Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

Kadar János felszAlalasa a KISZ X. kongresszusán (Tobyixtiéi a 2. oWMrM.) A mi programunk: a szo­cializmus és a béke — a haza felvirágoztatása. Ebben bízni kell, ezért dolgozni kell, és az eredmények nem maradnak el. Kedves elvtársak! A Kommunista Ifjúsági Szövetség a párt ifjúsági szer­vezete, s e minőségében be­tölti funkcióját. Kereken 850 ezer tagja van, s ezenkívül — helyes, hogy itt erről szó esett — egymilliós az úttö­rők mozgalma. A KISZ az úttörőktől kapja az utánpót­lást, a párt pedig a KISZ- től. A pártnak más utánpót­lási forrásai is vannak, gon­dolok a szocialista brigád­mozgalomra, a Munkásőr­ségre és a Népfrontra, de je­lenleg az új párttagok 75 százalékát felelős KlSZ-aján- lásra veszik fel a pártba. A KISZ, mint az ifjúság tömegszervezete is, betölti funkcióját. Magába foglalja a társadalmilag aktív ifjú­ság nagyobbik felét, politi­zál velük, képviseli érdekei- két. Hogy hol és hogyan kell javítani a munkán, ezt a KlSZ-esek jobban tudják. A KISZ-nek természetesen min­den ifjúsági rétegre figyel­met kell fordítania, de külö­nösen a munkásif jóságra. Azért emelem ki ezt, mert pártunk — a forradalmi él­csapat — a munkásosztály programját hirdeti és való­sítja meg. Legfontosabb után­pótlási forrása a munkásif­júság, minthogy a munkás- osztály, egésze az a bázis, amely nélkülözhetetlen a párt egészséges továbbépíté­séhez. Mint önök is tudják, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Kommunista If­júsági Szövetség elnevezésé­nek történelmi előzményei vannak. Ebből egyes KISZ- isták, akikkel vitatkoznunk kellett, arra a hibás követ­keztetésre jutottak, hogy szűk, elit ifjúsági szövetsé­get kell szervezniük, és ezért alig akartak felvenni fiata­lokat. Vitákban tisztáztuk ezeket a kérdéseket, Az if­júság soraiból a jelenleginél szélesebb körű KlSZ-tagság- ra van szükség. Az az egészséges, ha a KISZ minél több fiatalt tö­mörít, hogy kommunistákat neveljen belőlük. A szocia­lista építés kezdeti időszaká­ban Magyarországon volt egy hibás felfogás, amit úgy nevezhetünk, hogy kommu­nista gőg. Voltak olyan párt­tagok, akik mindenkinél kü­lönbnek tartották magukat. Ez hiba volt, és ilyenre nincs szükség sem a pártban, sem a KISZ-ben. Meg kellett magyarázni, hogy minden ember pártonkívülinek szü­letik, és azután lesz valami­lyen úton-módon kommunis­ta. E tekintetben tehát az emberek egyformák. De amikor a KISZ a párt­nak utánpótlást nevel, ak­kor gondoljon arra, hogy mégis van valami, ami csak a kommunistát jellemzi. Ez pedig alapvetően az, hogy a kommunista a szocia­lizmus, a kommunizmus eszméjére teszi fel az életét, és számára a kö­zösség érdeke és boldo­gulása, a dolgozó osztá­lyok és a nagy közösség, a nemzet felemelkedése a legfontosabb. Hazánkban a szocialista közgondolkodás tért. hódit, erősödik a szocialista ön­tudat és áldozatkészség. Er­ről tanúskodnak a szocialis­ta brigádmozgalom és mun­kaverseny eredményei is. De ezzel egyidejűleg —ami­nek bizonyos társadalmi okai is lehetnek — erősödött az egyéni gyarapodásra való hajlam, az önzés, és az egoiz­mus. Ugyanaz az ember né­ha a kollektívában szocialis­ta módon, saját, szűkebb kö­rében viszont egoista módon gondolkodik. Amikor társa­dalmi, közösségi célokról és érdekekről van szó, bizony akadnak, akik megkérdezik: mit kapunk érte? Ez így nem jó! A kommunista szé­piára az eszme és a közös­ség az «Wklleees, és annak rendeli alá saját, egyéni ér­dekeit, céljait, életmódját, életstílusát. Erre kell nevel­ni azt a fiatalt, akiből azt akarjuk, hogy valóban kom­munista legyen. Remélem, hogy a KISZ a továbbiakban is ennek szellemében végzi munkáját. ' Az ifjúság életkörülményed és életszínvonala elválaszt­hatatlan a. nép életkörülmé­nyeitől és életszínvonalától. Magyarországon az életszín­vonal nem alacsony, és az életkörülmények sem rosz- szak. Ezt állapítják meg a külföldiek is, akik szép számmal jönnek-mennek, s egyöntetűen azt mondják, hogy nem élünk rosszul. Ez vonatkozik a fiatalságra is, hiszen van ennivalója, tud öltözködni, van munkája. Nem akarom a kapitaliz­mussal ijesztgetni az ifjúsá­got, mert hazánkban soha többé nem lesz kapitalizmus. De a fiatalok utaznak és lát­nak eleget, s nézzék meg, hogyan élnek kortársaik a tőkés világban. A munkanél­küliek között igen magas a fiatalok aránya, s munka nélkül nincs igazi élet. A mi fiataljainknak biztosított a munkalehetőség, és ha dolgoznak, akkor megfelelő bért kapnak, amiért vásá­rolni is tudnak. A fiatalnál a műveltség megszerzése nem ugyanazt jelenti, mint a felnőtt em­bernél. Számára a tanulás egy életre szóló beruházás, amellyel a saját jövendőjét építi. Hazánkban az általá­nos iskola nyolc osztályát az adott korosztály szinte teljes egészében elvégzi. Középfokú képzésben a megfelelő kor­osztály 965 százaléka része­sül, amihez mindjárt hozzá­teszem, hogy a középiskolai tanulók száma most a hét­szerese, az egyetemi és a fő­iskolai hallgatóké pedig csak­nem a tízszerese annak, amennyien a Horthy-rend- szerben voltak. Ez is mutat­ja, hogy ifjúságunk birtoká­ba veszi a műveltséget, a kultúrát. Mint tudják, a pártkong­resszus is foglalkozott az ifjúság problémáival. Ezek közül kettőt említenék: az egyik a lakáskérdés, a má­sik a pályakezdés. Mindket­tőt napirenden tartja a párt, a kormány és a társadalom, és mindnyájan javítani szán­dékozunk a helyzeten. De a lakásgondokról szól­va, azért ne felejtsék el, hogy a tanácsi lakások 57 százalékát ifjú házasok, fia­tal családok kapták, öt év alatt 200 ezer fiatal család költözött új lakásba. Mind­emellett jogos igény, hogy ja­vuljon a helyzet, s üdvözlöm a KISZ-nek azt a szándékát, hogy maga is próbál kezde­ményezni. Nem ismerem annyira a mai ifjúság gon­dolkodását, mint maguk a fiatalok. De annak idején szóba sem kerülhetett, hogy mindjárt kétszobás, összkom­fortos lakásban induljon a családalapító fiatal ember élete. Akkor az volt a fia­tal vágya — talán még mast is ec —; hogy akármilyen kicsiny, de saját otthona le­gyen, ahová, mint fiatal há­zas, hazamehet. Ezt kell ne­künk mindenekelőtt elősegí­teni, többféle módon és for­mában, mert ez jogos igény. De ezeket a jogos igénye­ket is helyesen kell értel­mezni. Elhiszem, hogy egy fiatalember önálló komfor­tos lakást szeretne, autóra és külföldi utazásra vágyik. Ezek jogos igényei lehetnek egy fiatalembernek, de ne felejtsék, hogy ezt így egy csapásra egyetlen társada­lom sem tudja megadni. Le­hetetlenség, hogy mi egy fiatalembernek húsz vagy huszonegy éves korára ga­rantáljuk a lakást, a gépko­csit, a külföldi utazásokat. Nem mondhatjuk neki: „ülj be testvér a készbe, éljen a szocializmus”. Ez így nem megy, ezért neki is kell va­lamit tennie. A jogos igényeket szá­mon tartjuk, és azok teljesí­tésére törekszünk. E.zért dol­gozik a párt, a kormányzat és a társadalom is. Egészé­ben véve — azt hiszem — ifjúságunk helyzete, je­lene elfogadható, jövője szép és biztos. Ifjúságunk erkölcsi, poli­tikai állapota megfelelő. A fiatal korosztályok óriási többsége tanul, dolgozik. Részt vesznek a szocialista munkaversenyben és brigád­mozgalomban, önkéntes épí­tőtáborokban. Itt már szóba hozták a védnökségeket, amelyek nagyon fontos segí­tői a szocializmus építésé­nek. Megemlítem Paksot, bár sok más példa is van a jó vállalkozásokra. Passstu- hov elvtárs is szólt arról, hogy fiataljaink Uszty- Ilimszkben és Orenburgban is becsületet szereztek a magyar névnek. Sőt, van olyan tapasztalat, hogy a magyarok külföldön jobban igyekeznek, és a nemzet be­csületére többet adnak, mint itthon. A világban sokfelé dolgoznak magyar munká­sok, és általában dicsérik a munkájukat. De jó lenne, ha itthon is mindenütt ugyanezt tehetnénk! Eleget tesznek a fiatalok honvédelmi kötelezettsége­iknek is. És ez nagyon fon­tos, mert megfelelő színvo­nalon kell tartani hazánk és a szocialista országok vé­delmi erejét. Nem engedhetjük meg, hogy a kapitalisták fölény­be kerüljenek, és a maguk akaratát erőszakolják rá az emberiségre. A népiek már tudják, hogy mit várhatnak a kapitalizmustól és az i m peri a 1 i zm ustól. Mindent meg kell tennnünk, és meg is teszünk a megfelelő színvo­nalú honvédelemért. A fia­talokat is ilyen szellemben kell nevelnünk. Minél erő­sebb védelmi képességünk, annál inkább elejét vehet­jük az imperialisták min­denféle vérmes reményeinek és kalandorakcióinak. Ez is a béke szolgálata és vé­delme! A küldöttek soraiból (Népújság-telefotó MTI — KS.j Mindent összevetve én a szerény megfogalmazás híve vagyok: s*r ifjúság általános hely­zete, anyagi, erkölcsi és politikai állapota jobb még lehet, rosszabb ne legyen soha! A KISZ feladatai között az első helyre teszem az esz­mei-politikai nevelést, tudo­mányos világnézetünk, a marxizmus—leninizmus ter­jesztését, a pvárt politikájá­nak megvalósítását. Sok vita volt annak idején a pvártban is arról, hogy mikor erős a párt, és milyen szere­pve van ebben a taglétszám­nak. Mi úgy véljük, hogy a pvárt ereje valamely terüle­ten — bár nem teljesen füg­getlen a taglétszámtól — elsősorban ott mutatkozik meg, ahol politikája érvé­nyesül. Ez bizonyos értelem­ben az ifjúsági munkára is érvényes, vagyis a KISZ a maga jó munkájával is elő­segítheti, hogy a párt politi- kája minden kérdésben és mindenhol megfelelően ér­vényesüljön. Ennek érdeké­ben elveink, rendszerünk, eszméink mellett ki kell áll­ni. A KISZ-kongresszus elé terjesztett jelentés és az el­nöki megnyitó is említést tett arról, hogy a tanácsko­zást megelőzően helyenként éles, élénk viták voltak. Itt hozom szóba azt a jelensé­get, hogy a pvárt politikájá­nak helyeslése, a széles kö­rű egyetértés nyomán a fel­nőttek egy része elszokott a vitáktól, attól, hogy szembe­szálljon a zavaros nézettel, rámutasson az igazságra. A felnőttek és a fiatalok határozott kiállására van szükség, a helytelen nézetek, kel vitatkozni és érvelni kell. Ezek között található olyan, ami a nyugati világból szár­mazik, tőlünk idegen, sőt esetenként ellenséges. A fia­talokat különösképpen segí­teni kell abban, hogy ismer­jék fel az ellenséges, anti- kommunista, antiszocialista nézeteket. Hiszen előfordul­hat, hogy valamely nézet el­lenséges tartalmát az a fia. tál sem ismeri fel, aki azt terjeszti, hát még az, aki hallja. Meg kell tanulni szi­lárdan kiállni és vitatkoz­ni, érvelni és meggyőzni. A tanulás, a munka, a honvédelem, a művelődés, a sport nemcsak a társadalom­nak, hanem elsősorban ma­gának a fiatalnak az érdeke. Hallani olyan esetről, hogy a tizenéves gyerek kijelenti az apjának, nem tanulok ne­ked tovább. Az ilyen fiatal­nak meg kell magyarázni, hogy végső soron nem az ap­jának, nem a pártnak, nem a KISZ-nek, hanem elsősor­ban saját magának tanul. S nemcsak a társadalomnak, hanem önmagának is dolgo­zik, saját jövőjét is építi. Ugyanígy a honvédelmi kö­telezettség becsületes telje­sítésével saját életét és jö­vőjét js védelmezi. Az eszmei, erkölcsi neve­lésben nagy szerepe van a családnak, az iskolának, a társadalomnak, amibe ter­mészetesen beleértem a pár­tot és a KISZ-t is. Amikor az ember világra jön, nem több, mint egy természeti lény. Ahhoz, hogy emberré váljon, hogy az emberi ma­gatartási normákat megta­nulja. a társadalom hatása szükséges. Az első, aki ne­veli, tanítja, a szülő; a má­sodik a tanító és a tanár; a harmadik a KISZ, a párt. a felnőtt társadalom, az idő­sebb nemzedék. Az embereket szocialista öntudatra, hazafiságra és internacionalizmusra, a munka megbecsülésére, politikai és erkölcsi igé­nyességre, bátorságra kell nevelni. A fiatal eb­ben az értelemben le­gyen „idealista” és har­coljon az eszmék tiszta érvényesüléséért. A nevelésben nagy a pél­da ereje. Mert ha valaki nem ! úgy él, és nem úgy cselek­szik, ahogy azt hirdeti, ak­kor szavának nincs hitele. S rendkívül fontos nevelési módszer, hogy a fiataloknak feladatokat adjunk, s bíz­zunk bennük. Ha a fiatal­emberben ambíció van, ar­ra építeni lehet, mert több­re képes, mint az előző nem­zedék. Már az indulásnál nagyobb az alapműveltsége, több az ismerete, a tárgyi tudása. Kedves elvtársak! A KISZ X. kongresszusá­nak eredményes, jó munkát kívánok. Úgy gondolom, hogy miként a párt XII. kongresz. szüsa, az országgyűlési és tanácsi választások, majd a szakszervezeti és a népfront­kongresszus, akként a KISZ X. kongresszusa is bizonyít­ja belső helyzetünk szilárd­ságát, ifjúságunk tettre kész­ségét, és újabb lendületet ad a szocialista építéshez. Amit eddig itt láttam és hallot­tam, az biztató. A pártszer­vezetek eddig is segítették, és a jövőben is segíteni fog­ják a KISZ munkáját. Ál­lamunk, az egész társada­lom is támogatja a KISZ nemes célkitűzéseit. Az idő­sebb generációnak nagy öröm, hogy méltó nemzedék állt, s áll a helyére. Az MSZMP Központi Bi­zottsága névében kijelenthe­tem — s gondolom, Lázár elvtárs is egyetért velem —, hogy a KISZ a jövőben is biztosan számíthat a pártra és a kormányra a magyar ifjúság nemes céljainak va­lóra váltásában. Azt kérem a Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztségviselőitől, KISZ-tagjaitól, valamennyi fiataltól, , hogy dolgozzanak becsülettel, s bízzanak ab­ban, hogy a szocializmus és a béke győzni fog. A ma­gyar nép ennek jegyében él és dolgozik, s ifjúságunknak is ezek az eszmék teremtik meg a boldog életet ★ Szombaton délután az Építők Rózsa Ferenc Székházában, plenáris üléssel folytatta munkáját a kongresszus. ULÁNBÁTOR: Az Ulánbátort kormány­palota nagy tanácstermében szombaton délelőtt ünnepé­lyes záróüléssel befejezte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa. A kongresszus egyhangú­lag felhívást fogadott el, amely szabadságot követel mindazoknak, akiket az im­perialista világban a béké­ért, a szabadságért és a ha­ladásért vívott harcuk miatt bebörtönöztek. A kongresszus teljes egé­szében elfogadta a központi bizottság Cedenbal által elő­terjesztett beszámolóját. Má­sik határozatában a tanács­kozás elfogadta a hetedik öt­éves terv javaslatát azzal, hogy az egyes évi terveket végleges kidolgozásuk előtt minden esetben össznépi vitára kell bocsátani. Az újonnan megválasztott központi bizottság első ülé­Meggyiikolták Ziaur Rah- mant, Banglades elnökét. A merényletre európai idő sze­rint szombatra virradó éjjel Chittagong kikötővárosban, eddig ismeretlen körülmé­nyek között került sor. Az első hivatalos közle­mények szerint „hitetle­nek” követték el a gyilkos­ságot. A merénylet után Abdusz Szattar, az ország legfelsőbb bíróságának elnöke vette át STOCKHOLM: Megtartották az észak-eu­rópai kormányfők szokásos évi megbeszélését Harpsund- ban, a svéd miniszterelnök nyári rezidenciáján. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország kormányfője időszerű nemzetközi kérdé­sekről cserélt véleményt. A megbeszélés után a finn és a norvég miniszterelnök újság, írók előtt hangsúlyozta: Észak-Európának továbbra is atomfeg'yvermentesnek kell maradnia. BEJRUT: Bejruttól keletre, a libano­ni fővárost Damaszkusszal összekötő út mentén fekvő Zahle térségében ismét ki­újultak a harcok a jobboldali milicisták és az arabközi bé_ kefenntartó erők szíriai egy­ségei között. A szemben ál­ló felek ágyúkkal és raké­tákkal lőtték egymást. RÓMA: Forlani olasz miniszterei.; nők hétfőn kezdi el konzul­tációit az új olasz kormány megalakításáról. A folyó ügyek vitelével megbízott előző Forlani-kabinet közben alkotóelemeire hullik szét: a P—2-ügy miatt lemondásra kényszerült a lemondott kor . mány keretében és azonnal megvált tisztségétől Belluscio külügyi és Bandiéra hadügyi államtitkár. WASHINGTON: Gromiko szovjet külügy­miniszterrel való szeptembe­ri New York-i találkozóját követően rövidesen megkez­dődhetnek a tárgyalások az eurostratégiái rakétákról, je­lentette ki Alexander Haig, HANNOVER: Szombaton Hannoverben folytatta munkáját a Német Kommunista Párt (DKPj VI. kongresszusa. A vita közép­pontjában mindenekelőtt áz a kérdés áll, hogyan járul­hatnak hozzá a nyugatnémet kommunisták a fokozott üte­mű NATO-fegyverkezés, és ezen belül az Egyesült Álla­mok új típusú, közép-hatótá­volságú nukleáris rakétái eu­rópai telepítésének megaka­dályozásához. sén főtitkárává választotta Jumzsagijn Cedenbalt, (aki eddig a KB első titkára volt). Záróbeszédében Jumzsa­gijn Cedenbal elmondta, hogy a mongol kommunis­ták ötnapos tanácskozásán 44 felszólalás hangzott el, az ország minden tájegységé­nek és lakossága minden rétegének véleményét tük­rözve. A tanácskozás tanú­ságot tett a párt eszmei-po-' litikai egységéről, és arról, hogy az egész mongol nép felsorakozik pártja mögé az új élet építésében, támogat­ja bel- és külpolitikáját.' Tükrözték a felszólalások, hogy a mongol nép szorgal­ma és erőfeszítései mellett a Szovjetunió segítségének és a többi szocialista orszá­gokkal való szoros együtt­működésnek hatalmas sze­repe van Mongólia gazdasá­gi-társadalmi előrejutásá­ban. ideiglenesen az államfői tisztet, aki a nap folyamán rádióbeszédben ad majd tá­jékoztatást a helyzetről. Az országban negyvennapos nemzeti gyászt rendeltek el, (MTI) ,Mwüsőn&% 4881. május 31., vasáriul» Véget ért a mongol pártkongresszus Meggyilkolták Banglades elnökét

Next

/
Thumbnails
Contents