Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

Természeti erőforrásaink az élelmiszer-termelés szolgálatában Jelen és jövendő A VI. ötéves terv feladatai a hatvani pártbizottság előtt t * J — Milyen részei voltak a vizsgál atsoroza tna k ? A közelmúltban ülést tar­tott az MSZMP Hatvan Városi Bizottsága. A tanács, kozás fő témája a helyi tanácsszervezet V. ötéves tervciklusban végzett mun­kája volt. majd megvitatták Angeli József előterjesztésé­ben az új, VI. ötéves terv feladatait. Amit bevezetés­ként megállapíthatunk, a kü­lönböző tanácsi szakigazga. tási szervek az elmúlt öt esztendő során alapvető kö­vetelménynek tekintették a le.kossdg igényeinek maga­sabb szintű kielégítését, az ágazati politika érvényesíté­sét, illetve a beruházások tervszerű megvalósítását. A tanács munkájában különös hangsúlyt kapott a lakás- építési program, a gyer­mekintézmények fejlesztése, és mindehhez — az állami támogatás mellett — jelentős mértékben tudtak felhasz­nálni helyi adottságokból ere­dő javakat. Ennek is tulaj­donítható. hogy fejlesztési gazdálkodását az V. ötéves terv időszakában a tervezett 19.3 millió forinttal szemben 21 i millió forintra teljesí­tette a hatvani tanács. 310 lakás terven felül Hogy milyen létesítmények, vállalkozások jelzik az idé­zett fejlődést? Kiragadjuk a beszámoló néhány fontosabb elemét. Terv szerint 758 la­kásnak kellett volna meg­épülnie, ezzel szemben 1068 lakásba költözhettek be a családok öt év távlatában. Felépült az oktatás szem­pontjából már nélkülözhe­tetlenné vált, tizenhat tan­termes Szabadság úti általá­nos iskola, továbbá három­százzal gyarapodott az óvo­dában elhelyezhető kisgyer­mekek száma. A helyi ta­nács terven felüli feladat­ként alakította ki a Hatva­ni Galériát, amely sokat magára vállalt a nehéz adottságokkal működő köz- művelődési intézmények tér. heiből. Az egészségügy fej­lődését új körzeti orvosi ren­delők, új gyógyszertár tanú­sítja, de támogatta a városi tanács a kereskedelmi há­lózat bővítését is. Így való­sulhatott meg a Horváth Mihály út déli oldalának üz­letsora, a Szabadság úti áfész-áruház, valamint a ke. rekharaszti kisáruda. A te­lepülés iparszerkezetének kedvező alakulását jelzi a Jászberényi Aprítógépgyár hatvani üzemegysége, a Há­zi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet új üzemháza, — Munkánk négy egymás­ra épülő szakaszból áll. Az első az adatgyűjtés volt, az országot ugyanis 35 körzetre osztottuk fel. s ezekről rész­Bssiélgetés Láng Istvánnal, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesével letes információkat, szerez­tünk. Mindez felölelte a ta­laj és a víz helyzetét, vala­mint 25 évre visszamenőleg geadagwesMBt a meteoroló­ALLVANYERDÖ NÉLKÜL. A Paksi Atomerőmű második kiépítésénél, vagyis a Ill.as és IV-es reaktív blokknál már felhasználják az I-es és Il-es blokk építésénél összegyűjtött tapasztalatokat, illetve új eljárásokat vezetnek be. így került sor arra, hogy állványerdő zsaluzat nélkül készítik a főépületi falak betonozási munkáit, az úgynevezett kéregbe­tonos pakett alkalmazásával. (MTI fotó — Got tv áld Károly felv. — KS) a napenergiát fokozottabban hasznosíthassák. Nem beszél­ve az ésszerű földhasználat­ról, amely ma már az érdek­lődés középpontjában áll! A termőtalaj ugyanis az egyet­len erőforrásunk, amely ész­szerű használat közben nem kopik, hanem gyarapszik. Hazánkban a termőföld kü­lönleges szerepét aláhúzza, hogy energiahordozók