Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-13 / 110. szám
A TÜRELEM AZ ALAP- .......... ' ' C--.' —r- —r.‘ p ártszervezetek Elképzelhető-e a következő párbeszéd bárhol és bármikor? — Milyen a szervezettség az üzemben? — Olyan, hogy esetenként nem győzünk kapkodni. — Mennyire törődnek a szerződéses kötelezettségeikkel? — Ugyan, kérem! Hol él maga? Valóban könnyebb szép szavakat mondani, mint kertelés nélkül vállalni a valóságot. Mert nálunk így szokás? Szépítés nélkül Nemcsak jól hangzik, hanem igaz is: a gyöngyösi üzemek, gazdaságok szépen fejlődtek az utóbbi hónapokban- is, bár a nehézségek itt sem voltak kisebbek, mint máshol. Az összkép tehát, alkalmas arra, hogy bárki megnyug'odjék, ha éppen ez a téma érdekli. A teljes kép azonban részletekből áll össze. Az alkotó elemek viszont már eléggé eltérő értékeket hordoznak magukon. Nem sikerült például az expórtfeladatokat a tervnek megfelelően teljesíteni. De az sem válik dicséretére az érintett cégeknek, hogy a külföldi megrendelők a minőség ellen is szót emeltek. Hiszen, ha csak hümmögtek volna sűrű fejcsóválás közepette. De arrafelé ez már „zsebbe vágó” kérdés. Aminek „levét” itthon kell „meginni”. Magyarázgatni persz^ mindent lehet. A megrendelő azonban legfeljebb udvarias mosollyal meghallgatja, aztán kijelenti: — Elhiszem, hogy voltak nehézségeik, de nekem ez a minőség az eredeti áron nem felel meg. Ez a jobbik eset. Hogy mi a gyakoribb? Amikor az egész szállítmányt, úgy ahogy van, visszaadja. Ha ki lehet javítani a varrást, a festést, a miegyebet, még hagyján. A ráfordítandó idővel most ne is számoljunk. Mennyi lesz a ráfizetés? Hajrá utón Túlóra. Tetszik, nem tetszik: a munkások jövedelmének alakulásában jelentős tényező. De csak addig „jön jól” a műszak megtoldása, amíg a fáradtság ingerültté nem teszi a dolgozókat. Akkor aztán nem nagyon szabad odafigyelni arra, amit mondanak, mert nem Arany János stílusában szólalnak meg. Hogy mi az eredménye? Az év végi kapkodás után ugyancsak jól kipihenhetik magukat. Mert' ha december utolsó napján megkönnyebbült szívvel felsóhajt az igaz. gató: — No, mégiscsak sikerült! Remek kollektíva a miénk. Akkor következik a januári „maJmozás”. Mindenki úgy üti agyon az idejét a gyárban, ahogyan tudja. Imitt-amott még munkája is akad. Isten csapása lenne ez a fajta „húzd meg, ereszd m^g” a gyöngyösi üzemekben? Aligha. A jó példákért sem kell ugyanis a szomszédba menni. Olyan neveket sorolhatunk, mint az Izzó, a húsipar, a GYÖNGYSZÖV, a gabonaforgalmi vállalat és a MEZŐGÉP. A korszerű üzem- és munkaszervezés náluk természetes. Nemcsak papír Szokás arra hivatkozni, hogy a partner nem tett eleget a kötelességének. Nem küldte időben az anyagot — mondjuk. De egyéb okot is í^etne említeni. Ka ,-,otr mégis minden ügy történt, hogy a folya- Agveriliüpfl munkát semmi sem akadályozta, akkor „itt” mégiscsak kell lennie valaminek, ami a szervezetlenséget okozza? De a kérdésen fordíthatunk is. Miért csak másokra , mutogatnak az üzemben, ha a szerződés teljesítését kell minősíteni? Ahogy az sem indokolható, hogy a gazdaságok, vállalatok az elő- és az utókalkulációt ímmel-ámmal veszik. Nem remekelnek az önköltség kiszámításánál sem. Pedig még arra s^m hivatkozhatnak, hogy nincs hozzá emberük. De tessék csak meghallgatni, hogyan tudnak a termelési tanácskozáson nyilatkozni ezekről a feladatokról. EJkerülhetetlen a végkövetkeztetés: vezetője válogatja. Nem mindegyikük tud lépést tartani a növekvő követelményékkel. Fokozni kell tehát a pártszervezetek ellenőrző és segítő tevékenységét, Hogy ennek a feladatnak a végrehajtása is feltételektől függ? Igaz. Tehát mindenekelőtt a feltételeket kell megteremteni. Azzal is, hogy a felelős, ésszerű kockázatvállalást segítik, támogatják a pártszervezetek. Ehhez sem elegendő azonban az elvi kinyilatkoztatás. Ha csak általában Annyiszor elmondtuk: munkaerő-átcsoportosítás. Mindenki belátja, szükséges. Ott kell foglalkoztatni az embereket, ahol szükség van rájuk. Mi történik akkór, ha nem „neki”, hanem „nekem” kellene átmennem a másik munkahelyre? Ugye, mindjárt más? Elő kell ezt készíteni. Előfordult nem is egy helyen, hogy előzőleg nem értettek szót az érintett emberekkel. Máshol úgy akarták az egészet végrehajtani, hogy a társadalmi szerveket meg sem kérdezték. Ezeken túl még két olyan tényező van, ami tetézi a városi vezető szervek gondjait. Az egyik a cigányázár- mazású személyek foglalkoztatása. Egy jó darabig még lesz tennivalónk ebben az ügyben. A másik a megvál- / tozott munkaképességűek alkalmazása. Ez sem oldható meg egy félórás tanácskozással. Mintha itt is köny- nyebb volna az elvet kimondani. Tenni érte viszont... ? El kellene jutni oda. hogy az elősorolt feladatokról csak egyetlen elfogadható válasz legyen: — Mit tettél? A szép szavakkal ne áltassuk egymást. A pártbizottság rákérdez Lehet, hogy furcsának tetszik némelyeknek, de ezekben a látszólag csupán gazdasági kérdésekben a városi pártbizottság szokott rendszeresen véleményt nyilvánítani. Azt már sokan tudják, hogy a gazdaság egyben tömény politika is. Nincs tehát erőszakolt ösz- szefüggés a városi pártbizottság magatartása és a vállalati tevékenység számbavétele között. Ha mindez megmaradna kijelentések síkján, aligha vezetne eredményre az efaj- ta ..leltár”. Ahogy az sem tiszte a pártbizottságnak, hogy átvegyen vállalati feladatokat. Véleményét azonban köteles kimondani. Sőt, az is a kötelességeinek egyike, hogy figyelemmel kísérje: mennyire igyekeznek a . pártszerv álláspontját a vállalati munkában érvényesítene Mert a falra hányt borsó" semmit sem ér. De — és ez js„, lényeg — mindig a " bizalom, ha úgy : tetszik: a türelem az alap. így van ez rendjén. G. Molnár Ferenc FéEvezgfik Sppsrii Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyára a speciális gépek mellett félvezetőket gyárt nagy tömegben. A különbőzé' tranzisztorok. diódák és integrált áramkörök ma már- nélkülözhetetlenek az elektronikai iparban. A gyöngyösi gyár korszerű termékei a világ minden részén ismerték és népszerűek. A képen: mikroszkóp segítségével és ter- mokompressziős eljárással rögzítik az integrált áramkör elemeinek kötéseit. (MTI fotó — Tóth Bálint, félv. — KS) 1900 VÁLLALAT MUTATJA BE ÚJDONSÁGAIT E|f lé! múlva nyit a tavaszi ill Huszonhat ország és Nyu- gat-Berlin csaknem 1900 vállalata mutatja be ipari újdonságait az egy hét múlva nyíló tavaszi BNV-n, A magyar ipart 862 vállalat, a szocialista országokét több mint 100, a tőkés országokét több mint 900 cég képviseli. A- legnagyobb' kiállítók a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NSZK, Ausztria és Svájc. A kőbányai vásárközpontban ezúttal nagyobb szabad és fedett kiállítási területet igényeltek a kiállítók, mint az elmúlt évben, több mint 80 ezer négyzetmétert. Egyébként a vásár bevált, hagyományos árucsoportTbe. osztásán nem változtattak, összesen nyolc szakcsoportban láthatók a beruházási javak. A beruházási javak 1981.