Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

Vigyázat! Emberek Fehér géppapír. Rajta fe- k-tó betűs sorok. Rajta — sorsok. Gondoljuk el: káder- vélemény. Az embernek nem­csak a múltja és a jelene, hanem a jövője is. Óriási felelősség. Ezekre a géppapírokra nemcsak szavakat rovunk, hanem életutakat "rögzítünk. Gondoljuk el. Kötelező odafigyelni Lehet, hogy furcsán hang­zik, de ha már kádermunka, akkor írásbeliség nélkül el sem képzelhető. Ha pedig dokumentálandó tevékenység, akkor ennek egész rendsze­rét kötelmekhez kell kap­csolni. Kellett tehát hozzá felső szintű döntés, aminek jó végrehajtását rendszere­sen ellenőrizni is kötelesség. Különben a következetesség nehezen volna biztosítható. A különböző pártszervek és pártszervezetek ezért rendszeres időközönként vé­gigtekintik. mit tettek eddig a káderfejlesztésért, a sze­mélyzeti munka „karbantar­tásáért”. Ez csak formalitásnak tetszhet, ha csupán annyit érne, hogy ki lehet pipálni a munkaterv pontjai közül. De hát az ilyen eljárás aligha vinné előbbre az ügyet. Nem lehet mást tenni, mint tükröt tartani az illetékes szerv elé. Ebbe pedig bele kell nézni. Hogy mit látnak benne az érdeklődők, az a tükör minőségétől függ. A gyöngyösi járási párt- bizottság nemrég elvégezte ezt a munkát. Beszédes arányok A tények csupán a fogód­zó szerepét, töltik be. Ha azt állapítjuk meg, hogy a ve­zető beosztásban lévőknek több mint négyötöde ren­delkezik politikai iskolai végzettséggel, ezzel még semmi lényegeset nem mond­tunk az érintettekről. Csak statisztikailag helyeztük el őket. Mert a lényeg: a meg­szerzett. ismereteikkel ho­gyan élnek, hogyan gazdál­kodnak. Mit ér a végzettség, ha az illető beköszön a templomba is. Főként, ha egyszer csak az.t mondja: engem nyugdí­jaztak. most már nem fize­tem tovább a párttagsági dí­jat? — A példák is azt bizo­nyítják, hogy nem elégedhe­tünk meg csak a számokkal — hangsúlyozta Pethes Ist­ván, a járási pártbizotLág első titkára. — Nagyobb kö­rültekintéssel kell a vezetők elkötelezettségét vizsgálnunk. Mert sokat elárulnak azok az adatok is, amik szerint a döntési joggal rendelkezők közül csak minden tizedik a nő. A fiatal korosztályúak aránya sem jobb. Vagy: az ipari szövetkezetek elnökei között egyetlenegy sincs, aki­nek felsőfokú végzettsége lenne. A mezőgazdaságban az elnökhelyettesek tíz szá­zaléka csak általános iskolát végzett. Furcsa számok ezek, de csak számok. Az embert nem mutatják. Általában igen, de. ., Teljesen fölösleges kiemel­ni, hogy az egyes vezetők a maguk személyében is, a munkamódszereikben is mennyit fejlődtek. Ez nem­csak természetes, hanem kö­telező is. Most aztán meg­könnyebbülten ~ sóhajtsunk egyet? — Az eredmények csak lépcsőfokok: mindig feljebb kell haladnunk — intett realitásra a járási első tit­kár. — Tudjuk, vannak még olyan vezetőink, akik terhes­nek érzik az üzemi demok­ráciát. Nem lelkesednek, ha véleményüket nem mindenki fogadja el. 01ykor még a pártszervezet állásfoglalása ellenére is ragaszkodnak sa­ját elképzeléseikhez: Ennek az ellénkezője is igaz: a munka megszervezését a párt- és a tömegszervezetek­től várják. A sort még lehetne foly­tatni. Mindenki ki tudná még egészíteni a példákat a maga tapasztalatai alapján. De elég-e csupán regiszt­rálni a jelenségeket? — Sajnos, az elkövetett vétség gyákrari következ­mény nélkül marad. Az sem kivételes körülmény, hogy a jó döntések végrehajtását már nem ellenőrzik az adott szervek. Esetenként az első számú vezetők kirívóan sér­tik a munkafegyelmet. Bizonyára néhányan fel-, szisszennek. Mi ez? Vezető­ellenes hangulatot szit és terjeszt a járási pártbizott­ság? A tények kimondása, ami­ket úgy is ismer mindenki, nem hangulatkeltés. A job­bítás lehetőségének az elő­feltétele. Állandó mozgás Mondják, hogy akit egy­szer vezetői beosztásba kine­veztek, az is marad, bármi legyen vele. Legfeljebb ván­dorol az egyik íróasztaltól a másokhoz. Ilyen is van. De az is tény, hogy a ve­zetőknek majdnem a fele ki­cserélődött rövid idő alatt a járás területén. Jó ez, vagy1 rossz? Ha minőségi javulást ered­ményezett, akkor jó. Kér­dés: van-e ennyi alkalmas személy a „tartalékbán”? Mi tagadás: nincs. Bár a terv­szerű fejlesztés érzékelhető, de még mindig megtörténik, hogy az utánpótlásban a leg- érdekeltebb, maga a személy mit sem tud arról, hogy ml a terv vele. A cserék egy része nem is tervszerűen zajlott le. Kény­szerből. Alkalmatlanság mi­att kellett leváltani a fele­lős beosztásban levő sze­mélyt. Újból sorolhatnánk, hogy a kiszemeltek közül mennj'i a fiatal, mennyi a nő. Javul­nak az arányok. Csak. .. Nem minden várományos lelkesedik a jövőért. Keve­sebb jövedelemért vállaljon magasabb beosztást? Essen el egy sor szociális kedvez­ménytől csak azért, mert „kiemelik”? — Ezeket a gondokat nem kendőzzük el, mert befolyá­solják a kádermunkánk mi­nőségét — ismerte el a‘járás politikai vezetője. Minőséaet, minőséget Régi. bölcs megállapítás, követelmény: a megfelelő embert a megfelelő helyre. Kérdés: mi a minőség alap­ja? A hármas követelményt mindenki ismeri. Az óvato­sabbak azt állítják, hogy le­hetne ezen még bővíteni is. A személy emberi vonásai egyáltalán nem elhanyagol­hatóak. Mert igaz, hogy min­denkit a munkája szerint ítélünk meg, de ez még nem minden. Milyen a munkahe­lyén kívül? Nem szokás a „magánélet szféráját” firtat­ni. Nem is, amíg az csak az egy személy legbelső ügye. De ha „közüggyé” terebélye­sedik, felelőtlenség elintézni azzal, hogy a munkáját pedig jól végzi. Ott tartunk mégis, hogy a káderutánpótlás bőséges anyagban válogathat. Azon­ban a „hűségnyilatkozat” — kevés. Mondjam azt: a mini­mum. A többi pedig...? — Olykor azért veszítünk el értékes embereket, mert nem merjük őket terhelni. De ha csak arra várunk, hogy bizonyítsanak, kellő fontosságú feladatok nélkül hogyan lennének erre képe­sek? Nem beszélve arról, hogy ez a módszer a szemé­lyiség alapos, sokoldalú meg­ismerésének is előfeltétele. Csökkenti a későbbi téve­dés lehetőségét. Napjaink kádermunkája nem nélkülöz­heti ezt a fajta „vállalkozói” vonást. Mindebből, amit a járási első titkár elmondott, az is kiderül, hogy a kádermunka semmiképpen sem papírmun­ka. Az ember áll a közép­pontjában és az emberért történik. Nem lehet idősza­kos tevékenység sem. és nem lehet szükséges rossz sem. A hatékonyság itt is alap- követelmény. A gyenge mi­nőség túl sokba kerülne. Nem engedhetjük meg ma­gunknak. G. Molnár Ferenc Visonta határában Az idén 25 hektáron telepit szőlöoltványt Visonta hatá­rában a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet. A Zweigeltrebe-fajta vesszők­ből. az ügyes gép segítségé­vel mintegy 60 ezer szál kerül az elkövetkezendő na­pokban a földbe. (Fotó: Szabó Sándor) A mezőgazdasági üzemek részvételével Gyorsított kutatómunka A kutatás, a fejlesztés szerkezete alapvetően meg­változott: a mezőgazdasági nagyüzemek és a gépgyá­rak a követelményeknek megfelelően a legjobb meg­oldásokat sürgetik, és a gyors’ műszaki fejlesztés si­keréért maguk is minden korábbinál többet tesznek — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Szalka Antal, a Mezőgépfejlesztési Intézet igazgatója. Az intézetben az elmúlt öt évben kifejlesztett hetven új géptípusnak' csaknem a felét már gyártják. A mező- gazdasági nagyüzemek idő­közben bekövetkezett meg­rendelés-módosításai azon­ban új helyzetet teremtettek. A viszonylag drágán besze­rezhető, egyébként műszaki­lag kifogástalan és újszerű, magajáró zoldségbetakarító gépek és más magas köve- telményeket kielégítő, ám költséges technológiai rend­szerek iránt egyelőre mér­séklődött. az érdeklődés. Mi­után a kutatóintézet a meg­bízásokból, a megrendelések­ből tartja fenn magát, ezért szükségessé vált néhány hó. nap alatt a kutatómunka té­máinak átrendezése. A meg­rendelők mindenekelőtt az energiatakarékos eszközö­ket keresik. A felmérések szerint évente 700 ezer li­ter gázolaj lenne megtaka­rítható a földekről lekerülő melléktermékek elégetésével, és így a növénytermesztés egyfajta energiabányává is válhatna. Ezért kiterjedt fejlesztőmunka kezdődött a technológiák megalapozására. A melléktermékeknek mint­egy harmadát lehetne rész­ben hőenergiává alakítani az­zal a technológiával, amely Ellenőrzés új feladatokkal A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága Heves megyei Hivatalának revizorai jelenleg a Finom- mechanikai Vállalat, a fü­zesabonyi áfész és a bodonyi termelőszövetkezet gazdálko. dását ellenőrzik. Mit ellen­őriznek és miért éppen itt? A vizsgálat még tart, azért korai lenne a kérdésre vá­laszt keresni. Nem is erről, hanem a feladatok és a vizsgálatok újszerűségéről szeretnék most szólni. Sok helyen és sokszor el­hangzik, hogy az eddiginél jobban kell támogatni a kez­deményező. az új iránt fogé­kony, a felelősséget és az ésszerű kockázatot vállaló gazdasági vezetőket. De mi­lyen kockázatot lehet és kell vállalni, és mire kell nemet mondani? Az ésszerű kocká­zatvállalás a mai gazdasági körülmények között nél­külözhetetlen. De nem sza­bad pillanatnyi ötletek és megérzés szerint dönteni, a kockázat mértékét bűn len­ne a véletlenre bízni. A vál. lalatvezetésre hárul az a fel­adat, hogy az esélyeket és a lehetőségeket gondosan mér­legeljék, az intézkedések előtt a várható következmé­nyeket alaposan megvizsgál­ják. A Pénzügyminisztérium/ Bevételi Főigazgatóságának Heves megyei Hivatala is et­től az évtől kezdve ellenőrzi a kockázatvállalást. A revizorok abból indul­nak ki, hogy „a kockázat- vállalás révén elért nyere­ség javítja, az elszenvedett veszteség pedig rontja a gaz­dálkodás eredményét”, tehát, a vállalati eredmény alaku­lása a szakember számára jelzi a kockázatvállalás mi­lyenségét is. A revizorok vá­laszt és segítséget akarnak adni arra a kérdésre, hogy indokolt volt-e a kockázat- vállalás, az elképzeléseket a gyakorlat igazolja-e? Helyes volt-e vállalni a kockázatot, vajon nem lett volna célszerűbb mellőzni azt? Ez a kérdés azt /a ve­szélyt jelzi, hogy egyes ve­zetők ezután kevésbé vál­lalják a kockázatot. Pedig ar­ra van szükség, hogy az eredményt. ígérő ' lehetősé­gekkel mindenütt bátran él. jenek. Éppen ezért a revizo­rok nemcsak a kockázatvál­lalást, hanem ezzel egyidejű­leg a gazdálkodó szervek ál­tal meg nem tett, elmu­lasztott intézkedések és le­hetőségek hatását is feltár­ják. Ebben az irányban is továbbfejlesztik az ellenőr­zést, mert számos esetben valamely szükséges intézke­dés elmaradása, a rendelke­zésre álló lehetőségek elmu­lasztása az oka a vállalali veszteségnek, vagy a nem ki­elégítő eredményességnek. Mennyi munkával, költség get és kockázattal jár egy- egy új, korszerűbb gyárt­mány bevezetése, új techno lógia alkalmazása, a szállí­tók és vevők kapcsolatainál' kiterjesztése, az új értékesí­tési formákkal való kísérle­tezés. vagy a valóban ősz tónző bérezési rendszer be vezetése? Ezt a vállalatná' könnyebben kiszámítják mint azt, hogy mennyi előny ' jelent, ha a lehetőségekké' jól élnek. De vajon hol, me­lyik vállalatnál vagy szövet­kezetnél számolják ki előre, hogy a lehetséges és a szük­séges intézkedés elmulasztá­sa milyen veszteséget okoz? A revizorok ezután vizs­gálják és az illetékesek elé terjesztik, hogy mennyibe került a készletek indokolt csökkentésének elmulasz­tása, a drága gépek kihasz­nálatlansága. a létszám meg­felelő alakításának elmulasz­tása, mennyi veszteséggel jár, ha az elavult gyártmány­szerkezethez. az ósdi techno­lógiához ragaszkodnak, ha a korábbi helytelen vállalati döntés tapasztalatainak le­vonása elmarad. Milyen magatartást tanú­sít a vállalat a népgazdasági egyensúly helyreállítása, va­lamint a hatékonyság növe­lése tekintetében, milyen a kockázatvállalás és miljmn intézkedéseket mulasztanak el? Ha ezekre a kérdésekre helyes választ ad és közös feladataink megoldását segí­ti az ellenőrzés, akkor meg­értéssel fogadják és a vizs­gálatok megállapításait egy­re jobban hasznosítják. Fazekas László nemcsak az elégetést, hanem a növényi részek betakarí­tását, szállítását és átmeneti tárolását is felöleli. 1981-ben mintegy 10 millió forintos megbízatást kielégítve, az intézet a MEZŐGÉP Tröszt vállalataival együttműköd­ve, a szalma elégetésére úgynevezett referenciaüzemet épít. Ügy tervezik, hogy leg­később egy év múlva a mód­szer nagyüzemi meghonosítá­sának és elterjesztésének nem lesz akadálya. Űj vonása a fejlesztőmun­kának, hogy a megrendelők nemcsak hogy sürgetik a kísérletezés gyorsítását, ha­nem időnyerés céljából ma­guk is részt vállalnak a szakmai munkában: a kísér­lethez személyzetet és terü­letet adnak. Így viszonylag gyorsan megalapozódott a folyékony műtrágya gépi adagolási technológiája, amelynek lényege: a vegy­szertakarékosságot részben azzal érik el, hogy a növény gyökérzónájába injektálják a műtrágyát. Esetenként akár harmadával is fokoz­hatják ezzel a módszerrel a hozamokat. A viszonylag ol­csó berendezés — amelyet az intézetben fejlesztettek ki — várhatóan á jövő egyik mezőgazdasági szántóföldi alapgépe lesz. A kísérleti be­rendezés már elkészült, és