Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
JÖVEDELMEZŐ EXPORTCIKK DhratnSvény mmrméf m fffopr@f©rgé Az V. ötéves terv egyik sikernövénye! így tartják számon a napraforgót Magyarországon, miután a világpiacon való kedvező értékesítés, valamint a hazai táplálkozási szokások változásával jelentősége egyre nő. A közös piaci országok keresik A hetvenes évek közepén a szója után a második heben ía'áljuk az óla’ oari növények sorában. jelenleg a világ >n termelt összes növényi ólainak csaknem 18—-20 százaléka naprdforgóolaj! Termelésében meghatározó a Szovjetunió, valamint az európai szocialista országok közül Románia, Bulgária, Jugoszlávia és a 70-es évek második felitől Magyarország js! Ezek az országok együttesen a világ napraforgóolaj-termelésének csaknem 80 százalékát adják. A terméshozamot illetően is Európa vezet, hektáronként 1,7 tonnával. A legnagyobb napraforgó-exportőr a Szovjetunió, Argentína, Románia, Bulgária és az utóbbi időben pedig Magyarország is felzárkózott ezek közé. Mindez annak köszönhető, hogy a közös piaci országok hosszú távon biztos felvevőpiacot kínálnak a napraforgóolajnak! Ennek érdekében különösen az V. ötéves tervben államunk jelentős árpolitikai intézkedésekkel segítette elő a termelés növelését. A jövedelmezőség fokozására tett lépések kedvezően erősítették a mezőgazdasági üzemek és a növényolajipari vállalatok közötti együttműködést. Nem beszélve arról, hogy hazánk évente 700 ezer tonna fehérjét importál, melynek csökkentéséhez a héj nélküli napraforgódara miöt értékes takarmány, jelentősen hozzájárul. A bácsalmási példa A termelés növelését az is indokolta, hogy a napraforgó jól beilleszthető a.szántóföldi növénytermelés technológiájába, miután a búza és a kukorica között foglal helyet. Agrotechnikailag a kenyérgabona jó elővetemé- nye, és a kalászosok géprendszerével biztoriságosan termelhető. Szervezési, agronómiái és közgazdasági szempontból pedig a gabonatermelés szerkezetébe jól beilleszthető, jövedelmező növény! Miután a búza után és a kukorica előtt betakarítható, így javul az arató-cséplő gépek, a szárító, a szántó és talajművelő gépek kihasználása is. 1971-ben vetésterülete még csak 91 700 hektár volt az országban, és hozama hektáronként nem haladta meg az egy tonnát. A VI. ötéves tervben, 1971—1975 között termőterülete már 114 ezer 307 hektárra növekedett, és terméseredménye pedig 1,2 tonna volt hektáronként. A termelés fellendítésében jelentős érdemeket szerzett az 1974-ben megalakult Bácsalmási Napraforgó-termelési Rendszer, amely elsőként dolgozott ki korszerű technológiát, és élen járt a nagy olajtartalmú hibridfajták elterjesztésében is. Ennek eredményeként először az ' országban hektáronként 1.6 tonna napraforgót takarítottak be, ami akkor rekordnak számított! Később a rendszerek országos térhódításával a termelés színvonala tovább javult. A fejlődés különösen az V. ötéves tervben volt jelentős, miután a tervezettnél jóval nagyobb arányban, 58 százalékkal nőtt az olajipari növények vetésterülete. A napraforgó terméshozama 1980- ban országosan elérte az 1,8 tonnát. Igv a nyers növényi olaj és zsír, valamint a növényolajipari takarmány- gyártás csaknem kétszeresére növekedett. Ez részben a gazdaságos exportkivitelt, illetve a fehérjeimport mérséklését tette lehetővé. 1980- ban 97 ezer tonna növényi olajat exportáltunk, főleg a tőkés országokba. Minőségi változás Heves megyében a IV. ötéves tervben 2700 hektáron termeltek napraforgót az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, ami a megye szántóterületének mindössze 1,6 százalékát foglalta el. Az átlagtermés 1,1 tonna volt hektáronként. Ha ezt összehasonlítjuk az V. ötéves terv eredményeivel, akkor minőségi változást tapasztalunk! 1976-ban ugyanis már 3288, 1977-ben 3650, 1978-ban 4200, 1979-ben 9500, 1980-ban pedig 12 600 hektáron termeltek a gazdaságok napraforgót. Arányosan növekedtek a hozamok is. 1976-ban például 1,2 1977ben 1,4, 1978-ban 1,6, 1979- ben megközelitőleg 1,9 és 1980-ban pedig 1,6 tonnát takarítottak be hektáronként. Ezek a kimagasló eredmények részben a nádudvari, a bajai, és a szolnoki gabonaipari növénytermelési rendszerek szakmai útmutatásainak köszönhetők. Nem beszélve a kedvező közgazdasági környezetről, az egyre növekvő felvásárlási Arakról, amelyek a napraforgó jövedelmező termelését ösztönözték. Míg 1974-ben a felvásárlási ár mázsánként 736 forint volt, addig 1980-ban és az idén 910 forint. Ebben az évben Heves megyében a gazdaságok a tavalyinál is nagyobb területen, 13 900 hektáron vetettek napraforgót, és 1,75' tonnás hozamot irányoztak elő. A legnagyobb termelők a tarnaméraiak 1400, a mezőszemereiek 726, Hűtőgépcsereakció AZ EGER ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ KATONA ISTVÁN TÉRI SKÁLA-DUETT ÁRUHÁZÁBAN, 1981. MÁJUS 18 —31-IG! ÜZEMKÉPES, RÉGI HŰTŐGÉPÉT ÚJRA CSERÉLJÜK. a A RÉGI HŰTŐGÉPEKÉRT I 500—3900 FT-IG TERJEDŐ ÖSSZEGET H SZÁMÍTUNK FÉL, TÍPUSTÓL FÜGGŐEN. m HŰTŐGÉPEK NAGY VÁLASZTÉKBAN m KAPHATOK AZ ÁRUHÁZ I. EMELETÉN. GYORSÍTOTT ÓTP-ÜGYINTÉZÉS HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS RÉGI HŰTŐGÉPEK LAKÁSON TÖRTÉNŐ CSERÉLÉSE M Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! ÁFÉSZ, Eger a kisköfeiek 560. a detkiek 550. a káliak 500. a füzesabonyi Petőfi 490. a porosz' lói és a sarudi szövetkezet 310 hektárral. Tavaly a legjobb eredményt Detken érték el, hektáranként 2,4 tonnát. Rajtuk kívül 2 tonnát, vagy azt meghaladó meiiy- nyiséget takarították be egységnyi területről a füzesabonyi, a besenyőtelki, a kará- csondi. a nagyrédei. a zagyvaszántói, a gyöngyöspatai, a hatvani és a feldebrői termelőszövetkezetben. Újabb fajtaváltás A termésátlagok növekedése jól párosult a kedvező felvásárlási árakkal. Az utóbbi időben ugyanis a hektáronkénti 1,5—1,7 tonnás napraforgótermés a költségeket és a felvásárlási árakat figyelembe véve eléri a jó hozamú búzák jövedelmezőségét. Az ennél nagyobb átlag pedig kifejezetten nyereséges! A IV. ötéves tervben a napraforgó-termelésben 100 forint k'ültségre 32,8 forint nyereség jutott. Az V. ötéves terv első felében ez 40 forintra emelkedett. A tervidőszak második felében a termelési költségek, főleg a műtrágyák, a növényvédő szerek és a vetőmagvak áremelkedése miatt csökkent a nyereség. A költségek növekedése azonban a napraforgó-termelés jövedelmezősége még így is ellensúlyozza. Miután a növényi olaj világpiaci ára tovább növekedett és tonnánként eléri a 700 dollárt, így a VI. ötéves tervben is fontos exportcikkünk marad a napraforgó! Erre az időszakra várható aj. üzemekben egy újabb fajtaváltás. A nagyobb olaj- tartalmú hibridek elterjesztése viszont a termelési technológia további tökéletesítését követelik meg, melyhez nagy segítséget nyújthatnak a termelési rendszerek. A cél az, hogy a gazdaságok a szigorúbb közgazdasági környezethez igazítsák a napraforgó-termelést is. Tehát azt vegyék figyelembe, hogy egy hektárról mennyit termelhetnek gazdaságosabban, jövedelmezőbben! A feldolgozáshoz jó alapot biztosít az V. ötéves terv végén elkészült, 3 és fél milliárd forintért épített martfűi növényolajgyár, amely 1981- ben már teljes üzemmel dolgozik, és Heves megye gazdaságaitól is várja a jó minőségű napraforgót. A VI. ötéves terv végére 1985-ig a jelenlegi 97 ezer tonna növényolaj-export várhatóan 200 ezer tonnára növekszik majd, a növényolaj-ipari daratermelés pedig a tavalyi 200 ezerről 300 ezer tonnára. ' Ezzel tovább csökken az állatállomány ellátásához elengedhetetlen fehérjetakarmányok importja, ugyanakkor nő az exportbevételünk a tőkés piacon. Mentusz Károly Gépközpont Tarnaleleszen A KÖZSÉGEK JAVÁRA Több a szolgáltató kisiparos — több a fiatal A lakossági szolgáltatások iránti igények növekedésének megfelelő szakmai ösz- szetételben emelkedett az elmúlt esztendőkben a kisiparosok létszáma. Jelenleg már a kisiparban tevékenykedők tábora meghaladja a 102 ezer főt. Ez az 1975-ös létszámnál 21 százalékkal magasabb; a legtöbben — 6200-an — a múlt évben váltottak íparjogosítvónyt. Az országos átlagnál is jóval nagyobb mértékben emelkedett a kisiparosok létszáma Fejér és Hajdú megyében, a legkevesebben pedig Nógrád és Komárom megyében, valamint Budapesten váltották ki az ipar- engedélyt, a múlt évi létszámnövekedés több mint 90 százaléka a megyei iparosok számát növelte, akiknek döntő többsége a falvakban dolgozik, ahol a szolgáltatási igények kielégítése legfőképpen a kisiparosokra há- * rul. Az utóbbi öt esztendőben a kisiparosok működésének területi megoszlása a községek javára változott, 10 százalékos emelkedést mutat, A kisipari tevékenységet érintő központi intézkedések tehát kedvező hatást gyakoroltak a szolgáltatási fehér foltok megszüntetésére. Ezt igazolja az is, hogy ma már a kisiparosoknak 78 százaléka a szolgáltatási igényeket kielégítő szakmákban dolgozik. Az utóbbi esztendőben az igényekhez igazodva a legerőteljesebben — 27 százáalékkal — az építőipari szakmákban tevékenykedők létszáma nőtt. A hagyományos szolgáltatásokban, például a női szabó, a fehérneműké- szítq, a szűcs szakmákban is gyarapodás tapasztalható, s már az is eredmény, hogy a korábbi esztendőkhöz képest nem csökkent például a bútorasztalosok, a cipészek, a kelmefestők száma. Az ipari szolgáltatások közül a legjelentősebb emelkedés a korábbi esztendők tendenciáját követően az autószerelők és a géplakatosok között volt. Kevesebb lett viszont a férfifodrász, a férfi- szábó, a kovács és az asztalos kisiparos. Jelentős változás tapasztalható a kisiparosok átlagéletkorénak alakulásában is. Az 5—6 évvel ezelőtt még komolyan fenyegető elöregedés folj'amata összességében megállt: ma a kisiparosok átlag- életkora 50 év alatt van, s kedvező, hogy ezen belül egyharmaduk 35 éven aluli. A fiatalok közül is egyre többen' vállalkoznak nemcsak arra, hogy főfoglalkozású kisiparosokká váljanak, hanem arra is, hogy munkahelyük megtartása mellett szakmájukat legálisan kisiparosként is gyakorolják. Ugyanakkor az idős mesterek közül is nyugdíjazásuk miatt 18 százalékkal kevesebben adták vissza iparjogosítványukat, 1980-ban, mint az előző esztendőben. (MTI) Az esetleges év végi torlódások megelőzésére az ÁFOR elővásárlási akcióval ösztönzi a fogyasztókat, hogy idejében, lehetőleg még a nyáron szerezzék be folyéSzép az örsi határ. S bár az időjárás nem fogadta kegyeibe a földek munkásait, a termelőszövetkezetben elvégezték mindazt a munkát, amit erre az időszakra terveztek. Mint Báli József, a közös gazdaság elnöke egy rövid határszemlén elmondta, 650 hektáron befejezték a kukorica vetését,, továbbá 50 hektár silókukoricáét. A dinnvét. a rryárvég finom gyümölcsét 120 hektáron termesztik ebben az évben, és bár a hűvös időjárás késleltette a palánták kiültetését, a munkának több mint felét már elvégezték. Jó ütemben halad a paprika palántázása is az erre száht 40 hektáros területen. Tavaszébredés óta nem volt vasárnap, hogy valamennyien ne lettünk volna a fedélzeten — fogalmazta meg kifejezően és képletesen az elnök, hogy milyen sok és egységes erőfeszítés eredménye, hogy Tarnaörsön május közepére ilyen szépen megmunkált a határ. Közben folyik a lucernakaszálás, ebben azonban kevés az öröm, a . téli fagyok ugyanis sok kárt okoztak benne. Vigasztaló viszont az örsiek számára, hogy a vöröshere sokat ígér. Kérdőjeles azonban — és nem is kevéssé — a 45 hektár szőlő. Az ok ugyanaz, mint a lucernánál: belekapott a fagy... Tarnaörsön ennek ellenére sem adják fel a reményt. Bíznak egy jó — mielőbbi — májusi esőben, és a tavaszi gondok letétele után már a nyárra várnak. Az eljövendő munkák biztonságos elvégzésére készítik fel a gépjeiket, „csupán” az a problémájuk, hogy most is sok az alkatrészhiány, gondjaikat még leginkább az egri Agrober enyhíti. De még sokkal többet enyhíthetnének az égiek — mondta a szemle vé^én Báli József —, ha meglocsolnák itt . ezt a kis néhány- ezer hektárt, nem is nagyon sokkal, csak mondjuk — úgy 70 milliméteres esővel... (kt) MOST VEGYE! ÄFOR eBouössäs'iösi cbIcgíö kony tüzelőanyag-készleteik egy részét. Az ősz és a tél ugyanis a vállalat legforgalmasabb idénye, mert ilyenkor nemcsak a mezőgazdaság igényel a szokásosnál több gázolajat és tüzelőolajat, hanem a több mint 2 millió olajkályha-tu- lajdonosa is. Az idei akciót megkezdték, s igv június végéig az ÁFOR-telepeken és töltőállomásokon téli minőségű, tehát alacsonyabb dermedéspontú háztartási tüzelőolajat árusítanák. Ebben az időben a vállalat tankautóparkja is elsősorban a téli készletezéshez rendelt fuvarokat részesíti előnyben. Az igények előzetes felmérése alapján a vállalat ebben az akcióban 250 ezer ixjna háztartási tüzelőolaj eladására készült fel. Az akció idején folyamatosan gondoskodnak az áru utánpótlásáról és a gyors szállításról. Az országban csaknem 300 töltőállomáson és egyéb elárusítóhelyen készültek fel a háztartási tüzelőolaj-akció lebonyolítására. (MTI) rNmüsStifä 1981. május 17h vasárnap Egy helyre költözik Tarnalcleszen az Egyetértés Termelőszövetkezet gépjavító műhelye és a Szilasmenti Tsz-szel közös antennaerősítő-üzem. A sportpálya melletti, mintegy kétmilliós beruházást a szövetkezet építőbrigádja végzi. A képünkön látható, négy javítóaknáa gépműhely mellett szociális épület is létesül és az antennaüzem falai is állnak már, (Fotó: Kőhidi Imre.) Szép — és esőre vár az örsi határ
