Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
f Tanulás— < egy életen át j A régi közmondás, mély s»érint, a jó pap holtáig ta. j nul, napjainkban is roppant időszerű, hiszen arra a ma- j gatartásra utal, melyet ma divatos szóval permanens, i azaz egész életen át tartó tanulásnak nevezünk. Helyesen < vették észre a régiek, hogy aki választott foglalkozásé, í nak, hivatása követelményeinek igazén meg akér felelni, [ az nem elégedhet meg a gyerekkorban — az iskolában ; — szerzett tudással, annak állandóan tanulnia kell, szín- j te halála napjáig. Hajdanán persze nem mindenkire vo. natkozott ez a népi bölcsesség, jobbára csak az értelmi, ségi pályák képviselőire, mert hát földet, szántani vagy vasat verni kevés iskolával, sót akár anélkül is lehetett. Manapság a permanens tanulás kényszere alól jóformán senki sem vonhatja ki magát. A jó orvosnak, tanárnak, agronómusnak vagy mérnöknek éppúgy lépést kell tartania szaktudománya eredményeivel (mert- különben lesüllyed foglalkozása alsó szintjére), mint az ipari munkásnak szakmája előrehaladásával. Változó korban élünk, amikor régi szakmák szemünk láttára halnak el, s közben újak keletkeznek. Ipartőrté. neszek statisztikája szerint a mai szakmáknak a fele a század elején teljesen ismeretlen volt, a jövőkutatók vl- j szűnt azt jósolták, hogy 2000-ben a népesség féle ma még ismeretlen szakmákban fog dolgozni. Félelmetes iramú fejlődésnek vagyunk tanúi, részesei. Sokak számára a permanens tanulás nem is jelent többét a termelésben részt' vevő felnőtték szakmai továbbképzésénél, a munkakörhöz kapcsolódó tudományág vagy ! technika új eredményeinek megismerésénél. Pedig ennél j jóval többről van szó. Rohamléptű világunkban az Iskola, ha megfeszül, sem képes befejezett tudást nyújtani a fiataloknak, nem taníthat meg mindent, amire később az egyénnek szüksége ; lesz. Ehelyett arra kell fölkészíteni őkét, hogy az egész életre szóló tanulás korunk megmásíthatatlan parancsa, ami alól nem bújhat ki senki, sem a szervezett oklátás befejezésekor; az iskolatáskával együtt nem dobhatjuk le j a vállunkról. Már csak azért sem, mert a Szakmai tevékenység színvonalas ellátásán kívül a harmonikus, sokoldalú személyiség kiteljesedéséhez is hozzájárul a fo- ! lyamato« tanulás. Vagyis az emberi képességek szabad kibontakozásának ez feltétele és eszköze is egyúttal. Napjaink pedagógiájában tehát nem véletlenül került az \ első helyre a képességfejlesztés. A szocialista társadalmakban egyébként sem sebtiben kitűzött politikai cél az állandó tanulás. Hadd emlékeztessünk rá, hogy Mongóliától Kubáig az új világot te-, rém tő forradalom győzelme után óriási erőfeszítések történtek a műveltség kiváltságainak felszámolására — számottevő glketrel. A kulturális forradalomnak nem titkolt célja, hogy az Új típusú államban a néptömegek ne csak a hatalom birtokosai legyenek, hanem a világot is mind jobban megismerjék, s ezáltal alkotó erőikét, sokoldalúan kibontakoztathassák. A szunnyadó egyéni képességek felszabadítása természetesen nem szolgálhatja az önzést, összhangban kell történnie a társadalom nagy céljaivá!, a szocialista közösségi tudat erősítésével. Tanulásról szólva, lesyen az társadalmi méretű is, nem feledkezhetünk meg az iskolákról, mert. a permanens tanulás évszázadában is előkelő szerep vár rá, jóllehet ez Idő tájt a műveltség megszerzésének már nem egyedüli forrása: munkáját és felelősségét megosztja más intézményekkel, üzemekkel művelődési otthonokkal, tömegtájékoztatási fórumokkal, sőt az egész társadalommal is. Dé á sor élén mégiscsak ő áll, elvégre neki a legnagyobbak a lehetőséged, a legtöbb tapasztalattal 6 rendelkezik. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a felnőttek nincsenek fölkészülve az állandó tanulás új körülményeire, a műveltség gyarapítását csak hagyományosan, iskolai keretek között tudják elképzelni. A mostani gyerekeket már arra is meg kell tanítani, hogy az iskolából kilépve, a gyakran változó társadalmi feltétetek között ki-ki megtalálja az egyéniségének legjobban megfelelő önképzési módot, Aligha szőrül bizonyításra, hogy ehhez az alapokat az iskolában kell lerakni. Első hallásra nem látszik ez különleges pedagógiai feladatnak, pedig valójában az. Százszor köny. nyebb munka ugyanis a tanárnak puszta ismeretekét< közvetíteni a katedráról, mint képességeket fejleszteni. Márpedig az állandó tanuláshoz elsősorban arra'van szükség, hogy a fiatalokban kialakuljon az önképzés, az | önirányítás, a fejlett, gondolkodás képességé, Hogy a ! diák felismerje: bárhol lehet tanulni, nemcsak az Iskolában. A múzeumi és könyvtári órák. az tizemlátogatá-; sok, sőt a fakultatív iskolai foglalkozások is már ezt a célt szolgálják. Külföldön is sokakat Izgató kérdés az életfogytiglan tartó tanulás, Tíz év óta az UNESCO fi gye lém reméltó munkát fejt ki a permanens ismerétszerzés propagálása érdekében. A világszervezet Hamburgban székelő Nemzetközi Neveléstudományi intézete négy évvel ezelőtt nemzetköz) kísérletet kezdeményezett — hazánk is részt vesz benne — „Az önálló tanulás fejlesztése az iskolában” címmel. A kutatástól azt várják, hogy összegyűjti és rendszerezi az önálló tanulás legfontosabb személyi és társadalmi feltételeit és a tapasztalatokat nemzetközi méretekben is hasznosítani lehet majd, vagyis hozzájárulhatnak egy-egy ország közoktatásának korszerűsítéséhez ami ma már elválaszthatatlan az. állandó tanulás elterjedtségétől. P. Kovács Imre ' Nyár Kiss Attila rajza Indulás előtt RITKA SZAKMÁK Mérnök a motoros ■ elitről szürkébb, tárgy. "* szerűbb minden. A búza-, és a lucernatáblák nagynak tűnnek, s zöld színük semmilyen képzetet rtem kelt bennünk. De mennyire más minden fentröll Amott parányi autók suhannak, emitt szinte bogárként kúszik egy kerékpáros, a kerekha- ras/,ti gépműhelyben játékoknak tűnnek a különben monstrumnak számító rendszerié pék. S az az említett zöld hány árnyalatban pompázik. Impresszionista festmény hatását kelti a Mátra napfényben tündöklő, páraköpenyből kibukkanó kékje is. ülsz a pilóta mellett, s nem tudsz, betelni a látvány- nyál, megszűnik időérzéked, csak akkor ébredsz rá a valóságra, amikor már lefelé hoz a gép. ez a Szovjetunióban készült, s ott elsősorban utasszállitásra használt masina. 1 Kikötünk a heréd! lucernásban, s megindul a beszélgetés égy ritka szakma — Quint Attila hivatásnak nevezi — műhelytitkairól. — Nem véletlenül választottam ezt a pályát.. Édesapám pilóta volt, s engem már kilenc esztendős koromban magával vitt egy felszállásra. Nem tehetett mást, mert állandó ostromaimnak már képtelen volt ellenállni. Később rendszeresen jártam vele, s az első csodálat, élménye nem eloszlott, hanem folyvást erősödött bennem. így aztán érthető, hogy amint, lehetett, vitorlázó repülőssé váltam, hogy magam hódíthassam meg a távolságokat. — Veszélyérzet, nehéz helyzetek akadtak-e? — Kár lenne tagadni, de ezeket gyorsan elfelejtettem. A legutóbbira emlékszem, az egyik kukoricatáblán kellett kényszerleszállást végrehajtanom. A baj esetén söhá nem gondoltam valamiféle tragikus kifejletre. Akkor csak a pillanatnyi feladatot láttam, s ha már valamiféle megbórzöngásról van szó. azt Csák itt, a földön éreztem. 2 Tizennyolc évesen okosan gondolkodott, a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola speciális tagozatára jelentkezett, mivel azzal akarta keresni maga és családja kenyerét, ami szórakozása, öröme, hobbija volt. — Hálás vagyok tanáraimnak, mert. alapos felkészítésben részesítettek minké' s gondoltak nemcsak fiatal, hanem idősebb korunkra is. Azaal is számoltak, hogy valaki közben megbetegszik, s többé már csak lentről nézheti magasba szárnyaló társait. Ezért nemcsak a re* pülés csínját-bínját sajátítottuk el. nemcsak a gyakorlati növényvédelem tudnivalóit jegyeztük meg; hanem mezőgazdasági gépész üzemmérnöki ' diplomát is kaptunk, Ezt az okmányt, az életben szükség esetén bármikor sokoldalúan kamatoztathatjuk. Ennek tudata biztonságérzetet ad, nem kell attól tartanunk, hogy valaha reménytelenül kilincselünk majd állás után. A repülőgépszerelés egyébként speciális terűiét: ézzél nem ml foglalkozunk, hanem minden masinára égy szakember ügyel, aki folyvást ellenőrzi, hogy rtém adódott-e valamiféle üzem», hiba. 3 1974 óta dolgozik, s az egymást követő heteket legtöbbször családjától távól tölti. — Nekik, különösképpen a feleségemnek, nehéz ezt megszokni. Budapesten lakunk a szüleimnél, így aztán van, aki vigasztalja édesanyám személyében, aki annyi éven át eleget Izgult apám szerencsés haza Jöveteléért. Az is tény ugyanakkor; hogy a kereset nem rossz: a gazdaságok teljesítménybérrel kombinált óradijat fizetnek. — Nyaranta összejön a havi nyolcezer, igaz viszont az is, hogy télen nem nagyon lépem túl a háromezrét, mégsem panaszkodom; mert a decembert és a januárt — a rossz Időjárási viszonyok miatt — lehetetlen ilyenkor dolgozni — aa enyéim körében töltöm. 4 A pénzről már beszéltünk; de arról még nem szóltunk; hogy a viszonylag szép sum., máért komoly munka jár. — Egy-egy alkalommal hat percet töltök fenn, 9 ezt csinálom kora reggeltől késő estig. Nem unalmas; mert a feladat leköt. Nagyon vigyázni kell. hogy a műtrágya csak oda kerüljön, ahová szükséges, mert különben lényeges kárók keletkeznek más növényfaj tá kJ ban. No, ez nem panaszkodás, csak azt szeretném érzékeltetni, hogy a helytállás nálunk épp olyan szigorúan előírt valami, mint másutt. Egy biztos: a repülőgépes növényvédelem óriási előnye a gyorsaság. Ennek érzékeltetésére jegyezzük meg azt. hogy egy levegőben töltött. óra alatt 50—70 hektárnyi terület-en védekeznék * kártevők ellen. így aztán áz sem tűnik túl nagy fogyasztásnak, ha az ezer lóerős motor óránként 200 liter benzint fogyaszt. Közben a szerelő körbejárta a masinát, a műtrágyát Is felpakolták, azaz semmi akadálya annak, hogy az AN—2-es határozott lendülettel a magasba emelj kedjék, s ott fenn magabiztosan rója köreit azzal a pilótával, akinek a munka ölömet, hamisítatlan hobbit jelent. Szerencsés egyéniség . .. Pécsi István A gabonatáblák felett... (Fotó: Szabó Sándor)