és nyersanyagok szűkösen áll­nak rendelkezésre. A termő­föld csökkenését lassítanunk kell. mivel mezőgazdaságunk exportorientált, sőt távlatilag még inkább az lesz. Az élel­miszerek ugyanis stratégiai cikkekké váltak, ami aláhúz­za a termőföld gazdasági je­lentőségét és fokozott meg­becsülését. Felméréseink sze­rint az egy hektár hazai me­zőgazdasági területre jutó nö­vényi szárazanyagtermelés jelenleg tíz. tonna, ami Eu­rópa .lejlett mezőgazdasággal rendelkező országait figye­lembe véve jelentős! Ennek azonban további növelésére is kedvező lehetőségek kínál­koznak, s az ezredfordulóig hektáranként megduplázha­tó. Mezőgazdaságunkat tehát a következő években úgy kell szerveznünk, hogy a ter­mészeti erőforrásokat hasz­nosítva tovább növekedjenek a hozamok és csökkenjen a fehérje-, illetve a faimport. Miután az ország adottságai tájegységenként változóak, így Észak-Magyarországon, különösen Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a Tisza mentén, a Bodrog­közben még nagyobb szük­ség lesz az okszerű talajvé- delemre. a föld minőségét és terpiőképességét javító me­liorációra. — Lesz-e folytatása a vizs­gálatsorozatnak? — A tudományos akadémia elnöksége nemrég úgy dön­tött, hogy májusban meg­kezdjük az ország biológiai szervesanyag-termelésének hasznosítására irányuló hosz- szú távú felmérést. A kör­nyezeti adottságok jobb ki­használásával a növényi ho­zamok megduplázhatok, ami a nemzeti jövedelem növelé­sének jelentős forrása lehet a jövőben. Munkánk 1983-ig tart. melyet a hosszú távú népgazdasági tervezésnél hasznosíthatnak majd. — Köszönjük a beszélge­tést. Mentusz Károly At utóbbi években világszerte egyre nagyobb figyelmet for­dítanak a természeti erőforrásokra, s azok hasznosításának lehetőségeire. Ez nem csupán a nyersanyagok és az ener­giahordozók körére terjed ki, hanem a megújuló, illetve megújítható erőforrásokra. így a napfényre, a vízre, a ter­mőföldre és a növényzetre is. Az. MSZMP Központi Bizott­sága 1918. március 15-1 ülésén hozott határozatok alapján nagyszabású feltárómunka kezdődött hazánkban. A tudományos akadémia egy szakbizottsága hozzálá­tott az ezredfordulóig terje­dően megújítható természeti erőforrások felméréséhez, melyét most áprilisban fe­jeztek be. Láng Istvánnal, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettesével, a munkacsoport vezetőjével ennek jelentőségéről beszél­gettünk. — Mi indokolta a felmé­rést? — A minisztertanácsi ha­tározat programot adott, melynek nyomán a tudomá­nyos akadémia 1978-as köz­gyűlésén olyan állásfoglalás született, hogy létrehozunk egy tárcaközi bizottságot, amely kétezerig kidolgozza azokat a javaslatokat, me­lyek mezőgazdaságunkban a környezeti adottságok jc^bb hasznosítására irányulnak. Ebben az Akadémián kívül a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal vezető mun­katársai vettek részt. A prog­ram megvalósítását 20 kuta­tóintézet, egyetem és számí­tóközpont 400 tudományos kutatója is segítette. Célkitű­zésünk volt annak meghatá­rozása, hogy a természeti környezet és a növények ter­mőképességeinek teljes ki­használásával milyen hoza­mok érhetők el. — A természeti környezet hogyan hat a mezőgazda­sági termelésre? — Az ország talajtakarója, a hozzá csatlakozó kőzetek­kel és a talajt alakító felszí­ni,. domborzati viszonyokkal, a légkörrel, valamint a nö­vényfajták termőképességük­kel együttesen alkotják a természeti környezetet. Ez nagy hatással