Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-21 / 144. szám
I r' •KX3VASZTÓI ÁRPOLITIKA, 1981. II. Hr es fogyasztás BWWFTMMI M—MUREN A* rmsmátG, a vállalatok és a lakosság érdeke kevésbé fűaődik a kötött árhoz, sokkal inkább a kiegyensúlyozott ellátáshoz. A „legdrágább” az az áru, amit nem lehet kapni. (Sondol- , junk csak a filléres pótal- I katrészek hiányára!) A „légii olcsóbb” víssont az, amit — í egyebek közt az ösztönző | árhatásokra — önként meg- ! takarítunk. Végül is a min- ? dennapi élet azt bizonyítót- i ta: mind az árufelesleg, mind az áruhiány — követ- i kezésképpen a merev ár- s rendszer — társadalmi mé- p retű pazarlással jár. i Az árváltozások hatására általában ésszerűbb arányok !. alakulnak ki a termelésben és jj a fogyasztásban. A fogyasztás szerkezeti változásai hoszszabb távon mégsem pusztán az áralakulást, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődést tükrözik. Az ármozgás fékezi vagy felerősíti ezt az objektív folyabnatot. Nézzük például az élelmiszer-fogyasztás alakulását. Rendkívül gyorsan növekedett a fogyasztás az utóbbi negyedszázadban — de nem az áralakulás hatására. Az élelmiszer-termelés költségei döntően a mezőgazdaság iparosodásának hatására — jelentősen emelkedtek. Az életszínvonal emelkedése tükröződik a növekvő fogyasztásban, összetételének változásában. A liszt, a kenyér vagy a burgonya ára lassabban nőtt, mint a húsé, mégis az előbbiek fogyasztása csökkent, míg az utóbbié gyorsan növekedett. Egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás a jelzett években: Megnevezés: 1934—48 1950 1960 1978 1979 1980 Hús- és húskészítmények, hal, kg Tej- és tejtermékek, kg Cukor, kg Liszt, lisztes áru, kg Burgonya, kg j Élelmiszer-fogyasztásunk nemzetközi összehasonlí- i tásban is kiállja a próbát; ! kalóriaértéke elegendő, s I egyre korszerűbb táplálko- ! zást tesz lehetővé. Az egy j főre jutó napi kalóriafo- j gyasztás meghaladja a 3200 | kalóriát (kilójoulban 13,330). I 1980-ban az egy főre jutó | húsfogyasztás 73 kg volt, szemben a háború előtti 34 kg-mal. A tojásfogyasztás megháromszorozódott, a cukoré 3,5-szeresére nőtt. Napjainkban, amikor a lakosság fogyasztóként is érzékeli az ország nehezebb gazdasági helyzetét, áz eddig elért magas életszínvonal megtartása a feladat. Az esetleges áremelésnek többnyire nem célja, hogy a fogyasztás abszolút szintje csökkenjen, csupán az, hogy a növekedés eddigi üteme mérséklődjék, s a termelési kedv, valamint az áruellá- I tás kialakult színvonala j fennmaradjon. Magyarországon az egy főre jutó összes fogyasztás évi átlagos növekedése a fel- szabadulást követően meghaladta a négy százalékot. A társadalom széles rétegei rendesen táplálkozhatnak és ruházkodhatnak. A háztartások többsége tartós fogyasztási javakkal felszerelt. A kulturális javakat és értékeket a lakosság széles rétegei megszerezhetik; jelentősen javultak a lakásviszonyok. A különböző társadalmi rétegek fogyasztásának összetétele közeledik egymáshoz. Az összes fogyasztáson belül folyamatosan csökken az élelmiszer - és gyorsan nő a tartós és egyéb iparcikkek részaránya. (Az élelmiszer-fogyasztás részesedése például az összfogyasztásban 40 százalékról 30 százalékra csökkent 1980-ban 1960-hoz viszonyítva.) A változásban kifejeződnek az életszínvonal általános emelkedését jelző tényezők: növekszik a háztartások gépesítettsége, korszerűsödik energiastruktúrája, emelkedik a lakás- kultúra színvonala, egyre több a szabad idő. (Világ- jelenség, de nem tekinthető progresszívnek az élvezeti cikkek fogyasztásának növekvő részaránya.) MINDEBBEN ELSŐSORBAN A FOGYASZTÁSI SZERKEZET ésszerűsítése révén — az árpolitika szerepet kap, de hatókörét nem szabad túlértékelni. Az árszínvonal és az ármozgások befolyásolják ugyan a fogyasztás szerkezetének változását, de az árak szerepe nem kizárólagos. A fogyaszr tás egy része merev, az árhatásokra érzéketlen. Másik része azonban rugalmas, így az árak emelkedése és csökkenése a keresletet meghatározott irányba terelheti. Az ésszerű árváltozásoktól hosszú távon a fogyasztási «wkezet kedvező alakulása 34 35 49 74 73 73 102 99 114 153 160,4 162 11 16 27 34 34,1 35 145 141 133 114 113,3 112,5 130 1Ó9 98 63 61,3 62 és a jobb áruellátás egyaránt várható. Minden család és minden lakos fogyasztása másként oszlik meg a különböző áruk és szolgáltatások között. Döntő fogyasztási szerkezetet formáló tényező és egy főre jutó jövedelem, a család és az egyén vagyoni helyzete. De a fogyasztás alakulását szubjektív tényezők is befolyásolhatják: a szokás, az ízlés, a beosztókészség. A vásárlási és invesztíciós lehetőségek motiválják a fogyasztói döntéseket, fontos, hogy a termelőket, a fogyasztókat olyan hosszú távú célok elérésében tegyék érdekeltté, amelyekért érdemes többet és jobban dolgozni, amelyek az országnak, az egyénnek is a legelőnyösebbek, a leghasznosabbak. Köztük első helyen szerepelnek a lakásépítések és a kiegészítő gazdaságok magánerős befektetései. Minden ^lehetséges megoldás közül pedig a legrosszabb az egyébként megtakarítható jövedelmek pazarló felélése. A FOGYASZTÓI SZERKEZET ÉSSZERŰSÍTÉSÉBEN napjainkban különösen nagy lehetőségek rejlenek. Az áremelések negatív hatása az ésszerű fogyasztói magatartással részben mérsékelhető: ha fogyasztásunkat úgy alakítjuk, hogy csökkenjen a dráguló és növekedjék a viszonylag olcsó cikkek és szolgáltatások aránya a családi fogyasztói kosárban. A gazdasághoz hasonlóan, persze a magánéletben is nehéz alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A szokás hatalma, a kényelem, a beidegződés — legalábbis átmenetileg — a gazdasági kényszernél is erőteljesebben hat. Hosszabb távon azonban elkerülhetetlenül utat tör magának az ésszerűség. Nem mindegy például, hogy három forintba, avagy 13,30-ba kerül a 86- ós oktánszámú normálbenzin literje. A kellemetlen benzináremelések sora sok más intézkedéssel együtt segített fnegállapitani a rohamosan dráguló nyersolaj behozatalának növekedését. A TAKARÉKOSSÁG, A BEOSZTÁS legtöbbször mégsem arra való, hogy a fel i.em használt javak a népgazdaságot gyarapítsák. Hiszen a lakosság megtakarított jövedelmeit is elkölti idővel. A takarékosság végeredményben ésszerű fogyasztói magatartás, sajátos optimalizálás az igények minél teljesebb és lehetőleg napi gondoktól. feszültségektől mentes kielégítése érdekében. Az árváltozásokra való észszerű reagálás az egyén javát és a közösség hasznát egyaránt szolgálja. Kovács József — Vége — „Bizonyítani keit valamennyiünknek..." Beszélgetés Némethi Lászlóval, ■> a Mátravidéki) Fémművek új ^vezérigazgatójával — 1981. május 1-éveX — hallhattuk és olvashattuk a különböző hivatalos, szóbeli és írásos bejelentésekben — Németh Lászlót, a vállalat füzesabonyi gyárának volt igazgatóját nevezték ki a Mátravidéki Fémművek új vezérigazgatójának. Ugyan, ezt a hírt itt a vállalatnál, a gyárkapun belül szinte kivétel nélkül a következő szavakkal erősítették meg: „A Laci lett a főnök ...” Az ön számára -ni a különbség a két megfogalmazás között? — Tulajdonképpen semmi. Számomra ugyanis a hivatalos szervek döntése ugyanúgy megtisztelő és bizalmat előlegező, mint a kollégák, a munkatársak véleménye. Az utóbbihoz azonban hadd tegyem hozzá: húsz éve dolgozunk1 együtt, így tényleg nemcsak kor-, hanem sorstársak is vagyunk, ezért baráti fogadtatásuk különösen jólesik. — A gyár egykori ösztön- díjas műszaki egyetemistája milyen érzésekkel foglalta el most a vezérigazgatói széket? — Nem vagyok ijedős vagy ideges típusú ember, de őszintén bevallom, hogy volt néhány álmatlan éjszakám, miután felajánlották a lehetőséget. Úgy gondolom — legalábbis ezzel vigasztalom magam —, hogy ez természetes is, hiszen a felelősség és a kötelesség jóval nagyobb a korábbinál. — Végül is vállalta, vagyis érez magában annyi tudást, erőt és lelkesedést, ameny- nyi elég lesz a nagyobb és bonyolultabb követelményekhez ... — Ne vegyék szerénytelenségnek az igenemet. S mire ez az önbizalom? Nos, mint már említettem: két évtizedes szakmai és helyismeret áll mögöttem. Annak a bizonyos jelképes szamárlétrának szinte valamennyi lépcsőjét végigjártam. Ismerem a pályakezdők keserű kenyerét, voltam szürke eminenciás, vezettem üzemrészt, irodát, tmfc-í, műszaki-fejlesztési főosztályt; és akkor sem estem kétségbe, amikor a vállalat siroki .-főhadiszállásából” a füzesabonyi gyárba „vezényeltek” át. Félreértés ne essék: nem tartom magam tévedhetetlennek, de azért a húsz év alatt nagyon sok szakmai és vezetői gyakorlatra tettem szert. — Ha jól tudjuk, alig van olyan nap, hogy le ne menne a termelőüzemekbe. „Bennszülött” létére miért fordít ilyen sok időt és energiát a vállalat kisebb-na- gyobb munkahelyeinek meglátogatására? — Mert komolyan érdekel munkatársaim véleménye. Mindig is szerettem és tiszteltem az őszinte, nyílt szavakat. Egy-egy ilyen személyes találkozás nagyszerű alkalmat teremt a jó munka reális értékeléséhez, valamint a gondok és a bajok valós okainak felismeréséhez. És elsősorban a gépek, munkapadok mellett, ahol szerencsénkre nálunk is olyan a többség, akik nem szeretik a lakkozást,-a eico- mázást. — Az új főnök — ahogy mondani szokás — általában új „seprőkkel” szokott „sep- regetni”. E hagyományos „takarításnak” azonban semmi jelét nem tapasztalhatjuk ..; — Beszéljünk őszintén és magyarul. Szent meggyőződésem, hogy a jelenlegi kollektíva összességében jóval nagyobb feladatokra is képes, ezért egyelőre semmiféle tisztogatást nem tartok ésszerűnek, értelmesnek. Az más kérdés, hogy mindenkit megmérünk és munkája alápján értékelünk majd... — E bőkezű bizalomosztásnak vajon hány százalékát írhatjuk arra a számlára, hogy mégis azoknak lett első számú főnöke, akik ahogyan fogalmazott: „nemcsak kor-, hanem sorstársai is ... ? — Egyet sem! Ezt határozottan állítom! Sőt! Éppen, mivel majdnem valamennyi vezető munkatársamat ismerem, ezért egyiken sem tolhatják most azzal árrébb a munkát, hogy majd meglátjuk, milyen szél fúj á vezér- igazgatói szobából. Nincsenek titkos kártyáim; a világot sem akarom megváltani, de a tisztességes munkát mindenkitől elvárom, és csak azok számíthatnak bizalomra akik minden tekintetben __ képesek a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelni. Valamennyien egy csapatban játszunk és bizonyítani kell valamennyiünknek! Természetesen nem csak követelni kell, vagy illik, hanem adni is.' És elsősorban azoknak, akik nap mint nap példát mutatnak a munkában.' Nem árulok el vele titkot. hogy fokozni kívánjuk a követelményeket és minden esetben ;.szak*tunk” majd időt számonkérésre, is, — Ezelc szerint nem minden tekintetben elégedett a vállalat -mai munkájával? — Nem vagyok elégedetlen; csak tudom.' hogv töhh van ebben a kollektívában. ’Állítom.' hogv kiváló a szakmunkásgárdánk.' termékeink iránt_ egvre fokozódik _áz érdeklődés a bazsi és a külföldi piacokon; évről Jévre javulnak élet- és munkakörülményeink _Nem álmokat kergetünk.' tehát azoknak a bizonyos szakmái; politikai éstérkölcsl mércéknek a magasabbra1 tételével.' — Pír a vállalat Wf: fii- eve* tervének véglegesítésére ezután kerül sor: 'de á vezérigazgató bizonyára isméri már az új tehetőségeket: — Meglehetősen nagy f§- 15a vágtuk a fejszénket; Ä' tőkés exportunkat például 48—50 százalékkal kívánjuk növelni áz elkövetkezendő öt évben? nyereségünket pedig szeretnénk megduplázni. S mindezt Ténrerében a mai technikával, s á je(Fotó: Szántó György) lenlegi létszámmal akarjuk megvalósítani. — Elsősorban mire lesz szükség ahhoz, hogy a valóban bátor tervek valóra is váljanak? — Hatékonyabb vezetésre, szervezettebb munkára, exportjövedelmezőségünk és gazdálkodásunk javítására. Mind-mind olyan követelmény, amelynek megvalósítása elsősorban ránk, a vállalat dolgozóira tartozik. Gondjaink, problémáink ellenére is optimista vagyok. Mert, ha egy ekkora kollektíva egyet akar. márpedig egyet akarunk, akkor érhetnek ugyan bennünket kudarcok, de kizárt, hogy céljainkat ne tudjuk megvalósítani. — Személyes jellegű kéri déssel kezdtük a beszélgetést, ezért stílszerűen fejezzük be azzal is. Mit szólt a család, baráti kör, hogy a her- nádvécsei egyszerű munkáscsalád 45 éves fiából vezér- igazgató lett? ' — örülnek, de természetesen féltenek is. Különben Egerben lakunk, a feleségem is itt, a gyárban dolgozik. Fiúnk középiskolás, lányunk az 5-ös sz. általános iskola tánulója. Mi tagadás, jó lenne velük többet együtt lenni, de hát így alakult az életem ... — Köszönjük a beszélgetést, és sok sikert kívánunk munkájához! Koós József Szocialista országban először In ter frig otanácskozás Budapesten A hűtött áruszállítmányok nemzetközi vasúti szövetkezeti társasága, az Interfrigo — a MÁV vezérigazatóság rendezésében — pénteken és szombaton Budapesten tartotta igazgató tanácsi ülését és rendes közgyűlését. Az Í949-ben, Brüsszelben meg. alapított szervezet a nemzetközi vasútvonalakon fuvarozott élelmiszerek, friss zöldség- és gyümölcsfélék, húsküldemények és tejtermékek legkedvezőbb hőmérsékletének biztosításával foglalkozik, a termelőhelytől a ki. szolgálás helyéig. A társaság legfontosabb törekvése, hogy építtessen, bérbe adjon és üzemeltessen olyan vasúti szállítóeszközöket és berendezéseket, amelyek a nemzetközi szállítások megfelelő hőmérsékleten való gazdaságos és gyors lebonyolításához szükségesek. A mostani, szocialista or. szágban elsőként megrendezett tanácskozáson értékelték és megvitatták a múlt év nemzetközi hűtőttáru-forga. lom üzemi és gazdasági eredményeit, és meghatározták azokat a feladatokat, amelyek e szállítási mód további javítását célozzák. (MTI) rNmwwí& 1981., június 31., vasárnap Magánépítkezés panelből Valami megmozdult az építőiparban! így lehetne jellemezni az ÉVM vállalatok tevékenységét. ’ Az állami megrendelések csökkenésével az úttörő DÉLÉP után egyre több vállalat igyekszik kapacitását — leginkább a házgyári panelokat — a magánépítők részére konvertálni. Így sorházak, illetve szabadon álló családi házak szerelését vállalja többek közt az Álba Regia, a Szabolcs, a Borsod és a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat is. A Zala megyei ÁÉV, valamint a Budapesti Lakásépítő Vállalat sorházak, illetve kis társasházak alagútzsalu- zatos technológiával történő építését kívánja meghonosítani. A kínálat ma még nagyobb a keresletnél, s ezért elsősorban nem a magánépítők konzervatív szemlélete okolható. Nemrégiben a BNV-n a nagyközönség is megtekinthette az állandó építésügyi kiállítás szomszédságában a Veszprém megyei ÁÉV által felépített panelos ikerházat. De kézbe véve az ártájékoztatót, legtöbben csak a fejüket csóválták. Ugyanis a kivitelező ajánlata az alap nélküli nyers szerkezetre 4500—5000 forint volt négyzetméterenként. A kész lakás ára 7700—8400 forint/ négyzetméter, előkészítési, járulékos és szállítási költségek nélkül. Tessék számolni! Ügy vélem, mielőbb 'dönteni kellene arról, hogy a kapacitás maradjon kihasználatlan vagy a finanszírozás módja és mértéke változzon. Sör Det kőbányai világos sört gyébe szállítanak A detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet sörpalackozójában — a nyári szezonban — havonta 10 ezer üveg palackoznak, amelyet Gyöngyösre és környékére, valamint Pest mc(Fotó: Szántó György) I
