Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

Ismét nemzetközi személyzet dolgozik a Szálját 6 űrállomáson i Né! 3 kérdése 1, Hogyan alakul a kelet— «'ugat! viszony a NATO üléssorozata után? A NATO alkalmazottai a cafetenában a beszélgeté­sük közben „tavaszi szend­vicsnek” mondták az idén áprilisban, .májusban meg­rendezett. üléssorozatot, mert mint ahogyan a szendvics­ben két szelet, kenyer a húst, úgy fogta össze a hadügy­miniszterek két ülése a kül­ügyminiszterekét. Áprilisban mar találkoztak egyszer a hadügyminiszterek, aztán május eleien Rómában a 15 külügyminiszter tanácsko­zása következett, mia az el­múlt. héten Brüsszelben is­mét a hadügyminiszterek „katonai tervező csoport” néven jöttek össze újra. Nos, a hasonlat azért is helytálló, mert a NATO „kenyere” a fegyverkezés. Erről vitáztak kétezer is a hadügyminiszterek, mig a diplomácia felelősei római ülésükön főleg az amerikai- szovjet tárgyalások újra- megindulásának dolgát, hány­ták-vetették meg, De amíg az „Örök városban” Haig azzal próbálta leszerelni nyugat-európai szövetsége­seinek a rakétafegyverke­zéssel szembeni ellenállását, hogy kilátásba helyezte, már szeptemberben , találkozni fog Grormkó. szovjet kül­ügyminiszterrel, addig Brüsszelben megint csak a fegyverkezési erőfeszítések fokozása került előtérbe. Mi több, az amerikai kül­döttség úgy akarta befeje­zett ténnyé változtatni az 1083-03 rakéta telepítést, hogy már most el akarta fogad­tatni a rakéták elhelyezésé­hez szükséges építkezések költségeit. Emellett, pedig ismét a fegyverkezés évi „tiszta 3 százalékos” emelé­sére akarta Weinberger rá­bírni a szövetségeseit. De például a dán hadügymi­niszter hazatérve már nyom­ban cáfolta, hogy ő bele­ment volna kormánya ne­vében az emelésbe ... Az USA fokozza a maga részéről a fegyverkezési hajszát, A szenátus a héten fogadta el a rekordösszegű hadseregfejlesztési és fegy­verkezési programot, a 136 és fél milliárd dolláros terv minden eddiginél nagyobb. Látnivaló, hogy az USA új kormányzata folytatni kívánja az „erő politikáját”. Ilyen körülmények közt nem csoda, hogy a madridi „barométer” is baljós jele­ket mutat: a spanyol fővá­rosban az európai biztonsági és együttműködési találkozó legutóbbi ülésein egyes nyu- ’gati, küldöttek a hangulat megrontására törekedtek. A magyar nagykövet, Petrán János felhívta a küldöttsé­geket a tárgyszerű légkör és a megegyezéshez ' szükséges nyugalom megőrzésére. Becsben, a haderőcsök- kentési tárgyalásokon a NA- TO-országok szintén a meg­egyezés elől kitérő maga­tartást tanúsítanak. A héten volt ennek a hosszú-hosszú tárgyalássorozatnak már a 270, ülése... 2. Mik a közel—keleti fe­szültség megnövekedé­sének új jelei? Robbanásig feszült a hely­zet a Közel-Keleten, Liba­nonban. Az előbb a polgár- háború, most pedig az iz­raeli támadások folytán so­kat szenvedett kis ország­ban. amely valaha „a Kö­zel-Kelet Svájcának” szá­mított, most tulajdonképpen izraeli—szíriai megütközés folyik. Az izraeliek sokáig háborítatlanul uralhatták a libanoni légteret, legújab­ban azonban a szíriai erők, amelyek az arabközi haderő zászlaja alatt tartózkodnak libanoni területen, korszerű légvédelmi rakétákat helyez­tek el. Ezek a rakéták most pilóta nélküli izraeli felde­rítő repülőgépeket semmisí­tettek meg. A veszteség hí­rére felháborodva nyilatko­zott Begin, izraeli miniszter- elnök, aki már korábban sem riadt vissza a háborús fenyegetésektől. Simon Pe- resz, az ellenzéki munkapárt lasztásokon maga szeretné megszerezni a • kormányfői posztot, Begint nyíltan há­borús uszítással vádolta. Az USA láthatóan nem yenné, szívesen egy közel- keleti konfliktus kirobbaná­sát. mert az a Camp Davíd-i ■megállapodást is veszélyez­tetné. Philip Habib ameri­kai diplomata közvetítő megbízatással egész héten „ingázott” Bejrut. Damasz­kusz és Jeruzsálem között. Egyelőre eredménytelenül. Egyes hírek szerint a nagy­hatalmak földközi-tengeri flottájának egységei a liba­noni partok fejé tartanak. 3. Hogyan megy végbe az őrségváltás az Elysée­palotában? A franciaországi elnökvá­lasztás eredménye jobbára meglepetésként érte a vilá­got, de még a francia köz­véleményt is. A hivatalos végeredmény szerint a szo­cialista párti Mitterrand a szavazatok 51 és háromne­gyed százalékát, kapta, az eddigi elnök, Giscard d'Es- taing csupán 48 és egyne­gyed százalékát. Az alkot­mányjogi tanács a héten már hivatalosan ki is hirdette az eredményt. Mitterrand má­jus 21-én bevonulhat az el­nöki palotába, az Elysée-be. Egyik első dolga — az új miniszterelnök, kinevezése és az új kormány megalakítá­sa után — az lesz. hogy fel­oszlatja a mai, jobboldali többségű parlamentet, hi­szen ezzel a nemzetgyűlés­sel nem kormányozhat. A 491 tagú nemzetgyűlésben még 299 giscardista és gaulle- ista honatya ül, velük szemben a szoci álista és kommunista képviselők (utóbbiak száma B8) kisebb­ségben vannak.. Ű,i törvény­hozási választásokat kell ki­írni, ezekre júniusban kerül sor. Kétfordulós rendszer szerint, többségi elv szerint bonyolítják le: az első for­dulóban abszolút többség, a másodikban a szavazatok viszonylagos többsége kell a mandátum elnyeréséhez. így aztán nagyban attól függ *a választásod kimenetele, hogy a jobboldali, illetve a bal­oldali pártok- milyen válasz­tási megegyezéseket kötnek: ki, hol lépteti vissza jelölt­jét a másik javára? Giscard d'Estaing veresé­gét a jobboldali pártok a nemzetgyűlési választásokon szeretnék ellensúlyozni. Chi­rac, a gaulle-isták vezére mar egységre kíván lépni Lecanuet-val, a giscardista UDF vezetőjével, a volt el­nök viszont valószínűleg ki­marad ebből az egyezségből. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága had ssúlyozta, hogy kész az együttműködésre a szocia­listákkal. kész bármikor tár­gyalásokat kezdeni a szo­cialista párttal, hogy meg­találják az eszközöket „az együttes kormányzásra”. Szo­cialista részről még nem jött hivatalos válasz, de . a párt első titkára egy nyilat­kozatában politikai feltéte­leket szabott. Pálfy József MOSZKVA: Sikeresen jutott el a Szal- jut 6. űrállomáshoz a szov­jet—román közös expedíció két résztvevőjének űrhajója, a Szojuz 40. Leonyid Popov és Dumitru Prunariu a szom­batra virradó éjjel szállt, át az űrállomásra, ahol most is­mét négytagú nemzetközi sze­mélyzet dolgozik. A Szojuz 40. a szükséges pályamódosítások után köze­lítette meg a korábban ná­la magasabb pályán haladó űrállomást. Az automatikus berendezések munkáját ma­guk az űrhajósok és a földi irányítóközpont szakemberei ellenőrizhetik, közbeavatko­zásra azonban nem volt szük­ség: minden a megszabott terv szerint ment végbe. Az összekapcsolás moszkvai idő szerint még pénteken es­te történt, röviddel lt óra előtt, de a feltétlenül szük­séges ellenőrző műveletek ez­után még több órát vettek igénybe, így már szombat volt, amikor az állandó sze­mélyzet tagjai, Kovaljonok és Szavinih találkozhatott a szovjet—román expedícióval. A földi irányítóközpont sze­retettel köszöntötte a négy űrhajóst, akik táviratban .je­lentették Leonyid BrezsnyevJ nek és Nicolae Ceausescunak; hogy megkezdik a közöä munkát. A szovjet és a ro­mán párt- és állami veze­tők ugyancsak táviratban kí­vántak sikert az előttük ál­ló feladatok megoldásához. Róma: II. János Pál pápa k-linikai állapota összességében ki­elégítő — közölték orvosai szombat délelőtti közlemé­nyükben, melyet a vatikáni sajtóiroda révén adtak ki. El­kezdték betegük végtagjai­nak óvatos tornásztatását és légzési gyakorlatokat végez­tetnek vele. Éjjel a pápa több órán át pihent anélkül, hogy nyugtátokat juttattak volna szervezetébe — áll a közle­ményben. TOKIO: Lemondott Ito .Maszajosi,’ japán külügyminiszter. A ia- pán diplomácia vezetője he­lyettesével Takashima Ma- szuóval együtt, szombaton délelőtt jelentette be. hoav távozik posztjáról, mert így kívánja magára vállalni a felelősséget az amerikai—ja­pán csúcstalálkozó nyomán támadt parlamenti és kormá­nyon belüli zűrzavarért. A szigetországi sajtó, valamint a baloldali és a polgári el­lenzék pártjai hevesen bírál­ták a Szuzuki-kormányt gz amerikai félnek tett enged­ményei miatt. LONDON: Margaret Thatcher brit kormányfő elutasította egész Írország katolikus érsekének azt a kérését, hogy a brit kormányfő engedjen az éh- ségsztrájkolő. bebörtönzött IRA-tagokkál szembeni me­rev álláspontjából, küldjön megbízottat a Belfast mel­letti Maz.e börtönbe és kezd­jenek tárgyalásokat kölcsö­nösen elfogadható engedmé­nyekről a foglyok képviselői­vel, A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége pénteki ülésén a következő egyéves időszakra Szergej Krai- ghert (Szlovénia) választotta elnökké. Képünkön elődei Lazar Kolisevski (a kép bal oldalán) és Cvijetin Mijatovic (középen) gratulációját fogadja. (MTI — KS — Népújság Telefotó) Heti külpolitikai összelonlaiénk vezetője a június végi vá­Éjszakai repülés Ju—S2-es szállító repülőgép. Ilyen típusú géppel repültek át Stiíterék a szovjet hadsereghez. TÖBB MINT 35 ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT. 1945. január 5. A pápai repülőtéren, lassan a szür­kület homálj'ába tűnnek az , egymástól távol álló repü­lőgépek. A szürkület, viszont nem zavarja az éppen most leszállni készülő S—202 lajstromjelű, zöldesszürke színű, harommotoros Ju—52 típusú szállító repülőgépet. E gép mögött ezúttal csők pár perces repülőút, van. Közel­ről, Vaszárról érkezett. A fasisáta hadvezetés az éjje­lente bevetésre kerülő gépe­ket széttelepítette. Ezzel is védekezni akartak a szö­vetségesek vitathatatlan lé-' gi fölényéből származó állan. dó légitámadásai ellen. Így sf. éjjeli bevetésekről visz- szatérö magyar és német, pi­lóták a környék falvainak legelőin szállnak, le, majd gépkocsival áthozzák őket Pápára, ahonnan a késő délutáni órákban elmennek gépeikért, és azokat áthoz­zák a reptérre, ahol feltan­kolnak és felveszik szállít­mányukat. Az itt állomáso­zó szállítógépek feladata, hogy a körülzárt Budapes­ten levő védők utánpótlását megpróbálják biztosítani. Szerencsésen ' földet ért S—202 jelű gép parancsno­ka Stifter János (Zsóri) fő­hadnagy, beosztottjai: Mol­nár János Zászlós, Kiskéri János, Szeghalmi Mihály és Pintér József. Feladatuk a mai napon is hasonló az elő­zőkhöz, azzal az eltéréssel, 1981. május 17„ vasárnap hogy nem a lóversenytéren kell leszállniuk, hanem egy német, ellentámadás által visszafoglalt csepeli repté­ren. A magyar szállitószá- zad parancsnoka, Bánhidi Antal tiltakozik, hivatkozva arra, ha a környéken elhe­lyezett szovjet tüzérség ész­leli az első gépet, utána a többit könnyen megsemmi­síti. A német válasz rövid: „nem kérdeztem!” A LESZÁLLÓ GÉP üzem­anyagtartályait a szokásos­tól eltérően teljesen feltöl­tik. Sietve megkezdik a szál­lítmány felrakását. Ekkor gördül a rakodógép mellé egy Focke-Wulf—58. A piló. ta közli a .gép parancsnoká­val, hogy Keksz Edgárnak — az akkori magyar légierő parancsnokának az utasításá­ra az általa most hozott cso­magokat vigyék be a körül­zárt városba, ott kérjenek kocsit, és azzal vigyék Wert Henrik tábornok rokonainak, A felrakandó csomagok mennyiségé és tartalma meg­lepő. Csupa olyan élelmi­szer, amit még ők, a ki­emelten jó ellátásban része­sülő pilóták is, régen láttak. Szép, nagy parasztsonkák, szalonna oldalszámra, szálát, mik, Boros- és pálinkásüve­gek. A Weihe parancsnoka siet_ teti az átrakodást, fél egy esetleges támadástól, ugyan­akkor azt is tudja, a pa-' rancsot kiválóan hajtotta végre. Ennek a gépnek a személyzete jól képzett, ösz- szeszokott, minden esélyük megvan, hogy berepüljenek Budapestre. Stiíterék viszont merő­ben másként gondolkodnak. Tudják, ez az utolsó útjuk, amit a fasiszta hadsereg kö­telékében megtesznek. Hó­napok óta ' készülnek erre a n.apra. Régóta'ismerik egy­mást, még a Maiért — 1945 előtt magyar _ polgári légitársaság — gépén együtt dolgoztak. Ez az ismeretség bizalmuk alapja. Unják, ér­telmetlennek tartják a há­borút. Sikerült. elintézniük, hogy a 15—20 bevetésre kerülő gépből az utolsónak indul­janak. Éjfél körül emelked­nek fel. Először keletnek re­pülnek, azután vissza. Ma­gasságuk és sebességük azo­nos. Céljuk az, hogy réggeli világosban szálljanak le Szolnok térségében. Két al­kalommal érintik Pápa lég­terét, aztán Szolnoknak ve­szik az irányt. Magasságukat csökkenteni kezdik. Tak­sony tájékán 3000 méteren repülnek, amikor -légvédelmi tüzet kapnak. Stifter meg­dönti és-felhúzza a gépet, így sikerül megmenekülniük. Lassan leszállóhely után néznek. Kémlelik az alat­tuk levő felhőzetet, hátha ki­bukkan belőle valahol a föld. Sajnos felhő, minde­nütt felhő. Már azt terve­zik, felrepülnek 1000 mé­ter fölé, s ejtőernyővel ki- ugranak, gépük ugyan le­zuhan, de ők életben ma­radnak. Már 80 -méteren repülnek, amikor végre fel­tűnik alattiak a föld, A gép könnyedén szállt le a fa­gyott talajon, pár ugrás után epen megáll. TERVÜK SIKERÜLT. Ideg­fáradtságukat a Wert cso­magjából „rekvirált” pálin­kával oldják fel. Izgalmuk azonban nem mijük. Figye­lik a földet, hátha jön va­laki. figyelik a légteret, ha esetleg egy repülő észreveszi őket, könnyen áldozatául es­hetnek támadásának. Végre a távolban feltűnik egy idős parasztember. Köszönés he­lyett már kérdezik is. — Mi az a torony ott? — Jászkarajenö. — Hát a másik? — Tószeg. — Vannak ott oroszok? — Vannak, de csak két. ten, azok is híradósok. — Szóljon már nekik, hogy leszálltunk, jöjjenek ide, ha lehet gyorsan. A KIS CSOPORT viszont kétségek között marad. Las­san telik az idő, hét körül értek földet, már dél körül jár, amikor feltűnik egy szovjet dzsip és egy kis te­hergépkocsi. Stifter felsora­koztatja embereit, és kato­násan jelent. A szovjet tiszt nem túlzottan értékeli ezt a „katonás” pillanatot. Meg­öleli és megcsókolja Stiftert, embereivel pedig kezet fog. Amíg a tolmács fordít, az egyik katona megnézi a gé­pet, annak rádióját, motor­ját, műszereit. Áz ellenőrzés után közli, a gép jó, nem kényszerleszállás, a magya­rok „tovarisok”. Stifter köz. li, hogy Debrecenbe szeret­nének menni. A tiszt vála­sza, nincs akadálya, de előbb a marsallhoz kell men­ni.­Stiffert beültetik a sze­mélygépkocsiba, a csomagok és az emberei pedig a te­herautón kapnak helyet. Szolnokon ebédelnek, majd mennek tovább Hevesre, a 2. Ukrán Front parancsnoksá­gára. A főhadiszálláson egy udvarias szovjet tiszt fogad­ja őket. Beszélgetnek, nap­jaikról, életükről. A szov­jet tiszt mindent tud a pá­pai reptérről. Ismeri az el­látást, a harci hangulatot, a parancsnokok neveit. Egy­ben felvilágosításként, mi az a nagy „valami” a parancs­noki épület előtt. Válaszukon mindkét fél mosolyog: az a felderítetlen tárgy a szeme­tesláda. Sötétedés után kpzlik ve­lük, a marsall látni kívánja őkpt. Megilletődve érdeklő­dik hogylétük felől, dicséri tettüket. Stifter á társalgásuk vé­gén teszi meg az ajánlatát, „Marsall úr, tiszteljen meg bennünket azzal, hogy elfo­gad tőlünk egy rúd szalá­mit és egy üveg barackpá­linkát. A pálinkát annak idején a wales-i herceg is fen­ségesnek találta, remélem a Marsallnak is ízlik”. A Mar. sail mosolyra derül, s bólint) amikor elmondják neki ki­nek szánták azt. Így. ér véget találkozásuk a 2. Ukrán Front parancsnokával Mali- novszkijjal, a Vörös Hadse­reg marsalljával. A kis magyar csoport feb. ruár végén indul el Debrel cenbe, majd a kormánnyal Pestre jönnek. Ott külön­böző beosztást kapnak az éledő új magyar repülésnél, A CSOPORTOT a minisz­terelnök 1947-ben kitünteti, Stifter a Magyar Szabad­ság Érdemérmet, kapja meg, Matthaeidcsz Konrid

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents