Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

Kádár János felszólalása a KISZ X. kongresszusán (Folytatás az 1. óldalról.) az államok egyenlő biztomá gát a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megvalósítani. Ez volt politikánk lényege eddig, es ez lesz a továbbiak­ban is. Nagyszerűen kifejez­ték ezt az SZKP XXVI. kongresszusán Brezsnyev elv­társ áltál előterjesztett szé­le« körű tárgyalási javasla­tok, s a legfontosabb nem­zetközi kérdésekkel, a há­borús veszély elhárításával kapcsolatos szovjet állásfog­lalások. Különösen nagyra értékel­jük, hogy, az utóbbi időben durvább imperialista propa­ganda ellenere az SZKP kongresszusának hangvétele nyugodt, magabiztos, józan es mérsékelt volt, s ilyen hangú volt Brezsnyev elv. társ legutóbbi, grúziaí be­széde is. A Varsói Szerződés többi tagállamának is vannak vál­tozatlanul érvényes és tár­gyalást igénylő javaslataik. A széles közvélemény — nemcsak a szocialista, ha­nem a kapitalista országokban is — tudja, hogy az embe­riség alapvető érdekét, a bé­két érintő kérdésekben most az Egyesült Államokon, a NATO-országokon, a kapi­talista világ vezető tényező­in van a sor, nekik kell a Szovjetunió, a szocialista or­szágok javaslataira méltó választ adniuk. Pártunk, kormányunk, va­lamint országunk közvéle­ménye melegen üdvözölte, és teljes mértékben támo­gatja a szovjet javaslatokat. Hazánk a Varsói Szerződés országaival, a haladás és a béke összes erőivel együtt dolgozik és küzd ezeknek a javaslatoknak a megvalósí­tásáért. Ennek szellemében lépnek fel képviselőink az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében, a madridi tanács- .kozáson, a bécsi tárgyaláso­kon és a kétoldalú kapcso­latokban is. Pártunk, kor­mányunk e célokért, ebben a szellemben végzi nemzet­közi tevékenységét. Joggal mondhatjuk, hogy népünk teljes mértékben támogatja ezeket a külpolitikai célo­kat. Bízunk abban, hogy meg tudjuk akadályozni az új világháborút, a nemzet­közi helyzetben folytatódik az enyhülés, és megőrizzük a békét. Kedves elvtársak! Szólni szeretnék néhány hazai kérdésről is. Belpoliti­kai helyzetünk kiegyensú­lyozott, a párt és a nép ösz- szeforrott, együtt dolgozik, erősödik a szocialista nem­zeti egység, társadalmunk politikai, gazdasági alapjai ■szilárdak. A gazdasági, kul­turális építőmunkában je­lentős eredményeket értünk ei. Ezek jellemzik belső helyzetünket, s ezt tudják barátaink, sőt, bizonyos mér­tékben a velünk szemben állók is, Rendszerünk szilárdságát több nagy társadalmi meg­mozdulás is bizonyítja. Első­ként említem a XII. kong­resszus kedvező fogadtatását. \ 'Ezt követték az országgyű­lési és tanácstagi választá- ' sok. a szakszervezeti kong­resszusok, a Hazafias Nép­front kongresszusa —, és ez a mostani kongresszus is. Az itt felszólaló fiúk és lányok — csakúgy, mint a korábbi fórumok résztvevői — a va. _ lóságos helyzetről és tenni­valókról szóltak, teljes fele­lősséggel és bizakodással. Ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassunk, sok minden­re, egyebek között anyagi eszközökre iá szükség van. De a legfontosabb és legna­gyobb erőnk a szilárd bel­politikai helyzet és a szocia­lista nemzeti egység. A legutóbbi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy egy országban szocializmust épí­teni. sikerrel előrehaladni csak akkor lehet, ha a tár­sadalom erőit olyan forra­dalmi élcsapat vezeti, ame­&LNwHsÖJf IBII. május 31« vasárnap Ivet tudományos elmélet irá­nyít, s amely valódi prog­ramot tud adni az ország népének; ha van olyan szi­lárd népi hatalom, amely érvényesítem tudja a szocia­lista törvényességet és ké­pes önmagát megvédeni; ha a tömegek támogatják a pártot és a népi hatalmat. S további fontos tényező, hogy dolgozni kell! Ez a fontos, s nem az elosztásra kell új szervezeteket kitalálni. Az elosztást persze mindenki szívesen vállalja magára, le­gyen az a párt központi bi­zottsága. a szakszervezet, a KISZ. vagy egy vállalatve­zető. De elosztani csak azo­kat az anyagi és kulturális javakat lehet, amelyeket a nép létrehozott. Tehát: erős, jól vezető párt, szilárd né­pi hatalom, tömegtámogatás és munka. Ezek a tényezők a Magyar Népköztársaság­ban megvannak, működnek és tovább fognak erősödni! Most ilyenek a viszonyok nálunk. Ennek ellenére az utóbbi években, részben „ön­erőből”, részben nemzetközi hatások alapján többfelé ki­csit kritikusabb nézetek is jelentkeznek. Ezzel kapcso­latban csatlakozom az előt­tem szólókhoz, Fejti elvtárs­hoz és a többiekhez, mert úgy igaz, hogy nekünk minden kendő­zés és mellébeszélés nél­kül » valódi problémá­kat kell napirendre tűz­nünk. És ha valami javí­tásra szorul, akkor csele­kednünk kell Ez a mi viszonyunk a hi­bákhoz, a hiányosságokhoz, fejlődésünk gondjaihoz. S szívesen veszünk minden olyan bírálatot, vitát, amely előbbre viszi 'ügyünket. Az ilyen építő szándékú viták és bírálatok mellett külön­böző helyeken és területe­ken. pesszimista nézetekkel is találkozunk. Nemrégiben kezembe ke­rült egy előadássorozat a halálról. Ez a probléma tu­dományos — orvostudomá­nyi. pszichológiai vagy filo­zófiai — szempontból érde­kes Szívesen hozzáírtam vol­na egy bekezdést arról, hogy én esé.sz életemben az élet problémáival foglalkoztam. Tudom, vannak olyanok, akik állandóan a halálra készül­nek. De az emberek többsé­ge nem ilyen, hanem az élet­tel törődik, mint ahogy né­pünknek is az élet, az elő­rehaladás a fontos. A helyenként jelentkező pesszimista hangulatok miatt nem fölösleges vívmányaink­ról is szólni. Ez nem a hiá­nyosságok elhallgatása. Azért beszélünk az eredményekről, mert tudnunk kell, mit ér­tünk el azon az úton, ame­lyen népünk évtizedek óta halad. Hatalmas történelmi vív­mányaink '.’annak. Magyar- országon, miután a szovjet hadsereg felszabadította ha­zánkat a hitlerista megszál­lás alól, népi hatalom jött létre. Leraktuk a szocializ­mus alapjait, eljutottunk a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába. Ez azt jelenti, hogy felszámol­tuk a feudalizmust, a nagy­birtokrendszert, a kapitaliz­must és mindent, ami azzal jár. Megszüntettük az em­bernek ember által való ki­zsákmányolását. Népünk bebizonyította, hogy a köztulajdonban levő termelőeszközökkel, a közös gazdálkodással az iparban és a mezőgazdaságban hatalmas alkotásokra képes. Ugyan­ilyen történelmi vívmány a volt uralkodó osztályok mű­veltségi monopóliumának megszüntetése. Köztudott, hogy Magyarországon nagy volt az analfabétizmus, a gyermekek közül sokan még az elemi iskola padjába sem jutottak el, a középiskoláról és a főiskoláról nem is be­szélve. Azóta nemzetünk bir­tokba vette a kultúrát: mű­veltté vált a magyar nép! A felszabadulásunk óta el­telt 36 évben történelmi el­maradottságot küzdöttünk le. Bár ezekben az esztendők­ben éles harcot kellett vív­nunk a hatalomért, azért, hogy kinek épüljön ez az ország. * nem kevés hibával Megyénk küldöttei a kongresszuson kellett megküzdenünk, még­is elmondhatjuk: évszázad­nyi elmaradást hoztunk be, népünk elérte mindazt, amit a kapitalizmus nem tett le- hétővé. Sőt még ennél is többet: tovább ment a szo­cialista fejlődés útján. Történelmi vívmányunk az is. hogy' a világban helyre­állott a magyar nép és Ma­gyarország becsülete. Né­pünk felzárkózott az élen ha­ladókhoz, és biztos jövendő­jét a szocialista társadalmi rengi keretében építi. Ezek a mi történelmi vívmányaink, amelyeket az idősebb nem­zedék számon tart. A fiata­lok azonban nem nagyon is­merik ezeket, de kérjük, hogy néha gondoljanak arra. hogy ami ma nekik a világ leg­természetesebb dolgának tű­nik, az néhány évtizeddel ez­előtt a mi számunkra, akik akkor hasonló korú ifjúmun­kások voltunk, még vágy­álomnak tűnt. A párt távol áll attól, hogy helyzetünket idealizálja. Nem állítjuk, hogy ami ma ná­lunk van. az már maga a tökéletesség, hogy nincsenek hibáink és gyengeségeink. Ilyenek bőven vannak, s nyíltan szoktunk róluk be­szélni. Pártunk szembenéz a valósággal, s ennek alapján dönt arról, mit tegyen, s hogyan haladjon tovább. A párt XII. kongresszusa is teljes valóságukban tárta fel gyengeségeinket és problé­máinkat. valamint számba vette azt is. milyen terveket tudunk most magunk elé tűzni. Mind a kongresszus, mind a VI. ötéves terv szi­gorú programot hirdetett meg. mert a valóságos hely­zetből indult ki. Ez mérsé­keltebb növekedési ütem mellett, óriási feladatokat je­lölt meg a termékszerkezet korszerűsítésében, a gazda­sági munka és a kulturális tevékenység javításában, va­lamint az emberek alkotóké­pességének kibontakoztatásá­ban. Nyíltan beszéltünk arról is, hogy az életszínvonallal kapcsolatban jelenleg felelő­sen és tisztességgel csak azt tucjjuk az ország népének mondani, hogy most az el­ért szint tartása és megszi­lárdítása a központi feladat, s a legközelebbi években új erőt kell gyűjtenünk az élet- színvonal további emelésé­hez. A következő esztendők­ben tehát hatékonyabb gazdasági munkára, jobb tudományos, közoktatási, kulturális tevékenységre van szükség és fokozot­tabban kell mozgósítani az emberi tényezőt, mert bonyolult világpoli­tikai helyzetben, szá­munkra kedvezőtlen nemzetközi körülmények között élünk. Erről is őszintén beszélünk, nem idealizáljuk viszonya- ' inkát, s, a helyzet megköve­telte feladatokat tűzünk ma­gunk elé. S amikor azt mondjuk, hogy szilárd ná­lunk a belpolitikai helyzet, akkor ebbe beletartozik az is, hogy nagyot léptünk elő­re helyzetünk reális megíté­lésében, népünk ismén a , valóságos helyzetet és ennek alapján adta támogatását a XII. kongresszuson kitűzött feladatok megvalósításához. A valósághoz az is hozzá tartozik, hogy a munka ha­tékonysága nem kielégítő. Ez egyaránt vonatkozik a poli­tikai, a gazdasági és a kul­turális munkára, s a tudat fejlesztésére. Eredményeink elmaradnak mind a szük­ségletek, mind a lehetősé­gek mögött. A vezetésnek is vannak hiányosságai. Én en­nek tartom döntési rendsze­rünk nehézkességét, lassúsá­gát és a bürokratikus voná­sokat, amelyekkel különböző területeken még találkozha­tunk. Ilyen továbbá a fele­lősség elmosása, amelyből számos hiba adódhat, s ide sorolont a rendelkezésre ál­ló eszközök nem megfelelő kihasználását. A vezetés e hibáiról szólva, nemcsak a Központi Bizottságra és a kormányra gondolok, hanem a legkisebb egység vezetőire is. Mindenkinek meg kell ta­nulnia, hogyan küzdje le ezeket a hibákat. Kiváltkép­pen azért, mert a szocialista építés olyan szintet ért el Magyarországon, amelyről a további fejlődésért már na­gyon meg kell dolgozni. Ko­rábban, amikor az alapokról indultunk, tervezhettük az ipari termelés évenkénti 15 százalékos növelését, s ezt meg is lehetett valósítani. De amikor egy bizonyos fejlettségi szintet elérünk — és ez nemcsak az iparra vo­natkozik —, akkor az ered- ményekért már nagyobb erő­feszítéseket kell tenni. Önök nagyon jól tudják, hogy a sportolók eleinte könnyen ja­vítják meg korábbi eredmé­nyeiket, de utána már a századmásodpercekért is 'ért kell izzadni. Ez egy ki­csit így van a társadalom fejlődésében is. Világosan kell tehát lát­nunk. hogy mi is elértünk egy olyan fejlettségi szintet, amely után — a további elő­rehaladásért — alaposan meg kell küzdeni. Talán kemé­nyebben és jobban, mint ed­dig. Ugyanígy tudatában kell lennünk annak is, hogy a bonyolult nemzetközi viszo­nyok és a kedvezőtlen vi­lággazdasági körülmények között, hiányosságaink és nehézségeink erőteljesebben éreztetik hatásukat. Meg vagyok győződve ar­ról. s pártunk központi bi­zottsága is azt vallja, hogy — miután az utóbbi két év­ben szigorúbb követelménye­ket állítottunk magunk elé — most kicsit jobban dol­gozunk. Bizonyos eredmé­nyek mér mutatkoznak, s ez azt bizonyítja, hogy erő­feszítéseinknek megvan az értelme. Továbbra is követ­nünk kell azt a gyakorlatot, hogy problémáinkkal szem­benézünk. új és. korszerű megoldásokat kutatunk fel. keményen és fegyelmezetten dolgozunk hibáink és hiá­nyosságaink felszámolásáért, nagy terveink megvalósítá­sáért. Ezek a tervek ölte­nek testet a párt program- nyilatkozatában. a XII. kongresszus határozataiban és a VI. ötéves tervben. Kedves elvtársak! A VI. ötéves terv jó és fontos terv. Az eredmények még kezdetiek, de azt már elmondhatjuk, hogy az indu­lás biztató volt. Sok terüle­ten mutatkoznak máris az ésszerű munka eredményei, s megvan a reményünk ar­Kongresszusi . pillanatképek MUNKATÁRSUNK TELEFON JENLENTÉSE: Sajnos, egy kicsit elrontot­ta küldöttségünk hangulatát pénteken este, hogy a prog­ram elcsúszása miatt Kovács Erzsi mégsem’ jutott szóhoz. A vacsorát követően a Ho­tel Ifjúság 202-es szobájában gyűltek össze a küldötteink, s miközben a televízió kong­resszusi összefoglalóját néz_ ték, az első nap eseményei­ről is szó esett. Arról példá­ul, hogy melyek voltak a legérdekesebb, leghasznosabb hozzászólások, s hogy Kádár János előadói beszéde kivétel nélkül mindenkit magával ragadott. Tresó László, a Gagarin Hőerőmű KISZ-bi- zottságának titkára pedig ar­ról mesélt a többieknek, mi­ről is váltott szót a küldöt­tek között szívesen forgolódó magyar űrhajósok egyikével. Magyart Bélával. Dorkó Kati örömmmel újságolta, hogy beválogatták a kongresszusi jelölőbizottságba, aztán sie­tett is. mert a testület éjsza­ka már meg is kezdte mun­káját. Majd a rövid „szak- miai megbeszélés" után belej fért még a programba egy kis késő esti városnéző séta. Szekciók. Szombaton reg­gel és délelőtt bizony az elő­ző naphoz képest kihaltnak tűnt a kongresszus fő színhe­lye, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Háza. A résztve_ vők ugyanis a hat szekció ugyanennyi különböző hely­színein folytatták munkáju­kat. Megyénk képviselői is alaposan felkészültek arra, hogy a mozgalmi élet külön, féle területeiről küldőik vé­leményeit, javaslatait tolmá­csolják. Tajti Zoltán, a Mát.raalji Szénbányák ifjúkommunis. fáinak életéről, mozgalmi te­vékenységétől kívánt összeg­zést adni, Fülöp András, az Egri Dohánygyár KISZ-es fiataljainak eredményeiről, a ..Dolgozz hatékonyan!” mun­karendszerben. A munkásfiatalok szekció, iában vett részt Tresó László. vele hozzászólási terveiről beszélgettünk. — A gazdaságpolitika nö­vekvő súlyának megfelelően — mondta — elsősorban ar­ról kívánok beszélni. hogy minden KlSZ-tagtól jogos el­várás legyen a becsületes munkavégzés. Ehhez szemlé­letváltásra, a feladatok tar­talmi színvonalának emelésé­re, a legfőbb célok kellő megértésére van szükség. A mozgalmi munkában is erre a hatékonyabb tudatformá­lásra kell irányítani a figyel­met. Akkor a jó eredmények sem maradnak el. A középiskolai szekcióban Kalmár Péter készült felszó­lalásra, hozta el ötleteit, fi­gyelmet érdemlő javaslatait a középfokú tanintézetek el­laposodott KISZ-életének fel­frissítésére. A mezőgazdasági dolgozók képviseletében Cse­csei János, a KlSZ-védnök- ségi formákról, az ifjú agrár- szakemberek hiányának okai­ról, pályakezdésük gondjai­ról készített hozzászólást. A felsorolt témák lattan- hallatán a krónikás csak el­ismeréssel adózhat megyénk küldötteinek- kongresszusra való felkészülésének. ★ A péntek esti hozzászólás elmaradása ugyan óvatosság, ra inti a tudósítót, mégis említésre méltó a gyöngyösi iárási KISZ-bizottság titká­rának. Zajáné Nagy Juditnak a szombat délutánra terve­zett felszólalása a plenáris ülésén. — Minden embernek ah hoz fűződik érdeke, hogy ra, hogy tovább tudunk ha3 ladni a fejlődés útján. Az eredményekről szólva, gondoljunk a mezőgazdasági dolgozók helytállásara. Ta­valy a mostoha időjárás mi­att. késett az érési folyamat, összetorlódtak a munkák. Mindezek tetejébe, szokatla­nul kqrán állt be a tél. Amit az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói a múlt év ős^én és a keserves, hosszú telet kö­vető tavaszon végeztek, azért minden elismerést megérde­melnek. Le a kalappal előt­tük! Becsülettel, erőfeszítés­sel az összes időbeli hátrányt leküzdötték, és most a me­zőgazdasági munkák előbbre tartanak, mint más évek­ben. Ebből is látható, hogy ha valami rajtunk múlik, akkor az igyekezet és a szor­galom meghozza az eredmé­nyét. Érvényes ez a terme­lésre és sok más. területre is. így .például a politikai munkára, a tudományra, az oktatásra, a kultúrára és minden alkotótevékenységre. A becsületes igyekvésnek is köszönhető, hogy bár a nemzetközi gazdasági körül­mények tovább romlottak az utóbbi másfél évben, az élet- színvonalat eddig sikerült tartanunk, s ha a jövőben kicsit még jobban dolgo­zunk, akkor tartani, is tud­juk. Az életszínvonal megőr­zése és megszilárdítása nagyon komolyan vett programunk, Ezzel kapcsolatban hang­súlyozni szeretném, hogy a jövőben jobban kell érvé­nyesíteni a teljesítmény sze­rinti elosztás elvét. Népünk túlnyomó többsége becsület­tel, tisztességgel dolgozik az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a szolgál­tatásban és más területeken. De még nem mindenki vég­zi Így a munkáját. Ahogy ez a nagyobb menetelésnél lenni szokott, vannak, akik húzzák és tolják a kocsit, és vannak, akik közben fenn üldögélnek a vendégoldalon és vitetik magukat. Ez így nem .megy! Az-’embereknek a teljesítményj alapján kell az anyagiakból’ íészesülniük.' Társadalmi méretekben job­ban és hatékonyabban kell érvényt szerezni a szociális igazságnak és a szocialista erkölcsnek, amélynék leg­főbb követelménye, hogy a mi társadalmunk a munka társadalma, itt dolgozni kellj ha valaki boldogulni akarj mert a nép is ezt teszi. Belpolitikai törekvéseinket illetően, jó programunk és helyes politikánk van: sike­resen építjük a fejlett szo­cialista társadalmat és vé­delmezzük a békét. (Folytatás a 3. oldalon.) jobb legyen az a közösség, amelyben él — összegezte előzetesen „mondókáját” Ju_ dit — o városi lakótelepek, a községek lakóhelyi KlSZ-éle- te bizony sok kívánnivalót hagy maga után. Az ifjúsági szövetség helyi szerveinek is sokat kell tenniük a jövőben azért, hogy ezek a fiatalok különböző rétegeit . átfogó csoportok igazi közösséggé váljanak. Nagy szerepük le­het ebben a KISZ-es tanács­tagoknak, valamint az erre joggsultsággal bíró különféle szervek együttműködésének. Ez utóbbi hiányában ugyanis a jobbnál-jobb ötletek is megrekednek az egyéni kéz- deményezés szintjén. ★ Kedves színfoltja is volt a tegnap délutáni plenáris ta­nácskozásnak. Háromszázöt. ven úttörő jött el, hogy kö­szöntse a kongresszus részt­vevőit, s talán azért-is, hogy emlékeztesse őket rá: vasár­nap — gyermeknap! Bár er- 're nem is nagyon kellett fi­gyelmeztetni őket. A mandá. tumvizsgáló bizottság jelen­tése szerint: a több, mint 370 jelenlévő küldöttet 437 kis­lány és kisfiú várja vissza otthon. Addig azonban még nagyon komoly feladatot kell teljesí. teniük: a kongresszus mai, záró napján az elkövetkező évek mozgalmi munkájának ' örvonalairól. n legfontosabb ennivalókról határoznak. Szalay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents