Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

CSÜTÖRTÖKÖN: BEMUTATÓ A GÁRDONYI SZÍNHÁZBAN Augusztusiban Csárdáskirálynő, avagy Die Csárdásfürstin von Miskolc Hungarológiai kongresszus Budapesten Az operett az Osztrák— Magyar Monarchia sajátos terméke, szórakoztató műfa­ja, Hernádi Gyula, aki a miskolci—egri társulat szá­mára átírta a darabot, úgy fogta fel, hogy a kor jellem­ző lenyomata a Csárdáski- rálynő. Tükröződik lenne az a sok társadalmi hazugság, amely cukros mázzal lepte be a csikorgó fémvázat, a társadalom valódi szerkeze­tét. S falóban: a grófok, fő­hercegek, inasok „életébe” pillanthatunk ezekben a mű­vekben és idillikus képet láthatunk. Ezt a művet egyébként nem először dolgozták át most: az ötvenes években is született egy változat, amely nagy siker! aratott s egesz nemzedékek nőttek fel rajta. Nehezen lehetne megindokolni ezt a „rene­szánszot”, de a gyökerei va­lószínűleg az egykori köz- gondolkodásban rejlettek. Jancsó Miklós rendezésében most egv modern előadást tekinthetünk meg. Egy lehe­tőség ez, annak bemutatása, hogy hogyan, milyen módon közeledhetünk ehhez a vi­lághoz. így született most ez a játék, amelynek alcíme: Die Csárdájfürstin von Mis­kolc, többet mond el a vál­lalkozásról, mint a valódi - cím. Az egri Gárdonyi Géza Színházban Galkó Balázs vezényletével folynak a .pró­bák, A villanásnyi szünetben arról kérdeztük meg, hogy miben látja a fő különbsé­get, a mostani Csárdáskirály­nő és az eddigiek között. . — Keveset ismerek a ré­giek közül, de a munka so­rán számbavettük, bog” mi­lyenek voltak azelőtt. Talán az a legfontnsabo változás, hogy sokrétűbb az előadás: valódi történelmi személyi­ségeket helyettesítettek a szereplők helyébe, így intel­lektuális élményt jélenthet az. amit a néző lát, Más­részt sokkal revüszerűbb, látványosabb, mint ennek előtte. Kálmán Imre, más műveiből is vettünk át da­lokat: a Marira grófnő, a Tatárjárás és a Cirkuszher-. cegnö betétszámai is elhang­zanak itt. Ugyanis mondhat­nánk, hogy a mi sajátos né­zőpontunk miatt volt erre szükség: amikor elkezdtük a munkát, hamar rájöttünk, hogy alig tudjuk, hogy mi a ,története a darabnak. Forog a korong... í..és formálódnak a szebbnél szebb vázák, korsók, tányérok. Egerben, a Meder úti kis műhelyében csaknem hetvenévesen dolgozik nap mint nap Bíró István, a Mezőtúrról ideszárma­zott fazekasmester. Már a dédapja is fazekas volt, innen hát az örökség. Csak az szomorítja, hogy a családban vele be­fejeződik e szép mesterség művelése, Fia lakatos és már nemigen műveli apja ősi mesterségét. Reméljük, azért még jó udhány évig Bíró István bácsi korongján készül néhány szép váza, korsó, kancsó és tányér. (Fotó: Kiss Béla) Fjedone a; andörnaktályei étteremben Cél: a gasztromozi Újfajta kísérlet kezdődött az elmúlt héten az andor- naktályai Egervölgye Étte­remben. A Heves megyei Mozi üzemi Vállalat vetítő- szolgálata csütörtökön es­ténként filmeket mutat be a szórakozni vágyó vendégek­nek. De nemcsak a mozi­kedvelők. találhatják meg itt számításukat, hanem a tán­colni vágyók is, tudniillik az ©jémm 19S1. május 13.,- szerda előadás végeztével diszkóze­ne szól. A rendezők tervei szerint a mostani kezdemé­nyezés még csak az „első lépcső”. Gasztromozit sze­retnének létrehozni, ahol a vetítéseken a filmekhez kap­csolódó ételkülönlegessége- ket. szolgálnának fel. Az ét- teiémmozi legközelebbi mű­során az Autóversenyzők cí­mű alkotás szerepel majd május 14-én, csütörtökön este 8 órától. A továbbiak­ban az Ezüstnyereg, a Pig- done Afrikában és a Vad­ember című műveket néz­hetik mei az andomaktályai Egervölgye Étterem vendégei. Az is kiderült, hogy a va­lódi „sztori” szála elég vé­kony. így