valamennyi esz­közének felhasználásával ma­nipulálva a közvéleményt, s magukat a döntéshozókat is — mindazok, akik a fegy­verkezési verseny-új, min­den eddiginél vészterhesebb szakaszát akarják elindíta­ni. 1979 decemberében a NATO elfogadta azt a dön­tést. hogy mintegy 600 új közép-hatótávolságú ameri­kai rakétafegyvert helyez­zenek el Európában. Ez a veszélyes terv az erőegyen­súly megbontására törek­szik. az európai béke és biz­tonság alapjait igyekszik megingatni. Ha e történelmi évfordu­lón a ma feladataival szem­besítve arról beszélünk, amit, a békéért tenni kell, első helyre kerül a fegyverkezési hajsza megfékezése, az eny­hülés megvédése. Azok az indítványok, amelyeket az SZKP XXVI. kongresszusán terjesztettek elő, a Varsói Szerződés szocialista orszá­gainak javaslatai egységes egészet alkotnak, konstruktív megközelítést tükröznek, reális alternatívát jelente­nek a hajsza továbbfolyta­tásával szemben. Ezek a ja­vaslatok ama meggyőződé­sünkön alapulnak, hogy az enyhülés eveiben fáradságos munkával létrehozott vív­mányok megvédése és to­vábbfejlesztése az államok és a népek alapvető közös érdeke. Éppen ez az értel­me annak, hogy a Helsinki szellemében való politikai fellépésről, a realitások és az egyensúly tiszteletben tar­tásáról. s a legszélesebb kö­rű nemzetközi párbeszéd folytatásáról szólunk. És nem mindem', hogy e pár­beszédben mi fogadtatni el tárgyalási alapnak, s mi nem. Ugyancsak Churchill volt, aki emlékirataiban ezt írta a II. világháborút meg­előző periódusról: „A szov­jet indítványokat gyakorla­tilag figyelmen kívül hagy­ták. Közönyösen, hogy azt ne mondjam. megvetéssel fogadták őket.... Minden ment tovább a maga útján, mi ntha Szovjet-Orogzország nem létezett volna. Később drágán fizettünk ezért”. Június 22-re emlékezve—, s a milliókra, akikért a ha­rang szólt — különösen érez­zük: milyen óriási a tét. Hadd reméljük, hogy a Nyu­gat országainak válasza vé­gül is pozitív és konstruktív lesz. hiszen a béke megvé­déséhez. az enyhülés érvé­nyesítéséhez nem elegendőek csak az egvik oldal jó szán­déka. egyoldalú lépései. Eh­hez kollektív erőfeszítés kell, s az idő nem vár! Vajda Péter A HEVES MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT HATVANI ÉS EGRI TELEPHELLYEL 1—1 'fő férfi felvásárlási felügyelőt felvesz. Jelentkezés: SzállítoteleD, HATVAN, Kistelek, Molnár János telep­vezetőnél. Hűtőház. EGER. Külsősor u. 8., Heflcó László hűtőházvezetőnél. A Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat (Gyöngyös, Katona József u. 1. sz.) felvételre keres: kőműves, segédmunkás, festő, tetőfedő, autóvillamossági szerelő szakmákra jelentkezőket. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Felvétellel kapcsolatos lehetőségekről a vállalat munkaügyi vezetője ad informácit. ' Á hét 3 kérdése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents