Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK > Egyenlő esélyek PAR NAPPAL A SZAVAZÁSOK előtt mintegy 30 millió tévénéző figyelhette a két porondon maradt elnökjelölt vitáját Franciaországban. Giscard d’Estaing és Francois Mitterrand e nyilvános politikai küzdel­mének tétjét csak növelte, hogy 1974-ben, hasonló helyzetben ugyancsak Mitterrand és Giscard között dőlt el az elnökség sorsa, ez utóbbi javára. HÉT ÉV UTÁN AZONBAN a helyzet lényegesen megváltozott. Kedden este egy gazdasági válság, két­millióhoz közeledő munkanélküliség és 14 százalékos infláció terheit viselő ország ült szembe kihívójával, a szocialista Mitterranddal. Giscard d’Estaing így ért­hetően azokat a vélt vagy valódi politikai ellentmon­dásokat akarta tovább mélyíteni, amelyekre a válasz­tási kampány során a jobboldal rávetette magát. Pél­dául arra a vádra, hogy Mitterrand megválasztása Franciaország társadalmi rendszerét is megváltoztat­ná, hiszen programjának alapját az 1974-es közös program azon feltételei alkotják, amelyeket a szocia­lista párt és a kommunista párt annak idején kidol­goztak, s amelyeknek nagytőkeellenes pontjai is van­nak. Giscard azt is demonstrálni akarta, hogy Mitter­rand szociális és gazdasági programja a bankok na- cionalizálásával tönkretenné a francia gazdasági éle­tet, még jobban elmélyítené az inflációt, és menekü­lésre késztetné a tőkét. A szocialista vezető ezzel szemben kijelentette, hogy éppen a jobboldali kormányzás volt az, amely a francia gazdasági életet válságba juttatta. Nem si­került az „elriasztási manőver” sem Mitterrand vá­lasztások utáni tervével szemben. A szocialista jelölt most is leszögezte: átmeneti kormány összeállítása után, elnöki jogával élve feloszlatná a parlamentet, majd új választásokat íratna ki. Mitterrand terve ter­mészetesen azon alapul, hogy az elnökválasztás sike­rének hatása alatt a baloldal többségbe jutna az új nemzetgyűlésben is. A SZOCIALISTA VEZETŐ tőle szokatlanul nyíl­tan állt ki viszont kommunista szavazói mellett, akik mint mondotta, Giscard elnök gondolkodásmódja sze­rint csak arra jók, hogy dolgozzanak, ám ugyanakkor kizárná őket a nemzet irányításából. Hogy Mitter­rand politikája és érvei hogyan hatottak a francia társadalom különböző rétegeire, valójában majdcsak a vasárnapi szavazás mutatja meg. A helyzet lénye­gesen bonyolultabb annál, hogy a tv-vitából döntő következtetéseket vonjunk le.' A választások, első, for­dulójában a bal- és jobboldal között nagyjából egyen­lő arányban megoszlott szavazatok aligha tolódnak el túlzottan. így a második fordulóban is a szoros eredmény a legvalószínűbb. Bizonyos jelek azonban azt mutatják, hogy „a változás vágya Mitterrand ja­vára játszik”. Nem szabad azonban elfeledkezni ar­ról sem, hogy a másik oldalon a kisvállalkozók, a kis­polgárság tömege maga is szeretne változásokat, ám ugyanakkor fél is azoktól. Egy történelmi esély azon­ban a vasárnapi franciaországi elnökválasztásokon még így is adott. ROZSA LÁSZLÓ Waldheim moszkvai sajtókonferenciája Vissza kell ’érni a nemzetközi együttműködés politikájához Sajtókonferenciát tartott szerdán reggel Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára, aki a szovjet kormány meg­hívására tett látogatást, s kedden fogadta öt Leonyid Brezsnyev, valamint Andrej Gromiko. A világszervezet főtitkára elmondotta: megvitatták a nemzetközi helyzetet általá­ban, s ezen belül a világ válságövezeteinek helyzetét. Szó volt a kelet—nyugati kapcsolatokról, a Közel-Ke­letről, Dél-Afrikáról, Namí­biáról és az ázsiai kérdések, ről. Megvitatták az európai helyzetet is. „Aggodalmun­kat fejeztük ki a nemzetközi helyzet megromlása miatt, s hangsúlyoztuk, vissza kell térni a nemzetközi megértés és együttműködés politikájá­hoz” — mondotta Waldheim, s köszönetét nyilvánította Leonyid Brezsnyevnek és Andrej Gromikónak a tartal­mas megbeszélésekért. Kérdésekre válaszolva Waldheim kijelentette: meg. beszélésein szó volt a Szov­jetunió új békekezdeménye­zéseiről, különösen arról a javaslatról, hogy a nemzet­közi kérdések megvitatására a Biztonsági Tanács tartson csúcsszintű ülést. Mint mon­dotta, a javaslatról konzul­tálni kíván a tanács tagjai­val. Ugyancsak szó volt a csúcstalálkozók hasznáról, s ebben az összefüggésben egy szovjet—amerikai csúcs le­hetőségéről. „Mivel a közel­múltban Washingtonion jár­tam, módomban állt, hogy tájékoztassam Brezsnyev el­nököt ottani tárgyalásaimról, arról, hogy miként véleke­dik az amerikai kormány­zat a világ problémáiról, a jelenlegi súlyos helyzet meg­oldásának lehetőségeiről” — hang07.tatta a főtitkár. Waldheim elmondotta: a megbeszéléseken részletesen megvitatták a leszerelés té­makörét, a fegyverkezési verseny súlyos problémáját. Az ENSZ ugyan rendszere­sen hoz erről határozatokat, de eddig nem született front, áttörés a fegyverkezés meg­állításában, a leszerelésben. „Mindenfajta haladáshoz a leszerelésben az államok és különösen a két vezető nagyhatalom közötti minimá­lis bizalomra van szükség. Nem titok, hogy ma ez a bizalom nincs meg. Ezért rendkívül fontosak azok az erőfeszítések, amelyeket a bizalomnövelő intézkedések továbbfejlesztése érdekében tesznek. A bizalom növelése nemcsak a leszerelés terén éreztetné hatását, hanem a világ különböző válsággócai­Szejm-iilés Varsóban Varsóban szerdán délelőtt összeült a lengyel parlament. A tanácskozáson három tör­vénytervezetet ismertetnek. Az első az egyéni parasztok szakszervezeteiről, a máso­dik a gazdakörök és a me­zőgazdasági szervezetek or­szágos szövetségének bejegy­zéséről szól. Mindkettőt a kormány • dolgozta ki. A har­madik törvénytervezet — amelyet az államtanács ter­jeszt elő a szakmaközi szer­vezetek bejegyzésével foglal­kozik. Az egyéni parasztok szak- szervezeteiről szóló törvény- tervezetet az április közepén B.vdgoszczban aláirt megál­lapodás nyomán állították össze. A gazdakörökkel azért kell külön foglalkozni, mert alapszabályzatuk időközben módosult, mégpedig úgy, hogy a gazdakörök szövetsé­geinek most már szakszer­vezeti jellegük van. A szejm ülésének napi­rendjén további két törvény- tervezet szerepel: az építési törvény megújítása, valamint a dolgozók hétvégi telkeivel kapcsolatos tervezet. A szejm meghallgatta és elfogadta az első napirendi pontban szereplő három tör­vénytervezetre vonatkozó előterjesztéseket. Ugyancsak elfogadta a szejrri az, építé­si törvény módosításának tervezetét, amelynek egyik legfontosabb pontja a beru­házási tevékenység ellenőr­zésének javítása. Ezt követően megkezdőd­tek az interpellációk. Háború és gazdasági fejlesztés f Az iraki—iráni háború az elmúlt hónap során álló há­borúvá változott, s ritkán ol_ vasható hadijelentés nagyobb szabású ütközetről vagy tá­madó hadműveletről. Április elején ugyan felélénkült a légiháború, iraki csapatok tüzérségi és rakétatámadást intéztek több iráni város — I Ahwaz, Dizful stb. — ellen, i az iráni légierő