sikerrel próbálták ki. Az idén két újabb egységet épí­tenek tapasztalatszerzésre, majd jövőre kezdik meg a sorozatgyártást a MEFI út­baigazítása alapján. A termelési rendszerek számára is elérhetőbb kö­zelségben van már a gépfej­lesztő intézet, és fordítva is így van: szoros kapcsolat alakult ki a gépkonstruktőrök és a későbbi géphasználók között. A VI. ötéves terv időszakában például a ta­karmányozásban az olcsóbb gépi technológiákkal számol­nak. Egyebek között a ku­korica növényzetét betaka­rító gépsor kifejlesztésén dolgoznak a kutatók. A fel­adat igen érdekes: a serté­sek takarmányozására is al­kalmassá teszik a kukorica­növény eddig kevésbé hasz­nált részeit, és szárítás nél­kül tárolják az így nyert ta­karmányt. Újdonság lesz a takarmányszemeket összerop- pantó szerkezet is, amely az állati emésztőrendszer szá. mára teszi „hozzáférhetővé” a szemben levő tápanyago­kat. A takarmányozás komplex géprendszerének ezek lesznek a kiegészítő egységei, és így teljes gépe­sítésre térhetnek át a nagy­üzemek. A kísérleti munká­ban legalább 20—30 gazda­ság és mezőgazdasági gép­gyár szakemberei vesznek közvetlenül részt, hasznos útbaigazítást adva a MEFI fejlesztő mérnökeinek, kon­struktőreinek — mondotta az igazgató. (MTI) Az MSZBT-tagcsoportok köszöntik a győzelem napját A hitleri fasizmus fölött aratott győzelem 36. évfor­dulója tiszteletére május 12. én, a Pataky István Művelő­dési Házban az MSZBT-tag­csoportok nagyszámú képvi­selőjének jelenlétében rende­zik meg az egy évvel ezelőtt kezdődött Hősök városai, vá­rosok hősei szellemi vetél­kedő döntőjét. A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság, a SZOT és az Ország-Világ szerkesztőségé­nek felhivására a baráti tár­saság vállalati, üzemi tag­csoportjainak 5119 szocialista brigádja indult a munkahe­lyi verseil yeken. A győztes háromfős csapatok az elmúlt hónapokban megmérkőztek egymással a megyei és a fő­városi kerületi, majd hat te­rületi döntő, és az ezt kö­vetően Egerben és Tatabá­nyáin tartott elődöntők for­dulóiban, tanúbizonyságot téve arról, hogy jól ismerik a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának eseményeit, s a hős városok, valamint a breszti erőd harcosainak le­gendás történetét. Az eddigi erőpróbán is bővültek a fel. adatok. A döntőben a törté­nelmi múlt ismeretén kívül a hős városok kulturális, mű­vészeti hagyományaitól a Szovjetunió gazdasági életé; ben betöltött szerepéig, mai életük és fejlődésük bemu­tatása is teret kap majd. Az eddig jutott négy csapat, — a Csepel Autógyár, a Kőbá­nyai Textilművek, a Nyír­egyházi MEZŐGÉP Vállalat és a Videoton — versenyzői a döntőben kialakuló helye­zéseknek megfelelő szovjet­unióbeli jutalomutazást nyer­nek. A Szovjetunió történelmi múltjáról, s a testvéri nép országépítő munkájának nap­jainkban születő eredmé­nyeiről is sok szó esik az el­következő napokban az MSZBT vállalati, intézményi és iskolai tagcsoportjainak összejövetelein. A dolgozók és a diákok sokasága kö­szönti ünnepségeken, baráti találkozókon május 9-ét, a győzelem napját. Sok helyütt várnak az ünnepségekre szovjet vendégeket, veterá­nokat, s a megemlékezéseket zenés irodalmi műsorok kö­vetik. (MTI) NéwswG) 1981. május 7., csütörtök I

Next

/
Thumbnails
Contents