kerestünk új táv­latokat. Természetes, hogy sok dolog változott benne, hiszen az eltelt évek alatt is átalakult körülöttünk sok minden. Inkább az lenne furcsa, ha ma is úgy talál­nánk, mint mondjuk ötven évvel, ezelőtt. — Elárulna-e valamit a mostani történetből? — Nehezen lehetne bármit elmondani: az előadás egy a történettel, persze így ez kissé furcsán hangzik, dé aki látja az megérti, miért fogalmazok így. Mindeneset­re egy biztos: látványossá­gok várják . a közönséget. Valódi csapatteljesítmény ez, hiszen a neves szerzőpáros: Jancsó Miklós és Hernádi Gyula ösztönzésére rengeteg ötlet pattant ki a társulat­ból. A szó szoros érteimé" ben játék tehát ez, ironikus és máj. Az egri bemutató érdekes- ' sége még, hogy megválto­zott a bonviván: Szabados Bélát a színház új tagját láthatják az egriek Edwin, beider Sohn szerepében. Ahogy a próbáról jöttem, láttam, hogy máris sor ka­nyarog a pénztár előtt: so­kan kíváncsiak erre a be­mutatóra, nem lesznek üre­sek a széksorok. Miskolcon félszáz alkalommal került a közönség elé ez a darab, de sok alkalma lesz a Heves megyeieknek is, hogy meg­tekintsék. Régi kedvencei­ket láthatják, régi dallamok csendülnek fel, de kicsit másképp, több mint fél év­század tudásával, szemléle­tével felvértezve. A színpa­don a főbb szerepekben Fe­hér Tibor Jászai-dí.ias ér­demes művészt, Várhegyi Mártát, Jgrí Évát, Horváth Zsuzsát, Mihályi Győzőt, Csonka Zsuzsát, Abrahám Istvánt, Kartvélyessy Zsol­tot láthatjuk. (gábar) Már összeállították az ülé­sek anyagát,, de még további tudományos kutatók jelent­kezését várják a Nemzetkö­zi Magyar Filológiai Társa­ság I. nemzetközi hungaro­lógiai kongresszusára. A Bu­dapesten ez év augusztusá­ban tartandó tudományos tanácskozáson több mint 300 nyelvművelő szakember vesz részt. A kongresszuson két fő témában — a Magyaror­szágon kívüli filológiai ok­tatásról és a magyar vers­ről — mintegy mástél száz előadás hangzik el. Szó lesz többek között a magyar vers fordításának lehetőségeiről és útjairól, a népköltészeti elemek hatásáról, s elemzik a magyar lírai alkotások rit­musát. Az 1977-ben alakult Nem­zetközi Magyar Filológiai Társaság olyan kül­földi tudósokat hívott meg, akik egyetemeken, főiskolákon magyar nyel­vet, irodalmat vagy ‘ népraj­zot oktatnak, illetve ezek­ben a tudományágakban ku­tatómunkát végeznek. A kongresszus megrende­zése azért is időszerű, mert egyre több külföldi kutató foglalkozik hungarológiává! és szakmai összeköttetést kí­ván fenntartani magyaror­szági nyelvészekkel, iroda­lomtörténészekkel, a néprajz tudomány képviselőivel. A társaság, mint koordiná­ló intézmény nemzetközi méretekben összefogja az e tudományágakban dolgozó kutatók tevékenységét, pub­likációs lehetőséget teremt számukra és széles körben támogatja az egyetemi, fő­iskolai pktatók munkáját. A négynapos kongresszu­son kerekasztal-értekezlete- ket is tartanak, ahol szó lasz a „Bevezetés a hunga­rológiába” című kézikönyv tervezetéről. A kötetet a szerzők a magyarságturin- mány iránt érdeklődő, nem magvar anyanyelvű szakem­berek számára írták­TÖBB MINT EZER ÉNEKES Dalosok találkozói Egerben Az egri városi tanács mű­velődési osztálya, valamint a KÖTA Heves megyei szer­vezete rendezésében kerül sor pénteken, délután 15 órától az egri ifjúsági dalos­ünnepre. A programban a Város valamennyi általános iskolája, gimnáziuma és szakmunkásképző intézete képviselteti magát énekka­raival. A több mint ezer résztvevő Bartók Béla gyűj­tötte népdalokat is előad a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola udvarán. Vasárnap szintén rande­vúznak a megyei kórusok, ekkor lesz a főiskola díszter­mében az éneklő ifjúság mozgalom megyei díszhang­versenye. A nyolc meghí­vott közösség bemutatóján adják át a legjobbaknak a mozgalom ez évi díjait. 