Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-20 / 116. szám
Megújulás — alkotó légkörben A SZERVEZÉSI ÉS Vezetési Tudományos Társaság ez év elején Győrben megtartott konferenciáján 600 szakember vett részt, akik az innováció aktuális problémáival, az újdonság létrehozása kezdeményezésének és folyamata gyakorlati megszervezésének kérdéseivel foglalkoztak. E témát tovább vitatta az SZVT rendezésében áprilisban Budapesten tartott ankét, melyen az alkotó légkör fontosságát és módját elemezték. Mindkét tanácskozás felszólalói egyetértettek abban, hogy az eredményes innováció és a .megfelelő alkotó légkör, egymást feltételező, egymással összefüggő tényezők. Ugyanígy alapvető az érdekeltség és a lehetőség kapcsolatának megteremtése, mert érdekeltség hiányában kényelmesebb a meglévő gyakorlatot folytam, mint újat kezdeményezni, lehetőség hiányában viszont az újító szándék, a kezdeményezés nem valósulhat meg. A megújulás a termelési eljárásokban, a termékszerkezetben, de nem különben a szemléletben egyaránt szükséges. Ez a folyamat magába foglalja a szervezési, vezetési, a műszaki és a gazdasági tervezési, ellenőrzési és koncepciókialakítási módszereket, és a megújulást az' emberi kapcsolatok alakításában. Feltétele további előrelépésünknek, hogy minden területen összehangoltan tudjunk előrejutni. A vállalatoknak, gazdálkodó egységeknek az újdonság létrehozásának kezdeményezését úgy kell megoldaniuk, hogy közben az ellátás színvonala nem csökkenhet. folyamatossága nem törhet meg. Az alkotó légkör funkciója, hogy felszabadítsa az alkotó energiákat, és megteremtse a feltételeket érvényesülésükhöz. Tegye lehetővé az erőforrások koncentrálását a központi feladatokra, és ugyanakkor biztosítsa a rugalmas, decentralizált gazdasági együttműködések, társulások megvalósulását. A. kollektíva egyesített ereje kedvez az alkotó munkának. Ott azonban, ahol a vállalati légkört az osztályok, csoportok, alkalmi együttesek leszűkített, egymástól is elzárt érdekeinek összessége pótolja, nem sók esély van eredményes alkotó munkára, a vállalati erők alkotó egyesítésére. összefogására. a megújulással járó kockázatok, többleterőfeszítések vállalására. Emellett figyelembe kell venni, hogy az alkotó légkör dinamikus, időben változó jelenség, melynek nemcsak létrehozása, de fenntartása is állandó erőfeszítést igényel a gazdasági és politikai vezetőktől. FENTIEKBŐL NYILVÁNVALÓ, hogy a megújulásnak nemcsak a technikára, a termékszerkezetre kell fokozottan kiterjednie, hanem — éppen ezek érdekében — az alkotó légkör általánossá tételére, az ember-ember kapcsolatok javítására. Többet és jobbat akkor tudunk adni a társadalomnak, ha biztosítjuk a munka alkotó jellegének feltételeit, az újdonság létrehozásához szükséges légkör kibontakozását. (S. J.) Bányavcntilláforok kooperációban Elkészült az első két, magyar—skót. kooperációban gyártott óriás bányaventillátor a Szellőző Művekben. A berendezéseket már átszállították a Tatabányai Szénbányák épülő nagyegyházi bányaüzemébe, ahol megkezdődött összeszerelésük. A skót Howden cég képviselője az átadáskor elégedetten nyilatkozott a magyar partnervállalat munkájáról. A berendezések mintegy három méter átmérőjű lapátjaikkal óránként maximálisan 900 ezer köbméter levegőt szállítanak. Újdonságuk, hogy teljesítményük menet közben is változtatható. Ezt a tulajdonságukat legjobban a bányászat fejlesztése során nyíló új bányaszakaszok szellőztetésénél használhatják ki. Bogy jól érezze magát a turista és g népgazdaság Erdő, erdészet, gazdálkodás Az erdő: szépség, hangulat, természet, romantika. Igen, ez az erdő a turista számára, a természet szerelmese és talán még a vadász számára is. Az erdő: üzem. Igen, olyan üzem az erdészet a fakitermelés és -feldolgozás szakemberei számára, amelynek futószalagján „elindul” a csemete, hogy a szalag végén, évek múltán „lejöjjön” a kitermelt fa, amelyet fel lehet aztán dolgozni tűzifának, bútornak, építési anyagnak, sőt vegyipari 4 termékeknek is. Az erdő fontos gazdasági ágazata hazánknak, amely ugyan az európai 30 százalékhoz képest területének csak 17 százalékát tudhatja „fásnak”, de amely ország az elmúlt években mégis igen jelentős fejlődésen ment keresztül az erdőtelepítésben, az erdővédelemben, a faipar területén. Hogv milyen fontos az erdőgazdálkodás — tűi a vadászaton, s túl a turisztikán, amelyek a maguk módján pihenést, felüdülést és adott esetben devizát is hoznak —, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy erdőgazdálkodásunk fejlődése ellenére is az iparifa-szükséglet 50 százalékát importból vagyunk még mindig kénytelenek biztosítani. S még egy meglepő szám a laikus ember számára: egy tonna tűzifa — közgazdaságilag fogalmazva — három tonna olajat vált ki. Mindezek után már ennyiből is érthető, miért foglalkozott egyáltalán a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megye erdőgazdálkodásával és a fafeldolgozással. Még érthetőbb azonban, hogy ha hozzátesszük, hogy a Bükk és a Mátra, valamint a Tisza körzetét több mint R0 ezer hektár kiterjedésű erdő borítja, s ezzel a kereken 83 ezer hektárral Heves megye élen jár az erdőtulajdonos megyék között: területének egynegyede fa. A szakemberek számításai szerint Heves megye élőfakészlete megkö- zeliti a 12 millió köbmétert. s ez a mennyiség évente 350 ezer köbméterrel növekszik. A Bükki Nemzeti Park, a Mátrai Tájvédelmi Körzet szépségével, hangulatával méltán vonzza a turisták tíz- és százezreit, de a szépség mellett — szó szerint is mellett, ■ sőt közte — tovább kell fejleszteni az elmúlt évek dinamikus tempóját az erdőgazdálkodásban, a fatermelésben. Az elmúlt esztendőben például Heves megyében 340 ezer köbméter fát termeltek ki, ennyi került ilyen vagy olyan formában feldolgozásra. A tervek azonban megkövetelik, hogy a gazdálkodás technológiája még jobb legyen, a gépesítés magasabb szintű és ami ezzel szinte egyenrangú fontosságú, hogy társulások segítségével a kis, szétszórt, néhány tíz vagy néhány száz hektáros termelőszövetkezeti erdők is „kivegyék részüket” a megye tervszerű erdőgazdálkodásából. — a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság magas fokú szakmai irányításával. Az országot, ezen belül a megyét járó ember örömmel veszi észre, hogy milyen jelentős területeken történ' fásítás az elmúlt években. — például Egertől délre Demjén környékén 180 hektáron, Bükkszék, Szajla, Ter- pes térségében a táj arculatát is megváltoztatva több száz hektáron ültettek itt fenyvest, s ezzel nemcsak Jelentős exportot bonyolít Finnországgal és Oki /országgal az erdőgazdaságok gyöngyösi parkettaüzeme szebbé varázsolták a tájat de a meredek' lejtőket rneg- védték az eróziótól is. Nos. az árnyas fasorokat valóban mindenki látja, azt azonban kevesen veszik észre, hogy üzemek egész sora létesült Heves megyében is, illetőleg az üzemek berendezéseit újították fel a korszerű fafeldolgozásra. Az átlagember számára ezek üzemek, amelyeknek nincs közük a természethez, az erdőhöz. Valójában az erdő „végtermékei” készülnek többek között a gyöngyösi parkettagyárban, a felnémeti fűrészüzemben, az egri bútorgyárakban. Az erdőgazdálkodás, illetőleg a fafeldolgozás célja az úgynevezett minden oldalú hasznosítás, hétköznapi nyelven szólva: az utolsó szilánkot is felhasználjuk. Nos, ez jobbára még illúzió, bár történtek e téren is jelentős előrelépések. A távlatban Észak-Magyarorszá- gon, valószínűleg Heves megyében olyan üzem létesítése is elképzelhető, amely az igen silány, de nagy tömegű — 170—180 ezer köbméternyi — fafajták vegyipari feldolgozását teszik lehetővé. Keresni, kutatni kell a módját annak is, hogy a százezres nagyságrendű hulladékköbméterek se maradjanak kinn az erdőn. S mindenekelőtt összefogásra, a tervek fegyelmezett megvalósítására, a természet- védők és az erdőgazdálkodók ökológiájára van szükség, hogy egyaránt jól érezze majd magát az erdőt járó turista és a magyar népgazdaság. Gyurkó Géza NEB-DOSSZIÉ Amíg felépül a ház Előttünk magasodik az új ház. Ablakain beragyog a fény, a szél meglebbenti a habos függönyökét. Teljes a boldogság, amióta beköltöztek saját házukba. De amíg eljutottak eddig! A tulajdonos sorolja: Mi szerencsére kaptuk a telket ajándékba a szülőktől. Ezen a részen mostanában csak a telekár 300—Í50000 forint. Az építőanyag ára? Száritól, tunk vele, tudtuk mibe kerül. De arra nem, ami plusz- költségként jött. Szerződést kötöttünk az egri TÜZÉP- p'el, de jó ha az anyag húsz százalékát megkaptam itt, helyben. Bizonyára véletlen, de engem egyetlen egyszer sem értesítettek, hogy meg. érkezett valami. Ha éppen arra jártam, megvehettem. Így az építőanyagokat Csők. vaománytól Özdig, Gyón. gyöstől Erdőtelekig szereztem be. BH.betonelemért például egy N y ék] ádházától 10 kilométerre levő kis faluba utaztam el. Ott egy maszek készíti. És én még abban is szerencsés voltam,, hogy a vállalatom 3000 kilo. méterre kedvezményes fuvart adott. Ehhez jöttek még az „anyagbeszerző körutak’-’, saját kocsival. Különböző elmen kivett negyvennapi szabadságom ment rá er. re... Valóban ilyen nehéz családi házat építeni? Ezt vizsgálta az Egri Járási. Városi Népi Ellenőrzési Bizottság is. A vizsgálatok nagyjából igazolták: valóban nem könnyű háztulajdonossá válni. Az építkezés alapja a telek és az engedély. Megkérdezve több építkezőt, a népi ellenőrök arra a következtetésre jutottak, ha minden rendben van, 5—20 nap alatt meg lehet kapni az építkezési engedélyt. Hosszabb időt ennek kiadása akkor vesz igénybe, ha hiányzik valamilyen irat. ha vita van a telekmegosztáson, haszonélvezeti jogon. A telek biztosítása a vizsgált községekben — Makiár. Andornaktá lva. Ostoros. Kerecs°nd. Fe1- sötárkány, Recsk. Pétervá- sára — meglehetősen változó. Amíg például Makiáron. Felsőtái'kánvban nem gond. addig Recsken már az. És ez tükröződik a telekárakban is. Recsken például az elmúlt öt év alatt megnégyszereződött az ár: általában azonban 10—60 ezer forint körül változik. Más a helyzet Egerben, ahol nagyon magasak a telekárak, s ahol a helykihasználás is elsősorban több szintes társasházak építkezésére ösztönöz. A következő ötéves tervben a városban az Almagyardomb beépítésére kerülhet sor. Ennek a területnek rendezésére készülnek a tervek. A közművesr tés mindenesetre mindenütt drágítja a telkeket. Ha megvan a telek, s az engedély, elvben hozzá is lehet látni az építkezéshez, gondolhatná az ember. De nem ilyen egyszerű! Következik az építőanyag beszerzése. Az elmúlt öt év során felváltva mindig hiánycikknek számított valami, De mint a népi ellenőrök tapasztalták, az ..áru- terítés” sem éppen ideális. Mintha az egyes területek igényei, és az ott kapható árumennyiség eltérnének egymástól. Éppen ezért ner hoz megoldást az úgvneve zett előszerződés sem. Mi vei egyszerre és egy helyei nem szerezhető be minder az építtető kénytelen több helyen vásárolni, s megesik, hogy a szerződött is a TÜZÉP-nél az anyagoknak csak mintegy húsz százalékát szerzi ott be. Nem ritka, hogy az építtetők Mezőkövesdtől Özdig jár. ják a telepeket egyes elemekért. Má,shol kapható a kő, a homok, és megint másutt a sóder. A több hely. röl történő anyagbeszerzés aránytalanul megdrágítja a szállítást is. A fuvar biztosítása újabb kálvária. Akinek az üzem, vagy a tsz kedvezményes áron ad fuvart, viszonylag előnyösebb helyzetben ' van, de elmondhatatlan a hátránya annak, aki csak a Volánra hagyat' kozhat. Igaz, télen például a reaski Volán kedvezményt is adott a szállításhoz, de mindent nem lehet a szabad ég alatt tárolni. Az időpontokkal is baj volt, nem egy esetben napokig kellett otthon várni a jelzett fuvarra, mert a Volán nem győzte a megrendelések teljesítését. Jelezték a népi ellenőrök. hogy az új rendelet. melyben a visszfuvar hiánya miatt büntető szankció alkalmazandó, újabb nem hézséget jelent, hiszen ki tud például a sóderszállítás után a faluból visszafuvart biztosítani?! De hát tételezzük fel, hogy végül' is megvan minden. Mi a helyzet a kapaci- Iássál? Ahány helyen vizsgálódták a népi ellenőrök, annyiféle gonddal találkoztak. Felsőtárkányban, ahol 15 kisiparos kőműves van, ez nem gond. De annál nagyobb Recsken, ahol a szolgáltató vállalat megszüntette építőrészlegét, a ktsz Egercsehi- hez tartozik most már. Megszüntették a telepet (Mátraballán építenek most újat helyette?!) kisiparos viszont alig akad. Gond a kivitelező megtalálása más községekben is. Állami vállalatok nem építenek, tsz-építőbrigád nem sok helyen akad, kevés a kisiparos is, s hiányzik a ktsz-ek munkavállalása. A kisiparosok egy részére jellemző, hogy túl sokat vállalnak, így csúsznak a beígért határidők. Nyugodtan mondhatjuk, az épittető sokszor kiszolgáltatott helyzetben van. Az elhúzódó építkezésen az anyagok árának drágulása az, építtetőt sújtja. Meggondolandó lenne több kisipari engedély kiadása. Elhangzott ugyan a vizsgálatot értékelő tanácskozáson, hogy például a HÁÉV-nél pályázatot hirdettek annak kidolgozására, hogyan lehetne al. kalmazni a jelenlegi technológiai módszereket kislakások építkezésénél, de amíg ez meglesz, ahhoz idő kell. Ügy véljük, nem árt megjegyezni, hogy egyik-másik megyében már megoldottak hasonló dolgot, házgyári elemek is készülnek családi házakhoz, okvetlenül fel kell tehát nekünk is találni valamit? Nem lenne olcsóbb és ésszerűbb átvenni a gyakorlatban már bevezetett megoldásokat? Visszatérve eredeti példánkhoz, bizony nem köny- nyű felépíteni egy családi házat. Ezernyi gond, baj, utánajárás van vele. Hogy csak egyet mondjunk, a példánkban szereplő építtetőnek hét helyről kellett hozzájárulást kérnie a szennyvíz bekötéséhez. Jogos a dolog, mert telefonkábelek, víz. és gázvezetékek épségének megőrzéséről, s az egészségügygyei kapcsolatos dolgokról van szó. De! Lehetne egyszerűbben is Éppen a NEB-tanácskozáson hangzott el egy megszívle- lelendő példa. Kecskeméten egy szövetkezet vállalta magára a magánépítkezések előkészítését, a telekrendezéstől kulcsátadásig. Vajon Heves megyében nem lehetne hasonló vállalkozó? Tisztelet azoknak, akik nem várnak : az állam ilyen, vagy olyan formájú segítségére, maguk látnak hozzá a családi fészek megteremtéséhez. De ez a NEB-vizs- gálat, a tiszteleten kívül arra is ösztönöz, hogy nem ártana több és átgondoltabb segítség sem. A NEB-vizs- gálatból ugyanis kiderült az is. hogy a magánépítkezésre vállalkozók száma évről év_ re, szerényebb mértékben, de állandóan csökken. Deák Rózsi 1981. május 20., szerda Enyhéi adó, szépen gondozott erdőinkbe messze földről érkeznek kirándulók
