Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-05 / 103. szám
Minden szombat szubad — Túra az egri várjátékokhoz Turizmus— hosszú hétvégeken Fokozatosan általánossá válik az ötnapos munkahét, minden szombat szabad lesz. A statisztika nyelvén éz annyit .ielent, hogy a jelenlegi 105 helyett évente 130 szabadnapja lesz mindenkinek.' Itt is igaz azonban, hogy a mennyiség minőségbe csap át — vagyis a legtöbb dolgozó ember szeretne job. ban élni a rendszeres kétnapos hétvége lehetőségeivel. Mi több: egyszerre egyéni és népgazdasági érdek, hogy a lehelő legjobban, leggazda. ságosabban és legpihente- tőbben töltse el ki-ki a hosz- szú hétvégeket. A heti programba jobban be lehet iktatni egy-egy utazást. Természetesen két nap alatt csak rövid távra — vagyis fel kell lendülnie a belföldi turizmusnak. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal már hónapokkal ezelőtt készített ezzel kapcsolatban előterjesztést. Ebben többek között megállapította, hogy ,.a lakosság magánszervezésű turizmusa ... nem marad el az európai átlagtól és ez a tendencia az ötnapos munkahét bevezetésével erősödni fog." Más szavakkal: szeretünk utazni, kirándulni, egy-egy hétvégét lakóhelyünkön kívül tölteni (különösen, ha ez a lakóhely valamelyik nehéz levegőjű, szűk város) — de hogyan tegyük ? Az Utazás ’81 című kiállításra megjelent „Utazás az utazás körül” című programfüzet tanúsága szerint a kisebb utazási irodák már gondoltak a hosszú hétvégékre, s számos szombat-vasárnapi túrát ajánlanak. A pécsi nyári színház műsoraihoz éppúgy indítanak túrát mint a hortobágyi lovasnapokhoz vagy az egri váriá- tékokhoz — szombat-vasárnap. Országjáró utak lesznek, ugyancsak a hétvégeken. különböző tájakra. az utazási irodák szervezésében. Szépek ezek a kezdeményezések. csak kevésnek látszanak. Az OIH említett tanulmánya szerint „az idegenforgalmi hivatalok tesznek legtöbbet a belföldi turizmus fejlesztéséért és jelentős feladatokat oldanak meg a lebonyolítással is”. Így például igyekeznek egyes helyeken munkásszállásokkal, kollégiumokkal növelni a szálláshelyek befogadóképességét. Természetesen minderre csak bizonyos idő. szakokban és meghatározott mértékben van lehetőség. Van ugyan hely sok szállodában is (a becslések szerint a szállodai kapacitásnak a legtöbb helyen — Budapest és a Balaton kivételével — kétharmadát hivatalos kiküldöttek töltik ki) — ám a szállodai szobaárak nagyon magasak. Céloz a OIH arra is, hogy gondoskodni kellene — éppen a belföldi turizmus, a kétnapos hétvégék kihasználása érdekében — a szállodák kettős árrendszerének kidolgozásán. Mindjárt tegyük hozzá: nem kell ezt megelőzően több éves kutatómunkát folytatni, még Hazánk bemutatkozott Dániában Egri siker Koppenhágában Április 23. és 29. között Koppenhágában rendezték meg az első, gazdaságunk termékeit átfogóan bemutató magyar hetet. A széles körű eseménysorozat középpontjában az az önálló gazdasági kiállítás állt, . amelyet a dán fővárosban, a Bella Center vásár- és kongresszusi központjában mutattak be. A kiállításon 42 magyar külkereskedelmi vállalat, illetve nagyüzem mutatta be a dán partnereket érdeklő áruit. Sor került vállalati, szakmai napokra, vevőtalálkozók, hazánk gazdasági életét bemutató filmek vetítésére. Dánia nem tartozik hazánk legnagyobb gazdasági partnerei közé, hiszen tőkés kivitelünknek mindössze fél százaléka kerül a tengerparti országba, mégis jelentős sikerrel zárult a magyar hét. A Dániába irányuló ipari termékeink közül elsősorban a PVC-porok, a hengereltáruk, a textíliák, az izzólámpák; a szőrmék és a bútorok foglalnak el vezető helyet. Közvéleményünk Dániát élelmiszer-exportőrként ismeri. Ennek, ellenére dán kivitelünk több mint 8 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. Keresett árucikk például a makói hagyma, a szegedi fűszer- paprika, a méz, és újabban a bor. Nemrég ugrásszerűen nőtt a mélyhűtött gyümölcsök és a főzelékek exportja is. A Dániából származó behozatalunkban jelentős a nagy fehérjetartalmú halliszt. Ezenkívül importálunk gyógyszeralapanyagokat, enzimeket, festékeket, mezőgazdasági gépeket, mérőműszereket, kábelsodró gépeket és szivattyúkat. A gazdasági kapcsolatok további erősítése tehát mindkét pariser érdeke. A dániai magyar gazdasági héten jelentős egri siker született. Erről a Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által vezetett delegáció tagja, Dancz Pál, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója tájékoztatta lapunkat: — A vártnál nagyobb sikert hozott az egyhetes rendezvénysorozat. Nőtt az érdeklődés a magyar borok, és ezen keresztül az egri borok iránt. Noha Dánia hosszú évek óta főleg Franciaországtól vásárol minőségi borokat, így jelentős siker, hogy az Egri bikavér, a leányka és a tramini is ezen túl részese lesz a dániai választéknak. Nem csupán a hazaiak érdeklődtek, hanem a szomszédos Svédországból, Norvégiából, Finnországból, valamint a Német Szövetségi Köztársaságból is érkeztek üzletemberek, hogy megtekintsék a magyar termékeket. Dánia legnagyobb szövetkezeti konszerné, az FDB, melynek üzletei Európa-szer- te ismertek, kiállította, a három legnagyobb koppenhágai áruházában pedig árusította a bikavért, a leánykát és a traminit. Sikeres üzleti tárgyalásokat folytattunk, s még az idén 10 ezer hektó bort szállítunk dán megrendelésre az említett fajtákból. Az FDB vezetői egyébként szeretnék közelebbről is megismerni az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát munkáját, s így júniusban ellátogatnak a megyeszékhelyre. Az üzleti együttműködés sikerét bizonyítja az is, hogy várhatóan még ebben az évben egri rizling is felkerül a Dániába irányuló minőségi borok exportlistájára. Mcotusz Károly csak külföldi tanulmányutak- ra sincs szükség. Hazánkon kívül szinte mindén szocialista országban — és egyes tőkés országokban is — régi gyakorlat, hogy a saját államában utazgató turista olcsóbban kap szállást, mint a külföldi. Egy ilyen intézkedéssel — ami csak elhatározáson múlik — nagyot lehetne lendíteni a belföldi turizmuson. Legalább ennyire fontos, hogy az egyes városoknak, idegenforgalomba, bevont helyeknek megfelelő propagandájuk legyen. Természetesen olyan, amely a valóságos, meglevő nevezetességeket ismerteti, s hozzá a szállási, étkezési lehetőségeket is. Óriási lehetőségek rejlenek még a közlekedési — nem is olyan rejtett — tartalékok kihasználásában. A már többször idézett előterjesztés arról is szól, hogy a hétvégeken kihasználatlan mintegy 3000 közületi autóbusz, továbbá éves átlagban csak 47 százalékosan használjuk ki a vasúthálózatot. Hét végi kedvezmények adásával — és azok széles körű ismertetésével — sok utast lehetne mindezekre toborozni. Nem utolsósorban azok közül, akik eddig saját autójukkal járták az országot, de a drága benzin visszatartja őket ettől. Voltaképpen kellemes gond a kétnapos hétvégék tartalmassá tételének gondja. Addig eljutottunk, hogy a belföldi turizmus nemcsak a résztvevők számára jó, hanem az ország, a népgazdaság számára is hasznos. Meg kellene tenni a következő lépést is: nagyobb távlatokban gondolkozni, a mereven alkalmazott, nagy haszonra törekvés helyett áttérni a sok kicsi sokra megy elvre. Mert1 a megnövekedett szabad időben a hazai turista szívesen megy országjárásra. Csak előbb tudnia kell, hogy hová, miért és mennyiért érdemes ellátogatnia. (V. E.) Donorok és vegyészek — Fáj? — Csak a szúrás! — válaszolja most már „rendezett” arcvonásokkal cimfo- tónk főszereplője Juhász József gépkocsivezető, aki az Ingatlankezelő és Közvetíti Vállalat „színeiben” adja vérét az egri Vértranszfúzi- ós Állomáson. — Ötödször adok. idővél megszokja az ember. Utána, már előre tudom, olyan jó érzés fog el. Az ingatlankezelő kollektívája 1976 óta rendszeresen ad vért a rászorulóknak: tavaly két alkalommal is jártak itt. Nézem Juhász József üvegét: már a kék csíkról tudom, A vércsoportú. RH pozitív a vére. — Lehet, hogy az ön vére is csörgedezik bennem; — nemrégen nyolc palack vérrel „térítettek vissza” — mondom. A válasz csak egy fura mosoly: mit lehet erre mondani? A kis szünet magyarázataként Molnár Miklós főorvosnak. az állomás vezetőjének szavai jutnak eszembe: — Ma már nincs közvetlen kapcsolat a véradó, és az igénylő között! A „racionalizálás” bennünket sem került el: a friss vért azonnal szétbontjuk két legfontosabb alkotórészére, a vértesteket tartalmazó koncent- rátumra és a plazmára. Néha további szétválasztás szükséges: a vérzékenyek műtétéinél a véralvadáshoz legalább hat palacknyi vér trombocitájára van szükség — de csak arra! Ennyi teljes vért ugyanis be sem fogad a szervezet, ráadásul a többi véralkotó heves immunreakciókat válthat ki, ami veszélyes a betegre. Arról nem is beszélve, hogy így a vér többi alkotórésze is hasznosul, más betegekBóta Ferencné a centrifugával ben — hogy úgy mondjam, gazdaságosan. Ami nem a szó igazi értelmében jelent gazdaságosságot;, — emberéletről van szó — hanem úgy, hogy kevesebb véradót elég mozgósítanunk. De egy donor vére több emberé lesz, és egy beteg is több donor vérét kapja. A lényeg tehát, hogy egy mítosz szertefoszlott. A „Hurrá, nyaralunk” emlékezetes véradó jelenete — egy úttörő vért ad tanárainak egy kétméteres, nagy pumpa segítségével, miközben a háttérben gyermekkórus énekel — ma már elvileg is kizárt. Az áldozatkész véradók és á betegek közé egy szervezett, üzemszerű vérellátás épült ki. A Vöröskereszt sok-sok propagandistája, és Agárdi István, a Vértranszfúziós Állomás fiatal donorszervezője nem eredménytelen: — Heves megyében huszonegyezer donort tartunk nyilván, valamennyien önkéntesek. Térítéses véradókat csak egészen elvétve kell felkérnünk — ritka vérstruktúrájú emberekről van szó, akiket távirattal szólítunk, ha kell. A hu- szonegyezres sereg egy része tavaly 6500 litert adott — képzeljünk el egy egyszer egyméteres keresztmetszetű, hat és fél méter hosszú kádat — ez annyi. A nagyobb üzemekben, vállalatoknál helyben szervezünk véradónapokat —, de miután sok készítmény csak friss vérből állítható elő, és az újszülöttek vércseréjéhez is friss vér szükséges, az állomásokon is rendszeres a véradás Hatvanban, Gyöngyösön. Egerben. Ma például az ingatlanosok, majd az érckutatók, a bíróság dolgozói vannak itt. — Ahhoz, hogy ez a hatalmas vérmennyiség minél jobban hasznosuljon, ügyesen kell elosztani is. Három hétnél tovább a teljes vér nem tartható el — mondja Molnár Miklós főorvos — ezért, hetente négyszer gépkocsijárat ingázik a három állomás között. A szükségleteknek megfelelően csereberéli a vért, a készítményeket, amivel minimálisra csökkent. a nem hasznosuló vér, mennyisége. .Ez keli a bizalomhoz! Nagyon sok lelkes, becsületes ember munkája van a mi munkánk mögött, és van már százszoros véradónk is: az ö hitük — a mi tőkénk. Az alagsori laboratóriumba lift szállítja le a vért a még meleg palackokban. Itt nemcsak az utóvizsgálatok folynak — a hepatitis-fertőzés kizárása például —, hanem a „vérfeldolgozás” is. •■nr ■ Minden cseppje kincs... — Gyártás! — mondja munkájuk egyszavas lényegét Kertész János vegyész- mérnök. — Technológiai fegyelem, zárt hűtő vonal — fertőzésünk még sosem volt,' A centrifuga körül Bóta Ferencné serénykedik: 1600—■ 5000 fordulatszámmal pörgeti palackjait, hogy elválasz- sza a véralkotókat egymástól. A sárgás plazmát ezután külön üvegekben, —30 °C körül fagyasztják: így egy évig is eláll. A továbblépést is tervezik Molnár Miklósék: — A latin-amerikai országokban a vörösvérteste- ket véradás után visszakapja a donor, — de ennek fejében hetente (!) ad egy liter vért a megélhetésért a nincstelen. A „kalóz-vér- gyűjtök” negyvenszeres haszonnal adják tovább az Egyesült Államokba a na- rancskonzervnek, vagy bárminek álcázott „illegális’* vért. A forradalom előtt Kubában is hasonló volt a helyzet: nemrégiben Viszont a szocialista Kuba adott több száz liter ingyen vért a nicaraguai földrengés áldozatainak... — Nálunk. Egerben is folynak az előkészületek a plazmapherezés-program indítására — ahol csak a plazmát vesszük majd le a betegről. Ezt ugyanis könnyen- pótolja, a szervezet, és kíméli is a donort az eljárás — noha hosszabb idejű lesz ■ valamivel. De eredményeként porított albumint kap_ hatunk, ami évekig eltartható, és immunreakció nélkül adható vérpótlószer — kilója ma négyezer dollár értékű. Korszakot indító lépés lesz — fnár készülünk rá. Kőhidi Imre Napirenden a villamosítás, a vízgazdálkodás, a bekötőút-építés, az erdőtelepítés Célcsoportos beruházások az erők összefogásaua! A VI. ÖTÉVES TERV néhány fontos célcsoportos beruházásáról, vagyis nagy területekre kiterjedő közérdekű fejlesztésekről tájékoztatta legutóbbi ülésén a kormányt az Állami Tervbizottság. A jelentésből kitűnik, hogy — bár a korábbinál valamivel szerényebb ütemben — folytatódnak a célcsoportos beruházások, az állam továbbra is sok milliárd forintot költ egyebek között a villamosenergia-hálózat, a vízellátás és a víz elleni védekezés fejlesztésére, mező- gazdasági bekötő utak építésére, az erdőszerkezet átalakítására, fásításra. Az anyagi erőket — ugyanúgy, mint a népgazdaság más területein — itt is koncentráltabban, vagyis hatékonyabban, a nélkülözhetetlen, halaszthatatlan fejlesztéseket előtérbe helyezve igyekeznek felhasználni. A villamosenergia-hálózat fejlesztésére 13,4 milliárd forintot költenek öt év alatt, megközelítően annyit, mint az előző öt esztendőben. Több mint tízezer kilométernyi vezetéket cserélnek ki„ illetve fektetnek le, növelik a transzformátor-állomások teljesítményét, hogy a hazaikban megtermeli vagy külföldről importált villamos energiát a lehető legkisebb veszteséggel juttat- hasák el a fogyasztókhoz. A V1ZGAZDÄLKODÄS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA vízművek építését, a mezőgazdasági vízszolgáltatás javítását, valamint a vízkárelhárítást egyaránt magában foglalja. A VI. ötéves tervidőszakban regionális vízi közművek építésével a napi víztermelés 130 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitás pedig napi 106 ezer köbméterrel növekszik. Egyebek között megépül a nagyegyházi bányaüzemhez kapcsolódó bicskei regionális vízmű első szakasza, a Tatabánya—Bicske közötti összekötő vezeték első szakasza, s a márkushegyi bányaüzemhez kapcsolódó oroszlányi vezeték. A mező- gazdaság számára újabb öntözőműveket helyeznek üzembe, amelyek másodpercenként összesen 12 köbméter vizet szolgáltatnak. Az árvíz elleni védekezés hatékonyságának javítása érdekében a következő öt évben 40 kilométer új töltést építenek, 180 kilométeres szakaszon megerősítik a töltéseket, 30-kilométeres szakaszon folyamszabályozást hajtanak végre, 240 kilométer hosszúságban különféle vízfolyásokat rendeznek. A közműves vízellátás és a szennyvíztisztító rendszerek fejlesztése között továbbra is aránytalanságok tapasztalhatók az utóbbiak rovására, ezért az Állami Tervbizottság álláspontja szerint meg kell vizsgálni: milyen erőforrások bevonásával lehetne ezeket az aránytalanságokat csökkenteni. A megyei tanácsokat pedig arra hívják fel, hogy készítsenek értékelő jelentést arról, miként valósultak meg a balatoni vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos korábbi minisztertanácsi rendelkezések, milyen hiányosságokat tapasztalnak és milyen problémákkal kell számolni. A CÉLCSOPORTOS BERUHÁZÁSOK KÖZÉ TARTOZIK a mezőgazdasági bekötő uiak építése is, mert a kiépített utak hiánya növeli a mezőgazdasági termelési költségeket, fokozza a szállítási veszteségeket, gyorsabban használódnak el a szállítóeszközök, s akadályozza azt is, hogy a termékeket kellő időben értékesítsék. A VL ötéves tervidőszakban gél 517 kilométer mezőgazdasági bekötő utat és 35 kilométernyi — mezőgazdasági üzemi érdekeket szolgáló — összekötő közutat építenek. Ezzel újabb 400 majort kapcsolnak be a közúthálózatba, vagyis a majorok 71 százalékának lesz most már bekötő útja. A fejlődést azonban a mezőgazdasági üzemek saját fdrrásaik segítségével gyorsíthatják. Az erdőtelepítés és fásítás célcsoportos beruházási programja szerint a következő öt évben 28 ezer hektárnyi' területen fásítanak. Ezúttal kisebb összeg áll rendelkezésre fásításra, mint az előző öt évben, de a társadalmi erők nagyobb arányú mozgósításával a tervezettnél na- gyobb eredmények érhetők el. Különösen a KISZ, a vadásztársaságok és a Hazafias Népfront közreműködésére számítanak ahhoz, hogy a dolgozók pihenését szolgáló erdősítési program felgyorsuljon. (MTI) Mwusaafo lű&l. mapaíuJv. kwlrf