49. Dühös magára, amiért osto­ba és meddő fecsegésekkel tölti az idejét, ahelyett, hogy egyszer már rendesen kialud- ná magát. Mert ennek így nincs semmi értelme! Ezek­nek a felszínes okoskodások­nak, politizálásoknak, jólér- tesültségeknek! Aztán megmagyarázhatat­lan hiányérzete, torkot szo­rító, állkapcsot gyötrő inge­rültsége átterjed személyek­re és eseményekre. A Villá­nyi úti autóparkoló sunyi őrére, aki rozoga lábaival ötven métert is képes lohol­ni egy nem fizető kocsi után; Hankéczynera, aki hülyeség­ből hagyja megfulladni a gyerekét; a nyugdíjas pro­fesszorra, akinek nem tudott egy jó szót se mondani; Áb­rahámra; a papírról sükete- lö KlSZ-títkárra, aki forra­dalmi tettet lát a fáklyás felvonulásban és az utcabál­nak álcázott huligántalálko­zóban; a legalább is bi- ' szexuális beatzenészekre; a papírkorongot dobáló, izzadt, mosdatlan, önhergelő teena- gerekre. S ahogy így utál- kozva ül az íróasztalnál, sza­márfüleket satírozva vázlat- füzetének sarkaira, hirtelen egy gyerekvádli villan meg előtte: vékonyka lábain Ger­gő ágaskodik fel egy-egy já­;,E g y nap születése" — Rekviem 50 millióért — című műsor a II. világhábo­rú áldozatainak állított em­léket. Memento volt és in­telem. László Györgye fiának, „fiam barátainak és az ő barátaiknak" ajánlotta ezt az órát, „hogy ők is tudják”. Függetlenül attól, hogy a történelemórákon mit tanultak a korról, sokat vesztettek, ha nem hallot­ták a Nappalok és éjszakák, az Élők és holtak, a Dun­kerque homokja vagy a Várj reám néhány sorát. Hangos történelemkönyv volt ez, mert a szerkesztő 1939. szeptember 1-től 1945. május 9-ig, a győzelemig kí­sérte a katonák útját, a bá­tortalan kezdetektől, a szö­vetséges hatalmak csapásai­nak megerősödéséig. Európa legjobban felszerelt hadsere­gének éi a III. birodalom széthullásának utolsó nap­jáig. 1949. május végén, a hol­land és belga hadsereg ka­pitulációja után az angol hadsereg maradványait a francia partokról haza kel­lett szállítani. De mivel? A Világ soha nem látott még ilyen hajóhadat; lólekvesz- tők, dereglyék, Napóleon idejében épült sétába tó, ha- lá'szbárkák, holland gőzösök hoztak vissza a szigetre egy vert hadat. Az ú jságok ilyen címekkel jelentek meg: „Fá­radtan, koszosán, éhesen, de hazatértek. Legyőzhetetle- nek”. A . tömeg ünnepiéit. Egy közkatonát 42 napi el­zárásra Ítéltek, mert levelet írt a miniszterelnöknek: „Mi a véleménye, uram, nem kaphatnának a fiúk néhány nap szabadságot?” Ezen a nyáron Paulus parancsot adott Sztálingrád elpusztítá­sára, de a körülzárt város­ból sem szűnt meg a sebe­sültek átszállítása a Volga túlsó partjára. 18—20 éves katonalányok váltak hősök­ké. üt éven át tombolt a há­ború földön, vízen, a leve­gőben, mert a háború nem kímélte a hátországot, a gyerekeket és az asszonyo­kat sem. Elesett, elpusztult, megölték, eltűnt — olvas­hatta a kor embere napról napra. A hadügyminisztériu­mok külön osztálya gondos­kodott arról, hogy „a ka­tonatemetők elhelyezésükkel, architektúrájukkal kifejez­zék a kegyelet esztétikáját”. Felrobbantott hidak, vasú-, tak, felgyújtott falvak, szét-, lőtt városok állomásai az útnak, amely végül Berlinig vezetett. Akkor, szeptember- elsején a birodalom urai még azt hitték, hogy ez a. háború lokalizálható csak német—lengyel viszályra. A. nyugati hatalmak eltűrték a, Rajna-vidék megszállását, az, Anschluszt, a különböző et-. mkai szempontokat érvénye­sítő elcsatoíásokat, azonban Csehszlovákia megszállását és az európai hegemóniára törekvő német nagyhatalmi törekvéseket már nem néz-, hették tétlenül. Az angol,', francia hadüzenet után ter­mészetes lett volna, hogy? Lengyelország segítséget kér a Szovjetuniótól. Magyaror­szág is csak fgy .menekülhe­tett volna meg a háborútól,, 200 ezer katonájának el­vesztésétől, Igaz, a háborúk nem ultimátumokkal kez­dődnek, hanem a fejekben és a szívekben, apró akar- nokságokkal, szellemi akna­mezők telepítésével, fűalatti- sággal. Ma már könyvtár-Icát töl­tenek meg a II. világhábo­rú okait, kö"etkezményeit elemző szép’rodalmi és tu­dományos munkák. Ezeknek nagy r«tóze nem is jut el a fiatalokhoz, akiket nap­jainkban más kérdések fdg- lalkoztatnak. Ezért fontosak a 40-es évek első felének történelmét idéző vallomások, melyek ha csak részletekben is — egy-egy verssorral, egy-égy epizóddal —, de szemléletessé teszik a le­tűnt kort, amelyben elszaba­dultak a gonosz szenvedé­lyek, és elvadult az emberi­ség egy része. A ma élő — túlélő és felnövekvő —szin­te hitetlenül áll a kérdés­sel szemben: „mire képes az ember?” Ebergényl Tibor Zenés tv-sorizat §y elekeknek Nevető muzsika címmel háromrészes zenés műsor­sorozat kezdődik május 16- án, szombaton délután a te­levízióban. A legkisebbekhez szóló adások Szokolay Sán­dor, Kossuth-díjas zeneszer­ző gyermekeknek írt művei­ből adnak vá Inga fást. Az ELTE Állam- és Jog- tudományi Karának díszter­mében filmszalagra rögzített rókelőhöz, szórólapokat osz­togat a délutáni napsütésben. Fölrezzen, belelapoz a tan­menetbe. 1979. szeptember 15., szombat. Magyar iroda­lom: Ady Endre világhábo­rús versei. Az első papírjel­nél kinyitja a könyvet, és magában értelmezve olvasni kezdi: Őrzők, vigyázzatok a strázsán, Csillag-szórók az éjszakák, Szent- János-boga rak a kertben, Emlékek elmúlt nyarakon, Flórenc nyarán összekeverten Búcsúztató őszi Lldának Emlékei a hajnali Párás, dísz-kócos tánci termen, Történt szépek, éltek és voltak, Kik meg nem halhatnak soha, Őrzött elevenek és holtak, Szírek távoli mosolya, Reátok néz. aggódva, árván, őrzök, vigyázzatok a strázsán. A tanár itt megáll az ol­vasásban, és elképzeli a har­minchét éves, beteg, aggas­tyán, ifjú-férj Adyt, amint a csúcsai kis kerti ház tera­száról szomorúan néz le a Körös felé. Lent a völgyben kattognak a katonavonatok, az országúton meg batyuk­kal, fölpakolt szekerekkel menekülnek Nagyvárad felé a székelyek. ö is föláll, a könyvvel a kezében kinéz az ablakon. A szemben levő panelházban műsorokban a zeneművek: bemutatása mellett zenei, játékok is lesznek. Áz ez­úttal műsorvezetőként és karmesterként is bemutatko­zó zeneszerző a gyerekeket bevonja a játékokba, hogy ily módon is hozzásegítse, őket a zene megismeréséhez,, megértéséhez, megszerelésé­hez. már csak hat ablak mögött ég a villany, s az Árpád- hídnn átcsnrömpol egy tel­jesen üres, kivilágított villa­mos. De lent, a két ház mö-- götti parkban két kutya bók. lászik a szétszórt és össze­tépett transzparensek, mű­sorfüzetek és fáklyacspnkok között, egy fehérfoltos bok­széi- meg egy három lábú foxterrier, Gazdáik, az IM- e.s Trabantos és a filmrende. ző a park szélén beszélget­nek. Valószínűleg kutyáik-1 ró], az autóárakról, vagy a- holnapi időjárásról. Más közös témájuk aligha lehet., A tanár fönt a hetedik eme­leti nyitott ablaknál, bele­néz az Adykötetbe, és észre, sem veszi, hogy már hango­san olvassa a második vers- szakot: Őrzők, vigyázzatok a strázsán, ‘ Az Elet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet, Hogy átvádoljanak most rajta. Véres s ostoba fcneségek. Oly szomorú embernek lenni S szörnyűek az állat-hős igék S a csillag-szóró éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét, S akik még vagytok ^przőn, árván, őrzők: vigyázzatok a strázsán. ' c= VÉG 3 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents