Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-21 / 144. szám
I nßO PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! MfinuLtntL /iw *fWfi mffi AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Mit sző? Szitát! XXX. évfolyam, 144. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1981. június 21., vasárnap „Bizonyítani kell valamennyiünknek .*’ Németh Lászlóval, a Mát- ravidéki Fémművek új ve. zérigazgatójával készíteti interjút Koós József, mely lapunk harmadik oldalán olvasható. Két évad között A Csárdáskirálynőtől Báthory Erzsébetig Gábor László írása a vasárnapi magazinban Jan- csó Miklós és Hernádi Gyula véleményét juttatja el az olvasóhoz. Sarlós István Vas megyéban Farkas András írása a negyedik oldalon Eger zenei életének elmúlt tíz hónapját elemzi. Könnyebb-e lakáshoz jutni, ha az ember fiatal? A Népújság kerekasztal- beszélgetésén az illetékesek nemcsak a gondokat mondják el. A Hekeli Sándor által lejegyzett beszélgetés az ötödik oldalon olvasható. A bronzból és tömbökből készülő, rendkívül finom szitákat a vegyipar, a papírgyártás használja fel, de: készült már belőle vívópást is Szántó Györgync keze nyomán ük«!'’— .........._...._»-------- . ____„ (Fotó: Köhidi Imre) T öbb mint száz éve gyártották az Osztrák—Magyar Monarchia egyik bécsi gépgyárában azt a szövőszéket, amely ma a Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet pétervásári üzemegységében dolgozik. Hogy mit sző? Szitát! Szombaton ülést tartott Szombathelyen a Hazafias, Népfront Vas megyei Bizottsága, amelyen részt vett s felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A tanácskozás napirendjén a Hazafias Népfront hetedik kongresszusából adódó feladatok megvitatása szerepelt. Sarlós István felszólalásában hangsúlyozta: a Hazafias Népfrontnak olyan mozgékony politikai intézménynek kell lennie, mely naponta képes a megújulásra. A társadalom részeként jelen kell lennie mindenütt. A vitában számos hozzászóló mondott véleményt a mozgalom előtt álló időszerű feladatokról, tennivalókról. Régi géphez régi gombolyító jár. A drótszátakaf igazi, békebeli, mondhatnám K.U.K. tekercselő készíti fel a vetéióbe- tétre Nulla értékű gépek — halljuk az „igen rossz” minősítést sugalló kijelentést. Am nem mind elavult, ami régi (— ezt bizonyítja az az vásárán láttunk. Szinte iparművészi tökéllyel megmintázott, • 100 éve kifogástalanul működő gép — bizonyítván, - hogy rég elporladt eleink is tudtak szénen. Dontosan dőlTeljesíthető E feltételes mód nem zárja ki, sőt „feltételezi” a teljesítést, de nem zárja ki, feltételezi a — nem teljesítést is. De hát miféle opportunista szó- használat is ez? Vagy igen, vagy nem! Csakhogy a gazdasági folyamatokkal reálisan szembenéző ember közösség, intézmény, szervezet, jelesen a magyar párt, már réges -régen nem jelent ki előre magabiztos hurrá-megállapításokat, hanem a valós politikai, gazdásági és nemzetközi körülményekből kiindulva, a társadalom közhangulatát és közakaratét mérlegelve — fogalmaz. Mint most is, a tegnapi lapszámunkban közreadott központi bizottsági Közleményben : .......a kitűzött f eladatok megoldásával — a külső nehézségek ellenére — teljesíthető (a kiemelés tőlem!) az 1981. évi terv.” Ha azok a pozitív vonások, amelyek az év első öt hónapjának nemzetgazdasági mutatóit álta_ Iában jellemzik, karakteresebbekké válnak a második félévben: ha következetesebb a munka az élet minden területén, az irányítástól a végrehajtásig; ha növeljük az előrehaladás tempóját; ha nagyobb hatékonysággal dolgozunk... Van tehát „ha”, amely egyformán megosztja a £e. lelősséget az irányító felső vezetés, a tervezés, a feladatmegszabó tevékenység és az önállóan, alkotó módon az azt megvalósító végrehajtás között. Mint ahogyan közös' az öröm, de óvatos a megelégedettség is az év első öt hónapjának jobbára eredményt hozó munkája fölött és miatt. Egyértelmű és világos, s ez nem „feltételezett”, hogy ím a munkának megvan az eredménye. Hogy nincs sem okunk, sem jogunk rezig- náltan mindent a kétségkívül tovább súlyosbodó nemzetközi politikai és gazdasági helyzetre hárítani. Mert végső soron a magunk munkája meghozza magunk száméra az optimálisan lehetséges sikert. Mert tényvalóság, hogy mai világunk óriási ellentmondásai, gazdasági nehézségei,, az árrobbanás „zaja” közepette, egy megtorpanó világban előre haladni, ha még oly óvatos, lassú, és megfontolt léptekkel is — büszkeségre adhat okpt. Igen, legyünk büszkék arra, amit tettünk, de legyünk egyben szerények is mindazért amit még megtehettünk volna és mindazért, amit • még meg kell tennünk a továbbiakban. Hogy e feltételes fogalmazás a kijelentés pulpitusára emeltessék, ahhoz sok „ha” akadályán kell még átlépnünk. Ára ha ez sikerül, ha az év hátralevő , hónapjai az eredményt hozó időszak, a munka hónapjai lesznek, akkor joggal fogalmazhatunk meg egy újabb feltételes állítást: .teljesíthető" lesz a hatodik ötéves tervünk. Nem teljesítjük! Teljesíthetjük! , De hagyjuk az igeragozást most. Dolgozzunk inkább, mert — dolgozhatunk. Gvurkó Géza Július 2-án kezdődik a KGST ülésszaka Julius 2-án Szófiában megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 35. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tanácskozáson résztvevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. (MTI) Szovjet űrhajósküldöttség látogat hazánkba Hétfőn szovjet űrhajósküldöttség érkezik hivatalos látogatásra Magyarországra. A delegáció vezetője Vlagyimir Satalov altábornagy, a szovjet légierő főparancsnokának űrhajózási helyettese, a delegáció tagjai; Leonyid Popov és Valerij Rjumin űrhajósok, akik a Szaljut 6. űrállomáson a szovjet—magyar közös űrrepülés résztvevőit is fogadták. (MTI) Befejeződött a Nemzetközi Akadémiai Unió közgyűlése Újabb tudományos vállalkozások Szombaton befejeződött az Akadémia székházában a Nemzetközi Akadémiai Unió 55. közgyűlése. Az Unió a világ legjelentősebb nemzetközi társadalomtudományi szervezete, amely öt földrész 35 tudományos akadémiáját tömöríti soraiba. Az 1920-ban alapított Unió csaknem 50, széles körű nemzetközi együttműködésen alapuló tudományos vállalkozást irányít, köztük olyan jelentőségűeket, mint például a trópusi Afrika történetének forrásai, Közép-Ázsia civilizációi vagy Európa nyelveinek atlasza. E vállalkozások eredményeit eleddig több mint 800 kiadványban tették közzé. A mostani egyhetes közgyűlésen éppen e vállalkozások eredményeit, helyzetét vitatták meg és döntöttek újabb tudományos vállalkozások megkezdéséről. Így például kibővítették a trópusi Afrika történeti kutatásait, mégpedig azért, mert jelentős mennyiségű értékes európai forrásanyag áll rendelkezésükre a tudósoknak. Űj témaként fölvették a vállalkozások sorába a csendesóceániai népek nyelvének vizsgálatát, pontosabban azt a kérdéskört, hogy az európai nyelvek miként befolyásolták, alakították át a helyi lakosság nyelvezetét. A Magyar Tudományos Akadémia tíz témában vesz részt közvetlenül az Unió vállalkozásaiban. (MTI) Négyszázhétmillió forintos beruházás 4 textilhulladékok hasznosítása Négyszázhétmillió forintos hitelszerződést írt alá szombaton a Temaforg Textil- hasznosító Vállalat a Magyar Nemzeti Bankkal, a textilhulladékok fokozottabb hasznosítására. Hazánkban a begyűjtött textilhulladékoknak csak kisebb része kerül feldolgozókapacitás hiányában újrafelhasználásra, a nagyobb részt exportáljuk — természetesen hulladékáron. Jó néhány olyan termékből viszont behozatalra szorulunk, amit textilhulladékból — lényegesen gazdaságosabban — lehetne előállítani. A VI. ötéves terv hulladékhasznosítási programjának megfelelően a Temaforg vállalat éppen ezéi't a most felvett hitelt'a feldolgozás fejlesztésére fordítja. A 407 millióból 249 millió forintot a műszaki célú. nem szőtt technológiával előállítható textíliák gyártókapacitásának meg-’ teremtésére költenek: . A termékeket, amelyeket . zömmel hulladékból ’készítetnek, az út- és vasútépítésben szigetelésre, tömítésre, a mezőgazdaságban meliorációs szűrőként, a környezetvédelemben pedig levegő- és porszűrőként használhatják. A beruházás megvalósítása — amelynek során az első’ nem szőtt textilgyártó gépsor már az idén működni kezd — 2500 tonna műszaki textília- többletet jelent az országnak. A beruházás a tervek szerint 1983-ban fejeződik be. A hitelkeretből a fonodái tevékenységet is fejlesztik. Az erre szánt 158 millió forintból mintegy 500 tonna másodnyersanyag-feldolgozó, fonalgyártó-kapacitás megvalósítását tervezik. A másodnyersanyagból készült fonalak nagyobb részét az ipar hasznosítja újra, az értékesebb hulladéktípusokból pedig a lakosság körében is kedvelt, évek óta keresett, kézimunkázásra, szőnyeg- és makramékészítésre alkalmas fonalakat állítják elő. A technológia, amelyet meghonosítanak, lehetővé teszi, hogy másodnyersanyagból teljes értékű fonalakat készítsenek. Á beruházáshoz — a ter- ' meléshez szükséges raktár- helyiségekkel eéyütt — mindössze ;80 ■ millió forint építési költséget irányoztak elő. (MTI)
