Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
I TELEVÍZIÓ Mérkőzés Új magyar film Az ötvenes évek, a személyi kultusz, s ki tudja még milyen néven nevezzük történelmi félmúltunknak azt a korszakát, amikor — ma már tény — nélkülözhetetlen gazdasági és politikai lépésekkel kiépült a szocialista társadalom struktúrájának számos meghatározó alapkonstrukciója, s amikor kivégezték Rajk Lászlót, amikor az új társadalmi rend reményével és kívánásával együtt félelem is költözött az emberi szívekbe, ■asvakba. Dobozy Imre így töpreng egv helvütt erről a korszakról: „Meg kell már egyszer írni a Rajk-ügyet. A kon. cevciós pereket. A so' milliónyi ölbe tett kezet. Az önkény előestéjét.'’ Fekete Sándor pedig egyenesen ezt mondja: „Fel kell tárni a konstrukciós perek teljes mechanizmusát, az önrágalmazások fizikai és pszichikai kikényszerítésének módszertanát. Majd így folytatja: ez. a korszak nem pusztán morális és jogi tagadást. valamint jóvátételt követel (erre már sor került), hanem ennél sokkal többet, történelmi, politikai és lélektani magyarázatot”. A kissé hossz,ada!masnak tűnő idézetek csupán arra szolgáltak. hogy egyrészt valamelyest is érzékeltetni lehessen azt a kort, amelyet sokan ma már csak a tankönyvek többnyire semmitmondó sablonaiból ismernek. másrészt pedig hogy Kása Ferenc legújabb filmjének, a Mérkőzésnek pontosabban értelmezhessük szándékát. Ez a szándék egyértelműen tiszteletet parancsoló és Olyan törekvés, amely elismerésre méltó. Nemzeti önismeretünk egyik nagy adósságának lerovása vezérelte a szerzőt. A adósság azonban adósság marad Kosa filmjének megtekintése után is. A film. amely 1956 nya" ..rán • játszódik és egy min- .dienható vidéki rendőr, va- llgmint az igazságért, a tör- .fényességért hadakozó főszerkesztő összecsapását állítja a cselekmény központjába. félsiker. De inkább fél — félbemaradt, következetesen végig nem vitt, felemás alkotás. A felemásság elsősorban arra értendő, hogy az. alkotó, A film főszereplői: Aliéi ja Jachievvicz, Kozák András, Szilágyi Tibor a rendező egyrészt a szó szoros értelmében vett félelmetes pontossággal villantja elénk remekbe szabott jelenetekkel az. ötvenes évek „szűk” levegőjét, annak minden jellegzetes — már-már túlzottan is jellegzetes — alakjait, rendezvényeit. szórakozási módjait, beszélgetési fordulatait, ám ebből a teljesen korhű összképből gyakran „kibeszélnek” a szereplők. Kiszólnak, kikacsintanak a mára. Direkten, funkciótlanul „aktualizálnak”. S ezzel nem azt érik el. hogy felmutassák a már letűnt korszaknak azt a veszélyét, hogy bizonyos fenyegetettségek általános érvényűek, a mának is szólnak, hanem azt, hogy korhűtlenné válnak, s így éppenhogy hitelüket vesztik. Talán éppen ezek az apróságok erősítik meg végül a gyanút, hogy túlságosan kitalált az egész történet. Hogy végül is azt érzem, moziban ülök és tudom, hogy remekül játszó filmszínészeket látok, nem félek eléggé Rigótól, a rendőrtől, nem dobog fel kellően a szívem Bállá főszerkesztő meghurcoltatásának izgalmas pillanataiban. Az az érzésem, hogy előre megfogalmazott tételeket igazolnak vissza a dialógusok, a szereplők sorsai. Nem könnyű arról a korszakról beszélni. amelyet Kósa választott, Nem könynyű úgy beszélni, hogy az egy történelmi