Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
Fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Így szól a régi mondás. De valóban így van-e? Csakúgy, mint a polgári életben, a néphadseregben is találkoznak kétévenként a legjobb színjátszó csoportok és irodalmi színpadok. Itt megmérettetik. hogy ezen a terű. létén milyen munka folyt az elmúlt időszakban. Hagyományosan immár Eger ad otthont ezeknek az összejöveteleknek. Ebben az észtén, dobén május 21. és 24. között került sor erre az alkalomra. A bemutatkozást számos elődöntő előzte meg. Ezeken ■mintegy száz együttes lépett föl, közülük végül 24 nyert meghívást erre az országos fesztiválra, és tizenhét kapott valamilyen minősítést a zsűritől. Ha pusztán a számadatokat nézzük, már meg kell 'állapítanunk, hogy sokakat érintett ez a versengés. Ezt már eredményként könyvelhetjük el. Minőség és a közművelődés * A színvonalra sem lehet jjsnasz: a Népművelési Internet' által, küldött bíráló bi- Tzottság megán api fása szerint cármilyen más mezőnybeli is 'helytálltak volna a díjazot- t.:, De a problémák is másokéhoz hasonlóak: nem min- 'dig találkozik szerencsésen a minőségi szempont és a köz. művelődési szerep követelmé- 1 iiye. Hogy miért? Nem a legjobb körülmé- ,nyek között dolgozhatnak ezek a csoportok néhány kivételtől eltekintve. Kevés idő áll. rendelkezésükre, hiszen szolgálati kötöttségeikkel számolni kell. Nemsokára ráadásul azt is számításba kell venni. hogy 24-ről 16-ra csökken a „mundérban" töltött hónapok száma, ahogy az ötnapos munkahét is tovább kurtítja a lehetőségeket. Alig lehet ígu folyamatos - színjátszónevelést végezni. mivel új és új szín- padtagok érkeznek. Ezért - rendezőt is többnyire kívülről, a „civilek” közül kerítenek, mivel ilyen közegben csak nagy rutinnal és főiké- szüftséggel lehet helytállni. Jól szerepelni pedig fontos" hiszen az itt elért eredményektől függ a rhunka megítélése — túlzottan is. A szakmai tanácskozáson elhangzottak szerint sajnos az „exkluzív” fellépés áll a .középpontban: a kétévenként sorra kerülő fesztivál és az azt követő gála. Sokan elfelejtkeznek arról, hogy milyen missziója van ennek a formának: tükröznie kellene a fiatalok világlátását. Ehhez értő közönséget kellene nevelni a laktanyákon belül is. Erre viszont — ahogy az elhangzott véleményekből kiderült — kevesen vállalkoznak: csak a csoportok egy része tart rendszeresen bemutatókat. Inkább kampányszerűen készülnek a „seregszemlékre". Persze ez általános probléma: ezért fog megváltozni az országos minősítő rendszer is. Hogy nagyobb jelentősége legyen az értéke, lésben a folyamatosan vég1981. május 31„ vasárnap nett közművelődési munkának. Amit lóthottunk ..: Nagyon változatos volt ez a mezőny. Peter Weiss-drá_ mától a különböző paródiákon, népszínműveken át egészen Hasek Svejkjéig különböző stílusú bemutatókat láthattunk. Általános benyomá. sa volt a szemlélőnek, hogy terjed a drámajátszás, s aránylag kevés a más jellegű produkció, például a szerkesztett műsor. Ez nem véletlen. Formai és tartalmi okokkal egyaránt magyarázható a változás: elvesztette fényét a pusztán az emberi hangra komponált előadásmód: a hatás eléréséhez ma már bonyolultabb kifejező- eszközök szükségeltetnek. Erre a modern szerkesztésre szolgálhat jó például a Színházi Műhely nevű csoport összeállítása: a táncot, a zenét ugyanúgy fölhasználták, mint a pantomimet," vagy az elmondott novellát. Így vált izgalmassá vállalkozásuk. Ez az összetettség, sokrétű, ség jellemezte — ha néha csak szándékában is — a látottakat- Sokszor helyet kapott.a. zene. s nem is ritkán élő formában, hiszen több esetben zenekar kísérte a szereplők játékát. A látvány- nyál is többet törődtek, mint azelőtt. Sajnos még az értelmezés rovására is: így a Kossuth Lajos Katonai Főiskola színjátszói által előadott Cer- vantes-darab. vagy az Aquincum együttes Svejk-bemuta. tója felvonultatta mindezeket a rekvizítumokat. de nem Szervesen és nem kellő mértéktartással felhasználva. Voltak azonban, akik „állták a sarat” s megfeleltek saját — egyáltalán nem alacsony — mércéjüknek. Sikeresnek bizonyult így a pécsi Helyőrségi Művelődési Otthon P. Weiss-produkció ja, Nyilvános vitára gyüleke- •zett 1655. szeptember 24-én, Gyulafehérvárott néhány igen tekintélyes személyiség. A legtekintélyesebb maga II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, továbbá Csulai György, Erdély püspöke, Keresztúri Pál, a fejedelem egykori nevelője, Basirius Izsák, a gyulafehérvári kollégium rektor-professzora, s Apáczai Csere János, a kollégium classis poetica rektora. A tudós számadása Nyilvános vita? Ennek nevezték, nem is volt valódi per sem a világi, sem az egyházi jog értelmében, vita volt csupán, ennek célja azonban az, hogy ítéletet ül- jenek-mondjanak a kor legkiválóbb szelleme, pedagógusa, filozófusa, tudósa, a hollandiai Utrechtből épp Csulai püspök által hazahívott Apáczai fölött. A számadás minden bizonnyal Basirius ötlete volt, az ötletet azonban a fejevagy a váci Kaucsuk Színpad Orbán Ottó: A világ teremtése című müvéből készült színpadi játéka. Illő szerénységgel .. Remélem nem irigylik meg túl sokan a magas színvonalon létrehozott, díszlettel, jelmezzel, zenével gazdagított darabokat. Nem mindenkinek vannak meg ehhee. a feltételei : az anyagi adottság éppúgy kell hoazá, mint az „emberi tényező”. Az előbb említett csoportok jó háttérrel rendelkeznek: feltűnően nagy az aránya közöttük az egyetemre fölvett, és katonaidejüket most töltő fiataloknak. Például — nem érdemüket akarom csökkenteni —■ a kitűnő Kávésuk nevű csoport tagjai közül rám köszönt egy régi ismerős: segéctezínész- ként találkozhattam vele néhány évvel ezelőtt, most to- vábbtanutás előtt áll. Társai is ebből a körből verbuválódtak. Nem csoda hót, otthon érzik magukat a pódiumon. Nem mindenütt lehet tehát ezt megvalósítani: a helyi adottságokból kell mindenütt kiindulni, akkor a sokát emlegetett „rendezőkor” sem lenne olyan fenyegető. Tehát nem egy valahonnan előhúzott országos tekintélyű szakember szabná meg a műsortervet — ennek riasztó következményei lehetnek —, hanem azok, akik játszanak és azok, akiknek játszanak. Üdítő színfoltja volt a mostani fesztiválnak, hogy két olyan kiemelkedő bemutatót is láthattunk, amely n szereplők jókedvéből, találékonyságából állt össze. A ' bicskeiek által „összehozott” Dallal a világ körül című paródia, s a Kossuth Lajos Katonai Főiskola ..Mini” együttese kellemes perceket szerzett a közönségnek. Reméldelem emelte határozott szándékká. Basirius 1655 márciusában foglalta el azt a professzori ’széket, amely Bisterfild János halála után tulajdonképpen Apáczait illette volna. Csakhogy a fejedelem igen élesen fordult szembe az Apáczai által képviselt egyházpolitikai irányzattal, a puritanizmussal. ' A puritanizmus angol vallási mozgalom (purus = tiszta), a kálvini reformáció alapján fordul szembe az anglikán egyházzal. Teológiájuk szerint a hitben a meggyőződés, kegyesség, lelkiismeretesség a döntő. A mozgalomnak az egyházak irányítása szempontjából két irányzata volt, a mérsékeltebb presbiteriánusok, akik az egyház irányítását a nemesek és jobbágyok közül választható presbiterek kezébe akarták adni, s a radikálisabb independensek, akik teljes függetlenséget és ön- kormányzatot követeltek minden gyülekezet számára. Erdélyben ugyanakkor az hetően két év múlna még több ilyennel, vagy hasonlóval találkozhatunk. 7 . és hogyan tovább? \ Többször elhangzott ez a kérdés. A válasz egyszerűnek tűnt. A katonai hétköznapok valóságában is legyen jelen az amatőr színjátszás és az irodalom, hiszen sokan csak itt találkoznak ezzel a kifejezési formával, s egész élet_ re szóló élményt jelenthet számukra a színpaddal, pódiummal való megismerkedés. Szükség van a magas színvonalra is, hogy ne csyk férc- művekkel foglalkozzanak a rendelkezésükre álló szűkös időben, de érvényesülnie kell a közművelődési céloknak is, tehát sokakat kell bevonni ebbe a mozgalomba, játszóként és nézőként egyaránt. Hogy ki vágja ál ezt a gordiuszi csomót? Talán nem is olyan nagy eziaz ellentmondás. „Jót s jól” — s nem maradhat el az eredmény. Erősíteni kell a kultúrmun- kások szerepét a néphadseregben, ilyen irányú képzésüket továbbiéjlerztve. Ehhez társul, hogy utat szükséges találni’ a nézőkhöz, például a vendégváró város, Eger lakóihoz is. A tanácskozásokon hangzott el, az amatőr színészek közül a kérés: láthassák az itt összegyűlt legjobbakat a helybeliek 'ne.csak a díszbemutatóra legyenek hivatalosok. S mert magam is úgy vélem, hogy kitűnő szórakozást kínált volna az érdeklődőknek a találkozó, csak támogatni tudom ezt a javaslatot. Akkor két év múlva még többen győződhetnének meg arról, amiről én is: nem hallgatnak fegyverek közt a múzsák. államegyház eszméje érvényesült, a fejedelemnek egyházvédő szerepe volt, ugyanakkor az egyháznak a fejedelmet mint védelmező urát kellett szolgálnia, támogatnia. Ennek az az ideológiai alapja, hogy a kor felfogása szerint a fejedelem hatalma Istentől ered. Ez jellemezte az erdélyi fejedelemség egyházi és világi hatalmi szervezetét is. A puritánokat vitákban is. adminisztratív intézkedésekkel is igyekeztek ..lebírni”. Ez a harc Basirius Erdélybe érkezésével megerősödött. Ű ugyanis az angol polgári forradalomban kivégzett I. Károly angol király udvari papja volt, s Angliából menekülnie kellett. Ez magyarázza fanatikus gyűlöletét a puritánok iránt. Lehet a Basirius—Apáczai vitának más oka is. Köztudott, hogy Apáczait diákjai nagyon szerették, műveltsége, embersége igen nagv hatást gyakorolt a fiatalokra. Basirius viszont — Bethlen Miklós szavait idézve — peMellőzött riportalanyok Közkeletű igazság, épp ezérl senkinek sem jut eszébe vitatni azt, hogy a televíziós műfajok zöme nem létezhet a riportalanyok aktív közreműködése nélkül. Ok lehelnek életet a kerek. asztal-beszélgetésekbe, a vi- taműsorokba, ők vallanak örömeikről, gondjaikról a tv-hí rád óbban, ők adják az interjúk sava-borsát, a különböző portrék ízét, zamatét. Természetesen csak akkor, ha hagyják szóhoz jutni, érvényesülni őket, ha az önmutogató, az önmagától eltelt, az agresszív riporter le nem inti őket, s beszél, beszél helyettük sokszor any- nyi kiejtési és fogalmazási hibával, hogy Péchy Blankát a rosszullét környékezné, ha folyvást a készülék mellett ülne. (Még az a szerencse, hogy a legtöbbször neki is akad hasznosabb elfoglaltsága). A jó ízlés az ilyenfajta magatartás ellen is tiltakozik, de teljesen indokoltnak tűnik a felháborodás akkor, ha az egyes műsorok jóhiszemű „civil” szereplőit lehetetlen helyzetekbe sodorják, netán meg is sértik. Az egyik alkalommal az operatőr azzal szórakozott”, hogy a nyilatkozó szakember erőteljesen kopaszodó fejét, pontosabban annak hgj nélküli részét villantotta fel közelképek egymásutánjában. Máskor neves írónk jókorára nőtt pocakjára feledkezett rá a kamera. A május elsejéi programról szóló tudósításokban az egyik megyei vendéglátóipari vállalat 120 —130 kilós igazgatójának azt jegyezte meg az illemszabályokról, úgy látszik, mit sem tudó' tévés munkatárs, hogy bizonyára azért nem ebédelt, mert "vigyáz a vonalaira. Sorolhatnánk tovább a példákat. De ennyi is elég annak igazolására, hogy valamirevaló riporter csak az lehet, akinek sokoldalú felkészültségéhez szerénységgel ötvözött figyelmesség js társul. Annál is inkább, mert pro. duk,cióját nap, mint nap milliók minősítik, méghozzá kellő szigorral. ■. (pécsi) Sületlen teasütemény Nemrégiben a Stúdió ’81 kapcsán azt írtam, a szerkesztőknek volt igazuk, amidagógusként a „jóindulatú ifjúság előtt unalmas volt... haszontalan disputációi miatt”, sőt tanítványai szerint az általa betöltött tisztségre és jövedelemre nem is volt érdemes. Féltékenység tehát? Lehetséges, nem idegen ez a tudomány kisszerű művelőitől. Ki győzött? A számadást maga Bu.siri- us vezette be előadással, amelyet a puritanizmus ellen irányított hevesen, támadó szellemben. A forradalmi terror és a királygyilkosság rémét rajzolta az amúgy is ingerlékeny, labilis fejedelem elé. Apáczai maga is úgy látta, hogy az indépen- densek és presbiteriánusok ..bűneinek" emlegetésével Basiriusnak az volt- a szándéka, hogy II. Rákóczi Györgyöt az erdélyi újítók ellen hangolja, hiszen egyenesen javasolta néhány ,.in- dependens nebuló” kivégzését. Komolyan vette? Csak ijeszteni akarta őket? Ki tudja ezt már. Azt azonban elérte, hogy a fejedelem roppant indulatba jött. Seivent János kivonatos feljegyzései szerint ezt a professzori * sugalma- zást és fejedelmi indulatot az alábbi heves párbeszéd követte. (Folytatjuk.) kor nem adták föl és folytatták munkájukat, a kezdeti nehézségek ellenére is. Szívesen vállalnám az önismétlés vádját, és újra elmondanám ugyanezt a Tercierére! kapcsolatban, de sajnos nem tehetem. Ez a felnőtteknek címzett szórakoztató műsor épp az ellenkezőjét valósította meg annak, amit a kulturális hetilap elért. Leküzdötte magát. A Terefere iskolapéldáját mulatja fel, hogyan lehet egy jó és sokat ígérő alapötletet elrontani. Hogyan is szól a bizonyos recept? Vágy két rész vidámságot (ha lehet klasszikusoktól), egy csöppnyi mondanivalót, ízlés szerint gondolatot, ínyenceknek némi aktualitást (ez utóbbit óvatosan kezeld!), az így ka. pott elegyet jól rázd össze. Tálald tere-fere keksszel — jónevű művészek beszélgetésével. Már nincs más dolgod, bízhatsz a sikerben. S mit kapott a tévénéző csütörtökön este? Érdektelenéi ízetlen löttyöt, ehhez avas, sületlen teasüteményt. Szerencsére a tévénézőnek nincs joga ahhoz, hogy mint a régi uralkodó, elcsapja a rossz szakácsot, aki elrontotta az estéjét. (szilágyi) Fiatalos est Megvallom, igen jól szórakoztam a keddi Fiatalok estje alatt, ahogy láthatóan azok is, akik a kamerák előtt figyelték a különböző műsorokat. Nem a „vatta” néven közismert álközönség volt ez, amely különböző felhívások nyomán verődik össze lelkes tapsol ónak. Olyan nézői voltak a KISZ X. kongresszusa alkalmából összeállított programsorozatnak, akik maguk is aktív szereplőkké váltak: táncukkal, tapsukkal, vidámságukkal. Sodró, kitűnő ütemű volt az összeállítás, amelyet,vbi* zony megirigyelhetnének • a „felnőtt” produkciók - is.- A langyos, unalmas magazin- tempó helyett sokszor jobb lenne, ha ilyen pergő, sokszínű adással örvendeztetnének meg bennünket a szerkesztők. Volt itt minden, ami „szem szájnak ingere”. Felléptek a Győri balett hamar „elhíresült”, kitűnő táncosai, játszott a Színház- és Filmművészeti Főiskola Nosztalgia zenekara, táncházat „celebrált” a Vuji- esics és Ulmann együttes. Ezenkívül levetítették a Pannónia és a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió néhány kitűnő munkáját. Új hangra figyelhettünk fel az „ifjúsági kabaré”-ban: részletek hangzottak’ el az Unokáink is fizetni fogják című összeállításból. Itt többek között azokat a „se hús, se hal”, Fiatalok órájában elhangzott vitákat karikíroz- ták ki, "amelyekről mi is keserű hangon írtunk ezeken a hasábokon. Egyszóval minden együtt volt, amely egy kellemesen eltöltött estéhez szükséges. Jól adagolták a humort és a komolyságot, nem estek egy szélsőségbe sem, nívós alkotásokat sorakoztattak fel. Ha mégis valamit kifogásolni lehet, az csupán a riporterek szinte bántó tájékozatlansága, egysíkúsága és szellemtelensége volt. Ellentétben a megszólaló művészekkel hozzánemértést és fantáziátlanságot árultak el. Nem is áll módunkban fölsorolni minden résztvevőt, mindenesetre az itt is érezhetővé válik, hogy a szervezők arra törekedtek, hogy jól képviselje ez az este ifjúságunk törekvéseit. Azt a nyíltságot, felelősséget, sokirányú érdeklődést, amely a KlSZ-kongresszus felszólalásaiban is tükröződik. Ha ez a mozgékony szellem, valóságföltáró lendület, alkotó türelmetlenség nyer tért. bizonyára még sok- hasonló élményben lesz részünk a képernyő előtt is. (gáhor) Gábor László Bényei József: Magyar Írók 8*. A fejedelem közbeszól (I.) A váci Kancstik Irodalmi Színpad „angyalkákja” (Fotó: Perl Márton Halloatnak-e a múzsák? A bicskei Flórián együttes aratta az egyik legnagyobb sikert KATONÁK A PÓDIUMON
