Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-07 / 105. szám
Vélemények a szakközépiskolák országos versenyéről Nemcsak az egyetemi belép©... ©mm 44. Amikor Kardos János fotóriporter erőltetetten lezser, kissé szögletes mozdulatokkal kinyitja a bejárati ajtót, bentről nagy hahota fogadja az érkezőket. A nagyszobában Annáék és Kardosné éppen egy konyakosüveget akarnak elrejteni, s feltűnő mozdulatokkal kapkodják föl a dohányzóasztalról a kis poharakat, dugdosva őket a hátuk mögé meg a blúzukba. Ebben Anna férje, a komoly és megfontolt mérnökközgazdász a legleleménye- sebb, szájába kapja a stampedlit, de úgy-, hogy csak a pohár üvegszára meg az ezüst talp kilóg a fogai közül. Ettől a látványtól robban ki a nőkből a nevetés, a mérnök pedig, minthogy a pohár aljából egy-két csepp konyak a torkába csorog, olyan fuldoklásba kezd, hogy majdnem elharapja az üveget. — Akik váratnak magukra, azok nem kapnak piát' — bugyborékolja Kardosné. de közben fel-felvisítva, ki. nyújtott mutatóujjával bök- dös a fuldokló és görnyede- 'ő mérnökre. — Jól van. jól, isten ne ver bottal — mondja a tanár, és közben nagyokat A tető, amely védene, maga is javításra szorul már. ,1 AZ ÉVEK OSTROMA ALATT Mii vár m várra? Kinter István Az egriek büszkék voltak arra, hogy otthont adhattak a szakközépiskolák X. országos szakmai tanulmányi versenyének. A nagyszabású erőpróbára hetvenen érkeztek- Ezek s negyedikes fiúk elektronika és gépészet területén mérték össze képességeiket- , Nem jöttek egyedül, elkísérték őket az oktatási intézmények képviselői is. Drukkoltak nekik, kíváncsiak voltak arra, hogy miként állnak helyt ebben a kemény küzdelemben, a legjobbak összecsapásábanNagy tét A háromnapos „viadal” rajtja előtt beszélgettem Kinter Istvánnal, aki Esztergomból, az I. Isván Gépgyártástechnológiai és Híradástechnikai Szakközépiskolából jött. A fiatalember először négy esztendővel ezelőtti pálya- választására utalt, jelezve annak minden lényeges ösz- szetevőjét. — Kesztölci vagyok. Apám vájár, ő a kétkezi munka megbecsülésére nevelt. Bátyám hallgatott rá először, én az ő példáját követtem. Nem bántam meg egykori elhatározásomat, ma is változatosnak, színesnek, érdekesnek tartom azt, ami egykor a hivatásom lesz. Akkor is, ha nem alsó és közép-, hanem felső fokon. Azt hiszem, ezzel magyarázható az, hogy áltálában 4,8-es átlageredményt értem el. Erre a seregszemlére, illetve annak helyi előselejtezőjére szívesen neveztem be. amolyan kontrollnak tekintettem. Egy biztos: nagy a tét. Az első húsz fiatalnak ugyanis szakmai tárgyakból nem kell érettségiznie, s az egyetemre is felvételi vizsga nélkül kerülhet be mindegyik. A másik húsz szakmai elméletből és gyakorlatból sze- réz itt jeles érettségit, a maradék harminc pedig vagy az egyik vagy a másik tárgycsoportból. Amikor esélyeiről kérdem, egyi kissé bizonytalanná válik. — Nagy a szigor és igen magasak a követelmények. Itt az úgynevezett apró betűs anyagot is számon kérik. A példák egy részét csak az oldhatta meg, aki ezzel tisztában volt. Serkentő hatás Arról magam is meggyőződtem, hogy ő és a hozzá hasonlóak túlontúl szerények. A Gép- és Műszeripari Szakközépiskola folyosóján ugyanis megnéztem a fiatalok által gyártott munkákat. Ezek közül szinte valameny- nyi azt jelezte, hogy jól felkészült, igen rátermett gárda verbuválódott ide, olyan együttes, amelynek tagjai megbirkóznak a legnehezebb akadályokkal is. Fölemlegetik sokszor, szemet szúr a világ minden tájáról ide zarándokoló látogatóknak, hogy milyen rendezetlen az egri vár; mintha csak a török dúlás nyomait viselné még mindig magán. Akik figyelemmel kísérik nemzeti kincsünk sorsát, észrevehetik, hogy évről évre nemhogy lavulna, romlik a helyzet. A falak repedeznek, az udvaron elhúzódó ásatások és építkezések nyomai. Az utóbbi években a Heves megyei Múzeumi Szervezet láthatóan arra törekedett, hogy lehetőségeihez képest javítson ezen a sokszor bizony elszomorító látványon. Azonban más „gazdái” is vannak ennek a páratlan műemléknek: a megyei tanácshoz tartozik az akut gondok nagy része: a többi között a vízelvezetés kérdése. Egy-egy nagyobb eső idején átnedvesednek i falak, a kazamatában valóságos tavacska keletkezik. Rosszabb a helyzet ilyen szempontból, mint .Dobó idején volt, mivel a fégi csatornák eltömődtek. Évek, esetleg évtizedek kérdése, hogy mikor válik veszélyessé a helyzet, mikor ismétlődik meg a Dobó-bástya esete. Ugyanakkor az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával különböző feltárási munkálatok is folynak ezen a területen, amelyeket elzárnak a közönség elől. A Dobó István Vármúzeumnak a feladatait is el kell látnia közben: élnie kell normális életét. E körülmények következtében azonban nem könnyű a helyzete. A vár udvarán levő épületek is elavultak, elhanyagoltak. Az utóbbi időben igyekeztek segíteni a helyzeten. A képtár épületét most újíAz végre abbahagyja a köhögést, állkapcsa ellazul gnnyira, hogy szájából ki tudja ejteni az öblös poharat, ami az asztal .sarkának koccan, s onnan két darabban esik a szőnyegre. Kardosné rémülten néz a törött pohár után, majd kínos mosolyba merevedik, s ettől a tanárból robban ki a nevetés. De annyira, hogy amikor leguggol a cserepekért, nem tud megállni a sarkain, hanem hátra gurul, s elfekszik a szőnyegen. Ott rázza tovább a fékevesztett röhögés, hanyatt fekve, már a könnyei is csorognak, s maga sem érti, hogy miért, nem bírja abbahagyni ezt az idét- lenséget. Talán a mai nap lótás-futás, idegességei és feszültségei jönnek ki most belőle. — Jézusom, mit fog szólni az -édesapám?! — sápad el Kardosné —, ha meglátja. hogy eltörtünk egyet a készletből! Abból, amit tőle kaptunk pont most a házasság: évfordulónkra. Hát tudod. Janikám. hogy ő is csak nemrégen kapta egy svájci vezérigazgatótól geschenkbe Ennek igazi ezüst a talpa! — Igazi ezüst vezérigaz --•’hit geschenkbe! — csa’d’a most már térdei* is tanár, miközben még min-*: a szőnyegen fekszik. — JóLeszakadt erkély, hiányzó korlátok.. 1 (Fotó: Kőhidi Imre) tották fel, mivel korszérűt- len volt a világítása, repedezettek, mállottak a falai. A múlt év őszén kezdődtek az építkezések: egy hónap múlva már festik, s szeptemberben, vagy októberben ismét teljes pompájában várja az érdeklődőket. Külön örömet okozhat a zenekedvelőknek. hogy egy orgonát beépítenek, s koncertekre is sor kerül ezekben a termekben. A gótikus palota földszintjén raktárak voltak. Ezeket felszámolták, ezért kiállítóhelyiségeket hozhatnak itt létre, ősszel megnyílik az első bemutató, amely a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulóját köszönti, Nagy nyereség az is, hogy az Agria játékszín nézőterét nem itt, hanem a Líceumban állítják fel. Bizonyára sokaknak feltűnt az a szedett-vedett kerítés, amely a régészeti kuel még egyet, ha ez egy igazi svájci geschenk! Erre aztán a két asszonyból is felgurgulázik a nevetés, amitől Kardosné kis híján komolyan megsértődik. — Olyan hülyék vagytok, igazán! Hát most mi van ezen nevetnivaló? Amikor tényleg a svájci vezérigazgatótól kapta az apukám! — Hagyd már abba, fiam! — szól a fotós a feleségére. — Hát nem veszed észre, hogy mindenki kiröhög a hülyeségeid miatt?! Szokj már le erről az „apukám így, az én apukám úgy”-féle szövegről! Ügy viselkedsz, mint az óvodás! „Az én apukám messzebbre tud pisilni, bee!” — Te csak ne merészelj így beszélni az én szüléimről, Janikám. jó?! Nagyon szépen megkérlek! Te nagyon jól tudod, hogy mi mindent köszönhetsz nekik! Mert az én szüleim, akik... A fotós, ahogy mondani szokták, erre már felkapja a vizet, semmi nem idegesíti iobban, mint amikor azt kell hallania, hogy hány inget, vaay nyakkendőt kapott az ■»nósától, s most olyan hir- .‘-''en fordul szembe a fele- ho°v 'r? félbeHor5';in <*-odett mondatot. tatások helyszíneit övezi,' Nyárra ízléses rácsozatokat készítenek. Eddig több csúnya, ideiglenes építményt lebontották: eltüntették a bódék nagy részét, s fogadóhelyiségeket alakítottak kii a pénztár és az idegenvezetők kulturált helyen várhaU ják a közönséget. A vár díszéül szolgálhat-' nak azok az ágyúk, amelyeket késő középkori társaik mintájára készít az Öntödei Vállalat. Mintegy húsz csövet öntenek ki „Gábor Áron unokái”, s most keresik a vállalkozókat, akik megfe-t lelő, korhű talpazatokat készítenének hozzájuk, lehetőleg társadalmi munkában,' mivel igen kevés a rendelkezésre álló összeg. És a tervek? Van még mill tenni, jövőre a képtér, illet-» ve a gótikus palota „köntösét” kellene rendbe hozni) de baj van a Gárdonyi-házzal is. Felújítást igényel) hiszen ennek falai is megre-i pedeztek, ezért a gyűjteményt nagy veszély fenyegeti. y Nevezetes történelmi emlékhelyünkre tehát ráférne egy alapos renoválás, és a rekonstrukciós munkák alá-* pos felgyorsítása, Reméljük, még nem késett el, s megmentjük a jövő számára Eger várát. Gábor László Miskolci filmfesztivál Május 21. és 26, között rendezik meg a 21. miskolci filmfesztivált, a közművelődési filmalkotások hagyományos hazai szemléjét. Évente felváltva a televíziós produkciók, illetve a moziforgalmazásra szánt művek szerepelnek a programban, s mivel tavaly a tévéfilmeket mutatták be. ezúttal a MAFILM híradó, és dokumentum, népszerű-tudományos) Katonai, illetve Balázs Béla Stúdiójában készült művek, továbbá a Pannónia Filmstúdió animációs alkotáíái láthatók a vetítéseken. Murányi Pál Ezt a gondolatkört erősíti meg Murányi Pál, az országos szervező bizottság elnöke, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese, a szakoktatási és továbbképzési csoport vezetője. — Kezdettől, azaz tíz esztendeje foglalkozom ezzel a témakörrel, ezért lehetőségem adódik a tapasztalatok összegzésére is. Alapvető célunk az - volt, hogy a komplex szakmai felkészültT ség és az általános műveltség gyarapítását serkentsük. Jó érzéssel fogalmazhatom meg azt. hogy ezt az elképzelést lényegében maradéktalanul sikerült megvalósítanunk. Ezzel ' összefüggésben arra is törekedtünk, hogy az elméletet a gyakorlattal összekössük, hangsúlyozva: az előbbi téren szer. zétt tudásnak az utóbbin kell sokoldalúan kamatoznia. — Folyvást a színvonal emelésére összpontosítottuk az erőket. Ez a fáradozás sem volt hiába. Hadd érzékeltessem a fejlődést néhány statisztikai mutatóval. Az első évben a finommechni- kai-műszeripari területen 2,6. es átlag született. Most a három egésznél tartunk. Eleinte a fiatalok a feladatokat. negyvenöt százalékos szinten oldották meg, jelenleg több mint hatvan százalék várható. Ennél is fontosabb az, hogy ez a versengéssorozat kedvezően befolyásolja az iskolai munkát. Többek között azzal, hogy sokakat mozgat meg. Esztendőnként általában 4500-an neveznek be, közülük kerül ki aztán — több fordulóban — a hetven legügyesebb. Az is kedvező jelenség, hogy a gondolkodó és a probléma- megoldó készség mind jobbá csiszolódott. Ez akkor is igaz, ha a fiúk ilyenkor kis- hitűek. Edzettségből — jeles A kömlői Nagy Zoli, az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola színeiben állt rajthoz. ' Nagy Zoltán (Fotó: Perl Márton) — Én is pz elégedettek sorába tartozom, mert négy esztendővel ezelőtt megfontoltan döntöttem jövőmről. Bátyám esztergályos volt, egy ismerősöm ide járt. Apám, aki a helyi téeszben dolgozik, szintén ezt az elhatározást javasolta. Jól jött a segítség, mert helyes irányba tereltek. A gépek ugyanis mindig vonzottak, s ha minden jól megy, akkor az egyetem befejezése után gépészmérnök leszek, s a mezőgazdaságban hasznosítom majd tájékozottságomat. — Bekerülsz-e a legjobb húsz közé? Némi töprengés után nem éppen határozottan válaszol: — Sokat, kívántak tőlünk. Ez akkor is igaz) ha a magasabb szint nagyobb edzettséget követel. Egyébként akkor is jól jártam, ha nem kerülök a legkiválóbbak társaságába. Olyan ütravalót kaptnm, ami a gyakorlati életben feltétlenül a javamra válik. Nos, utólag kiderült, hogy kár volt tamáskodnia. ő is megszerezte az egyetemre szóló belépőt. Gratulálunk, s nemcsak neki, hanem a többi talpraesett és szorgalmas ifjúnak, valamint felkészítő tanáraiknak. Ezek a többségében munkás-paraszt fiatalok arról győztek meg bennünket, hogy bárkivel állják a versenyt, elérve a legelsőknek járó minősítést is ... Pécsi István üti, május 7„ esütörtök kehely van a szájában, a csapkod a mérnök hátára. zsikám, akkor harapj már (Folytatjuk) (MTIJ; I