Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
fi kezdeményezők szorongása Iparvállalati igazgató barátom panaszkodik. hogy bajba került. „Kifogott” ugyanis egy ragyogó exportüzletet. Halálra fogják magukat keresni rajta. Amiért is az igazgató két hete nyugtátokat szed. altatóval alszik. Szorongása nem múlik. A jó üzlettől „illenék” megnyugodni, „illenék” feldobódni, ehelyett szorong. Vajon miért? Ó így magyarázta: Először is attól, hogy hazánkban a magas nyereség minden illetékesnek és illetéktelennek gyanús, a kis nyereség viszont nem. A minisztérium, a tanács, a népi ellenőrzés, a revizorok hada mind azt fogja vizsgálni, honnan ez a rendkívüli siker. Már az is szorongást kelt, ha az ember felhívja magára a figyelmet. Persze eljön majd az idő, amikor annak a vállalatnak, az iparosnak lesz becsülete, aki sok adót fizet, és nem annak, aki következetesen „feji” az állami költségvetést. Most még azonban az látszik becsületesnek, aki alamizsnáért könyörög. Mint ahogyan ma annak a vallanak van becsülete, amelyik derék kisdobosként folyton túlszárnyalja önmagát, javítja mutatószámait, és nem annak, amelyik az eszközállományához képest magas nyereséget hoz. Nem csoda, ha szorongás fogja el a vállalat vezetőit egy jó évben, hiszen meglesz ennek a böjtje: a kiugróan magas eredményeket jövőre nem lehet túlszárnyalni, következésképpen nem emelkedik a bérfejlesztési mutató, nem lesz béremelés. Miközben ma learatjuk a jó termést, túlfeszített bázist teremtünk .magunknak jövőre. Nem csoda, hogy sok vállalat úgy próbál megszabadulni a szorongástól, ha a jó üzletet nem vállalja, az egj'szeri. nagy eredményt hozó szervezést, tartalékfeltárást elhalasztja. Más lenne a helyzet, ha a különhasz- not, egy kis anyagi és erkölcsi elismerés ellenében, simán befizethetné az állami költségvetésbe, kihagyva a nyereségnek ezt a részét az érdekeltségi alapok képzéséből éppen úgy, mint a következő év bázisából. Szabályozott piacgazdaságban maga a piac is hozhat rendkívüli különnyeresé- get. amelyről a vállalat nem „tehet”. Miért ne kezelhetné ezt az „ajándékot” külön? Máris megszűnne a szorongás. Kiskereskedelmi vállalatoknál attól van gombóc a vezetők torkában, hogy a realizált, a tényleges árrés magasabbra kerekedik, mint az irányárrés. Azonnal ..elkapják” őket. mondván: becsapták a vevőt, emelték az árszínvonalat. Pedig a tényleges árrés csak azért lett nagyobb, mert a nagykereskedelem, az ipar árengedményt adott. S hogy a vevő is jól járjon, árengedményt, ad a kiskereskedelem is. Az árszínvonal emelkedése persze az egész lakosságot érinti, míg az ál-engedményt csak egyesek élvezik. Viszont jöhet a revizor, nem lesz baj. Az éves mérleg pedig szolid árpolitikáról tanúskodik. Megszűnhetne a szoron- •gás másképp is: a kereskedelmi vállalat a jó beszerzési ármunkából származó árréstöbbletet befizetheti a költségvetésbe. Mondjuk egyfolytában a vállalatoknak, hogy kockáztassanak. kezdeményezzenek. Aztán ha tíz kezdeményezésből kilenc' sikeres, egy pedig nem sikerül: a sikereket nem dicséri senki, ellenijén a kudarcért elmarasztalják á vállalatot. Csoda-e. ha a kockázat egyúttal a szorongás kockázata is. A vállalatok vezetőit még akkor is elfogja a szorongás, ha véletlenül több jelentős úiítás befut. Hiszen az újítási díjat onnan kell fizetni, ahonnan az év végi nyereségrészesedést. Jelenleg sem az újítás, sem a többletteljesítmény egy ponton túl nem önfinanszírozó: nem hozza létre ellenértékének teljes forrását, fedezetét. Azt azért ne higgyük, hogy a szorongás csak a vezetők „kiváltsága”. Szorong az újító, hogy az újítási díj-' jal megrövidíti társait. Szorong a „mániákus” túlteljesítő. hogy munkatársai kinevetik, a lelkesen dolgozó, mert könnyen strébernek nézik. ’ Sok minden jót lehet tenni a társadalomért. De a legnagyobb jó az lenne, ha a kezdeményező embert nem késztetné szorongásra a kezdeményezés fogadtatása. Ez nemcsak a dolgozók egészségét javítaná, hanem az egész gazdaságét, az egész társadalomét is. Dr. Pirityi Ottó Kertészeti termelés szervezetten A ŐT. ötéves terv időszakában a kertészeti termelés-, ben növekszik a szervezett együttműködés szerepe. A szőlő- és a gyümölcs termelési rendszerek a korábbinál nagyobb területen, követik a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott módszereket. Ez derült ki a MÉM elemzéséből, amely a rendszerek ötéves fejlesztési elképzeléseit összegezi, értékeli. Növénygénbank Tápiósze/én Az Országos Mezőgazda- sági Fajtakísérleti Intézet Agrobotanikai Központjában. Tápiószelén mintegy harminoezer zöldség- és szántóföldi növényfajta van. A VI. ötéves tervben az intézet fő feladata a szántóföldi és zöldségnövények génbankjának fejlesztése, összegyűjtik a hazai alapanyagokat és eg3rben megőrzik a már elismert fajtákat. A magok életképes tárolása megfelelő szárítás és hűtés után több évtizedig is lehetséges. Az intézet a KGST-országokkal is kapcsolatot tart. A képen: a búza úgynevezett tulajdonságfelvételét végzik. Az intézetben csaknem ezerkétszáz tétel búzát termesztenek őszi és tavaszi vetésben egymás mellé ültetve azért, hogy megállapítható legyen, melyik a fagytűrő fajta. Szovjet- magyar tudományos együttműködés Csonthéjas gyümölcsök nemesítésére széles körű tudományos együttműködés alakult ki magyar és szovjet kutatók között. A kertészeti egyetem ötéves megállapodást kötött a Jaltában működő nikicki botanikus kerttel. A program szerint az egyetem keresztezési, neme- sítési módszereiért cserébe a szovjet intézet olyan vad kajszi-, őszibarack- és szilvafajokat küld, amelyek nemcsak hidegtűrők, hanem gombabetegségekkel szemben is ellenállók. A kutatásokat is összehangolják; s ehhez közös vizsgálati rendszert dolgoznak ki a két intézet növénygenetikusai. A kertészeti egyetemre a Szovjetunióból megérkeztek az első vad-kajszibarack pollenek (hímporok), amelyeket különféle hazai kajszifajták beporzására használtak fel. Ily módon mintegy kétszáz keresztezési variációt állítanak elő. Közülük azokat terjesztik el, amelyek a legjobban tűrik a fagyokat, s a gombákkal szemben is leginkább ellenállóak. A nemesítési munka nagy figyelmet igényel: gyakran 10—12 év is eltelik az első keresztezésektől az új fajta nagyüzemi elterjesztéséig. A pollencserékkel ezt az időt valamivel lerövidíthetik. s további három-négy évet nyerhetnek különböző műszerek alkalmazásával. Ezért az OMFB anyági támogatásával a magyar— szovjet kutatási programhoz a kertészeti egyetem speciális fagygsztóberendezéseket vásárol. Ezekkel „kezelik” a kísérleti hibrid facsemetéket. Ősztől kéthetenként mínusz 25 fokos fagynak teszik ki a kis fákat és mikrosz- kóopal vizsgálják, hogyan viseli a növény seitszerkezete ezt a megpróbáltatást. A „túlélők” természetes körülmények között is jól tűrik majd a téli és a tavaszi fagyokat, s várhatóan bő termést adnak. Az együttműködés következő szakaszában újabb gyümölcsfajtákra terjesztik ki a közös kutatómunkát. (MTI) Viking üdítők Debrecenből Mire az új márkanév megszületett, elkészült a Hajdú megyei Üdítőital-ipari Vállalat új töltőüzeme is. 1979 végén ugyanis pályázatot hirdettek a vállalat termékeinek egységes nevére, s időközben elkezdték a rekonstrukciós beruházási is. Ennek eredményeként június első napjaiban megteltek, az első Viking-feliratú, üdítős palackok. Az NDK-gyártmányú gépsor óránként 24 ezer üdítőt palackoz. A hatezer liter,óra kapacitású töltőgép üzembe állításával mintegy három és félszeresére növekedett a palacktöltő kapacitás. Júniusban egyébként — a kishatármenti forgalom keretében — már Romániába is szállítanak ji nyolcféle ízben készülő Vikingből. Eger köszöntötte Macont A borkembináfsiker® Franciaországban Szőlőfeldolgozó gépek a bikavérprogramhoz Minden év májusában a legismertebb francia történelmi borvidék központjában, Maconban, nagyszabású borkiállítást és vásárt rendeznek. A városnak Egerrel testvérkapcsolata van, melynek kiteljesedéséhez jelentősen hozzájárult az idei kiállításon az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát bemutatkozása. Ez alkalomból a megye- székhelyről dr. Varga János tanácselnök vezetésével delegáció járt a francia városban, melynek tagja volt Dancz Pál, a borkombinát vezérigazgatója is, aki a vállalat sikerét idézte fel: — A világ legnagyobb és legjelentősebb szőlő-, valamint bortermelő országában, Franciaországban bemutatkozni egy magyar borkombinátnak elismerő és megtisztelő dolog. Tulajdonképpen Macon város főpolgármesteréneik volt a kérése, hogy miután Eger gazdasági életében nagy hagyományai vannak a szőlő- és bortermelésnek, így mutassuk be kombinátunk munkáját. A kérést Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is támogatta, így jelentkeztünk ezen a hagyományos kiállításon. Mondanom sem kell, hogy a házigazdák felvonultatták a legjobb minőségű francia borokat, amelyekkel nem könnyű felvenni a versenyt. Nagy örömünkre szolgált az az érdeklődés, amely mindvégig megnyilvánult vállalatunk iránt. Színes képeken mutattuk be az egri és a mát- raalji borvidék széles soros ültetvényeit, és felvonultattuk reprezentáns termékeinket, az egri bikavért, a Médoc noirt, a leánykát és a traminit. Nagy sikert arattak díszdobozos és a népi hímzéses kulacsokba töltött boraink. A színvonala« csomagolás méltán váltott ki elismerést nemcsak a házigazda franciák körében, hanem a kiállításon részt vevő és érdeklődő nyugatnémet, olasz, belga, holland és angol szakemberekből is. Mindez bizonyítja, hogy kombinátunk igyekszik lépést tartani a szigorú világpiaci követelményekkel minőségben és csomagolásban egyaránt. A kiállítást Weil asszony, az Európa Parlament elnöke nyitotta meg, aki külön gratulált bemutatkozásunkhoz. Részvételünk hozzájárult Franciaországban a magyar szőlő- és borkultúra, illetve ezen keresztül Eger elismeréséhez. Ami pedig Macon város szőlőit illeti a szövetkezeteknél és az egyéni gazdaságokban jól ápolt, gondozott ültetvényeket láttunk. Meggyőződtünk arról hogy' milyen becse van a jól szer-- vezeti munkának és a minő-, ségnek. — Milyen üzleti tárgyalás sokat folytattak? — Vállalatunk export part-, nerei közül a jelenlevő an-‘. gólokkal, hollandokkal, nyu-. gatnémetekkel, belgákkal! folytattunk üzleti tárgyaláso-. kát. Ezek mellett a kiállító-- son részt vevő és korszerű borászati gépeket bemutatói francia cégekkel is megbe-,. széléseket folytattunk. Kombinátunk ugyanis a bikavért, program keretében a koráb«- bi nagyszabású szőlőtelepítések után most a hatodik ötéves tervben bortároló-bővítést, új kékszőlő-feldolgozó ési -palackozó építését tervezi., Az újonnan telepített kékszőlők egymás után termőre: fordulnak, és ez a feldolgozás növelését is megköveteli. Ennek érdekében nagy- francia cégek képviselőitől kedvező ajánlatokat kaptunk: világszínvonalon álló ború-- szati gépek vásárlására. Mai con városától egyébként: szeptemberre újabb meghi-i vást kaptunk egy szüret előti ti borkiállításra. Ezt öröm-, mel elfogadtuk és igyekszünk: majd jól megszervezni, öregbítve ezzel is a magyar szőlő- és borgazdaság hírnevét. Mentusz Károly Magyarország a poznani vásáron A Poznani Nemzetközi Vásár 53. alkalommal nyitja meg kapuit. A június 14— 23-ig tartó bemutatón 21 magyar vállalat mutatkozik be: köztük a Gépipari Szövetkezetek Irodája és a Po- mázi Írószer Szövetkezet először. A Borsodi Vegyi Kombinát pvc-port és granulátumot, , a Budavox átviteltechnikai demonstrációs anyagot, az Elektromodul szerelési anyagot mutat be. A Gépipari Szövetkezetek Irodája alumínium bútorokat, a Hungarofruct befőtteket, dzsemeket, savanyúságokat, a Hungarocoop gyermekruhákat és sportcipőket küld Poznanba. A Labor MIM kömyezetvizs- gáló laboratóriumokat, analizátorokat, a Lampart vegyipari gépeket, a Magyar Optikai Művek laboratóriumi műszereket és berendezéseket, a Metrimpex különböző műszerféleségeket, a Nikex autódarut, mérlegeket és fóliahegesztőket vonultat fel. A Transelektro háztartási és hűtőgépekkel, a Technoimpex faipari gépekkel, az Egyesült Izzó fényforrásokkal, a Videoton jelentéstárolókkal, a Cs. M. Pannónia konfekcióipari gépekkel ismerteti meg a látogatókat. Különös érdeklődésre tarthat számot például a BD— 120-as típusú tételösszegező pénztárgép, amely elsősorban önkiszolgáló .boltokban, önkiszolgáló vendéglőkben és más kiskereskedelmi üzletekben használhatók. Ott alkalmazhatók előnyösen, ahol a több tételből álló vásárlás végösszegét a pénztáraknál számítják ki. Alkalmazásával mentesítik a pénztárosokat az állandó összeadás alól, meggyorsítják a kiszolgálást. A hetvenéves gyártási tapasztalattal rendelkező Labor Műszeripari Művek is állandó vendég Poznanban. A vállalat széles választékából érdemes megemlíteni a magas műszaki színvonalat képviselő INFRAPID—31 típusú infravörös gabona- gyorselemzőt, amely a gabona és szemes takarmányok minőség saerinti gyors átvételének fontos műszere. A berendezés gyors és megbízható működését az infravörös sugárzás reflexiójának vizsgálata garantálja. A mérési eredmények gyors feldolgozását beépített mikroszámítógép végzi. A gabo- namínták roncsolásmentes elemzése őrlés után azonnal végezhető. így az őrlemény alávethető más kémiai ‘vizsgálatnak is. A minta fehérje-, zsír- és nedvességtartalma 2 perc alatt meghatározható. Az INFRAPID—31 gabora-gyorselemzőt gabonatermesztési és mentesítő ku- tatóintézetek. élelmiszeripari kutatóintézetek, mezőgazdasági üzemek és kombinátok, gabonaátvevő állomások, malmok, sütőipari vállalatok hasznosíthatják. S. J. 1981. június 16» kedd (MTI totó: Király Krisztina felvétele — KS} (MTI fotó: Tárkányi Béla felvétele — KS)
