Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-27 / 122. szám
Élő, jő kapcsolat a lakossággal Jó eredményekre! adott számot a MÉSZÖV küldöttközgyűlése Jelentős eseménye volt tegnap megyénk szövetkezeti mozgalmának: ekkor tartották meg — a MÉSZÖV tanácstermében, 9 órai kezdettel a Fogyasztási Szövetkezetek Heves megyei Szövetségének küldöttközgyűlését. Részt vett az eseményen a megyei pártbizottságr képviseletében Somodi Lajos, a gazdaságpolitikai osztály vezetője, dr. Kelemen István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője. Bágyi Imre, a megyei tanács 'kereskedelmi osztály- vezetője. Az esemény iránti érdeklődéshez jó alapot szolgáltat az a közel hat esztendő, melynek munkájáról, az elért fejlődésről az elnökség ezúttal számot adott. A most vizsgált időszak gyakorlatilag az ötödik 5 éves terv időszakával esik egybe, ami lényegében azt is, jelenti tehát, hogy — ha az elmúlt választás óta — jól dolgoztak, az előirányzottnak megfelelően fejlődtek fogyasztási szövetkezeteink, akkor megfeleltek, eleget tettek az elmúlt tervidőszak legfontosabb, legalapvetőbb céljainak. Erről szólt az elnökség beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőjében Klaisz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke is. Jogos elismeréssel és örömmel hívhatta fel a küldöttek és a vendégek figyelmét arra, hogy megyénk szövetkezeteinek munkájában a korábbinál lényegesen jobban érvényesültek népgazdaságunk alapvető szempontjai, mégpedig úgy, hogy közben az. egyéni érdekek sem szorultak háttérbe: jelentősen javult a szövetkezeti tagok anyagi és erkölcsi megbecsülése. A szövetkezeti munka mindenek előtt keresk.edelem, szolgáltatás.- Munkájuk minőségét, eredményét tehát nagyon sok szempontból azon lehet lemérni, hogy milyen a lakosság áruval való ellátása, milyen a választék, rzti- lyen a szövetkezeti áruházakban a kiszolgálás kulturáltsága stb. Az eredmények egy része pontosan mérhető. Az ebből származó adatok igen kedvezőek. Megemlítésre föl- tétlen érdemes ezek közül, hogy az áfészek bruttó árbevétele az 1975. évi három- milliárdról ötmilliárdra nö. vekedett, 1980-ban, és mutatóik legtöbbje hasonlóan szép fejlődést mutat. A számok mögött pedig olj'an tények rejlenek, amelyek nagyon is közelről érintik a lakosságot. hiszen a bolti kiskereskedelem mellett egyebek között vendéglátásról, fel vásárlásról, ipari és egyéb tevékenységről van szer. Megérdemelten szentel nagy teret az elnökség beszámolója annak a ténynek, hogy Heves megyében összesen 14 ezer négyzetméterrel növekedett a szövetkezeti ke. reskedelem üzlethálózatának a tápterülete, és ez mind mennyiségi, mind minőségi szempontokból számít igen jelentősnek. Hasonlóképpen bővült, és lényegében kialakult a takarékszövetkezetek működési köre és hálózata, valamennyi ágazatban javult a vezetés színvonala, jobbá váltak a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülményei. Mindez — mondhatnánk — a szövetkezeti dolgozók belső ügye. Helytelen lenne azonban ez a szemlélet, hiszen éppen tevékenységük szerteágazó volta miatt — csupán megyénkben — az emberek tíz- és tízezrei kerülnek vele kapcsolatba. Így munkájuk közügy, s nemcsak fontos gazdasági, de legalább ennyire politikai szempontból is. Jó megbizonyosodni arról — és ez a küldöttek felszólalásából is kiderült —, hogy a szövetkezeti dolgozók tudják, A beszámoló kiegészítőjének elhangzása, a felügyelő bizottság jelentése, a nőbi- zottság és az ifjúsági bizottság tájékoztatója, a múlt évi mérleg és az idei költségvetés jóváhagyása, az ágazati választmányok ülése, majd a hozzászólások és az azokra adott válasz elhangzása után megválasztották a szövetség és testületek tisztség- viselőit. A MÉSZÖV elnöke ismét Klaisz Ferenc lett. Kiváló *a pétervásári tsz Tározók q vörösiszap elhelyezésére Az ország legnagyobb völgyzárója épül a Gerecse-hegységben Az Almásfüzitői Timföldgyárban keletkező vörösiszap elhelyezésére hatalmas, természetes tározók kialakítását kezdték meg Almásneszmé_ lyen. A Gerecse- hegység egyik — mező gazdasági lag nem hasznosítható — térségében levő terjedelmes völgyeket teszik alkalmassá az óriási mennyiségű iszap befogadására. Nagy teljesítményű munkagépekkel már mélyítik, alakítják a völgyeket, vízfolyásokat, patakokat helyeznek át más területekre. majd földgátakkal zárják körül a tározóhelyeket. A nagyszabású munka befejezése után ez lesz az ország legnagyobb völgyzáró gátrendszere. Az almásfüzitői üzemben minden tonna timföld gyártásakor két köbméter vörös- iszap keletkezik. Ez a , melléktermék més sok értékes anyagot.' például vasat is tartalmaz. Mindaddig azonban. amíg, nem dolgoznak ki gazdaságos eljárást az iszap hasznosítására, gondoskodni, kell tárolásáról, megfelelő elhelyezéséről. A gyár közelében levő összes iszaptároló már megtelt, s ezért kényszerülnek most az üzemtől 13 kilométerre levő Almásnesz- mélyen kialakítani az új tárolókat, Teljesen átalakították az elmúlt ötéves tervben Pétervásárán a Gárdonyi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet termékszerkezetét. A korábbi időszakra úgy emlékeznek vissza, mint afféle' „ vegyes kereskedés re”. Sok . mindennel, sokféle növényi kultúra termesztésével foglalkoztak ugyanis, de az eredmény nemigen igazolta a befektetett sok munkát, a hozzá fűzött várakozást. így határozták el a termékszerkezet megváltoztatását az 5800 hektáros közös gázda- sásban, és ehhez már . szép reményeket fűztek. Mint azt az idő igazolta — nem is alaptalanul: az ötödik ötéves terv igen jól, ez.en belül pedig az 1980-as év nagyszerűen sikerült a Gárdonyi Mgtsz-ben, s' ennek alapján kiérdemelték a „Kiváló” címet. Ebből az alkalomból tegnap délután rendeztek ünnepséget a pétervásári közös gazdaságban, ahol a tagságot és a meghívott vendégeket — köztük dr. 'Pongrácz Aladárt, a TOT főosztályvezetőjét és Dorka Józsefet, a Heves megyei párt-vb tagját, az SZMT ve“ető titkárát — Molnár Pál elnökhelyettes köszöntötte. Ezt követően Kaszab Balázs elnök mondott ünnepi beszédet. Ebben felvázolta az ötéves terv, különösen pedig az elmúlt év kiemelkedő eredményeit. így többek közt szólt a 300 hektáron ter_ mesztett búzával elért 42 mázsás hektáronkénti termésátlagról, a gyengébbnek számító, hektáronként 50 má. zsás terméshozamot a kedvezőtlen időjárás ellenére elért kukoricáról. Kimondottan jó eredmény viszont, hogy 300 vagon szénát és 500 vagon silókukoricát takarítottak be. Sokat fejlődött az, elmúlt öt évben a pétervásári termelőszövetkezet állattenyésztése is, jelenleg ezer szarvasmarhával és 2500 anvajuhval számolnak. A termelőszövetkezet nyeresége 1980-ban 8.4 mitlió forint volt, ehhez, a szintén kiváló eredményt elért fagazdálkodásuk 4.8 millióval, az állattenyésztés pedig 3,5 millió forinttal járult hozzá. Az egy tagra jutó éves jövedelem az öt esztendővel ezelőtti 35 ezer forintról 46 ezerre növekedett. A nagyszerű eredményekhez dr. Pongrácz Aladár gratulált. és adta át Kaszab Balázsnak a kiváló munkát tanúsító oklevelet. Ezt követően Hengel Ferenc növény- termesztési ágazatvezetőt, Janovic Tiborné állatgondozót és Janovic Dánielné faüzemi munkást minisztériumi kitüntetésben részesítette. Végezetül a termelőszövetkezet elnöke 11 tagnak kiváló dolgozó kitüntetést, a tíz- és tizenöt évi munka után pedig hat tsz-tagnak emlékplakettet, valamint pénzjutalmakat adott át A SZAKMA ÉLVONALÁBAN Mit ér a minősítés? Balázs József brigádvezető: ...,,rossz munka nem kerülhet ki senki keze alól” A szó szoros értelmében szemkápráztató munka a hegesztőké. Ám e szakma képviselői között olyanokat is találunk — bár kevesen vannak— akik nemcsak a kívülálló, a hozzá nem értő számára dolgoznak szem- kápráztalóan. Amikor például gázvezetékcsövet, vagy olyan szerkezeteket ..varrnak" össze, amelyek nagy nyomásnak kell. hogy ellenálljanak. A minőséget itt nemcsak szemre nézik: izotóppal. röntgennel vizsgálják a kötéseket. Az ilyen munkát különleges vizsgát tett szakemberek végezhetik. A minősítést nehéz megszerezni, s háromévenként újra kell ismételni. C A Csőszerelőipari Vállalat selyp-vörösmajori üzemében 15 minősített hegesztő dolgozik. Kisüzem áz iparvidéken. de általában különleges szerelvények készülnek itt. Átlag fölötti szakmai fel- készültséget vár el a munka. és nemcsak a hegesztőktől. — A nagyméretű csövek hajlítása igen bonyolult műszaki feladat — mondja Tóth József üzemvezető. Az országban szinte csak a mi profilunk ez. Amihez pedig ugyancsak magas színvonalú ismeretek kellenek: beruházásokra, lakótelep-építkezésekre szállítjuk a nagy nyomású, különleges minőségi igényeknek megfelelő csőidomokat. A vállalat 7-es számú üzemének része a mienk, az a feladatunk, hogy kiszolgáljuk, ellássuk a többi szerelöüzemet. A szakembergárdának föl kellett erre készülnie folytonos tanulással, gyakorlással. Ugyanakkor persze az is a dolgunk, hogy gazdaságosan termeljünk és minél jobb minőséget produkáljunk. Úgy hiszem, mindez együtt van már itt, Vörösmajorban. A Zalka Máté szocialista brigád az egyik a hegesztőcsapatok közül. Ügy mondják, hozzájuk szívesen be- állnának más műhelybéli társaik is. Balázs József, a brigád vezető, egy elágazásokkal tűzdelt vaskos csődarabról veszi fel a hegesztőpálcát. — Én az Óbudai Hajógyárban lakatos szakmát tanultam. Amikor az üzem itt dolgozni kezdett, mindjárt idejöttem. Petőfibányán lakom. Ahogy a munka változott, aszerint módosult, az igény is a szakmák iránt. Így lettem én lakatosból hegesztő. Másodosztályú minősítésem van ív hegesztés bői és védőgázas hegesztésből. — Ez a mienk valóban egy jó brigád. Szinte mindegyik minősített szakember. Egymást is segítjük ha kell, meg hát meg is nézzük: rossz munka nem kerülhet ki senki keze alól. Hat éve szocialista a brigád, kétszer már aranykoszorús volt. A beszélgetésbe egy-egy varrat elkészülte után a mellettünk állók is bekapcsolódnak. — Gyakran kell javítani a röntgen után? — Jól néznénk ki akkor — válaszol a csoport legfiata- labbja, a zagyvaszántói Madlena József. — Egy sorozatból fél centiméter lehet legfeljebb. Különben nehéz is javítani, ha már a hegesztés elkészült, ezért igen vigyázunk. Meg a minősítés is kötelez, bár nem mindig végzünk olyan munkát amihez erre a szakmai többletre szükség volna. Havonta 120 órát kell dolgozni olyan munkán, amelyet izotóppal, vagy röntgennel ellenőriznek, akkor jogos az emelt órabér. Egyébként körülbelül ezer forinttal több így a pénzünk, persze függ ez a minősítések számától és osztályától is. Suhajda Ferenc első osztás lyú minősítést szerzett az úgynevezett argon-védőgá- zas hegesztésből. — Én is a hajógyárban dolgoztam azelőtt, 1962 óta vagyok hegesztő. Hatvanban lakom, a lakáshoz közeli munkahelyet kerestem. — Ilyen jól képzett szakembereket . biztosan szívesen fogadnának más cégnél is ... — Hát én ezt megpróbáltam. Otthon, helyben telepített üzemet egy vállalat, elmentem oda. Itt fölmond-- tarn. Aztán nyolc nap múlva visszajöttem ide, a brigádba. — Szerencse, hogy ilyen hamar meggondolta magát, még ig.y is nehéz volt fönntartani a folyamatos munka- viszonyt — veszi át a szót a brigádvezető. — A brigád visszafogadta, hiszen az egyik legrégibb, legjobb közöttünk. Ezért megbecsülés is • jár, amit nem felejtünk el egy hét alatt. — Előfordult már, hogy valakit nem fogadott be ez a brigád? — Nem akarjuk, hogy könnyen gyarapodjon a létszám. Volt olyan Is közöttünk, akinek bizony mennie kellett. No, nem az üzemből, csak a brigádból. Menjen máshová, találhat munkát magának. Nem akarta vállalni azokat a feladatokat; amiket mi csináltunk, meg a munkájával is bajunk volt. Hát menjen. A mérce ezek szerint szigorú. s a követelmények szintjét önmagunk szabják meg. Mégsem mondhatni; hogy az „elitek” elszigetelt,' külön világát élik. Már csak azért sem, mert egymásra utaltak a műhelybéliek. A lakatosok „heftelik”, illesztik össze például a csodarabokat a kívánt méretre, a hegesztők keze alá dolgoznak. Akad is vita ebből, de a hibákat már. úgy beszélik meg, mintha brigádtársak lennének.' Aztán meg, ahogy a munka tempója kívánja, úgy váltanak ők is ritmust. .Egy ilyen üzemegységben nem egyenletes a terhelés, van, amikor soron kívül nagy hajrát kell kivágni. Ez a munka az életük.1 Szinte különösnek hangzik,’ de hiába érdeklődöm közöttük á manapság divatos hobbitelekről, vagy a, kis otthoni műhelyről. Nincs. Legfeljebb ami kert a ház körül van, arra szakítanak némi időt. Elégedettek? Ilyen kérdésre nem lehet igenlő választ várni. A‘z is jellemzi viszont őket, amivel nem elégedettek. Szeretnék például a szomszédos kis műhelyt megszerezni. ott tágasabban lennének, jobb munkakörülmények között. A mostani helyükön nehezen tudnak mozogni, nagy a zsúfoltság. Meg huzatos is a csarnok. Nem is maguk miatt mondják; állítólag a hegesztés minőségét befolyásolja a kiszámít- , hatatlan légáramlat. Aztán az elektródák, amiket újabban kapnak. Azt mondják, nem lehet .velük szépen dolgozni. Mert a varrat ne csak jó, hanem szép sima, egyenletes is legyen. Az üzem egyébként sokat költ új gépekre. Az NSZK- ból hozták a programozható csődaraboló automatát. Automata hegesztőgépeket állfJ tottak üzembe, ezek emberi kéz érintése nélkül percek alatt végeznek egy-egy munkával. De azt is állítják sokan: az igazi hegesztőt ilyen gépek soha nem helyettesíthetik ... Hekeli Sándor <Nmisw&i Í38L bmüus SL, szerda Suhajda Ferencnek első osztályú minősítése van (Fotó; Szabó Sándori
