Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-06 / 104. szám
Olykor elég a habszivacs Kinek keli egy ötvenéves? Törzsgérdotagok, amikor nem ünnepelnek Értékelünk, átértékelünk, aztán újra értékelünk. Gyakran módosulnak igaznak mondott elvek, néha talán még hamarabb is, mint azt gondolhatnánk. Az új lendülete, sodrása hajlamossá tesz arra. hogy túl hamar felejtsünk, ne gondoljunk arra, honnan, kikkel sikerült a máig eljutni. Majd tapasztalatokkal megint gazdagabban, előfordul, hogy mindent újra RENDETLEN MUNKAHEL\ , K láthatók a képernyőn. A munkaasztalon összevissza hevernek az alkatrészek tárolására szolgáló papírdobozok, a telefonkagyló szereléséhez szükséges kézi szerszámok. A munkaasztal túl alacsony, a szék viszont magas, a szerelést 1 végző munkásnő lehetetlen testtartásban görnyed. Együk kezében a munkadarabot tartja, a másikkal az alkatrészek és szerszámok között matat. Apró csavarokat és alátéteket cserél a csúszós asztallapon, s nem csoda, ha e korántsem bonyolult műveletet csak többszöri próbálkozás után sikerül végrehajtania. A filmet a munkaszervezők készítették, s mutatták be a Munkaügyi Minisztériumban. Kommentárként elmondták, hogy miután e munkafázist filmre vették, egy habszivacs lemezt adtak a csavarokkal és alátétekkel kínlódó munkásnőnek. „Tegye erre a csavarokat, akkor nem csúszkálnak” — ajánlották a szervezők, a munkásnő pedig keresetlen kifejezésekkel kommentálta a filmfelvevőkkel és stopperórákkal- sürgölődő emberek javaslatát. A szervezők- csak néhány nap múlva tértek vissza a műhelybe. Időközben ugyanis méréseik és vizsgálódásaik eredményeit elemezték, hogy rendet teremthessenek az üzemben. Azt látták, hogy mindazok, akik csavarokkal és alátétekkel dolgoznak a futószalag mellett, ama bizonyos habszivacsról szedegetik fél az apró kis alkatrészeket. Egyetlen mozdulattal, nemúgy, mint korábban. .Akkor most próbáljuk e habszivacs-módszert végig a a munkaszervezők bizonyítani kívánták: nem az a céljuk, hogy az elviselhetet- lenségig fokozzák a munkaintenzitást, hanem az, hogy kényelmesebbé, elviselhetőbbé — s persze: gyorsabbá — tegyék a munkát. S bár hozzászoktak, hogy jelenlétüknek sehol sem örülnek, felelősséggel állíthatják, hogy munkájuk végeztével nyoma sincs a kezdeti gyanakvásnak. Visszaidézve az imént említett „habszivacs”-módszert: nem más ez, mint amit a szakemberek „gyalogszervezésnek” neveznek, Nem kell óriási összegeket felemésztő beruházás, nincs szükség drága számítógépre, mellőzhető a „rendszerszemlélet”, mindössze (?) csak néhány „ötletes”, jól képzett szakember agilis tevékenységére van szükség ahhoz, hogy racionális rendben menjen a munka. S,e „gyalogszervezésre’' képes szervezők mégis panaszkodni kénytelenek. Mert módszerük egyszerű, olcsó, és célrayezetc^ ám any- nvira mégsem olcsó, hogy egy fillérbe se kerülne. Az ilyen és ehhez hasonló munkaszervezésekre az egyik nagy műszergyár az elmúlt évben összesen négymillió forintot költött. Mindaddig azt hitték, ez az összeg túl kevés, amíg a pénzügyi revizorok firtatni nem kezdték, hogy mi értelme volt. ennek a négymillió forintos költségnek?! Mert ők sokalltak ezt az összeget egy „kis”' szervezésre! „Akkor most mit tegyünk?” — kérdezte a műszergyár szervezője. S vajon csoda-e, ha a szigorúbbá váló gazdasági helyzetben a vállalatok egyre kevesebb figyelmet fordítanak a legegyszerűbb módszerekkel megvaértékeíünk ... 1 — A törzsgárdaszabályzat módosítása óta nem jár külön juttatás a régi dolgozóknak " a nyereségből és nincs jutalomszabadság. Vagyis nemcsak a munkában eltelt éveket, inkább magát a munkát igyekszünk elismerni. De vajon hatnak-e úgy .ezek az uj szabályozók, hogy valóban méltó elismerést kaphasson minden esetben a kimagasló munka? Miként erre sem lehet egyértelmű igent mondani,'úgy a törzs- gárdasz-abályzat változása sem talált mindenütt kedvező fogadtatásra. Üjra napirendre kellett tűzni a módosítás ügyét. — Ez a vállalat most éppen harmincéves. Az alapítóknak nagy érdemük van abban, hogy ilyen színvonal*, ra jutott a gyár. A vezetők többsége is törzsgárdatag, itt kezdték, itt jutottak mindig feljebb. Ahogy a vállalat fejlődött, változott a munka minősége is, újabbak a követelmények, újabb lehetőségek nyílnak. Nekem is ez az első munkahelyem és jócskán benne vagyok a törzsgárda korban. Fizikai dolgozóként kezdtem, aztán tanultam, elvégeztem az egyetemet. Ehhez is a régiektől kaptam a legtöbb segítséget. helyen nem kell feltétlenül betokosodni és nem csupán a rutinszerű munka a jellemző. Én, aki egyedi ‘gyártáson dolgozom, különösen ném mondhatom, hogy egyhangú lenne a munkám. — Azt mondják,. kényelmesebb dolgozni, kevesebb a felelősség ennyi esztendővel a hátunk mögött. Nekem az a tapasztalatom, hogy Keskeny László: „A munkahelyen több időt töltünk, mint a családdal.. mindehnap le kell fenni az asztalra abból, amit vállaltunk. Annak idején szinte úgy lestük el a szakmát a mesterektől, ma már az is természetes, hogy a tapasztaltabb munkatársnak elmagyaráz az ember egy-egy fogást. Hiszen nem ütök. 3 Kesk'eny Lászlót a szerszámüzemből nem nagy lelkesedéssel ejngedte el a főnöke egy kis beszélgetésre; menetcsiszoló szakmunkásból a megyében sincs több, csak itt, a Finomszerelvénygyár- ban akad egy-kettő. — Ez nekem már a második szakmám — mondja. — Esztergályosként dolgoztam azelőtt. Én is a kezdetektől itt vagyok, tanulónak jöttem ide, nem volt más munkahelyem. Mit mondjak? Engem is elgondolkoztatott a munkatársam esete, aki az esztergályos szakmából ment el bútort trógerolni, hogy többet keressen. Vajon megkapjuk-e mi azt a megbecsülést, amit megérdemelnénk? Az elmúlt évek alatt megszoktam, megszerettem a munkatársaimat, a környezetemet, a fizetésemmel sem futószalag mellett” — mondták a szervezők, és senki nem tiltakozott. Túlzás lenne azt állítani, hogy mindenki lelkesedéssel fogadta az újra megjelenő szervezőket, inkább csák afféle „majd meglátjuk, mire mennek..?’ hangulat uralkodott a műhelyben. Másfajta képek ugyanarról a műhelyről. Áttekinthető rend a munkahelyeken, ügyes célszerszámok segítik a szerelést. A munkásnő már két kézzel dolgozik, az asztalán sorakozó alkatrészek és szerelési anyagok speciálisan kialakított, tárolókban vannak, a szék kényelmes. A korábban majdnem négy percig tartó művelet elvégzése alig egy percig tart. A kommentárból az is kiderült. hogy a szervezők kikötötték: óránként leáalább tízpercnyi szünetet kell tartani. 'vagyis a nyolcórás műszakból nyolcvan perc a munkaszünet. S a termelékenység még így is — vagy éppen ezért? — negyven százalékkal emelkedett a szalag mellett. E FILMEKKEL, s a hozzájuk fűzött kommentárokkal losithato raci — kérdezzük mi is, nem titkolt álmélkodással. Hiszen mindenütt a világon, éppen a szigorú gazdasági helyzet kényszeríti ki a munkaszervezésben rejlő — és lehetőleg olcsón feltárható — belső tartalékok hasznosítását. SZERTE A VILÁGON arra ügyelnek, hogy ha egyszer már pénz jutott a beruházásra, akkor annak me|. jervezésével és megvalósításával nemcsak a műszaki, a technológiai és a pénzügyi szakembereket, és nemcsak a gyárépítőket foglalkoztatják. Hanem a szervezőket is! Nálunk nem így van. Nálunk felépül a gyár — a statisztikai jelentésekben szereplő „beruházás” —, aztán következik a próbaüzem, majd a termelés „teljes gőzzel”, és néhány év múltán fölfedezik, hogy lenne mit javítani a munkahélvszervezésen. S csak ekkor jelennek meg — ha egyáltalán hívják őket — a munkahelyszervezők. Ne bízzuk a pénzügyi revizorokra annak eldöntését, hogy ez normálisnak ítélhető gyakorlat-e! Vértes Csaba Bakó Csaba, az egri Fi-' nomszerelvénygyár szb-tit- kára mondta el mindezeket, mintegy felkészítésként a gyári alapítókkal való találkozásra. 2 Kácsor Gábor: — Én Egerben születtem, kötődöm a városhoz, ez is meghatározó a munkahely kiválasztásában. Milyen' lehetőségek voltak akkor? A Dohánygyár meg a Lakatos- árugyár. A vasas szakmát igazából Diósgyőrben lehetett megtanulni, ott lettem esztergályos 51 augusztusában. Amikor lehetett, jöttem ide. A műszaki fejlesztés kivitelező részlégénél csoportvezető vagyok. Sok szakember nevelődött ott a kezünk alatt. Együtt dolgoztam a mostani főnökömmel, de tudok olyat is mondani, aki mellőlem egy másik gyár igazgatói székébe került. Az ember mindig megújul, ezt az élet kényszeríti rá, higy- gye el. Ugyanazon a munkaFordulat az ablakügyben lehetek elégedetlen, hát én nem nagyon gondolkoztam más munkahelyen. Hogy a könnyebbik végét fognánk meg a dolognak mi, a régiek? Először is: aki 20—30 évet lehúz az esztergályos szakmában, annak bizony azt megérzi a lába. Többek között ez ösztökélt engem is arra, hogy második szakmát tanuljak. Itt néha le tudok ülni, nem kell végigállnom a nyolc órát. A forgácsoló munkában a nagyolásnál kell jobban ott lenni, szaladgálni. fizikailag ez fáraszt ki jobban. Általában ezt kapják a fiatalok. A simítás, a finomabb munka a régebbieké, ide viszont a nagyobb gyakorlat is kell. — Nem támad ebből vita? — Ezt elfogadják, emiatt nemigen adódik nézeteltérés. Sokkal inkább baj szerintem az. hogy a gyár. a munkahely élete nem nagyon érdekli a fiatalabbakat. Ha van például egy termelési tanácskozás, a törzsgárda 70 —80 százaléka ott van. a fiataloknak legfeljebb tizedré- sze. Ez is matatja, ki az. aki könnyebben itthagyja a műhelyt — A brigád, amit vezetek. 20 éve alakult. Többször szereztünk aranykoszorút. Különben öten vagyunk tagjai az alapítók közül. Mi, itt a munkahelyen szinte több időt töltünk együtt, mint a családdal. Sok minden ideköt. Ezért is jólesett volna, ha a jubileumi ünnepségre meghívót kapunk mi, akik itt dolgozunk a kezdetektől. Erre nem gondoltak. 4 A régiek között is „Lajos bácsi”, Verebélyi Lajos, aki már 1949-ben horizont-esztergályosként dolgozott Diósgyőrben. A munkásból műszaki lett. elvégezte a gépipari technikumot, most egy meó-csoportot irányít. SzakVerebélyi Lajos: „Aki nem halad a korral, az ne számítson megbecsülésre...” (Fotó: Szántó György) Kácsor Gábor: „Sok szakember nevelődött a kezünk alatt.. májának is, magának is nagy rangja, tekintélye van régtől fogva a gyárban. — Több keresethez szoktam én Diósgyőrben, de Egerhez közelebb volt a lakóhelyem. Egy új gép beüzemelésére jöttem ide, amit aztán a DIGÉP hamarosan el is vitt innen, ritka jó masina volt. Én is menni akar. tam vele, de a lakás, meg a család volt a fontosabb. Aztán itt is megtaláltam a számításomat. Emlékszem, egyedül dolgoztam egy gépen, s volt úgy, hogy két napig nem mentem haza, ha úgy jött a munka. Egyszer a feleségem idejött sírva, mert nem tudta hol vagyok. Hát ilyen élményei adódtak mindegyik törzsgárdatagnak. f — Milyen megbecsülésben lehet része mindezért most egy régi dolgozónak? — Először is: én megértem a fiatalokat és nem is tartom rossznak, ha valaki több munkahelyet kipróbál. Ma már nem kell azért küszködni, hogy egy nyugdíjas, biztos állása legyen az embernek. Ami pedig a megbecsülést illeti, egy 50 év körüli ember után. még ha jó szakember is, már nem nagyon kapkodnak. Ezért fordul elő sokszor, hogy a mienkhez képest méltánytalanul nagy pénzzel vesznek fel új embereket. Az biztos, aki fölött csak az évek múlnak, nem halad a korral, az ne számítson nagy megbecsülésre. A változatosságot, a továbbfejlődés lehetőségét ugyanannál a vállalatnál is meg lehet találni. Ezt az én példámmal bizonyíthatom. +- A munkát elismerni úgy, hogy közben ne feledkezzünk el a több évtizedes helytállásról sem — e kettő között nincs ellentmondás. Akik hűségesek, minden gazdasági helyzetben nélkülözhetetlenek egy munkahelyen. A törisgárda kor nem érdem, csak állapot — mondta kissé kesernyésen egyikük. Igaz. De az is igaz, hogy az életkor nem feledteti az érdemeket. Hekeli Sándor Kiterjesztik a mezőgazdasági kisgépkölcsönzést Az épületek fűtésére használt energiának csaknem a felét befolyásolják az ablakok, amelyek — ha rosszul záródnak — az utcára engedik a fűtési energia 30—50 százalékát; s ráadásul huzatossá teszik és lehűjik a lakást. Az így megszökő energia túlnyomó részét a korszerű ablakszerkezetek már feltartóztatják, s ezek hőveszteségénél kétszer-három- szor annyit pazarolnak az országban jelenleg gyártott fakeretű ablakok, amelyekből évente 1,8 millió négyzetméter készül. Kedvező változás kezdődött a PVC-keretű ablakokkal, amelyekből az idén százezer négyzetméter készül, s további 30 ezer négyzetméter az ugyancsak kiváló minőségű műanyag bevonatú ablakokból. A valóban gyökeres fordulatot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak most lezáruló pályázata ígéri, mert eszerint a legkedvezőbb ajánlatok támogatásával — különböző kedvezményes fejlesztési hitelek megadásával — a tervidőszak végéig évi egymillió négyzetméter korszerű, energiatakarékos ablak gyártásának feltételeit teremtik meg. Az ajárilatok értékelése megkezdődöd, s rövidesen döntenek a fejlesztési kölcsönök- ről. A javaslatokat bíráló szakemberek csak a korszerű ablakok gyártásának fejlesztése előtt nyitnak zöld utat. Eszerint a minisztérium gondoskodik arról, hogy mindegyik új fajta ablakot már hőszigetelő üveggel lássanak el, amelynek szállítására az Üvegipari Művek készen áll. Az ÉVM kérésére az Elzett gyár licencvásárlási tárgya lásokat kezdett, hogy olyan korszert zárszerkezetek és egyéb vasalások gyártására rendezkedjék be. amelyekkel nemcsak egy-két' helyen, hanem 60 centiméterenként rögzítik az ablakszárnyat, de egy kilincs külößhozö irányú elforgatásával ugyanaz az abjak hagyományos módon nyitható, vagy a szellőztetés érdekében buktatható. Tárgyalásokat kezdtek a Taurus Gumiipari Vállalattal tartós gumi- és műanyag tömöritőanyagok gyártásaról, hogy tökéletesen elszigetelhessék az ablakréseket, megszüntessék a huzatot, az energiaveszteséget. Az új gyártási módszerek szerint olyan ragasztási és illesztési eljárásokat alkalmaznak, amelyek a faablakkeret vetemedését megszüntetik, s ennél fogva később sem lesz gond a zárással, nyitással, illeszkedéssel. A számítások szerint a korszert ablakok drágábbak a korábbiaknál, de az energiatakarékossággal a nagyobb költségek öt év alatt megtérülnek. Ugyanakkor az újfajta ablakok növelik a lakók Vényeimét, az ablaktisztítási munkát felére csökkentik, egyszerűsítik a lakás szeilőzleté&et. Az AGROTRÖSZT vállalatainak kisgépkölcsönző szolgálata, amely a vidéki AG- ROKER-kirendeltségeken önállóan, másutt pedig az áfé- szekkel, a tsz-ekkel és a mezőgazdasági szakcsoportokkal közösen tevékenykedik, az idén már az összes megyében fióküzletet létesít. így mindenhol hozzáférhetővé válnak majd a kisgépek, kis- traktovok, kapák, permetezők stb. Ezekből gyakran nincsen elegendő az üzletekben, a megrendelésekre több esetben csak előjegyzést vesznek fel, és így nagy szükség van a kölcsönzött gépállományra. Az év második felében magyar gyártásból minden eddiginél több motoros talajművelő berendezés kerül majd az üzletekbe, és várhatóan némileg mérséklődik az érdeklődés a kölcsönzés iránt, a kistermelők és a kistelek-tulajdono- sok egy része azonban továbbra is törzsvendég marad, s ezért javítják ellátásukat. Már eddig is nyolc megyében, — így Hevesben is, • az egri és a hatvani áfész- nál — álltak a kistermelők rendelkezésére a gépek. Egyebek között 120 permetezőgép, 90 szőlőprés és több száz kismotoros kapa é< különböző méretű univerzális gép volt a kölcsönzőbol- fokban. A tavaszi-nyári hónapokban csaknem mindenütt nagy az érdeklődés. A gépek érteke elérte a-hatmil; lió forintot. Az AGROKER- vállalatok mellett a Belkereskedelmi Kölcsönző is foglalkozik ezzel a szolgáltatással, több mint 200 talajművelő berendezést biztosítanak erre a célra. Az üzletekben ezekben a hetekben nagyüzem van, különösen hétvégeken kölcsönöznek sokan mezőgazdasági eszközöket, felszereléseket (MTI) JüénmEgM 1981. május 6„ szerda