van a terme­lésre. Az említett erőforrá­sok megújíthatók, melyek je­lentős tartalékot jelentenek! Ésszerű hasznosításuk a kö­vetkező évtizedekben hozzá­járul a népgazdasági egyen­súly javításához, illetve a gazdasági haladásunkhoz. Me­zőgazdaságunk ugyanis az el­múlt évtizedben látványos fejlődést ért el. A termelés növekedési üteme a világon ti második leggyorsabb volt, és fö növényeink, főleg a gabonafélék hozamai ugrás­szerűen növekedtek. A het­venes években a mezőgazda­sági technika fejlődésével vi­szonylag háttérbe szorult a természeti erőforrások gazda­sági értékelése, közöttük is a termőföld ésszerű haszná­lata. A mai, egyre szigorúbb világgazdasági helyzetben, amikor a nyersanyagok és az energiahordozók ára roha­mosan növekszik, mérlegel­nünk kell mezőgazdaságunk továbbfejlesztését is. A nö­vényi hozamok növelésének szükségessége megköveteli a természeti erőforrásokban rejlő lehetőségek további fel­tárását és jobb hasznosítását. (A szerző felvétele) giai adatokat. A második rész a növényi szervesanyag- termelés várható prognózisá­nak elkészítése volt. A szán­tóföldi növények közül 12, a zöldségfélékből hat növény termelését vizsgáltuk. Elem­zésünk kiterjedt az erdő, a gyümölcs, a rét és legelő ágazatokra is. Nem csupán a hozamokra voltunk kiváncsi­ak, hanem arra is, hogy az ezredfordulóig mennyire jö- védelmező ezeknek a növé­nyeknek a termelése! A har­madik szakasz kétezerig a társadalom igénymodelljé- nek megrajzolásából állt, mellyel a gazdaságpolitikát és ezen belül az agrárpoli­tikát tervező szakemberek­nek nyújtunk segítséget. Az utolsó negyedik szakasz pe­dig az összegzést, a javasla­tokat tartalmazza. A nagy­szabású munka eredményei bizonyára hozzájárulnak a gazdaság és környezet egy­másra épülését megalapozó szemlélet kialakításához. — A vizsgálat milyen ta­pasztalatokkal zárult? — Éghajlati viszonyaink kedvezőek ennek, mert álta­lában elegendő meleg és eső van ahhoz, hogy a szántó­földeken termelt növények Megváltozott a Horváth Mihály út arculata is (Fotó: Szabó Sándor)' szolgáltatás terén pedig a korszerű gyorstisztító szalon létesülte. Eredményes összevonások Külön kell foglalkoznunk a pártbizottság elé került beszámoló azon szakaszával, amely a különböző rétegek­ben zajló társadalmi mozgá­sokat ölelte fel. Így renge­teg energia, széles körű elő­készítő munka árán előbb a hatvani és a város környéki községek termelőszövetke­zeteit sikerült egyesíteni, majd követte ezt a kisebb- nagyobb ipari szövetkezetek, áfészek és takarékszövetke­zetek koncentrációja. E munka során gyakorta hang. zottak el aggályos, bizalmat- lankodó vélemények az alap- elvet illetően. A tervciklus záró esztendeje azonban már a törekvések helyességét bi­zonyította. Mást ne mond­junk: az egyesülés óta két­szer lett „kiváló” a Hatvan és. Vidéke Körzeti ÁFÉSZ, éppen a napokban harmad­szor kapott hasonló magas kitüntetést a takarékszövet­kezet, egy gyengébb eszten­dőt követően 13 millió fo­rintos eredménnyel zárt a Lenin Termelőszövetkezet, de sikerrel talpra állt a koráb­ban elparentált Házi-, Kéz­mű. és Bőripari Szövetkezet is. amelynek cikkei hazai és külföldi piacon egyaránt kedveltek. Ami ugyanekkor az előterjesztés kritikusságát illeti, égető témaként vetet­te fel a kivitelező vállalatok magatartását. A határidő- csúszások. a lemaradások rossz hangulatot keltettek a lakosság körében, kellemet­lenül sújtották a lakásért sorban állókat! Új iskola,. £ új rendelők A pártbizottsági ülés résztvevőinek körében — a VI. tervciklus adatai kap­csán — kedvező benyomást keltett az a tény, miszerint az új időszakban jelentősen nö­vekszik a tanács fejlesztési alapja. És hogy minő beru­házásokat ígérnek az elkö­vetkező évek? A Horváth Mihály út északi oldalán és a Kastélykert úton 1190 la­kást adnak át az építők, a Bajza és a Kazinczy utcák közötti területen pedig száz korszerű, csoportos lakás épül. A kulturális ágazat terén indokolt, hogy a Széc. hen.vi utca és a Mártírok útja találkozásánál új, fej­leszthető. tíztantermes is­kolát emeljenek, nyolc te­remmel bővítsék a Bajcsy- Zsilinszkv utcai iskolát. a Balassi Bálint utcában pe­dig egy százszemélyes óvoda létesüljön. Az egészségügy helyzetének további javulá­sát ígéri a Bástya utcába tervezett, tizenhét munka­helyes szakorvosi rendelő, valamint a Horváth Mihály út. északi oldalára szánt, két új orvosi rendelő kivitelező. 800 négyzetméternyi ipar» cikk jellegű üzletsor, bizo­mányi áruházzal, önkiszolgáj ló étteremmel a Horváth Mihály út északi odalán, ami szintén a tervciklus felada­tai között szerepel. És fon­tos kommunális célként ne feledjük el a vízmű re­konstrukcióját, illetve az új szennyvíztároló-telep elő­készítésének munkáját. Végleges iparszerkezet Nincs olyan beszámoló,1 nincs olyan terv, amely ne késztetné vitára egy-egy ta­nácskozás résztvevőit. Ter­mékeny, előremutató, más esetben kiegészítő jellegű hozzászólások itt is elhang­zottak. Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első tit­kára, a település korszerű iparszerkezetének kialakí­tása kapcsán oly értelemben beszélt, hogy néhány tár­gyalás igen előrehaladott és közeli gazdagodást ígér. A Bazaltgyapotipari Vállalat és a Fővárosi Műanyagipari Vállalat új, automatizált gyáregységeinek letelepítéséi ről van szó, amelyekkel im­már végleges formát ölt Hatvan iparának arculata. Szabó Ferenc ugyanekkor arra figyelmeztetett, hogy a kedvező feltételekkel indult VI. ötéves terv feladataihoz értelmesen kell mozgatni a társadalmi erőket, a takaré­kosság jegyében pedig vá­rosi célokra kellene haszno. sítani a szanált épületek bontási anyagát. Balogh Ist­ván a strandfürdő tovább­fejlesztésére hívta fel a fi­gyelmet, éspedig igen nagy helyeslés közepette. De ide kívánkozik Tóth János hoz­zászólása is, amely a fiata­lok szórakozási lehetőségei­nek gyengéire irányította a figyelmet, illetve az újon­nan beépített területek köz­művesítését kérte ---=—*> a tanácstól. Vita után A lejegyzettekből kiolvas­ható, hogy nem volt könnyű dolga a vitát összefoglaló, a kérdéseket megválaszoló An­geli Józsefnek, a két napi­rend előterjesztőjének. A vi­ta konstruktív szelleme, az elhangzott sok értékes ja­vaslat, elgondolás azonban mindenképpen azt bizonyítot­ta. hogy a tonácsvezetés ma­ma mögött érezheti a város kommunistáinak vezető íes- tületét, számíthat a . pártbi­zottság tagjainak aktív köz­reműködésére a különböző feladatok megvalósításában. Ilyenformán a VI. ötéves tervciklus sikere a tanács szakigazgatási szerveinek fel- készültségén. dinamizmusán múlik, és olyan gazdaságpo­litikai koncepciót feltételez, amely érzékenv az életben zajló változásokra. Moldvay Győző se. Közérdeket szolgál to­vábbá Hatvannak a távhí­vó-hálózatba való bekapcso­lódása. egy új áruház a Kastélykert úti lakótelepen. Nmusöofö * 1981. május 10., vasara*» í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents