Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét 3 kérdése 1. Hogyan reagált a világ l.ponyiri Brezsnyev beszedőre? Az SZKP főtitkára Grúzia fővárosában mondta el beszédét. így aztán nemcsak arra figyelt fel a világ, hogy mit tartalmazott ez a megnyilatkozás. hanem arra is, hogy hol hangzott el: Közélés a Közép-Kelethez a legközelebb. A világ forrongó térséged ezek, de a háború veszélyét el lehet hárítani: a Szovjetunió tárgyalásokat ja. vasol. Mind a Közel-Keleten. mind pedig a Közép- Keleten, vagyis a Perzsaöböl térségében és az Afganisztán körül kialakult hely. zetben is. Feltűnést keltett Brezsnyevnek az a javaslata, hogy az utóbbi két kérdést egymással összefüggésben is meg lehet vitatni. (Persze, az első amerikai reagálás a szokásosan negatív volt: Haig elutasította egy Libanonnal kapcsolatos értekezlet gondolatát. ..) A kommentátorok különösen azt emelték ki a Brezs- nvev-beszédbol, hogy az világos figyelmeztetést tartalmazott: ha Európában új, a Szovjetunióra és szövetségeséire irányzott amerikai nukleáris rakétafegyvereket te. lepítenek. akkor a Szovjetunió kénytelen további és kiegészítő védelmi intézkedésekre gondolni. Brezsnyev hangsúlyozta: ha szükség lesz rá, meg fogják találni azokat a hatásos eszközöket, amelyek megvédik a Szovjetunió létérdekeit. Ugyanakkor általános a megállapítás, hogy a tbiliszi beszéd a szovjet javaslatok megerősítését jelenti. A Szovjetunió nem a kölcsönös elrettentésen alapuló békét akar. ehelyett azt a békét kívánja megvalósítani, amelyben a fegyverzet szintje mind alacsonyabb lesz. az együttműködés viszont az államok és népek között egyre növekszik. Brezsnyev sürgette a Nyugat válaszát a szovjet javaslatokra, s ez az érvelés az első kommentárokból kihall-, hatóan meghallgatásra talál: a rakétanukleáris fegyverzeteket az erőegyensúly alapján, tiszteletben tartva az egyenlőség elvét, tárgyalások útján lehet és kell korlátoz-, ni, sőt csökkenteni is. A Szovjetunió készen áll erre, most Washingtonnak kell nyilatkoznia! 3. Túl .jutott-e tetőpontján a libanoni válság? Ha a helyzet nem lenne olyan tragikus és veszélyes, félig tréfásan, félig komolyan azt lehetne válaszolni: páratlan napokon úgy látszik, hogy igen, páros napokon pedig úgy tűnik, hogy a neheze még hátra van... Naponként változik a helyzet: egyszer tűzszünetet hirdetnek a keresztény, jobboldali milicisták és az arab béke- fenntartó erők. másszor újabb véres tüzpárbajok robbannak ki. Habib, az amerikai elnöknek közvetítéssel megbízott képviselője egyik nap Eredményt Ígér a Damaszkusz—Bejrut—Jeruzsálem háromszögben folytatott ingázása során, másnap már teljesen kilátástalan a megegyezés. Néha megszólalnak az izraeli közéletben mérsékeltebb. békülékeny . politikusok, viszont igen gyakran kezd újabb kardesörtetésbe Begin miniszterelnök, ak; újraválasztását láthatóan csak egy fegyveres konfliktus nyomán tudja elképzelni... Jeruzsálem az eddigieknél is keményebb követelésekkel lép fel: most már nem elégszik meg azzal, ha Szíria kivonja a libanoni területen telepített, légvédelmi rakétahanem azt követeli, hogy rég szír földön se legyen zrael közelében szíriai légvédelmi rakétaüteg! Még nyugati polgári hírmagyarázók is meghökkentek az ilyen követelés hallatán: Izrael teljes támadási szabadságot akar magának biztosítani. hoa.v repülőgépei háborítatlan jussanak el a libanoni légtérbe Mert most már ezt nem tehetik: pénteken újabb két izraeli felderítő repülőgépet lőttek le a szírek. A másik oldalon pedig siettek jelenteni. hogy a szidoni kikötőben izraeli békaemberek elsüllyesztettek egy 1300 tonnás teherhajót. amelynek rakománya élelmiszerekből állt; az élelmiszer-szállítmányt a sokat szenvedett libanoniak kapták volna, A szír sajtó is megkemé- nyíti hangját: Reagan megbízottja amerikai javaslatok helyett csak a Szíriával szemben támasztott izraeli követeléseket terjesztette elő Damaszkuszban. Ez nem közvetítés. így nem lehet tárgyalással megoldani a válságot. Izraelt és az USA-t elítélte az Arab Liga tuniszi külügyminiszteri értekezle. tén a tagállamok többsége es további támogatást ígért Szíriának és a PFSZ-nek. 3. Milyen eredményi hozhatott Schmidt kancellár washingtoni útja? „Reagan elnök nem olyan, mint a róla rajzolt karikatúrák” — mondta a nyugatnémet vendég Washington, ban az öt faggató újságíróknak. Schmidt kancellár első találkozása az új amerikai elnökkel — ezt előre meg lehetett jósolni! — látszatra az USA és az NSZK szövetségének. együttműködésének, barátságának a bizonyítékait kellett, hogy szolgáltassa. Egy-két hónapja még úgy látszott, erre inkább a Fehér Ház új urának lesz szüksége. hiszen így a maga diplomáciai képességeit mutathatja be ország-világ előtt. Mára már fordult a helyzet: Schmidt helyzete annyira megingott saját hazájában, és saját pártjában is. hogy neki kellene igazolni: íme, neki köszönhető, ha a NATO két legerősebb hatalma között ilyen „különleges szövetsége.^ viszony” alakul ki. Ezért aztán Schmldtnek engedményeket Is kellett tennie. Valószínűleg nem lépett fel olyan erővel a kelet— nyugati kapcsolatoknak az enyhülés irányába való fordításáért, a szovjet—ameri. kai tárgyalások újrakezdéséért. mint ahogyan ezt még hónapokkal ezelőtt tőle várni lehetett volna. Viszont minden bizonnyal nagyobb készséget mutatott az amerikai nukleáris rakéták nyu. gat-európaj telepítésének ügyében. A Reagan—Schmidt eszmecsere témaköré felölelte a NATO problémáit, általában az európai kérdéseket. .. „Reagan elnök kérdezte önt. vagy ön is kérdezett?” — kérdezték az újságírók Schmidt kancellárt, aki kénytelen volt elismerni, hogy inkább ö válaszolgatott a vendéglátó kérdéseire. Például a franciaországi változás személyi és politikai jelentőségével kapcsolatos kérdésekre, hiszen Schmidtnek az új francia elnök, Mitterrand. ha nem is barátja, de elvbarátja... Aligha járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy Schmidt Reagan üzenetével érkézig Párizsba. A nyugatnémet kancellár ugyanis hazatérőben megszakítja útját a francia fővárosban es találkozik Mitter- rand-nal. Akinek pedig most a legfőbb gondja a francia frank értékcsökkenésének megállítása. Az meg nem megy nyugatnémet segítség — és amerikai egyetértés nélkül. Pálfy József — • / Az ERys#e-|i€aiotci űj Icalcöica A 64 éves Francios Mitterrand életrajzírói zavarban vannak: hősük pályája nem nagyon illik bele a szokásos francia politikai képletbe. Mitterrand maga sem titkol, ja, hogy rendhagyónak látja életútját. Minthogy a toll. nak is mestere, tucatnyi könyvének egyikében így ír erről: „Nem a baloldalon születtem, még kevésbé szocialistának, de hát annál nagyobb megtiszteltetés számomra, hogy eljutottam oda, ahol vagyok ... ” Való igaz, hogy Franciaország inkább az ellenpéldákban böve'ke- dik: jó néhány olyan politikus indult el balról, hogy azután a pénz és a hatalom csábításának engedve valahol a jobboldalon kössön ki. A makacs Morland Aligha mondható ra, hogy a „nép fia”. Tehetős polgárcsaládban született. Jarnac. ban. A kis diák Mitterrand-t, jezsuita atyák nevelték az angouleme-i Szent. Antal kollégiumban. Jarnac, An- gouleme — a „mély Francia, ország”, a megrendithetetlen. nek tűnő konzervativizmus hazája. Mint Balzac ifjú regényhősei, vidékről ő is fel. megy Párizsba. Jogot hallgat, de az irodalom érdekli, sőt, megérinti a politika is: a kommunista Thorez. a szociáldemokrata Léon Blum és a fasiszta La Roque ezredes gyűléseire jár. Még ide-oda csapong, de azért — mist ké_ sőbb visszaemlékezik — 1381. májas 24., v«*»rtj»p —* „Francétól es bandájától” ösztönszerűen borzadt. Az, hogy a vérző Hispánia Fran. ciaország náci földre tiprá- sának előképe lehet — nem fordul meg a fejében. Az erről való elmélkedésre már csak a hadifogolytábor nyújt alkalmat. A sebesült Mitterrand őrmester Verdunnél esik fogságba, azon a napon, amikor á né. met csizmák betrappoinak Párizsba. A jómódú fiatal polgár érintkezésbe kerül a valósaggal, pontosabban a szenvedéssel. Lefoszlanak róla a jezsuita páterek dog. mái és kezd megnjnlatkozni vezetői képessége. Két elbukott kísérlet után harmadszorra sikerül megszöknie a fogságból. Ellenfelei makacsnak mondják, barátai kitartónak nevezik. A szökevényből ellenálló létt. Illegális mozgalmi neve: Mor_ land. Szövi az ellenállás szálait Algír, Franciaország és London között. A brit fő. városban De Gaulle is fogadja, de nem tud gaulle- istát faragni belőle. D« Gault« ell«nf«l« A háború után ingadozik, hogy újságíró, vagy politikus legyen. Végül is a politika ragadja el. harmincévesen. 1946-ban honatya lesz. Választókerületét a kommunistáktól és a szocialistáktól hó. dította el. Kérészéletű és kispolgári szellemű politikai klubok és pártocskák sokaságát hívta életre. Viharos miniszteri karrierje 1947-ben indul. Tfe év alatt 11 kormányban vesz részi. Az algériai gyarma+i háborút támogató Mitterrand belügy- autwsteraek astr mri sok köze van az ellenállás Morland-jához. A 4. Köztársaság bukásával ő is mélypontra jut. A politikai porondot a gaulle. isták foglalják el: mit keresne az 5. Köztársaságban a 4. Köztársaság „kedvence”, aki De Gaulle beiktatására nem-et mondott, s a kibővített elnöki jogkört egyfajta „folytonos puceáként” bélyegezte meg. A történelem iróniája, hogy most ő él ezzel a De Gaúlle-i örökséggel, amely ellen annak idején annyit hadakozott. Ennek a harcnak egyik fel. tűnő állomása volt, hogy 1965-ben a széthúzó baloldal elnökjelöltjeként kihívja De Gaulle tábornokot. Veszít. Ellenfelei leterítettnek vélik, ám Mitterrand a kudarcból azt a tanulságot szűri le. hogy a francia baloldalon lelhető fel' az az erő, amely eséllyel veheti fel a harcot konzervatív jobboldali bástyákkal szemben. És ez az erő őt is a magasba lendítheti. Hogyan? Ügy, hogy Mitterrand polgári politikusból átváltozott szocialista párti vezetővé. A harmadik nekifutás Parányi pártjával csatlakozott a nagy múltú, de a jobboldallal kötött kompromisszumban és szövetkezésekben tönkrement szocialista párthoz és azután ő. a jövevény, kitűnő taktikával, vezérként kényszerítette rá magát a haldokló pártra, amely választásokon jó, ha tíz százalékot összehozott. Az eredmény nem maradt el: Mitterrand új életet lehelt a szocialista pártba. Azután a reformista szociál. demokrata jellegű part élén szoei*lista mternaeioeilé. beli kollégáit megdöbbentő lépést tett: szövetkezett a kommunistákkal, hogy a francia baloldal hatalomra juthasson. Kiderült azonban. hogy pártját nem anny. nyira a jobboldal, mint inkább a kommunisták rovására akarta erősíteni. A baloldal egysége ezen a zátonyon szétzúzódott, a jobboldal játszva nyerte meg az 1978-as parlamenti választásokat. Giscard-ék jó előre elkönyvelték, hogy a három év múlva sorra kerülő el. nők választás ugyancsak gyerekjáték lesz. Az ujjongó jobboldal úgy vélte: Mitterrand-t be lehet állítani a francia baloldal panoptikumának viaszszobrai közé. valahová a baloldal nyugdíjas nagy öreg embere: Men- des-France mellé. Sőt, mi több: Mitterrand-ra saját alvezérei is kezdtek úgy tekinteni, mint „archaikus figurára”, a múlt emberére. Pedig ismerhették volna: fő tulajdonsága a talpraugrás, a konok kitartás. Vesztett De Gaulle-lal szemben 1965-ben, alulmaradt Giscard-ral szemben 1974-ben. harmadszorra azonban elhódította az Elysée- palotát. Igaz, nem az egységes baloldal jelöltjeként győzött, de a kommunisták is, mint a változást akaró többi erő, rá adták voksukat. Mitterrand a dolgozók szociális követeléseit felfogva ott hirdetett vonzó programot, ahol Giscard megbukott: a munkanélküliség és az infláció kérdésében. Az, hogy milyen lesz Mitterrand kül- és belpolitikája, ma még többismeretlenes egyenlet. Sok függ attól, hogyan alakulnak a parlamenti választások, milyenek lesznek az erőviszonyok a nemzetgyűlésben, meddig megy el a partnerkeresésben az államfő, E*y búg^yos, ő is magáénak vallh^Sl a régi francia poíttfkaál mondást: győztünk, kezdődhetnek a problémák ..., Súlyos összetűzések r Észak-Írországban Utcakép Londonderry városában (Fotó — AP—MTI—KSJ A tartományban fokozódik a tiltakozás a torykormány északír megszálló politikája ellen. Szombatra virradó éj. szaka — akárcsak 24 órával korábban — ismét _ súlyos összetűzésekre került sor katolikus tüntetők és a brit biztonsági erők között. Különösen hevesek voltak az, összecsapások Londonderry, ben. az éhségsztrájk negye, dik áldozatának. Patrick O’Hara-nak szülővárosában. Kétszáz túsz, 72 órás ultimátum támadó« Barcelonában Húsz géppisztolyos támadó Barcelona központjában, egy bankban túszul ejtett mintegy 209 személyt. A fegyveres támadók, akik a jelentések szerint a szélső- jobboldalhoz tartoznak. Te- jero alezredes és három bebörtönzött társa szabadon bocsátását követelik. A fegyveresek, akik 72 órás határidőt szabtak követeléseik teljesítésére, tűzharcba keveredtek a bankot körülkerítő rendőrökkel és a tűzharcban a bank egyik alkalmazottja megsebesült. A rendőrség alakulatai megkezdték az. előkészületeket a túszok erővel való kiszabadítására. ugyanakkor a túszszedők azzal fenyegetőznek, bogy a rendőrség támadása esetén leve. gőbe röpítik az épületet a benne tartózkodókkal együtt. A legfrissebb értesülések szerint mintegy húsz túszt — többségében nőket —szabadon bocsátottak. A fegyveresek közölték, hogy ultimátumuk lejárta-után óránként kivégeznek egy túszt, valamint követelték, hogy Madriban készítsenek elő egy repülőgépet, amely szabadon bocsátásuk után, Te- jerot és a februári puces másik három részvevőjét Argentínába szállítja. Egy másik repülőt Barcelonába kérnek saját menekülésükre. A spanyol belügyminiszter közölte. hogy személyesen kívánja irányítani a túszmentési akciót. MOSZKVA Lfőnyid Brezsnyev jelenlétében nagyszabású katonai díszszemlével, a grúz főváros dolgozóinak szinpompás felvonulásával folytatódott szombaton Tbilisziben a szovjet hatalom megteremtésének és a Grúz Kommunista Párt megalakulásának H0. évfordulója alkalmából az ünnepségek sorozata. JACKSON 800 fogoly fellázadt pénteken az Egyesült Államokban. a Michigan állambeli Jackson börtönében. A baseball-ütőkkel „felfepy- verzett” foglyok 11 órára hatalmukba kerítettek két épülettömböt. de' később erőszak bevetése nélkül visz- szatértek celláikba. Ugyancsak fellázadt pénteken Miehieanban egy javítóintézet 450 lakója. A foglyok összecsaptak az őreikkel. Többen megsebesültek. HELSINKI A Központi Bizottság írásos dokumentumai és Aarne Saarinen pártelnök beszédének vitájával, továbbá a külföldi pártküldöttségek vezetőinek felszólalásával folytatódott a Finn KP XIX. kongresszusa Helsinkiben. Szombaton szólalt fel Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja. a KB titkára, a magyar pártküldöttség vezetője. PÁRIZS: A francia polgári sajtó általában megnyugvással fogadta Pierre Mauroy kormányát. A kabinet a francia szocialista mozgalom \'ala- mennyi áramlatának és csoportjának képviseletet biztosít. s a baloldali radikáli. soknak. Michel Johertnek öt egyéb pártonkívüli személyiségnek juttatott tárcával szerény mértékben nyit is a balköaép felé. EMÁSZ V. GYÖNGYÖSI KIRENDELTSÉGE ÉRTESÍTI T. FOGYASZTÓIT hogy Gyöngyösön TETŐÁTÉPÍTÉS MIATT az ÉMÁSZ-hálózat ki lesz kapcsolva 1981. május »J-án és 27-én reggel kb. 7,00—17,00 h-ig az alábbi helyek Ságvári utca mindkét oldala: Gárdonyi u. 1—5., Fő tér 15—19., Rózsa F. u. 1—7-ig.