■ évi tavaszi seregszemléjét május 20. és 28. között rendezik meg. Május 21 és 27-e között öt hétköznapon szakmai napot tartanak, ami azt jelenti, hogy a nagyközönség csak délután 14 órától látogathatja a vásárvárost. A-vásár területén már fel.’ készültek a látogatók vendéglátóipari ellátására, felszerelték a gyorsbüféket, a pavilonokban a meleg ételt biztosító étkezdéket, és a magyaros környezetet biztosító csárdákat. A belépőjegy változatlanul 15 forint. Import helyett hazai liftek A lakóépületi felvonók sorozatgyártását követően -megkezdték á Ganz. MÁVAG-ban a középületi felvonók”: előállítását" " is a svájci Schindler céggel kötött Iicenc és kooperációs megállapodás alapján. A megállapodás lehetővé teszi, hogy ezúttal a kooperációs gyártással készülő felvonókkal helyettesítsék az " eddigi importot. Az új liftek vezérlését' és hajtását a Schindler cég szállítja, a többi részegységet a Ganz- MÁVAG-ban készítik. fi aeitakarítás: kétmillió forint NAGYGOMBOSI MAJORSZEMLE Mezőgazdasági emlékhely Hatvan határában Három megyére, ezen belül tizenkilenc településre terjed a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága, nyolc és fél ezer hektárnyi földje pedig több üzemegység ré'^én Rákoshegytől Lőrinciig szalad. A nagygombosiak fontos szerepet töltenek be mind Hatvan, mind a tangazdaság életében. Jelentős zöldiborsó- és pa rád iesomkul túrájuk a Hatvani Konzervgyár egyik nyersanyagbázisa, az ugyancsak itt folyó korszerű szarvasmarha-tenyésztés pedig évről évre egyetemi hallgatók, áieendő agrármérnökök százait fogadja gyakorlatszerzés céljából. Akik ezen a májusi délutánon most ideérkeztek, mégsem a határban kívántak szemlézni. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gödöllői baráti köre, élen Szabó György műszaki igazgatóval, a műemlékvédelem jegyében látogatta meg a HatvUny-testvé- rek egykori majorját, emeletes borházát, amelyek a nagygombosi út mentén fekszenek. És kedves vendége is van az idei vándorgyűlésnek: Hatvány Lajosné Somogyi Jolán... Eitűnt szobrok — Nem friss keletű a prog.rarn, de megvalósítása huzamos időt vesz igénybe. Az új barokk e jelentős, országosan ritka létesítményeit tangazdaságunk szeretné mezőgazdasági emlékhellyé formálni — mondja Szabó György, a vándorgyűlés soros előadója. — A legfontosabb, az induláshoz szükséges elvi hozzájárulás már megtörtént mind kormány- szinten, mind a Műemlékvédelmi Felügyelőség részéről. Mi több, anyagi lehetőségeinkhez képest néhány fontos munkát már meg is kezdtünk Nagygomboson, hogy a majort, illetve a borházat visszaállítsuk eredeti állapotába. Ötmillió forint költségkerettel elsőként a magtárt, a három udvart körbefogó falakat újítottuk fel, továbbá kitelepítettünk a majorság belterületéről több melléképületet, amelyeket az 1 egykori cselédházakhoz tol- doztak-foldoztak a most itt lakók. Másik fontos beruházásunk a téma kapcsán a 21-es utat Nagygombossal összekötő pólya, amire húszmillió forintot irányoztunk elő, s ez év őszére teljesen elkészül. Terveinkben a teljességre töreksz-ünk! A majdani mezőgazdasági emlékhely megkívánja például, hogy a felső udvar huszonöt lakását felszámoljuk', de még, arra is gondunk lesz, hogy a bejárati kapukat díszítő állatszobrokat, amelyek szőrén-szálán eltűntek, idővel újra kifaragtassuk. Mann és a cukorgyárak A vándorgyűlés résztvevői — egyetemi oktatók, különböző karok érdeklődő diákjai — sokféle piendemondát idéztek a Grassalkovich- kastély, illetve a nagygombosi majorság múltjából. Az író és irodalomtudós, Hatvány Lajos özvegye volt az, aki a téves hiedelmeket nyomban szétoszlatta. Korát meghazudtoló szellemi & fizikai frisseségben mozgott közöttünk, fűzvén az emlékezés lebilincselő történe- tecskéit. Napirendre került Thomas Mann többszöri látogatása, amelyről egy most' megjelent tudományos mű is részletesen szól. Beszélt Jo- lánka boldogi kirándulásukról, amit Mann később egy Magyarországot idéző könyvébe épített, s a kutatók a színteret hajdan a Balaton partjára helyezték. Szóba került József Attila gyakori- vendégeskedése, s természetesen Ady, aki leginkább a környéken termett jó borok végett kereste fel Hat- vanyékat ezen a tájon. És hogy ki volt a családban az igazi kereskedő szellem? Természetesen Hatvany- Deutsch Sándor, aki Berlinben tanult, s onnan megtérvén nemcsak a hatvani cukorgyár létrehozásában játszott szerepet, hanem nevéhez fűződik, több hasonló üzem, példádul a nagysurá- nyi gyár születése. Azt sem érdektelen elmondanunk, hogy a pár esztendeje na.p-t világra került Bojár-fotóle- ' mezek, amelyek a kastély és majorság hajdani fényét őrzik, Jolánka, az özvegy ösztönzésére készültek. „A fasizmus elől menekülvén, már Párizsban éltünk, éreztem a pusztulást, hát -legalább képen maradjon minden a túlélőknek!’’ — mondja kesernyésen. Feltámad a szőlőkultúra A borház kfSf’Syékén homokos pusztaság, a port felhőként sodorja a fel-fel- támadó szél. Itt Száraz József, az üzemegység vezetője állít meg bennünket. — Adyt, a környék jó borait emlegették az imént. Nos, a rekonstrukcióval az egykori szőlőkultúra is visz-, szatér Nagygombosra, pontosan erre a százötven hektárnyi területre, amiből öt- venhektámyi már terem. Az idén és jövőre fejeződik be a telepítés, a legkorszerűbb termesztési elveknek megfelelően. Mivel a vörös boroknak van most keletjük, elsősorban a kékfrankost és az oportót favorizáljuk, ikerfüggönyös telepítéssel, ami lehetővé teszi mind a metszés, mind a betakarítás gépesítését. A majdani termést azonban nem itt- dolgozzuk fel, a borokat nem itt érleljük. A borház mostani, szépen felújított külső-belső állapotában, gépi berendezésével, préseivel együtt a mezőgazdasági emlékhelyhez fog tartozni, a szőlőt szüret után eladjuk az egri borkombinátnak. Az emlékhely tartozéka lesz a majorsághoz futó ősgesztenyés is, amit az erdőfelügyelőség nemrég nyilvánított védetté. Tehát a korábbi évek mulasztása lassacskán pótlódik, építészeti és természeti értékeinkből sokat mentünk át a jövendőnek. Moldvay Győző Értékelték a munka- versenyt a konzervgyárban (Tudósítónktól) A közelmúltban a szak- szervezeti bizalmiak tanácsa értékelte a Hatvani % Konzervgyár 198Ó. évi szociális-, ta munkaversenyének eredményeit. A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított versenybe eredményesen kapcsolódtak be a szocialista brigádok tagjai. Elsődleges cél volt, hogy a gazdasági célkitűzések megvalósítását segítsék a felajánlások. így elsősorban a nyersanyag beszállítására, veszteségmentes feldolgozására, a jó minőségű késztermékek előállítására fordították a nagyobb figyelmet. A dobozüzemben sikerült elérni már a 2,3 műszakszámot. A tervezettnél jobban sikerült takarékoskodni az energiával, az értékesített termékek 99,5 százaléka első osztályú áruként került a piacra, s csaknem a felére csökkent a minőségi kifogás miatt adott árengedmények összege. Csaknem 4 százalékkal növekedett a teljesít, ménybéres órák száma. A verseny eredményeképpen az importból eredő lemezmegtakarítás csaknem elérte a kétmillió forintot. 1980- ban mintegy 600-an vettek részt kommunista szombaton termelőmunkában. Az 57 ezer forint munkabért a gyermekintézmények fejlesztésére fordították. A testület jóváhagyta a szocialista brigádcímek odaítélését is. A hármas jelszó jegyében végzett munka alapján 41 brigád több mint négyszáz 'tagja kapta meg a különböző fokozatot, közülük kettő a vitllalat kiváló brigádja kitüntető címet. Ködmön Ferenc 1981. május 13- szerda
