Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK m Bi&8MEcacflik;r«i I íiarifca | KÉK- ÉS ZÖLDSISAKOSOK, huszonnyolc külön­böző színezetű fegyveres csoport, nemzeti hadsereg és palesztin egységek, megosztott főváros, ütköző > övezet — ez a mai Libanon. A hajdanában Közel-Kelet > Svájcaként virágzó ország évek óta valóságos puska- ! poros hordó, amelyhez időről időre égő kanóccal kö- í zelitenek, s a robbanás soha nem várat magára. Meglehet, a francia gyarmatosítás idejére nyúlik 5 vissza a feszültség egyik fő eredője. Akkoriban, pon- i tosabban a franciák kivonulása után, hagyták jóvá j a nemzeti alapokmányt, amely vallási alapon osztot- < ta fel legfőbb közjogi méltóságokat és a parlamenti i mandátumokat. Harmincnyolc év múltán ezek az \ arányok gyökeresen megváltoztak, a lakosság össze­tétele és a vallási megoszlás ma merőben más képet mutat, mint 1943-ban. < Hiba lenne azonban a jelenlegi — és legalább fél i évtizede tartó — feszültséget kizárólag erre az okra S visszavezetni. Libanon a térség ütközőállamává vált, í különösen azóta, hogy mintegy négyszázezer palesz- j tin telepedett le ideiglenesen az országban, s az íz- j raellel határos déli részen fontos palesztin támasz- pontok létesültek. Hasztalan próbálkoznak az ENSZ ) kéksisakos katonái és az arab békefenntartó erők 1 zöldsisakos szíriai egységei elszigetelni egymástól a \ szembenálló feleket, a harcok minduntalan kiújul- i nak. Ráadásul az Izraellel határos déli országrészben $ Haddad őrnagy, csapatai élén, önkényesen kikiáltotta > a „szabad Libanont”, amely jó alkalmat kínál az iz- j raeli hadvezetésnek a palesztin bázisok közvetlen ve- < szélyeztetésére. í ÁPRILIS EDDIG ELTELT KÉT .HETÉBEN tizen- \ kilenc tűzszünet jött létre Bejrútban, illetve a fővá­rostól keletre elterülő Zahle város körzetében. Ennek ellenére váltakozó hevességgel folytatódtak az össze- i ütközések. Nyilvánvaló, hogy a jobboldal — izraeli i segédlettel, aktív katonai támogatással — szeretné > elérni, hogy a szíriai erők távozzanak Libanonból, s í zöld sisakot más államok katonái öltsék föl. Egy- t szersmind a palesztinokra is nyomást akarnak gya- í korolni. Franciaország hajlandóságot mutatott bizo- < nyos katonai kontingens Libanonba küldésére. Pá- } rizs azonban nem számolt azzal, hogy fegyveres erői \ legföljebb két szembenálló ország katonái között lé- i tesíthetnek ütközőövezetet, de nem a bal- és jobb- < oldal libanoni csoportok között. ( EGYELŐRE TEHAT NEHÉZ MEGJÓSOLNI, va- jón a huszadik fegyverszüneti megállapodás meg- / hozza-e a várva várt valódi fegyvernyugvást Iűba- I nonban. Félő, hogy a belső és a kívülről szított el- ) lentétek túlcAitúl mélyek és kibékíthetetlenek, a tar- ! tós béke feltételei pedig egyelőre törékenyek. Camp David óta különösen azok. Gyapay Dénes I NYUGAT-EURÓPA A párbeszéd mellett r HA VALAKI föl akarja mérni az NSZK szerepét és súlyát a nyugati szövetségi rendszerben, . e hetek során jó alkalma lehetett rá. Csak­nem minden szövetséges kor- | mány képviselője vizitelt ugyan az új amerikai veze­tésnél, de csupán Bonnból három miniszter is járt Wa­shingtonban. Majd Genscher i alkancellár, külügyminiszter, Moszkvába utazott. A bizonytalarf és feszült európai helyzetnek ma két fő jellegzetessége van: az Egyesült Államok felől áradó hűvösebb légkör, valamint az a javaslatsor, amelyet az eseményeket higgadtan fo­gadó szovjet kormány állít', ezzel szemben. Nem az NSZK - dönti el a dolgok menetét, de a diplomáciai mozgás, amelynek részéről tanúi va­gyunk, két jelenségre mutat. Egyrészt: mindkét világhata­lom fontos partnernek tekin­ti — más-más okból, mérték­ben és módon — Bonnt. Másrészt: a nyugatnémet- amerikai viszony egyben az 1 Egyesült Államok és Nyugat- I Európa kapcsolatait is tük­rözi. Az egyetértést és a né­zetkülönbségeket egyaránt. Ilyen körülmények között járt Hans-Dietrich Genscher a szovjet fővárosban anélkül, hogy közvetítőnek nevezte volna magát. Nem is volt az. Említsünk meg egy a túlolda­lon sokat használt és a hely­zet fölméréséhez igen használ­UHU. április 15„ szerda ható kifejezést: „Kettős hatá­rozat”. A NATO 1979-es dön­téséről van szó. ennek értel­mében megkezdik a közép­hatótávolságú amerikai ra­kéták gyártását, és 1983-ban fölállítják őket Nyugat-Euró- pában (indoklásuk szerint) szemben a hasonló kaliberű szovjet fegyverekkel. Ezzel párhuzamosan és ugyanekkor ajánlatot tettek a Szovjet­uniónak tárgyalásokra az esetleges korlátozásról. E dupla döntés — dióhéjban — jól mutatja: miben egyeznek és miben nem az amerikai és a nyugatnémet kormány­férfiak. (Hangsúlyozzuk itt a kormány fogalmat, mert ma­gukban a bonni koalíciós pártokban is vannak, akik élesen bírálják az amerikaia­kat.) KÖZÖSEN VALLJA WA­SHINGTON ÉS BONN, hogy a rakétákat fel kell állítani, de amíg az amerikaiak nem sietnek a tárgyalásokkal, az NSZK — és velük, a többi nyugat-európai állam — sür­geti a párbeszéd megkezdé­sét. Nem szeretnék túlságo­san lehűteni a kelet—nyugati viszonyt. A NATO „minden­képpen fegyverkezzünk, de azért tárgyaljunk is” kissé fából vaskarika elgondolásá­val szembeállította javasla­tát Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott beszédében: fa-, gyasszák be a közép-hatótá­volságú rakéták jelen szint­jét Európa mindkét felén, és tüstént üljenek asztalhoz. E megoldás előnye, hoffe’ nem folytatódna a verseny, nyu­godtan kereshetnék a kölcsö­nösen elfogadható fegyver­NSZEP-kongressrus Nápgazdamág-f&fleszté&t irányelvek Kibővítik a legyrenriszert Lengyelországban A kereskedelem szűkös készletei miatt Lengyelor­szágban május 1-tŐI — át­meneti hatállyal — további élelmezési cikkekre terjesz­tik ki a jegyrendszert. Á húson és a cukron 'kívül jegyre Yógják árulni a va­jat, a búzalisztet, a rizst, a darát, és a gabonapelyhet. Vajból a többség havonta fél kilogrammot vásárolhat, esetenként ennél 50 százalék­kal többet (gyerekek, szop­tatós, ill. terhes anyák), esetenként kevesebbet (egyé­ni gazdálkodók). Az intézke­dés augusztus 31-ig marad hatályban. Lisztből a fej­adag negyedévenként 3 ki­logramm, rizsből ugyancsak negyedévenként fél kilo­gramm lesz — egészen de­cember 31-ig. A gabonaféléknek a jegy­rendszerbe való bevonása részint a burgonyahiány ál­tal felfokozott, hallatlanul erős keresletet hivatott le­hűteni. A Német Szocialista Egy­ségpárt X. kongresszusa ked­den délelőtt befejezte a vi­tát a központi bizottság és a központi revíziós ‘ bizottság szombaton előterjesztett be­számolójáról. és egyhangúlag hozott határozatokban jóvá­hagyta a két jelentést. A kongresszus állásfoglalása „teljes egészében jóváhagyja a központi bizottság marxis­ta—leninista irányvonalát és a IX. kongresszus határoza­tainak, s az NSZEP pártprog­ramjának megvalósítását szolgáló gyakorlati tevékeny­ségét”.. A delegátusok egy­ben megerősítették az NDK — a kb beszámolójában Erich Honecker főtitkár ál­tal előterjesztett — ..bel- és külpolitikai stratégiáját és taktikáját”. . A kedd délelőtti ülésen be­fejeződött vitában összesen 29 küldött szólalt fel. Erich Ho- necker elállt- a vitazárótól. A kongresszus délben át­tért az NDK gazdaságpoliti­kai feladatainak részletes megvitatására. Willi Stoph. a politikai bizottság tagja, a minisztertanács elnöke, elő­terjesztette a Német Demok­ratikus Köztársaság 1981— 1985. évi népgazdaságfejlesz­tési irányelveire vonatkozó beszámolóját. Az alapvető népgazdasági feladatokról szólva, az NDK kormányfője fontos célként jelölte meg a lakosság élet- színvonalának növelését, s ennek érdekében az anyagi­műszaki bázis teljesítőképes­ségének fokozását, a terme­lés szintjének emelését, a munka termelékenységének és hatékonyságának maga­sabb színvonalon történő biz­tosítását. Az irányelvek alapul szol­gálnak az 1981-től 1985-ig érvényes ötéves terv kidol­gozásához a népgazdaság minden ágazatában, és azt a célt szolgálják, hogy „az előző ötéves terv erednié- nyeihez képest, meggyorsít­sák a termelés és a nemze­ti jövedelem növelését” — mondotta. Willi Stoph beszámolójá­nak elhangzása után, az NSZEP X. kongresszusa meg­kezdte a gazdasági felada­tokról szóló vitát, amely szerda estig tart. Sikerrel járt a Columbia próbaútja Jasszer Arafat, a Palesz­tina! Felszabadítás! Szerve­zet Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, kedden találko­zott a Palesztinái Nemzeti Tanács damaszkuszi üléssza­kán részt vevő újságírókkal. Egyebek között elmondta, hogy a 18 új tag felvételével 314 tagúra bővített nemzeti tanácsban a világ minden részén élő palesztin mene­kültek képviseltetik magu­kat, és ezen belül csupán a tanácstagok egyötödét adják a katonai szervezetek. Mahmud Labadi, a PFSZ szóvivője közölte, hogy ösz- szesen kilencven ország kül­döttei vesznek részt a ta­nácskozáson. Harcok Kurdisztánban Ismét heves harcok foly­nak az iráni Kurdisztánban. Mahabad városa körül hétfőn tíz iszlám gárdista meghalt, negyven megsebesült a kur- dokkal vívott harcokban — közölték kedden hivatalosan Teheránban. A gárdisták szóvivője sze­rint, kurd fegyveresek akna- tüzet zúdítottak az egyik szomszédos városból Maha- badba igyekvő csapatokra, amelyek az „ellenforradalmi­nak” bélyegzett erőktől akar­ták megtisztítani . a környé­ket. A reguláris egységekkel is megerősített isziám gár­disták végül is visszavetet­ték a kurd fegyvereseket. Iránban kedden hét káb/- tószerkereskedőt végeztek ki. Hat férfin a nyilvánosság előtt hajtották végre az íté­letet, egy nőt a börtönben lőttek agyon. A Columbia fedélzetén a két amerikai'űrhajós, John Yonng (balra) és Robert Crippen (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Genschert Moszkvában fogadta (Fotó: MTI zetkorlátozási rendszert e területen. Nyugat-Eurépában e befagyasztást — szakszó­val moratóriumot — eleve elutasították, de azért nyug­talanul és reménykedve vár­ták, mit végez Genscher Wa­shingtonban. mit mond (és hall. Moszkvában. Az NSZK alkancellárja és külügyminisztere elmondta a szovjet fővárosban, hogy vé­leménye szerint a Szovjet­unió „fölényben van” az em­lített rakéták tekintetében, ezt a „hátrányát” a Nyugat be akarja hozni, a szovjet befagyasztási javaslat viszont „állandósítaná az egyenlőt­lenséget”. Nagyon fontosnak tartaná azonban az NSZK. hogy a két világhatalom, mi­nél előbb megkezdje a pár­beszédet. Válaszul a szovjet vezetők kifejtették: a NATO kettős határozata a fegyver­kezési verseny folytatását je­lenti, hiszen a Szovjetunió nem engedi, hogy azt a hoz­závetőleges erőegyensúlyt, amely ma Európában fenn­áll. felborítsák. Genscher megkérdezte, hoy Brezsnyev javaslata a befő gyasztásröl a tárgyalások elő-, feltételét jelenti-e vagy sem? A vél?»? úgy ku*igzott: a Szovjetunió nem támaszt Leonyid Brezsnyev Külföldi Képszolgálat — KS.) semmilyen feltételt, a kong­resszuson elhangzottak csak egy nagyon előnyös változa­tot képviselnek. Készek azon­ban minden előzetes kikötés nélkül is asztalhoz ülni. A pillanatkép tehát Európáról, 1981 áprilisában. így írható le: az Egyesült Államok meg­indította nagy fegyverkezési programját, s a tárgyaláso­kat egyelőre másodrangúnak tekinti; a Szovjetunió meg­állást ajánl, és az eszmecse­re azonnali megindítását. HA GYORS MÉRLEGET VONUNK a mólt hetek dip­lomáciai mozgásából, főleg a nyugatnémet politikusok wa­shingtoni érdeklődéséről és Genscher (tülügyminiszter moszkvai tárgyalásairól szól­va, megállapíthatjuk: egy­más véleményének jobb meg­ismerésénél sokkal tovább nem jutottak. Az NSEK és az Egyesült Államok hivata­losan biztosították egymást ..a teljes egyetértésről”, va­lójában azonban mind Bonn. mind a többi nyugat-euró- oai főváros arra szeretné rá­szorítani az amerikaiakat, hogy mioé! élőbb hajlandók !i2:'?r.ek tárgyalásokat kez­deni a Szovjetunióval. Tatár Imre WASHINGTON: Kedden, magyar idő sze­rint 20 óra 22 perckor, si­kerrel befejezte első, 54 órás próbarepülését a Columbia — az első visszatérő űrre­pülőgép. Vitorlátó repülőgép módjára. .siklórepülésben ereszkedett le a kaliforniai Edwards légitámaszpont kö­zelében levő tómeder hatal­mas. természet alkotta le­szállópályájára. Az űrrepülőgép a Föld kö­rüli 36. fordulatot tette, ami­kor telemetrikus utasítással bekapcsolták a fékező hajtó­műveket, hogy a Columbiát mintegy 260 kilométeres ma­gasságból, fokozatosan ala­csonyabb pályára vezéreljék. Young és Crippen. a két amerikai asztronauta, addig­ra már felöltötték űrruhá­jukat és elfoglalták helyü­ket a pilótafülkében. A hous­toni űrközpont minden uta­sítást közvetlenül a Földről küldött a Columbia fedélze­tén levő számítógépekre. A nagyfokú automatizálást egyebek között az is indokol­ja, hogy a Columbia repü­lőgéphez hasonlóan, de a leggyorsabb vadászgépeknél is nagyobb sebességgel kö­zelítette meg a Földet. Kö­zép-európai idő szerint kö­rülbelül fél nyolckor, az In­diai-óceán déli része felett kezdett leereszkedni a Co­lumbia alacsonyabb pályák­ra. Az űrrepülőgép, a gravi­tációs erő vonzásától is gyor­sulva, óriási sebességgel fúr­ta magát bele a Föld sűrűbb légrétegeibe. A leereszkedés­nek ebben a fázisában a Columbia hővédő pajzsa több mint ezer fokra hevült. A landolás utáni első jelen­tések szerint, a 30 ezer szi­likonlapból álló burkolat sé­rülései könnyen helyrehoz­hatók. Kihalászták az Atlanti­óceánból és visszaszállították Cape Canaveralra azt a két rakétát is, amelyek vasár­nap. szilárd hajtóanyaggal megtöltve, megadták a kez­dősebességet az űrhajónak. Csupán az űrkomplexum ha­talmas, hetvenméteres kül­ső üzemanyagtartálya égett el. A Johnson űrközpont sze­rint, a Columbia próbaútja „teljes sikert” hozott. Kö­vetkező útjának időpontját azután tűzik ki. ha a vizs­gálatok tanúsítják: valóban épségben tért vissza a világ­űrkutatás történetének első, visszatérő űrhajója. Április 29-én kezdődik A yorkshire-i hasfelmetsző pere LONDON Két hét. múlva, április 29- én kezdődik meg a londoni Old Bailey büntetőbíróságot a század egyik leghírhedteb) angol bűnözője, a yorkshi re-i hasfelmetsző perének tárgyalása. Peter Sutcliff harmincöt éves kamionso­főrt tizenhárom nő meggyil­kolásával és hét másik elle­ni gyilkossági kísérlettel vá­dolják. A vádat Sir Michael Havers főállamügvész ter- ieszti elő. A minden bizony- nyál lelkibeleg tömeggyilkos öt éven ót tartott garázdál­kodása túltett a száz éve, Londonban gyilkolt rejtélyes hasfelmetsző Jacken is, , Damaszkuszi tanácskozás

Next

/
Thumbnails
Contents