pedig Kirkuk I városát és több támaszpontot j támadott, mégis számos jel [ utal arra, hogy mindkét fél ! a korábbinál sokkal alacso- I nyabb szintre korlátozza hadműveleti tevékenységét. A már több mint fél éve tartó háború költségeit mind. két félnek együttesen 10—15 : milliárd dollár összegre be- 1 csülik a szakértők. E jelen- ! tős veszteség, valamint egyéb károk ellenére — úgy tűnik — a két ország gazdasága alkalmazkodott a háborús » helyzethez, sőt számottevő tervek megvalósításán mun­kálkodnak. í Irak, a most kidolgozott 1981—1985-ös fejlesztési terv alapján öt év alatt összesen 75 milliárd dollár értékben valósítja meg beruházási programját. Felépül — a ter­vek szerint — 350 ezer lakás, beindul egy nagyszabású egészségügyi és oktatási prog. ram, növelik a közszükség­Qj.NmBisRs mi. május 7,,>sütörtök f > '-W omí** ^ _/­p ‘ rT---\ ^ ÁIRA.K > \ »RAN ( \ saue »wu> . § ______ ('•aki eltörtök mciflíia IDÍ> Irani ciaoato^ mojoas* • l'»k- csapató' aüai eHog'aH tenj'et Mol#;-'»iao!go/í» Kéo a|v(/tl*v Poi()ga/v«fí'í* leti cikkek gyártását és im­portját, egyáltalán az egész terv a lakosság szükségletei, nek jobb kielégítését célozza. A megvalósítás pénzügyi alapját az olajexport (a há­ború során ugyanis nem annyira az olajkitermelő, mint a feldolgozó üzemek sérültek meg), az ország tar. talékai (kb. 25 milliárd dol­lár), valamint különböző arab, sőt európai országok várható jelentős kölcsönei szolgáltatják. Irán — a túszügy lezárása után — mintegy 30 országba (szocialista, tőkés és fejlődő egyaránt) indított jószolgála­ti küldöttséget a kapcsolatok felvétele érdekében. Felújí­tották az olajexportot, s a tervek szerint 1981-ben na­ponta közel 1 millió barrel (7,218 barrel = 1 tonna) mennyiségben szállítanak olajat kereskedelmi aartne­reiknek. A legnagyobb vá­sárlók sorában Japánt (napi 175 ezer barrel), Nagy-Bri- tanniát (175 ezer), Spanyol- országot (150 ezer), Indiát (125 ezer), továbbá Törökor- szá|pt, Dél-Koreát és Romá­niát (60—60 ezer) találjuk. A külkapesolatok felújítá­sa azt eredményezheti, hogy Franciaország részt vállal egy atomerőmű megvalósítá­sában. a Szovjetunió gyárak építésében, s házgyári ele­mekből építendő lakások összeszerelésében, az NSZK pedig a Perzsa-öböl mentén épülő földgázüzem berende­zéseinek szállításában. A gazdaság megerősítésére egyéb komoly beruházásokat is terveznek. Elsősorban az 1980-ban visszaesett mező. gazdasági termelés fokozásá­ra (ezt 425 millió dollár hi­tel nyújtásával kívánják el­érni), a bányászat és a ki­termelő ipar fejlesztésére) 300 millió dollárt ruháznak be egy új kohóüzembe, mely évi 100 ezer tonna ón, illet­ve ólom előállítására alkal­mas, s hazaj érctartalékokra épül), valamint lakásépítés­i-e. 1981-ben 1 milliárd dol­lárt költenek a kikötők fej­lesztésére és utak építésére. A nagyszabású program pénzügyi alapjait a túszügy rendezése után felszabaduló, nyugati bankokban elhelye­zett letétek, valamint a fel­újított olajexportból szárma­zó jövedelem — 1981-ben közel 20 milliárd dollár — biztosítja. nak megszüntetésében is” — mondotta a főtitkár. Ezzel kapcsolatban Wald­heim aláhúzta: igen fontos az ENSZ-közgvűlés leszere­léssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. A világ válságövezeteiről folytatott tanácskozásokról szólva elmondotta: ismertet, te a szovjet vezetőkkel a főtitkár különmegbízottja pakisztáni és afganisztáni tárgyalásainak tapasztala­tait. Megvitatták továbbá a délkelet-ázsiai helyzetet is. Namíbiáról szólva Wald­heim hangsúlyozta, hogy az ENSZ folytatja ‘ törekvését a rendezésre. Minden rendezés, nek az ENSZ érvényes ha­tározatán kell alapulnia — hangoztatta. A Közel-Kelet kérdéseiről, a libanoni válságról részle­tesen szó volt a moszkvai megbeszéléseken. Kurt Waldheim elutazott Moszkvából és szerdán rö­vid látogatásra Kijevbe ér­kezett. (MTI) MOSZKVA: Nyikola) Tyihonov, a Szovjetunió miniszterelnö­ke szerdán Moszkvában fo­gadta II. Hasszán marokkói uralkodó különmegbízott- ját, K. Lamranit. A külön­megbízott átadta a marokkói uralkodónak Leonyid Breis- nyevhez, az SZKP KB fő­titkáréhoz, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökéhez in­tézett üzenetét. NEW YORK: Az ENSZ gazdasági ét szo­ciális tanácsának (ECOSOC) szociális bizottsága kedden francia indítvány alapján javaslatot tett a tanácsnak; hogy határozatban ismerje el a prostitúciót a rabszolga^ ság egyik válfajának. BEJRUT: Mintegy ötven izraeli harc­kocsi és más katonai jármű lépte át kedden a libanoni határt és helyezkedett harc. állásba a jobboldali kereszt tény milíciák által uralt tá- rületen — jelentették szem­tanúkra hivatkozva a hírJ ügynökségek. Az izraeli egjrj ségek nehéztüzérséggel van-’ nak felszerelve. Változatlanul feszült az észak-írországi helyzet A brit biztonsági erők fegyveresei gumilövedékekkel tüzel, nek a tüntetőkre Belfastban (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az eső ellenére hosszú sor­ban várakoztak kedden este az emberek Belfastban Bob­by Sands otthona előtt. Bob­by Sands felravatalozott, zöld-fehér-narancssárga színű ír nemzeti zászlóval letakart holtteste mellett az IRA négy katonája állt díszőrséget. Csütörtökön temetik a mill- towni temetőbe, ahol az ír nemzeti mozgalom halottjai nyugszanak. Kedden este Belfastban több helyen tüzet nyitottak brit katonákra. Egy járőr megsebesült. Zavargások vol­tak mindenfelé a tartomány­ban. Cabra városában pokol­gép robbant egy szupermar­keten, Dungannon környékén autókat gyújtottak fel a tün­tetők, Coaüslandban össze­tűzések voltak a rendőrség és a tüntetők között. Londonban mintegy 300 ember tüntetett kedden este s Trafalgar téren tiltakozá­sul a kormány észak-íror­szági politikája miatt. A világ minden részéről a brit kormány politikája el­leni tiltakozó megmozdulá­sokról érkeznek hírek. Bruno Krolsky Híjadban tárgyal A kedd óta hivatalos lá­togatáson Rijadban tartózko­dó dr. Bruno Kreisky oszt­rák szövetségi kancellár szer­dán folytatta megbeszéléseit a szaúdi vezetőkkel. Megér­kezése napján Jasszer Ara- fattal, a Palesztin Felszaba- dítási Szervezet vezetőjével is tárgyalt* áttekintették a libanoni válság nyomán pat­tanásig feszültté vált közel- keleti helyzetet. Az osztrák—szaúdi kor­mányfői tárgyalások közép­pontjában a kétoldalú kap- solatok, valamint a gazda- ígi együttműködés fejlődése Ausztria legjelentősebb —: és mint Kreisky kancellár hangoztatta — a legmegbíz­hatóbb olajszállító partneré­vé lépett elő, ami nem kis aránytalanságokat idézett elő a két ország külkereskedel­mi forgalmában. Éppen ezért Ausztria nem titkolt ér­deke, hogy traktorok és más mezőgazdasági gépi felszere, lések mellett páncélosokat is el tudjon adni Szaúd-Ará- biának. A rijadi tárgyaláso­kon szóba kerültek a fizeté­si nehézségekkel küzdő oszt­rák középvállalatok szaúdi részről történő pénzügyi meg' seggesének tehetősége a.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents