Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

A sanghaji asszony NEM, A FILM NEM érde­melne meg egyetlen sort sem. még tiltakozót sem. Legfeljebb annyi és azért elismerés a televíziónak — a ki tudja miért műsorra tűzött amerikai filmért — hogy a második csatornán, a késő esti órákban mutatta be. Igaz. Orson Welles ren­dezte és játszotta az egyik főszerepet, de ez nem az az Orson Welles volt aki miatt érdemes volt a film felidé­zése, míg Rita Hayworth pontosan ugyanaz a Rita Hayworth volt akiért nem lett volna érdemes bemutat­ni ezt a szinte kibírhatatla­nul semmit se mondó, mu­tató és zavaros amerikai filmet. ! Hogy akkor miért, e so­rok? I Azért, mert mégis érde­i mes volt bemutatni ezt az ! amerikai filmet, még akkor 1 ig, ha bemutatásával nem I biztos, hogy ugyanazt a célt j akarta elérni a televízió, amelyet el ént célként most én belemagyarázok ebbé az 1947-ben készült kétezer méter celluloidszalagba. Fi' gyeljük a dátumot.: 1947. A világ. 8 benne elsősorban Európa éppenhogy lélegzet­hez jut, de már Churchill 1 fultoni beszéde készíti elő a krónikában immár végleges aposztrofációt kapott hideg­háborút. Az élet ugyan megindult, folynak a párt' és párharcok, szerveződnek a második világháború utáni új erők. Németország még „egységes” ami a megszál­lást illeti' de a fizetési esz­közök „különbözősége” és jellege kezdi felrajzolni az imperializmus által megosz­tásra kerülő két Németor­szág körvonalait. A romok még feketén és szinte eltün­tető etet len vastagságban bo­rítják Európát. Emberek milliói keresik egymást or­szághatárokon belül és kí­vül és emberek tízmilliói gyászolnak és reményked­nek iS' hogy talán éppen az ő gyászuk lesz a felesle­ges, — megjön, a holtnak hitt. Enni már van mit, de — mit? Dolgozni már van lehető­ség, — ahol van. A háború pusztította vi­lág sebei még frissék. az emlékek, a kegyetlenek még tegnapiak, s máris az újabb bizalmatlanság, égy esetle­ges harmadik, immár atom­háború réme. Ez a világ, s benne Euró­pa 1947-ben. Amikor A sanghaji asszony elindult a yachtján egy kis kéjutazás­ra, egy kis pénzért, egy kis gyilkoigatásra a csodálatos Kalifornia és Mexikó vizein. Amerikának nincs más dol­ga, gondja? Ekkor? Mert a földrészt nem érte bomba, ágyúgolyó, éhezés, deportá­lás, gázkamra? Mert e föld­részen a Dél és Észak hábo­rúja óta az indiánokat irtot­ták. de az nagyon is egyol­dalú háború volt. azért? ÜLÖK A KÉPERNYŐ ELŐTT és tudom hogy va­lójában nincs is igazam. Va­lójában egy filmgyártási dá­tumba belemagyarázok egy mai érzést, egy valaha volt szórakoztatásra készült — hiszen ugye azért Amerika is felejteni akart — kom- mersznél is gyengébb mozi­játékból a mára érvényes politikai konzekvenciákat vonok le. Valójában? Gytirlíó Géza Minősíti hangverseny Vasárnap — négy év óta először — minősítő hangver­senyt rendeztek az egri há­zasságkötő teremben. Három együttes kért és kapott mi­nősítést: a gyöngyösi Muzsi­kus Céh leánykara, az egri Megyei Művelődési Központ kamarakorusa. Tar Iáirinr irányításával és az .piték Heves megyei Kórusa, dr. Valentin Kálmán és Orskay öyörgy vezetésével. Mindhá­rom csoport a legjobb ered­ményt érte el, az országos zsűri „fesztiválminősitéssel” jutalmazta szereplésükéi. Ké­pűnkön a Muzsikus Céh if­júsági leánykara látható, aki­ket Gácslné Holló Erzsébet vezényel (Fotó: Perl Marton) Nyolc társulat, kilenc darab és 16 előadás A BARTÖK-ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Magyar kulturális napok Krakkóban Stúdiószínházak találkozója Miskolcon (Kiküldött munkatársunktól) Hétfőn magyar kulturális napok kezdődtek Krakkóban. Az ötnapos programsoroza­tot magyar részről hazánk varsói nagykövete, Garam. I völgyi József, lengyel részről pedig dr. Barbara Guzik, a ... krakkói városi tanács elnök. \ helyettese nyitotta meg a | belvárosi kulturális központ. 1 ban. 1 A varsói Magyar Kulturá. lis Intézet szervezte magyar napok igen gazdag program. ! mai várják lengyel barátain. I kát, s ez a mostani kulturá- I lis csokor az intézet, az 1 utóbbi idők talán legimpo­zánsabb rendezvénysoroza- I ta. A műsorok elsősorban I Bartók Béla születésének I századik évfordulója jegyé- 1 ben zajlanak, de bemutat- ! kozik filmművészetünk, kép. i zőművészetünk jó néhány ! jeles képviselője is. ■ ! Krakkó felkészülten várta ! á magyar bemutatókat, a vá­ros számos kiállítóterme, klubja, művelődési háza, koncertterme plakátokkal, tá­jékoztatókkal, ismertetőkkel I hívta fel a figyelmet a ren- I dezvényekre. Érdeklődés- I sei várják a Bartók-koncer- ! tekét, ahol a szólisták ma­gyarok lesznek: Tusa Erzsé. bet, Lantos István, Zemplé- ' ni László és Schéarcz János. A zenekedvelők kedves ven­dégként köszönthetik majd a hangversenyeken ifjú Bar. tók Bélát. 1 Tóth Dezső, kulturális mi­niszterhelyettesünk a krak­kói pártbizottságon, s a köz­kedvelt Kuznica munkás­klubban tart előadást ha- ■ zánk kultúrpolitikájáról, va. ’ lamint jelenkori irodalmi és művészeti életünkről. A bu­dapesti Eötvös Lóránd Tu­Az egyesült államokbeli Harward Egyetem magyar származású botanikusa, Ga­ray László, egy eddig isme­retlen orchideanemzetséget fedezett fel Venezuelában. Hajdani tanára, a Pécsett OäMkM yjPjA. swtjtós 26., kedd dományegyetem professzora. Nagy Péter az összehasonlí­tó irodalomtörténet prob­lémaköréről beszél a Jagelló Egyetem hallgatóinak, Ta- deusz Noéak pedig, aki a magyar költészet szerelmese és kiváló lengyel fordítója, irodalmi esten foglalkozik hazánk költészetével. Ezen a találkozón krakkói színészek tolmácsolják a magyar köl­teményeket. Képzőművészeinket Jávor Piroska és Deim Pál képvi­selik egy-egy kiállítással, ám reprodukciókon az ér­deklődők megismérkedhetnek például Csontváry művésze­tével is. Bartók életét és munkásságát is tárlaton mu_ tátják be. A magyar napok alkalmával a krakkói lemez­boltokban és könyvüzletek­ben magyar kiadványokat, a főtéri posztócsarnok alatt pedig magyar emléktárgyakat vásárolhatnak a krakkóiak. Vitézy László Békeidő cí­mű filmjével kezdődnek a filmbemutatók, s több alka­lommal rendeznek találkozót magyar filmművészekkel is.! Rövid rajzfilmséemle, a Ba-J lázs Béla Stúdió néhány já­ték- és dokumentumfilmje^ vagy a magyar tájakat, mű­emlékeket felvonultató film. sorozat is a programban sze. repel. A magyar napok alkalmá­val a krakkói városi napi­lap, az Acho, valamint a Magyarországot ismertető színes folyóirat, a Przeglad Égierski vetélkedőt rendez Ki tud többet Magyaror­szágról? címmel. A nyertes természetesen magyarorszá­gi utazáson vehet részt. A színes és változatos prog ramok május 29-ig tartanak, s a krakkóiak ezreit várják. Józsa Péter élő Horváth Olivér bota­nikus tiszteletére. „Horvátia andicola”-nak nevezte el. Garay László, akit a Me- csekalján dolgozó tudós ve­zetett be a botanikába, a felszabadulás előtt vándorolt ki és 1958 óta dolgozik az Egyesült Államokban. Jelen­leg ő az orchideák legna­gyobb szaktekintélye a vi­lágon. Négykötetes munkát írt földünk legszebb virágairól, ez az eddig legteljesebb mo_ nognVia a 35 ezer fajt szám­láló orchideákról. Hangverseny- sorozat az esztergomi Bazilikában Az esztergomi Labor- és Műszeripari Művek Balassa Kórusa nyitotta meg vasár­nap este az esztergomi Ba­zilika nyári hangverseny- sorozatát. Az ország leg­nagyobb székesegyházának idei programja különösen gazdag. Általában kétheten­ként kerül sor egy-egy hang­versenyre. Sok Liszt-művet adnak elő neves helyi és fő. városi kórusok, valamint zenekarok tolmácsolásában. Hangversenyt rendeznek a Duna-kanyar nyári művésze­ti egyetemére a világ min­den tájáról érkező hallgatók­nak is. Itt tartja majd záró hangversenyét az ötödik nemzetközi gitárfesztivál és szeminárium 150 tagú nem­zetközi zenekara. Janus számára azon­ban valószínűleg a ma- gyaroszági sorsával való teljes elégedetlenség ki­fejezésének egyetlen le­hetséges útja volt ez az összeesküvés, politikai szem­pontok benne legfeljebb a •sértett főpap, s nem a költő Szintjén munkáltak. Mátyás az összeesküvőkkel az érett politikus, a fölényes diplomata módszerével bánt el. Bonfini írja róla: „Mint egy művész a maga szerszá­mát, úgy kezelj a kormány­zás művészetének minden eszközét; mesterien ért ah­hoz, hogy az erőket egymás­sal szembe eressze, és hogy az ő nyeresége, mely a köz- jóval összevág, csorbítatla­nul megmaradjon”. Az ösz- szeesküvés hírére Mátyás Budán termett, s a főurakat „nyájassággal, kitüntetések­kel, adományokkal” kezdte lábukról levenni. Még a len­gyel királyi udvarba is kül­dött követet, s feleségül kér­te a lengyel királylányt, Hedviget. Kázmér szeptemberben hadüzenetet küldött. Mátyás­nak, amelyre az az ország- gyűléssel válaszoltatott. s a választ már tíz főpap és har­minc főűr írta alá, a király diplomáciai manővereinek eredményeként. Kázmér se­regei október 2-án megin­dultak, azonban igen lassan haladtak, s Mátyás közben erőt, híveket, sereget, támo­gatókat avűjtött. Valóságos blokád alá vette Esztergo­mot, Vitéz János „székhe­A Művelődési Miniszté­rium, a Magyar Színházmű­vészeti Szövetség, valamint a Miskolci Nemzeti Színház június 1 -tói 10-ig rendezi meg közösen Miskolcon az ország stúdiószínházainak ta. lálkozóját. A program szerint először a Stúdió „K” együttesének előadására kerül sor. Else­jén és másodikén este 7 órá­tól a Játékszínben mutatják be J. Genet Balkon című darabját. Harmadikén, szer­dán, a debreceni Csokonai Színház művészei este 7 és 10 órától adják elő a Ka­maraszínházban F. X. Kroetz két művét: a Felső-Ausztriát és a Fészek.et. Ugyancsak itt láthatják az érdeklődők másnap este 7 órától a hü­lyét”, s ígérettel, blokáddal egyezségre bírta. A bujdosás Janus nem egyezkedett. Betegen feküdt Pécsett, s hiába ígért a király bűnbo­csánatot az összeesküvésben részt vevőknek, ha hűségre hajlanak. Janus még Vitézt is vissza akarta tartani a béküléstől. Vespasiano da Bisticci írja: „A pécsi püs­pök, ki Itáliában nevelke­dett, s jobban ismerte az emberek csalfaságát, mint az érsek, aki nagyon jóhiszemű ember volt, több ízben üzent az érseknek, hogy ne bíz­zék a királyban, aki öt be fogja csapni”. Janus kétszáz fős csapa­tával Nyitrára ment, amely­nek várába Kázmér serege is megérkezett. A lengyel királyfi azonban csakhamar sorsára hagyta a várat, és szinte futott kifelé az. or­szágból Mátyás seregei elől. Janus is elhagyta Nyitrát, és dél felé vonult, Pécs irányá­ba. Mátyás azt hitte, Nyu­gatra menekül, 1472. márci­us 25-én fel is szólította Erneszt és Albert, szász her­cegeket. hogy amennyiben náluk tartózkodik a pécsi püspök, fogassák el és küld­jék haza. Janus azonban Pécs irá­nyába ment, még mindig re. ménykedett, bízott abban hogv délen újra szervezhet' az. összeesküvést. Megerősí­tette a pécsi várat, hogy el­dapesti Nemzeti Színház elő­adásában a Budapesti Or. feum.ot. Június 5-én, pénte­ken este 7 és 10 órakor kez­dődik Gálffi László önálló Rímbaud-estje a Játékszín­ben. Június 6-án, és 7-én ke­rül sor a helybeliek szerep­lésére, ugyanezen a helyszí­nen. A Miskolci Nemzeti Színház művészei szombaton este 7 órától Ruzante Csa- podár madárkáját, majd másnap este 19 és 22 órától P. O. Enquist művét, a Tri- bádok éjszakáját játsszák. Ugyanitt 8-án mutatkoznak be a szolnoki Szigligeti Színház társulaténak tagjai. Harold Pinter Születésnap című drámáját este hét és fél tizenegy órától tekint­lenálljon a királyi sereg ost­romának. Szervezett, készü­lődött, hogy vagy ellenáll és győz, vagy szeretett Itáliájá- ba menekül. A menekülés ösztönét — mint egyetlen lehetőséget — az erősítette meg benne, hogy Mátyás 1472 február végén cselve­téssel elfogatta és őrizet alatt tartotta Vitéz Jánost. Huszti József szerint még március közepe előtt megin­dult Laibach felé, Velencét tekintve végső úticélnak. Összegyűjtötte kincseit, ér­tékeit, s végképp távozni kí­vánt ebből a hideg hazából, s visszatérni a fény, a mű­vészet földjére. Gyönge egészségi állapotát azonban az izgalom, az utazás körül­ményei tovább rontották, s nem tudta folytatni útját, összeesküvő társai, a Thuz- testvérek Zágráb melletti birtokán, Medveváron kere­sett menedéket, március 15- én már itt ,van. Megírja itt egyik legszebb — s utolsó — epigrammáját, mintegy le­számolásként egész életével: „Hírnevemet testemmel a gyászos perc elorozta: Így halmozz, nyomorult, kincseket, ócska vagyont”. Március 27-én meghalt. Egyesek sokáig mérgezésről beszéltek, de ezt semmi sem támasztja alá. Lelki és testi gyötrelmei okozták halálát, így menekült meg, így fu­tott a halálba a világi per elől az első nagy magyar költő, a latin rívelven verse­lő humanista: Janus Panno­nius.. (Folytatjuk) heti meg a közönség. Ä Kamaraszínházban kerül sor a Katona József Színház vendégjátékára, június 9-én. Tolnai Ottó színpadi művét, a Végeladást, két időpont­ban is láthatják a miskol­ciak, este 7 és 10 órától. A stúdiószínházak misko!_ ci találkozójának utolsó nap. ján, 10-én, szakmai tanács-'* kozást rendeznek, amelyen Nánay István vitaindító elő­adása után a stúdiószínhá­zak szerepéről és helyzeté­ről beszélgetnek a meghí­vottak. Az utolsó színházi előadás 19 és 22 órakor kéz. dödik a Kamaraszínházban, ekkor R. Gray Egy este Lady L.nél című alkotását Jobba Gabi adja elő. Újra megnyílt a Bajor Gizi Színészmúzeum Vasárnap megnyitották a kibővített, megújított Bajor Gizi Színészmúzeumot: a művésznő egykori villája — a Stromfeld Aurél utcában — immár teljes egészében a magyar színészek emlékháza, a Magyar Színházi Intézet • állandó kiállításhelye, ahol a 19. és a 20. század neves művészeinek alakját, pályá­ját szemléltetik. Az ország első színészmúzeuma — mi­ként Elbert János, a Magyar Színházi Intézet igazgatója és Gobbi Hilda, Kussuth-díjas művésznő a múzeum kezde­ményezője és szervezője meg­nyitó beszédében hangsú­lyozta — a hajdani színházi előadások szerepeit, sikereit, hangulatát, élményeit ele­veníti fel. A múzeum csaknem 30 év_ vei ezelőtt Gobbi Hilda kez­deményezésére, az akkori Népművelési Minisztérium anyagi támogatásával léte­sült. A felújított, kibővített em_ lékmúzeumban 15 helyiség­ben csaknem 300 színész fényképe, személyes árgya, jelmeze kapott helyet. Ezt a közgyűjteményt ked­den és csütörtökön 15.00 és 19.00. szombaton és vasárnap 11.00 és 13.00 óra között te­kinthetik meg az érdeklődők. Magyar nevű orchidea Magyar írók perei 3. Futás a halálba (II.)

Next

/
Thumbnails
Contents