korszakkal mérve elmúlt pillanatról pontos diagnózist, reveláció- val felérő önmagukra ismerést, helyes értékítéletet olvasszon eggyé a műalkotás kohójában. Kósa beszél róla. Helyenként dadogva, helyenként bizonytalanul, nemegyszer erőltetetten, de beszél. Nem éltek egyet a sokszor felületes történet-ese- lekménykezelési móddal, nem értek egyet, hogy a két főszereplő konfliktusát mintegy külsődleges beavatkozással, igazi drámai megoldás nélkül vágja ketté. Nem értek egvet azzal a didaktikus végső kicsengéssel — amikor, a főszerkesztő fia szinte ' félreértésből válik gyilkossá —, hogy az erőszak erőszakot szül, hogy a filmben ábrázolt sóiét korszakból csak sötét, értelmetlen gyilkos megoldás születik. Kósa filmje — a Fekete Sánd.or-idézethez visszakanyarodva — nem ad az eddigieknél sokkal többet. Nem ad a korszakról, a cselekmények végső mozgatórugóiról pontos történelmi, politikai és lélektani magyarázatot. De beszél. Olyan dolgokról. amelyekről beszélni kell. Alkotásának minden hibája ellenére ezért végül is csak azt mondhatom: ilyen mérkőzésekre. még inkább jobbakra, szükség van. Szigethy András Egerben jefeni meg Új történelmi könyv A szakirodalombah eleddig merőben nélkülözött munka hagyta el a közeli napokban a sajtót. A MAGYAR TÖRTÉNELMI FO. GALOMGYÜJTEMÉNY két vaskos kötete a Heves megyei Levéltár és a Heves megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya kiadásában megielent. két kötet 1064 oldalon ábécérendszerben tartalmazza mindazoknak a történelmi fogalmaknak a szakszerű magyarázatát, mely a magyar történelemmel kapcsolatos. Az. egyes szócikkek a legújabb tudományos megállapítások, kutatások eredményeit tükrözik. A nagy hozzáértéssel megirt mű szerzői a Heves megyei Levéltár munkatársai: Bán Péter, Havassy Péter, Nemes Lajos és végül A. Varga László. A szerkesztés felelősségteljes munkáját Bán Péter végezte. A levéltár szükségletet kíván a munka megjelentetésével kielégíteni, de közvetlenül nem a tanulók számára. A gazdag eimszóválasz- ték összeállításában, kidolgozásában olyan szemléleti és stílusbeli elveket érvényesítettek a szerzők, melyek természetszerűen feltételezik. megkívánják az olvasó történelmi alapképzettségét. A Magyar Történelmi Fogalomgyűjtemény két kötete ennélfogva mindenekelőtt az általános és középiskolai tanárok, s nem kevésbé az egyetemi és főiskolai hallgatók segítségére ki.ván lenni, Ez a szerintünk is helyesen megválasztott törekvés azonban semmiképpen sem zárja ki, hogy ne használja, ne forgassa azt nagy haszonnal történelmünk iránt érdeklődő közönség is. Nem elhanyagolható funkciót fog betölteni kulturális életünk egyéb területein, a könyvtárakban. a művelődési házakban, a múzeumokban, a levéltárakban. A rendkívül hasznos két kötet nehezen hozzáférhető lexikonok és sxakkönyvék. szakcikkek; légiójának megszerzését teszi fölöslegessé. A művet a Heves megyei Levéltár hozza forgalomba. (S. I.) 47. — Ne hülyéskedj már, Jóska — pirul el mérgében a tanárnő —, hát nagyon jól tudod, hogy nem erről van szó! Nehogy megsértődj már a proletariátus helyett! Persze. hogy pont úgy vannak igényei, mint az értelmiségieknek. vagy a parasztságnak. vagy mit tudom én kinek, csak éppen mások ezek az igények, mint a tieid! Mert mondjuk telekre gyűjt, ami neked ingyen se kellene, meg családi házat épít, ami megint nem kellene. vagy kocsira gyűjt, ami neked már megvan. Esetleg lakásra, és én attól tartok, hogy ezek vannak többen, mert egyelőre albérletben lakik, vagy a szüleinél lakik. és szeretne családot alapítani, gyerekeket csinálni, QSvmsőg 1981. május 10., vasárnap és azokat normális körűimé, nyék között felnevelni! Neked meg már ez is megvan. Hát csak erről van szó! — Bn se ingyen-kaptam a lakásomat! Nagyon sokat spóroltunk, és ráadásul még a kezdő mérnök; meg joggyakornoki fizetésünkből, hogy vissza tudjuk fizetni a kölcsönöket! — Persze! Mindenki így csinálta! De mast hogy már nem akarsz ilyen dolgokat, venni, ki tudsz fizetn; évi hét-nyolcezer forintot a tátrai kirándulásra, és húszezret a jugoszláviai tengerpartra! Ha a melósnak megvan a lakása. kocsija, esetleg a telke is. akkor talán neki is igénye támad egy kis síel- getésre. Szóval ezt jelenti az igények különbözősége, nem pedig az én lenéző, úri allűrjeimből fakad. — Van itt pénz! — vágja el a vitát a házigazda. — Ide figyeljetek, hogy micsoda pénzek forognak ebben az országban! Nézzétek meg a mai Népszabadság lakáshirdetéseit! Pedig gondolom, hogy az MSZMP központi lapjában csak a szemérmesebbek hirdetnek. Csak tudnám. hogy kik ezek?! „Gellértnél távfűtéses, reprezentatív, száz négyzet- méter öröklakásomat és Szabadság-hegy tetején önálló egyszoba-összkomfortos. fűthető, kiskertes nyaralómat elcserélném önálló budai villára. Minden megoldás érdekel.” — Szegénykém! önálló budai villára támadt igénye! És meg is fogja kapni. De azért ez nem a munkásosztály, nem az uralkodó osztály tagja! Vagy: „XII. kér. Gaál József utcában 120 nm-es. 2 szintes luxus öröklakás, beépített berendezéssel, garázs- zsal eladó.” — Így röviden, eladó. Mert már nem akár lakni, mi?! Ugyan már! Ennek van még legalább két lakása. — Tudod, mennyi egy ilyennek az ára? Pontosan kétmillió! Készpénzben. És ha egy hét múlva felhívod, már eladta! Mert van. akinek van kétmillió forint készpénze. Azt pedig nem lehet a fizetésekből összespórolni. — Apropó, lakás! A szomszédaink költöznek. Kaptak egy három és fél szobás lakást a Pozsonyi úton. — Az ikresek? — Igen. Ábrabámék.' És a tanár részletesen elmeséli az egész históriát, la. ká-sügyi előadóstul, párttitkárostul együtt. Hatásos befejezésként pedig az öntudatos munkáskáder kínosan csengő mondatát: a gyerekei már nem egy ilyen prolikörnyezetben nőnek tel. — Na. mérnök elvtárs, munkásőr elvtárs — kajánkodik a fotós —, mit szólsz a munkásosztály fejlődéséhez? ' A tanárnő Ábrahám István védelmére kel. — Pedig higgyétek el. nem hülye a fickó, és még valami régi munkásöntudat is van benne. Két-három hónapja, amikor az ikrek születtek. valamiért bekopogott hozzánk. A déri i t kereste, hogy a Tériké üzent neki valamit a kórházból. Persze hát, behívtuk, gratuláltunk neki. volt otthon egy üveg pezsgő is. Aztán úgy beszélgetés közben elmesélte, hogyan jött ő fel negyvenöt után a falujából, hogyan lett ipari tanuló. szakmunkás, művezető, végül üzemmérnök. És az egészben volt va. lami furcsa, anakronisztikus lelkesedés, vagv nosztalgia. Ahogy a gyárról beszélt. És hogy ő már nem tapasztalja ezt a beosztottainál, a fia- talabbakban. Csak követelnek. meg elégedetlenkednek, de amikor le kéne valamit tenni az asztalra, akkor nem nagyon legénvkednek. Inkább panaszkodnak a K1SZ- ben, meg a szakszervezetben, hogy az 'Ábrateám ilyen szigorú. meg olyan szigorú, nem engedem el őket munkaidőben a KlSZ-g.vűlésre, vagy énekkarba, a népitáncba — csinálnának ezek mindent, csak dolgozni ne kelljen! Hát ezért állunk így gazdaságilag. mert már minden fontosabb, mint a termelés! Mi is jártunk annak idején a DISZ-be. meg szemináriumra, meg taggyűlésre még többet is. mint ezek, de munkaidő után. Hát hogyne! A dumából nem lehet megélni! (Folytatjuk) Átdolgozások Vannak, akik konokul tagadják azt, hogy egy ország-, vagy világszerte ismert regényből jó filmet, tévéjátékot lehet készíteni. Érveik figyelemre méltóak: féltik a remekbe mintázott jellemeket. a müvek eredeti hangulatát, művészi leírásait, párbeszédeit. Még sincs igazuk, mert a tűmnek és a televíziónak — nemcsak nálunk. hanem másutt is — közművelődési szerepkört is kell. sőt kötelező vállalnia. Nem lehet lemondani arról a nagyszerű lehetőségről, hogy így köz- kinccsé tehetők a világirodalom remekei. Az átdolgozás, igaz. buktatók sorával járó feladat. Legutóbb láttuk a képernyőn a Madame Rovar yt, Flaubert alkotásának tévéváltozatát. Ez az elriasztó példa. Giles Cooper adaptálás közben a regény tartalmi értékeit nyirbálta meg. Olyany- nyira, hogy- a* függetlenségre vágyó, az érzelmileg gazdag nőből ledér asszonyt formált, aki az egyik férfi ágyából mindenféle gátlás nélkül repül a másikéba. Radney Bennett rendező és munkatársai tévútra siklottak, millióknak okozva ezzel mélységes csalódást, majdhogy megkérdőjelezve előttük az író nagyságát. (pécsi) Bűn Nem szívesen vállalkoztam soha ítészi szerepre, különösen akkor, ha valakit egyértelműen el kellett marasztalni. Nem kényelemszeretetből. vagy valamiféle félelemtől vezéreltetve. Sokkal inkább azért, mert ha mást nem is, de annyit azért legalábbis sejtek az élet dolgairól, hogy azok ritkán egyértelműek. t Mast mégis egyértelmű ítéletet mondok — természetesen fönntartva, hogy tévedek. Á Bűn című' televíziós sorozat e hétén véget 'ért adásával kapcsolatban a riporter kollégával kapcsolatban, pontosabban róla, ma: gatartásáról. Nem tudom ugyanis, hogy nekünk, újságíróknak meddig van jogunk — nem az etikai kódexünkben meghatározottról van szó, hanem emberi jogunkról — védtelenné. kiszolgáltatottá tenni embereket. A Bűn-sorozat adásában ugyanis ez történt. A megérdemelt büntetését töltő anyának a riporter lejátszott egy telefonbeszélgetést magnójáról. amelyből a riportalany döbbenetes dolgokat tudott meg odakintről. Többek között azt, hogy valószínű sor ha nem lesz ismét anya-gyerek kapcsolat közte és lánya között. Az apa külföldre költözött gyerekükkel. Egy ijesztő, ősi rémülettel összeszűkülő szemet láttam, már-már nem emberi, elfúló, gyötrődő zokogást hallottam és közben tudtam, hogy ez a nő még három hónapig be lesz zárva a tudomására hozott rettenettel együtt a börtönbe. Tudom, nincs ilyen jogi kifejezés. Mégis azt mondom, nincs semmilyen felhatalmazásunk arra. hogy előre megfontolt szándékkal súlyos. talán gyógyíthatatlan lelki sértést kövessünk el bárki ellen. A börtönben sem! Itt ugyanis ez történt. (siigethy) Terülj, terülj asztalkám. .. Gurmanok. ínyencek, akik már élvezhették a kínai Szombattól május 17-ig .láthatók az 54. művészeti képaukción árverésre kerülő alkotások a MOM Sza- kasits Árpád Művelődési Központban. Az aukciót május 19-én és 20-án rendezik meg a kuitúrháztMB. Össze* konyhák ízes ódáit, mesélik, hogy ezekben az éttermekben egv forgóasztalt ül körbe a vendég. Rajta a legváltozatosabb falatok, a tárolj ország szakácsainak bravúrjai. Mindenki kedvére válogathat és próbára teheti házigazdájának türelmét ... A mesebeli „terülj asztalka” e huszadik századi utóda jutott eszembe kedden este, amikor a televízió kulturális hetilapjának, a Stúdió 'tl- nek műsorát figyeltem. A készítők , valóban a legszínesebb „étkeket” tálalták fel ezen az estén. Barangolhattunk Szentendre utcáin, a kisvárost elözönlő művészeti főiskolásokat kerülgetve, okos véleményeket hallhattunk a pszichoanalízis atyjának, Sigmund Freudnak „utóéletéről”, megismerkedhettünk egy „absztrakt” festővel, sokak találkozhattak rég nem látott kedvencükkel. Harangozó Terivel és így tovább. Győrffy Miklós pedig a már emlegelett kínai" vendéglők házigazdáihoz méltó bölcsességgel. vendég iránti kellő alázattal kínálta a Stúdió 81 legelső májusi számának csemegéit. Nem volt oly régen, hogy ne emlékeznénk arra, hogyan is indult a „Stúdió”. Nehézkesen, mesterkélten, színtelenül... Sokan megkérdőjelezték létjogosultságát és további életét. A hetilap szerkesztősége azonban nem adta fel. Nekik volt igazuk. (szilágyi) Értelmiség, ellentmondások Mit jelent ma hazánkban értelmiséginek (enni? Bizony a fogalom jelentését alaposan megtépázta az idő. Sok tényező következtében alakult így: megnőtt a réteg nagysága, megváltozott ösz- szetétele. helye, szerepe. Nem mindig a legszerencsésebben alakultak , körülményen Ebben elhibázott döntések, irányzatok, is. közrejátszottak, amelyek súlyát még mindig viseljük. Kevéssé jelent értékmegtartó és -továbbadó közeget mint régebben, pedig az ez. irányú követelmények nagyobbak mint valaha, Erről beszélgetett Huszár Tibor szociológus Possgay Imre művelődési miniszterrel. A műsor címe: Értelmiség és közművelődés — nem fedte pontosan tartalmát: Legalábbis jelenlegi szóhasználatunk szerint. Ugyanis á közművelődés fogalmát itt tágabban értelmezték, kiterjesztették a kultúra egészére, hiszen a legfontosabb társadalmunk számára, hogy mindenki túl tudjon látni szúk körén. Ehhez kell a „müveit emberfő” példamutatása. Sajnos jelenlegi érdekeltségi viszonyaink rendkívül ellentmondásosak: a fiátal diplomások jó része rákényszerül erői szétforgácsolására, ' az. idősebbek egy részét pedig már kevés az, ami ösztönzi. Az elhangzottak tanulságát és lényegét Pozsgay Imre fogalmazta meg: talán túlságosan is legyökerezett szemléletünk jelenlegi fel- épitettségünkön belül, pedig a jövőre is figyelni kell: az egyéni kezdeményezőkészség kibontása, a műveltség terjesztése társadalmunkban nagyobb kötetlenséget eredményezhet, s az osztályok és rét egek közötti különbségéit elmosódását is jelentheti. (gábor) sen !07 festményt kínálnak eladásra, csaknem négy és fél millió forintos kikiáltási áron. A kiállítás naponta 10—18 óra között tekinthető meg Budapesten, a XII. Csörsz utca it. nam alatt. (MTI) Májusi képaukció