Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
Egy parasztház titkai A hires, a méreteivel romjaiban is lenyűgöző vár mellett mint riadt gyermek húzódik meg a kisnánai szlo- vák parasztház. Az Aba nemzetségből származó Kompoltiak ősi fészkéhez legendák sora fűződik, de fordulatosak a hiteles történeti események is. Mesz- sze földről híres lakomákra sereglettek ide a meghívott vendégek, akik — többek között — megcsodálhatták a Messzilátó-hegy erdők harsány zöldjében pompázó panorámáját, elismeréssel adózhattak a házigazdák kényelemszeretetének, esztétikai érzékének. Aztán jött a török hódítás, a fékevesztett önkényeskedés időszaka. Móré László, Fer- dinánd király hírhedt híve innen indult gyilkolni, rabolni. Lenn a faluban élők — egy véletlenül fennmaradt ■dalék szerint 1550-ben 17 nős férfi fizetett adót innen — már akkor is megborzongtak, ha a falakra pillantottak. A martalócot azonban nemcsak üldözte, hanem el is érte végzete, hiszen a török hadak, megelégelve a kiskirályoskodást, messze űzték a rablólovagot. Csoda-e, ha ezek után gyarapodott a lakosság, ha szívesen telepedtek meg itt a távolabbi területekről érkezettek is, akik szintén remélték az alkotómunkához nélkülözhetetlen nyugalmat Pillanatfelvétel a tiszta szobából búzára és árpára cserélték. A jó hírű bognárok szekereket és faeszközöket vittek piacra, s így szerezték meg az élelmet. A marhakereskedők pedig a Békés megyei Endrődön legeltették csordáikat. Teltek az évtizedek,, az évszázadok, s a vár, az egykori „sasfészek” mindinkább pusztult hivalkodó falait az enyészet zsugorította. A história a körülötte növekedő kis házakban formálódott, akkor is, ha a króni" kások erről nem szőttek színes sztorikat... A bizakodók csalódtak, mert újból a fegyverek diktálták a zűrzavart. Olyany- nyira, hogy majdnem százötven esztendeig maradt la" katlan ez a vidék. 1696-ban Lipót császár Enczinger Jánosnak adományozott tíz Eger környékén fekvő falut, többek között Nánavárt is. Ennek Eispérg nevű jószágfelügyelője 1716-ban Árva megyéből szlovákokat hívott ide, akik szívesen búcsút mondtak a Felvidéknek, mert itt adómentességet és egyéb kedvezményeket biztosítottak számukra. Elégedettségüknek híre mehetett, ugyanis 1721-ben a gömöri Feled, Nagyröcze, Sumjacz és a nógrádi Litke községekből újabb telepesek próbáltak itt szerencsét. Megváltak a távoli otthontól, de szokásaikat, hagyományaikat konokul őrizték. Szorgos, kitartó emberek lehettek, olyanok, akik. nem riadtak meg sem a kisebb, sem a nagyobb nehézségektől. Kevés volt a megművelhető föld? Ez sem keserítette el őket. A bajokon úgy lettek úrrá, hogy Hevesen, Alatkán béreltek gabonatermő szántókat, Szajlán, valamint Verpeléten réteket. Az erdőkben kitermelt tűzi- és épületfát szekéren szállították a messzi Alföldre, s ott 1981. május 17., vasárnap Ez az épület hasonlít a többiekhez, a valaha voltakhoz, mert ma már itt is villának beillő otthonokat emelnek, nem egy-, hanem kétszinteseket, méghozzá úgy, hogy nem hiányozhat sem a pince, sem a garázs. Ezt a hajlékot viszont megmentették a szakemberek — a helyreállítást 1970- ben fejezték be az Országos Műemléki Felügyelőség mun. (Fotó: Perl Márton) katársaí —, a berendezést — ennek zöme az 1880 és 1900 közti időszakból való — pedig a szakmájukat hivatásnak tekintő néprajzosok válogatták össze, felvillantva a lényegest, s mellőzve a kevésbé fontosat. Azóta látogatók tízezrei győződtek meg arról, hogy a vállalkozás remekbe sikerült, hiszen a korhű hangulat mindjárt elbűvöli az ide belépőt. Olyannyira, hogy a jelen jelzéseit már nem veszi, a múlt híradása viszont egyre érzékletesebbé válik számára.,. A konyha két részre osztott egy közfallal. Itt a tüzelőpadka, ezen főztek. A falakon a mindennap használt háztartási eszközök, a kanalak, a szűrők, a tálak, a só- és a fűszertartók sorakoznak. Ezeket sem vásárolták, ezekre sém költöttek pénzt, voltak olyan ügyesek, hogy valamennyit maguk fabrikálták. A díszes tányérok arról tanúskodnak, hogy nemcsak gyakorlatiassá gban jeleskedtek. hanem a Széphez is sok szállal kötődtek: a színek varázslatosak, a minták egyéni ízűek. Kukkantsunk be most a legzsúfoltabb helyiségbe, a hátsó házba! Engedjük szabadra fantáziánkat, s máris élettel telik minden. Látjuk ■ a család tagjait, akik itt töltötték nappalaik és éjszakáik jó részét. A kuckóban gyerekek kuporogtak, a padkán az idősebbek és a lányok szorongtak, fonással töltve a hosszú téli estéket. Ilyenkor önkéntelenül is dalra fakadtak, a zene nyelvén tolmácsolva szláv fajuk örömeit, gondjait. A zsúfoltságot, megszokták, egyikőjükét sem zavarta az, hogy ide kellett betuszkolni nemcsak az asztalt, a lócát, hanem két-há- rom hálóágyat is. Télen beállították a szövőszéket, az eszvátát. s ilyenkor a tárgyak egy részét ki kellett vinni, hogy a benn levők legalább megmozdulhassanak. Milyen előrelátóak voltak ezek a szlovák nők! Többek között úgy spóroltak, hogy maguk állították, elő a család számára a nélkülözhetetlen ruhákat, az abroszokat, a törölközőket, a lepedőket. Nem sajnálva az időt, az éjszakába nyúló órákat, talán azért nem érezve a fáradtságot, mert az egyik nóta nyomán fakadt a másik, a búsongót, a szomorú hangvételűt váltva a vidám. Meglepetések sorával vár bennünket az első ház, a tiszta szoba is. Ezt nem használták, ezt kímélték, ide raktározták, állították ki — talán ez a kifejezés a helyesebb — a legdíszesebb holmijaikat. Ott díszeleg a magasra vetett ágy, a gonddal hímzett huzatú párnákkal és a dunnával. Emitt a rozsdás láda, ahová a menyasszony kelengyéjét, az abroszokat és az ünneplő ruhákat rakták. Mindegyik darab arról vall, hogy egykori tulajdonosaik ízlése pallérozott volt. A népművészet iránti fogékonyságot őseiktől örökölték. Nemcsak féltve vigyázták ezt a kincset, hanem tovább is fejlesztették egy-egy sajátos motívummal gazdagítva azt. Illatszerre se költöttek, minek tették volna, hiszen a mestergerendára felakasztott rozmaringcsokor, az ott elhelyezett birsalma felfrissítette a levegőt, a tisztaság érzetét sugallta. 5 _________________ A kinti napsütésben most is hivalkodóan kémlelik az eget a középkori lovagvár helyreállított romjai. Ez a kjs épület, tenyérnyi ablakszemeivel ott szerénykedik szomszédságukban. Indokolatlanul, hiszen itt minden arrót, tanúskodik, hogy e parányi otthonban szorongó, az egymást váltó nemzedékek helytállása, munkaszeretete formálta a jövőt. Ennél aligha létezhet nagyobb érdem... Pécsi István Múzeumi világnap Senki sem vitatja, hogy életünkben milyen fontos szerepet töltenek be a múzeumok, illetve az ott restaurált, újjávarázsolt, óvott, védett műtárgyak, múltunk beszédes emlékei. Sok szó esik minderről a hétköznapokon is, de a múzeumi világnap különösképp alkalmas arra, hogy felhívjuk a figyelmet elődeink értékes hagyatékára, annak megbecsülésére. A rómaiak nem véletlenül fogalmaztak úgy. hogy a történelem az élet tanítómestexe. Ebben az ősi szólásban mély bölcsesség rejlik, hiszen arra utal, hogy megalapozott jövőt csak az építhet, aki ezer szállal kötődik az őt megelőző nemzedékek ismeret-, tudásanyagához, gondolkodásmódjának kincseihez', művészi érzékének szemet és szívet gyönyörködtető produktumaihoz. Ezeket kutatják fel, ezeket mentik meg a múzeumokban tevékenykedő, kitűnően felkészült, hivatásérzettől vezérelt régészek, őslénykutatók, néprajzosok, ó-, közép-, új- és legújabb kori történészek. Ezeket tekinthetik meg a különböző kiállításokon az érdeklődök tíz- és százezrei, akik akarva-akaratlanul is, okulni óhajtanak a rég voltak örökségén. Nincs és nem is lehet fontosabb ezért annál, hogy ez a felbecsülhetetlen érték mind szélesebb rétegek számára váljék hozzáférhetővé, láthatóim, nevelő erejűvé. Ezért kell múzeu- imainkat nemcsak szűkebb pátriánkban, hanem szerte a hazában az eddiginél sokkal nyitottabbá formálni. Jó érzés arról szólni, hogy e téren már számos figyelemre méltó kezdeményezéssel rukkoltak ki a szakemberek. Az is megnyugtató, hogy ezek zöme bevált, elfogadott, kedvelt gyakorlattá vált, nemcsak Budapesten, hanem a megyeszékhelyeken is. Ebből a szempontból szerencsére nem kivétel a Heves megyei Múzeumi Szervezet, illetve a Dobó István Vármúzeum, sem. Itt is arra törekszenek — működik már a közművelődési csoport, méghozzá egyre eredményesebben —, hogy a lakosság mind szélesebb rétegét nyerjék meg: az óvodásoktól kezdve a nyugdíjasokig, a nyolcosztályos vég- zettségüektől az egyetemen diplomát szerzettekig. Azt is üdvözölhetjük, hogy végre közelítenek az iskolákhoz: kiaknázzák a fiatalokban élő romantikus kutatóhajlamot. Jó hir az. hogy május 18-án avatják a parádi oktatási intézményben azt a helytörténeti kiállítást, amelynek anyagát a tanulók gyűjtötték össze, de a képzett muzeológusok formálták vendégcsalogató tárlattá. Jó úton indultak el, s érdemes ezen továbbhaladni, mert nagy fontosságit munkájukhoz lelkes ifjú támogatók ezreit nyerhetik meg, s azok a bizonyos kapuk nyitottabbak lesznek, mint bármikor is voltak. (pécsi) vannak mo hibák, DE;:: Föllendült az ismeretterjesztő munka Hatvanban Lassan tíz esztendeje, hogy a hatvani TIT-szervezet függetlenített titkárral dolgozik. Ez tette lehetővé, hogy a városban folyó tudományos ismeretterjesztő munka kiterjedjen a környező községekre. Az első évek tevékenysége nehezen bontakozott ki, amiben szerepet játszott az a tény, hogy Boldog. Heréd. Nagykökényes műve. lődési házaiban, klubkönyv- táraibr gyakori volt a vezetőcser vagy éppen kevéssé agilis igazgatók álltak az intézmény élén. A kép ma egészen másként fest! A föl- íendült ismeretterjesztés illusztrálására hadd mondjuk el, hogy a három település az elmúlt évben például hetvennél több előadást, író— olvasó találkozót, filmvetítést, kiállítást fogadott, a látogatók átlaglétszáma pedig 25—30 körül volt. A mozgalom komoly eredményként könyvelheti el a herédi, majd a boldogi TIT-csoport létrejöttét is, ami a helyi értelmiség összefogását hozta. Infarktus és filmviták Milyen témák érdeklik leginkább a város környéki falvak közönségét? Mindenütt virágzanak a , háztáji gazdaságok, továbbá állattenyésztő szakcsoportok mű. ködnek. Ezért legtöbb hallgatót a hatvani tanács termelésellátás-felügyeleti osztályával közösen rendezett mezőgazdasági tájékoztatók, vetítettképes előadások vonzanak. A herédiek ifjúsági klubjában a filmviták kedveltek. A közelmúltban például az „Angi Vera”, majd a „Vasárnapi szülők” című alkotásokat vetítették le, és igen tartalmas, a filmek gondolatiságát boncolgató beszélgetés alakult ki a perge- tés után Monori Zoltán TIT-, titkár szakmai vezetésével. Az egészségügyi felvilágosító munka, amelyhez a városi Vöröskereszt is segítséget nyújt, szinte mindenütt sok embert mozgatott meg. Ennek kapcsán jól alkalmazkodott az ismeretterjesztő társulat a televízió téli filmsorozatához, amely korunk be. tegsége, a szívinfarktus témakörét ölelte fel. Ezt követően mindhárom községben szerveztek felvilágosító előadást a megelőzés lehetőségeiről, az egészséges életmódról egy jeles szívspecialista, dr. Macskásy - Olivia főorvos közreműködésével. Kiállítások falun Az író—olvasó találkozókat általában a helyi könyvtárakban rendezték meg a mozgalmi élet beindulása óta, méghozzá növekvő közönség- sikerrel. Igaz, ebben szerepet játszott a meghívott írók személye is! Mert a mindig szívesen humorizáló Moldova Györgyért hogyne jöttek válna össze százhúszan Boldogon. És legutóbb Heréden a fiatal Czakó Gábor szintén hamar kapcsolatot tudott teremteni jobbára ifjú olvasóival, akikkel nemcsak munkáiról, hanem nemzedéke problémáiról is szót váltott. Ami a kiállításokat illeti, a TIT hatvani szervezete nem csupán tudományos jellegű bemutatókat telepített ki egy-egy községbe. Vállalta Hatvanban lezajlott tárlatok menedzselését, amilyen Med- gyessy Ferenc kisplasztikáinak, vagy Janzer Frigyés bronzainak szemléje volt. Ez utóbbinak a boldogíak nyújtottak otthont, js ugyanoda került a budapesti TlT-stú- dió két fényképes anyaga, amely a Föld kialakulását, illetve korunk ásványi nyersanyagainak gazdagságát tárta a látogatók elé. KISZ-segitséggel Persze mindezek ismerété, ben sem mondhatjuk, hogy területi munkájával elégedett a hatvani TIT-szervezet. Különösen Boldog tekintetében van sok behoznivaló, mert az 1970-es évek végét jellemző igazgatóválság itt érezteti még a hatását. Nehezen sikerül visszaszoktatni az embereket a klubestekre, mérsékelt az igény a kihelyezett, magas színvonalú ismeretterjesztő rendezvények iránt. A vezetőség arra gondolt, hogy az ifjúkommunistákon keresztül próbál jobban eljutni a fiatalsághoz, például politikai vitakörök együttes szervezése révén. Ezt kitűnően segítené az a kapcsolat, amit a hatvani TIT a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió KlSZ-szer- vezeteivel teremtett. A két intézmény külpolitikusaj — Pogonyi Lajos, Aczél Endre', Jancsó Kornél, Szentirmai László — szívesen veszik a hívást, örömmel látogatnának el a falusi fiatalság körébe. Néhány centenáris eseménytől szintén eredményt remél Monori Zoltán titkár. A száz éve született Bartók Béla és Medgyessy Ferend művészetét, munkásságát bemutató előadást, kiállítást visznek ki az év folyamán Boldogra, Herédre, Nagykökényesre. Bízzunk benne, hogy csalódás nélkül... I Moldvay Győző AZ ABC UTOLSÓ BETŰINÉL Befejezés előtt a Petőfi-szótár 3. kötete Már az ábécé utolsó betűinél tartanak a Petőfi-szó- tár befejező — harmadik — kötetének szerkesztésében a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Több mint húsz éve kezdődött gyűjtőmunka fejeződik bé ezzel a kötettel 1982-ben. A Petőfi Sándor életművének szókészletét tartalmazó szótár teljes egészében a költő műveinek az Akadé-. mia Kiadónál 1951—1964 között hét kötetben megjelent kritikai kiadásban közölt művein alapul, s a szókincs szerkezetének, a szavak gyakoriságának vizsgálatával segít behatóbban megismerni az életművet. A 26 évesen elhunyt költő több mint 1200 verset, Illetve önálló írást — elbeszélést, drámai művet, irodalmi-értékű levelet — hagyott az utókorra. Az intézet, munkatársai megállapították, hogy a teljes Petőfi-szókincs mintegy 22 ezerre tehető, Ebből összes — eddig ismert — művében a ragozható szóalakok négy-ötszázezer formában fordulnak elő. Aprólékos munkával a kutatói is igazolták a versolvasók tapasztalatait: a mai köznyelv hasonló a költő nyelvezetéhez, mondatszerkesztéséhez. Gyűjtőrendszerező munkájukkal, egy-egy szó jelentésének részletes vizsgálatával ugyanakkor közelebb vittek a múlt század nyelvi szerkezetének megismeréséhez, s e kutatások eredményei az iskolai oktatásban is jól felhasználhatók. t A Nyelvtudományi Intő-' zet jövőre József Attila-saűá tár szerkesztését kezdi raeg (MTV
