Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-27 / 122. szám
BREZSNYEV KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Olajprognózis AZ OPEC, A KŐOLAJEXPORTÁLÓ ORSZÁGOK szervezete most a kerek számok bűvöletében élhet: az éppen húszéves testület hatvanadik miniszteri tanácsülését tartja Genfben. A londoni Times szerint manapság kevés eseményre tekintenek nagyobb érdeklődéssel nemzetközi gazdasági és politikai körökben, mint egy OPEC-konferenciára — és kevés értekezlet kimenetele tartogathat annyi meglepetést, váratlan fordulatot. Elég arra a megrázkódtatásra gondolnunk, amit az olajárrobbanás még a gazdaságilag erős országok számára is jelentett — nem is beszélve a fejlődőkről. A mostani genfi konferencia egy igen lényeges szempontból kivételnek számít: ezúttal a világsajtó már napokkal korábban megjósolta, hogy nem lesz áremelés, hanem az árak befagyasztása várható. A prognózisok Szaúd-Arábia olajmíniszterének nyilatkozatán alapulnak. Jamaniék úgy döntöttek, hogy számukra a kereslet-kínálat jelenlegi helyzete miatt most nem kívánatos az emelés, és az árnövelés mértéke a jövőben sem haladja túl a legnagyobb vásárlók (a fejlett tőkés országok) bizonyos gazdasági mutatóit. Márpedig tudnivaló, hogy Szaúd-Arábia az az OPEC-tag- állam, amely óriási készleteinél fogva leginkább szabályozni képes a piacot, méghozzá a múltban is, most is a Washingtonnal való egyeztetés alapján. Az USA szerepe az olajárak alakuláséban sokkal nagyobb, mint amilyennek első pillanatban látszhat. 1974-ben például az iráni sahnak. főleg fegyverekért, 40 milliárd dolláros tartozása volt. A Fehér Ház zöld utat adott az iráni olajáremelésnek — igaz, nemcsak azért, hogy a tartozást Teherán könnyebben kiegyenlítse. Mivel az Egyesült Államoknak bőven vannak olajtartalékai'és az ismert „múltikon” keresztül a nemzetközi olajbusiness jórésze is a Wall Street kezében volt, Washington azért sem bánta az áremelést, mert azt konkurrensei, Nyugat-Európa és Japán nála sokkal jobban megérezték és ezzel mind gazdaságilag, mind politikailag sebezhetőbbeké váltak. NAPJAINKRA AZONBAN a helyzet megváltozott. Éppen a magas árak miatt, a nyugati világ igyekszik visszafogni olajfelhasználását. Szaúd-Arábia pedig gondoskodott arról, hogy — az irak—iráni háború ellenére — bőséges legyen a kínálat. Ezért tűnik megalapozottnak az a jóslat, hogy ezúttal Genfben nem lesz jelenleg újabb emelés. Harmat Endre A pártkongresszus napjaiban Mongóliái pillanatképek r Á MONGOLOK KÜLFÖL. Dl VENDÉGEIKNEK gyakorta hangsúlyozzák, hogy jelenüket csak az érti meg valamelyest is, aki legalább néhány évtizedes múltját ismeri ennek az alig kétmilliós ázsiai népnek. Ha azt halljuk például, hogy az ulánbátori kenyérgyár ma húszfajta péksüteményt készít és naponta száz tonna árut szállít a főváros üzleteibe, vendéglőibe — természetes, köznapi megállapításnak hangzik. Az is. Ám mennyire más a csengése e ténynek, amikor utánagondolunk: Mongóliában még hatvan esztendővel ezelőtt, a népi forradalom idején is úgyszólván ismeretlen volt a növénytermesztés. A kolostoraik homályából soha ki nem lépő lámák — a papok — főbenjáró bűnként tiltották a föld feltörését. Nem termett tehát gabona, így nem volt kenyér sem. Sok mindent pótolt persze a hús, hiszen, kevés olyan országa van földünknek, ahol régebbiek lennének az állattenyésztés hagyományai, mint Mongóliában. Az egyoldalú táplálkozás következményei — a népbetegségek, csecsemőhalandóság, alacsony életkor — azonban még nyomasztóbbá tették a feudális elmaradottságot. A hús ma is az egyik fő táplálék — évente fejenként száz kilót fogyasztanak —, de nem a kizárólagos. Amikor Cserendolgor asszony, az ulánbátori kenyérgyár egyjk brigádvezetője arról beszél, hogy nagyon ügyelr niük kell munkájukra, mert a vásárlók könnyen szóvá í 1981. május 27., szerda teszik, ha kicsit is égett a péksütemény — nos, a múlthoz mérve ez szinte kellemes dolognak tűnik. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS érthetően manapság is a mezőgazdaság vezető ágazata, nyolctizedét adja az össztermelésnek. A csak fokozatosan átalakítható természeti körülmények, ígyia föld minősége, vagy a rendkívül szélsőséges éghajlat sok vidéken ma sem teszik még lehetővé a föld másfajta hasznosítását. A szűzföldek feltörése azonban nagy erővel folyik, mindinkább tért hódít a műtrágyázás, a gépesítés, az öntözés. Igaz, a gabona hektáronkénti termésátlaga alig haladja meg az egy tonnát. De önellátó az ország, s az idén 565 ezer tonna betakarítását tervezik. Az öntözött földterületet 1981-ben 17 ezer hektárra növelik. A 25 milliós állatállomány legeltetése megköveteli a vándorló életmódot. A fővárostól 110 kilométerre levő Eng Túl nevű szövetkezet egyik pásztora, Zsavartin Drugarszüren például elmondta, hogy évente 10—15- ször is új helyen állítja fel a családi jurtát. Akad munka bőven a temérdek állattal. amiből ötven az övé — háztáji. Jól keres, nemrég motorkerékpárt vett, s a tranzisztoros rádió közelebb hozza a nagyvilágot. A pásztorok életformája azonban nem csak ilyen vonatkozásban alakul át. A belterjes gazdálkodás térnyerése révén a vándorló életmód fokozatosan a múlté, ha nem is rövid éveken belül. Az intenzív gazdálkodás fokozása ma a mezőgazdaság legfontosabb feladata. Nem kevés gondot .okoz, ugyanis, hogy sok állat elpusztul a rideg körülmények között. Igazságos és tartós békét akarunk a Kőzet-Keleten Husszein jordániai király Moszkvába érkezett. A repülőtéren Leonyid Brezsnyev az 8ZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta (Népújság telefotó — TASZSZ — MTI — KS) MOSZKVA A Közel-Kelet kérdéseiről beszélt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke azon a vacsorán, amelyet kedden adtak Moszkvában a szovjet fővárosba érkezett Husszein jordániai király tiszteletére. Brezsnyev kijelentette: nemzetközi konferenciát kell összehívni a közel-keleti kérdés rendezésére valamennyi érdekelt fél részvételével, beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is. A szovjet államfő megelégedéssel állapította meg’ hogy ez a javaslat pozitív visszhangra talált a jordán félnél. A térségben kialakult helyzetet jellemezve elmondotta, hogy Izrael agressziója Libanon ellen veszélyes szakadék szélére sodorta a Közel-Keletet. „Meghiúsítani az izraeli agressziót, megakadályozni egy újabb közel-keleti háborút — ez mindazok közvetlen kötelessége, akik érdekeltek a békében” — mondóba és bírálta az Egyesült Államokat, amely saját kezébe akarja ragadni az olajban gazdag közel-keleti térséget és saját katonai uralmát akarja ott megteremteni. „A Szovjetunió ezzel ellenkezőleg, nem tart igényt természeti kincsekre. Mi csak egyet akarunk: igazságos és tartós békét a Közel-Keleten és jó kapcsolatokat a térség valamennyi országával”. Mongol pásztor HATVAN ÉVE AZ IPART a kezdetleges kézművesség jelentette. Ilyen alapokról kellett kifejlődnie a ma már hírnévre szert tett könnyűiparnak, amely az ország ipari termelésének negyedét adja. S míg az energiatermelés, a bányászat két-három évtizede gyerekcipőben járt, ma a legígéretesebb ágazat. Mongólia igen gazdag nyersanyagokban. Felfedezték például Ázsia egyik legjelentősebb réz- és molibdénleletét. E helyütt nőtt ki a földből a 40 ezres Erdenet városa. Szovjet közreműködéssel hatalmas ércfeldolgozó kombinát épül ott. Teljes átadása után — még ebben az ötéves tervben — 16 millió tonna ércet dolgoz fel. így a világ első tíz ilyen létesítménye között lesz. A szénvagyon is tekintélyes az országban, az idén 4,5 millió tonnát hoznak felszínre. Elválaszthatatlan a mongol gazdaság fejlesztése a KGST-államok segítségétől. Hazánk is kiveszi ebből a részét. Magyar segítséggel épül fel a szoginói biokombinát, a darhani húsüzem, a fővárosi ruhagyár és sok más létesítmény, de részt veszünk a vízgazdálkodási munkákban és a geológiai kutatásokban is. Betérve egy mongol élelmiszerüzletbe, a magyar látogatónak sok felvágottféle, húsáru külsőre igen ismerősnek tűnik. Pedig az van rájuk írva: darhani húskombinát. MONGÓLIÁBAN A TÉNYEK jelképpé válnak. Járt már e föld szülötte a világűrben. Amikor Gurragcsaa visz- szatért hazájába, az ulánbátori repülőtéren ősi népviseletben várta anyja, apja. Egyenesen a Garvan-Bulaj-i sztyeppe jurtájából érkeztek kozmonauta fiuk fogadására. De ez csak egy példa a modern Mongóliát megtestesítő sokból. Az ilyen példák is bizonyítják, hogy elért eredményeire büszke lehet a mongol nép, a kommunisták most tanácskozó kongresszusa. Laczlk Zoltán Megnyílt a mongol pártkongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) goi sth , csakúgy képviseltetik msgukat, mint Kongó, Angéla Madagaszkár, Etiópia demokratikus pártjai, s a Pale ztinai Felszabadítási Front. A ki ldöttek egyhangúlag jóváha jyták a kongresszus napirei djét, ami a következő: 1. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottság inak beszámolója, elő- terjesz i Jumzsagijn Ceden- bal, a KB első titkára. 2. A Mongo Népi Forradalmi Párt 8 özponti Revíziós Bi- zotts; - inak jelentése, elő- terjes/. i O. Njama, a bizottság el löké. 3. A Mongol Népkö: társaság népgazdrsági és kul :urális fejlesztésinek alapve ő irányai az 1981— 1985-ös években. 4. A párt központ szerveinek megválasztása A napirend megszavazása után Jumzsagijn Cedenbal megkezte a Központi Bizottság bes zámolójénak ismertetését. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára beszámolójának bevezető részében aláhúzta a XVIII, kongresszus jelentőségét, amelyet fokoz az a körülmény, hogy jubileumi esztendőben — a párt megalakulása és a népi forradalom győzelme 60. évfordulójának évében — tartják. Megállapította: „az egy. kor elmaradott. feudális Mongólia dinamikusan fejlődő szocialista állammá lett, amely korszerű és sok ágazató gazdasággal, virágzó kultúrával rendelkezik, és amelyet lakosságának növek. vő jóléte jellemez — ez a párt tevékenységének és a mongol nép önfeláldozó mun. kajának fő eredménye." Töretlenül halad az ország iparosítása. A gazdasági és kulturális fejlődés terén Mongólia túlszárnyalta Ázsia — és nem csupán Ázsia — sok országát. Cedenbal foglalkozott a mongol párt külpolitikai tevékenységével és feladataival. Mindenekelőtt arra emlékeztetett. hogy öt év előtti XVII. kongresszusán az MNFP megalapózta és kijelölte a szocialista országokkal — és főként a Szovjetunióval ~ való együttműködés irányvonalét. mint a párt és az állam nemzetközi tevékenységének elsőrendű feladatát. Az azóta eltelt évek igazolták ennek az irányvonalnak a helyességét és hatékonyságát. Mongólia a jövőben is a szocialista országokkal való testvéri együttműködés erősítésének politikáját folytatja. Az új ötéves terv során külkereskedelme velük, várhatóan 50—55 százalékkal nő, ezen belül az export 55—80, az import 48—52 százalékkaL Cedenbal síkraszállt azért, hogy erősödjenek Mongólia kapcsolatai a fejlődő országokkal, különösen a szocialista orientációjú államokkal. és Mongólia támogatásáról biztosította a nemzeti felszabadító és forradalmi mozgalmakat. A Szovjetunió és kom.' munista pártja következet«, sen tartja magát az enyhülés eredményei megőrzésének és továbbfejlesztésének irányvonaléhoz, mindahhoz, ami értékes, és hasznos a nemzetközi kapcsolatokban és amit évekig tartó türelmes munkával sikerült elérni — hangsúlyozta a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusán mondott üdvözlő beszédében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB. PB tagja, a KB titkár*: Politikánkat a szocializmus és a béke erősítésének érdekei határozzák meg. Az SZKP XXVI. kongresszusa olyan új kezdeményezéseket terjesztett elő, amelyek a nemzetközi helyzet radikális javítására irányulnak. A XXVI. kongresszus így például intézkedéseket javasolt a bizalom erősítésére a Távol-Keleten: Ezeket a kezdeményezéseket a haladó nemzetközi közvélemény az 1980-as évek békeprogramja, ként üdvözölte. A nemzetközi helyzet reá. lis értékelése újból és újból meggyőz bennünket arról, hogy megfelelő szinten kell tartani a szocialista közösség védelmét. A szovjet nép és szövetségesei békés munkájának szilárd védőpajzsa van — mondotta Gorbacsov, a szovjet küldöttség vezetője. Biztonságpolitikai vita a Bundestagban A nyugatnémet kormánypártok támogatják a NATO 1979-es határozatát, és „egyenlő fontosságúnak” minősítik a határozat fegyverkezési és tárgyalási részét. A Bundestag keddi vitája után a törvényhozás 254:234 arányban jóváhagyta a koalícióban részt vevő SPD és FDP határozati javaslatát,' amely a Szovjetunió európai katonai fölényére hivatkozva szükségesnek tartja az amerikai nukleáris rakéták gyártását, egyidejűleg sürgeti a fegyverzetcsökkentéssel foglalkozó szovjet— amerikai tárgyalások mielőbbi megkezdését. Elveszeti atombombák WASHINGTON: Egy Pentagon-tanulmány, amelyről kedden adott hírt az amerikai sajtó, elveszített és ma is ismeretlen helyen lévő nukleáris fegyverekről számol be. A tanulmány öt korábban ismeretlen incidens körül, ményeit is feltárja. Minden esetben atombombákat vesztett el az amerikai légierő. Bár rriindez 1968 előtt történt. amikor éppen a nagyszámú baleset miatt a Pentagon beszüntette a nukleáris fegyverekkel felszerelt stratégiai bombázó járőrrepüléseit, a tanulmányból kitűnik, hogy 1950-től 1968-ig az amerikai hadseregben 32 nukleáris vonatkozású baleset történt, amelyek során valósággal teleszórták a világóceánt és a szárazföldet atombombákka.l és más nuk. láris szerkezetekkel. Ezek nem robbantak fel, mert az atomfegyverek robbantószerkezetét és nukleáris töltetét külön tárolják, öt sú- Jvos katasztrófái az Egyesült Államok eddig teljes titokban tartott. így, a most közzétett tanulmány szerint 1968 tavaszán az Atlanti-óceánon történt egy súlyos baleset, amelynek részleteit a tanulmány nem ismerteti. A The New York Times értesülései szerint azonban elsüllyedt atom-tengeralattjáróról van szó, amelynek katasztrófáját azért tartották titokban, nehogy a Szovjetunió, vagy bármely más ország felkutassa az atomfegyvereivel együtt elveszett búvárhajót. Három évvel korábban, 1965. decemberében egy amerikai repülőgép-anyahajóról a tengerbe esett és elsüllyedt egy A—4-es vadászgép, fedélzetén egy nukleáris bombával. Az eset a Csendesóceán egy bizonyos pontján történt, amelyet máig titok, ban tartanak. A repülőgép pilótástul, atombombástul el* veszett. Egy harmadik esetben néni alomfegyverekkel. hanem atombombák robbantószer, kezetében használt anyagot* kai történt katasztrófa.
