Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

Öt nap mu A hái'omműszakos és fo­lyamatosan termelő üzemek­ben ez év közepétől, a többi munkahelyen 1982. január 1- töl megkezdődik az ötnapos munkahét bevezetése. A tör­vényes heti munkaidő álta­lában 42 óra, a hárommű­szakos és a folyamatosan ter­melő üzemekben 40—42 óra lesz. Nincs ' még végleges döntés, de az előzetes elkép­zelések szerint a kétműsza- kos üzemekben ugyancsak hetente 40—42 órát dolgoznak majd. Az ebédidő sehol nem lesz része a munkaidőnek. Az ötnapos munkahétre va­ló áttérés azokban az üze­mekben csökkenti a munka- időalapod ahol az ebédidőt jelenleg is munkaidőn kívül adják ki. A dolgozók másik része pedig hetente csupán 41.5 órát dolgozik és 2,5 órát étkezéssel tölt. Ebben a kör­ben a heti 44 órás munka­idő csupán formálisan csök­ken 42 órára, valójában 30 perccel növekszik A számítások szerint az öt­napos munkahét bevezetésé­vel a munkaidőalap hasonló mértékben növekszik és csökken. Mind a növekedés, mind a csökkenés, a becslé­sek szerint 24—28 ezer dol­gozó munkaidejének felel meg. A két ellentétes irányú és lényegében azonos irányú mozgás mégsem közömbösí­ti egymást. A munkaidőalap növekedése ugyanis zömében alkalmazotti körben várható, míg a csökkenés a munká­sok körében. A veszteségidők csökkentése tehát az ötna­pos munkahét bevezetésének nélkülözhetetlen része. A napi munkaidő kisebb- nagyobb mértékben minden, heti 42 órát dolgozó eseté­ben növekedhet. A kétheten­kénti szombati munkanapot ugyanis tíz. nap alatt kell le­dolgozni. Általában napi fél­órás munkaidő-növekedéssel kell számolni. Az átlagos na­pi munkaidő 8 óra 24 perc Feltételek és menetrend lesz (5'X 8 őrá 24 perc = 42 óra). Éhhez még különböző mértékű ebédidő is járulhat. Amennyiben a több műsza­kos vagy folyamatos mun­karendben dolgozók hét' munkaideje 40 óra lesz. ak­kor a napi tényleges munka­idő nyolc óra marad. Az ötnapos munkahétre va­ló áttérés időpontját, a konk­rét megoldási módozatokat helyileg határozzák meg. He­lyileg. önerőből teremtik meg az ötnapos munkahét zavartalan bevezetésének fel­tételeit is. Melyek ezek a feltételek? — A pénzügyi helyzet nem romolhat, központi (létszám, bér) támogatás általában nem vehető igénybe: — a dolgozók munkabére nem csökkenhet; — az ötnapos munkahét bevezetése nem zavarhatja az adott gazdasági egység feladatainak megoldását, fej­lődését, a lakosság folyama­tos ellátását: — a rövidébb munkahét a vállalatok egymás közötti kapcsolatait, a kooperációt sem érintheti hátrányosan. Kiket és mikor érint az ötnapos munkahét bevezeté­se? Lényegében minden dol­gozót érint 1982-ben a heti munkarend módosítása. A heti ötnapos munkahét beve­zetésének feltételei a mező- gazdaság állami szektorában is megteremthetők. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben nem szabályozzák központilag a munkarendet miután az esetleges változá­sok időpontja és mértéke a szövetkezeti demokrácia el­veinek megfelelően a helyi döntésektől, kezdeményezé­sektől függ. 1981. júliiis ,1-től -kezdve, a háromműszakos és a fo­lyamatos üzemekben kezdik meg az áttérést a rövidebb munkahétre. A gazdálkodó szervek döntő többsége 1982 első. negyedévében vezeti be az ötnapos munkahetet. Hogy minden üzem, intézmény számára legyen elegendő idő a felkészülésre, az áttérés be­fejezésének időpontját 1982 december 31-re célszerű meg­határozni. Ahol egy. másfél év sem elegendő a felkészü­lésre. ott egyedi elbírálás alapián kapnak majd lehető­séget a határidő-módosítás­ra. A tanácsolt feladata, hogy a lakosság ellátását, a közlekedést, a gyermekintéz­mények üzemeltetését az öt­napos munkahéthez, a napi munkaidő alakulásához iga­zítsák. A helyi tanácsok, az utazási torlódások elkerülé-e végett. összehangolják az adott területen levő üzemek, hivatalok munkakezdési idő­pontját. A napi munkaidő növeke­dése általában hátrányokkal jár. A munkaidő végén a fáradtság hatására csökken a teljesítmény. De gondot okozhat a munkába és haza­utazásban, a tanulásban, a gyermeknevelésben, -elhelye­zésben egyaránt. Aligha kétséges, hogy a na­pi munkaidő növekedéséből adódó hátrányokat ellensú­lyozzák a heti két pihenőnap előnyei. Megtakaríthatjuk kéthetente egy napon a mun­kába és a hazautazási időt, fáradalmat. Az újabb sza­badnap jól szolgálhatja a pi­henést, segítheti a munkaerő regenerálódását, növelheti á kulturálódás, a hasznos idő­töltés lehetőségét. Ahhoz, hogy ez a lehetőség valóság­gá váljék, hogy elkerüljük a céltalan időtöltés buktatóit, sok még a tennivaló. A több szabad időt jól hasznosítani csak társadalmi összefogás­sal, kezdeményezésekkel, új kulturálódási, sportolási, ak­tív kikapcsolódási lehetősé­gek megteremtésével, az élet­szemlélet. és a magatartás formálásával lehet. (K. J.) A környezel védelmében... Sok bosszúságot okozott füstjével, kormával a hatvani kórház környé­kén lakóknak az intézmény fűtését biztosító két mozdony kazán. Nemrég ezeket megszüntették, s ezt a feladatot — csaknem 11 millió forintos beruházással — most már korszerű, gázzal működű berendezések látják el. Megváltozott körülmények között végzik munkájukat H ernádi Lajos energetikus és beosztottai. (Fotó: Szabó Sándor) JOBB ELLÁTÁS MEZŐGAZDASÁGI KISGÉPEKBŐL Kooperáció és licencvásárlás A fejlesztések, kooperációk és licencvásárlások eredmé­nyeképpen javult a hazai mezőgazdasági kisgépellá­tás. Az idén a legfontosabb és legkeresettebb berendezé­sekből már nem várható nagyobb hiány. Ezt állapí­tották meg az Ipari Minisz­térium vezetői, amikor át­tekintették a kisgépgyártás és -eladási helyzetét. A mezőgazdasági kisterme­léshez fontos gépek közül igény szerinti az ellátás a kézi permetezőkből és a több változatban készülő szőlőfeldolgozókból. A gyár­tó Vegyépszer Vállalat és a Veszprémi Mezőgép a keres­kedelem minden idei igényét visszaigazolta. Hasonlóan kedvező az ellátás a villany- motorral hajtott készülékek­ből is. Mivel az ezeket a cikkeket előállító iparválla­latok tervszerűen megvalósí­tották gyártmánykorsze­ODAFENN MÁR NYÍLIK A KIKERICS, az ibolya, Ké­kesen is zöldbe szökken a világ, jó illatokat lehel az erdő, kék a hajnal, kék az alkony. Januárban is tudja, de nehezen hiszi az ember, hogy tavasszal mire képes a napsugár. Nyolcvancentis hóban, zimankóban is jó itt élni, de hát a kikelet jobb gyógyszer a szívre. Bokros László elmúlt öt­venéves. itt Kékes csúcsán, az ÉDOSZ üdülőjét vezeti. Néhány évvel a szívinfarktus után. egészségesnek mondja magát, de ma jobban vigyáz az életére. Sorsa, némi ter­mészetes alkati eltéréssel,1 azokéval azonos, akik ka­maszfejjel kezdtek az ország­építéshez, s legényfejjel let­tek a népköztársaság' alapító tagjai, férfiként későbbi vé­dői. A fenyő ága az ablakban integet, idebenn faburkolat, kellemes meleg, diszkrét pi­ciny presszó az ebédlőben, könyvtár, színes tévé és rá- . dió az üvegből készült tár­salgóban. Családi meghittr ség, luxuskivitelben. A kony­ha kitűnő, Jucika, Bognár Györgyné, a világ legjobb le­vesét főzi, ma éppen ragut, tejfölös, aranysárga színe mindennél szebben beszél. A Fradi fiatal úszói itt ebből az ételből (finom húsokból is persze) gyűjtik az erőt. Tíz anyuka, a személyzet vi­gyázza étvágyukat, álmukat. Ä vezető fogyózik, meghí­zott. ez sem jó, de mi a jó? Az volt a jó, amikor az inas­iskolában a pékhaverok szét­osztották a frissen sült ci­pót és azt falták. Az volt a jó, amikor a szünetben égy cigarettát hárman szívtak, s a negyedik megszólalt: „Lö­vöm a csikket!”. Inasfejjel rácsodálkozni Orczy báró pi­ros Alfa Rómeójára, a lá­nyokkal táncolni, vőlegény­nek lenni, s hogy a város •éhány ura Abbáziában nya­Bokros Laci ralt? Kit zavart az — a leg­nagyobb gazdagság az ifjúsá­gé volt. • Ma az egykori szabóinas­nak kocsija van, de alig eszik, nem lövi a csikket, és tánc helyett Hajdúszoboszlóra jár súlyfürdőzni. A hegy lábánál, a város­ban, jó mesterektől tanulta a szabóságot. Felszabadult a szakmából, az ország a rab­ságból: 45-ben bevonult a néphadseregbe. Mire is es­küdtek akkor egyenruhában és anélkül a fiatalok? Hogy védik a várak benne a csa­ládjukat, a lakosságot, a Du­na—Tisza (Mátra) táján élő­ket. Arra, hogy ők, az embe­rek, legyenek boldogok. Si­került, bár a fogadalom ma is, mindörökké érvényes. Bokros László leszerelt, meg­nősült, ismét szép ruhákat varrt. Nem sokáig, a mun­kásfiatalon számon kérte az esküt: alakítsa meg a varas szakszervezetét, maradjon ott titkárnak. Ügyes, nyílt eszű, jó kiállású fiú. Megint be­hívták. Főhadnagy lett, á harckocsizó alakulatnál vég­zett politikai munkát, szer­te az országban. A nehéz időkben karhatalmi szolgála­tot teljesített, később mun­kásőr lett, az ma Is. Ez a társadalmi munkája. Igazga­tóként dolgozott, később — tíz évig — pártmunkásként, a Pártbizottságon. A SZÍVVEL nem lehet sokáig büntetlenül játszani. Az infarktus után az egyik ipari szövetkezet elnöke lett. Két éve a Kékesre költözött a feleségével, e pici üdülőt vezetni. Ez mindenképpen a város vezetőinek humaniz­musa. Hiszen gyógyító klí­mában, környezetben dolgoz­ni nagyon emberi életforma. Az aktív lelkű ember leszá- zalékolása maga a tetszhalál, a semmittevés passzív ön- gyilkosság. Hinni kell, hogy fontos vagyok, szükség van a munkámra, kellek az ember­társaimnak, nem éltem, ma sem élek hiába. A gobelinképnek, a szép hímzésnek fonákja is van, azt is látnunk kell. akkor is, ha a képet színével fe­lénk .rakjuk a falra. Bokros László és minden Bokros László életútja a munkás­ember hitét, becsületét, ten- niakarását bizonyítja, persze. De Bokros László és min­den Bokros László életútja az önfeláldozás, a korán megrokkant ember életútja is, természetesen. Az én sta­tisztikám lehet, hogy önké­nyes, de ha belegondolok, hogy innét, e kisvárosból, abból a 40—*50 fiatalból, akik elszántan vágtak az ismeret­len élet sűrűjébe, már sokan meghaltak — ötvenévesen. Két nagyon jó barátot a minap temettünk el, két kö­zülük valót a múlt évben szélütés ért, s elég sok a szívpanasz, a trombózis is. ' Erről természetesen senki sem tehet. Ezért senki sem felelős. Az újkori történelem tiszta fiatalokat követelt, be­lőlük merített, s a fiatal em­beri lélek lobogva ég. Akkor mindenben hittek, abban is, hogy a különlegesen bonyo­lult szellemi munka végzése után épp oly jól lehet alud­ni. mint a favágás után. A fizikum kis, viliódzó piros fényekkel jelezte: kedves gazdám, nem ugyanaz a hely­zet, vigyázz rám is! Ki fi­gyelt oda!? A naponkénti változásoklól. az évenkénti fordulatoktól nem is lehetett. A feladat elvégzéséért a fe­lelősség nagy nyomás a lel­kiismeretes emberen. Külö­nösen a szellemileg készület- lenül induló emberen. A fia­tal szervezet sok mindent el­bír, de nem mindent. Mon­dok egy példát egy mai fia­talról. aki jóval felkészülteb­ben vette át a „marsallbotot”. Ez a példa is a feladat sú­lyáról szól. Hat éve találkoz­tam egy érettségizett, de az is­kolán túlnőtt műveltségű, hu­szonéves szocialista brigadéros munkásfiúval, akit gyára or­szággyűlési képviselőnek je­lölt. Boldog volt, önfeledt, játékos és vidám, kedves és szolgálatkész. Lehet, válasz­tói ezért is küldték a Par­lamentbe. Most, hat év után. az ismerős újságíró előtt, az üzem minden hibáját legszí­vesebben saját testével ta­karta volna el. Egy kissé megnyomta már az élet, a felelősség és a kulturált fiú szókincse leszűkült: „Nem, ezt ne, erről ne írjunk!”. AZ ÚJSÁGÍRÓ ILYES" MIN NEM BOSSZANKO­DIK, nem is mosolyog, hi­szen lassított felvételben ta­nulmányozhattam, mennyit nyom az ember lelkén a fe­lelősség. Remélem, egy-két év, s a fiú a helyzettől füg­gően. a kellő értékén mond­ja majd az igent és a ne­met. A harmincéves, ro­busztus munkás honatyának most az idegrendszere „súly­fürdőzik” — szíve, gerince, lába tökéletes. A három-négy évtizede in­duló fiataloknak kellő isko­lájuk sem volt, zömének leg­alábbis nem volt. fis jöttek a nehéz, súlyos évek. Fo­gyott a gyertya, zenére, szó­rakozásra nem jutott idő, sportra sem. persze. Jöttek jogos követelésekkel az em­berek, alulról. Gyakori volt a féltékenység, az irigység, az intrika oldalról. Mindennapi­vá vált a gyanúsítg'atás, a bizalmatlanság, a meg nem értés, a felelősségre vonás, felülről. És hol volt még maga a munka?! Beléjük szállt és fészket vert tuda­túkban a bizonyítási kény­szer. Egyfajta félelem min­dentől. (Harmincöt éve állok közös lövészárokban az egyik megyéi vezetővel, s a minap már-már összevesztünk azon, hogy nehéz időkben ki volt kettőnk közül a szilárdabb. Mondanom sem kell, ez a szembesítés sem hozott ered­ményt.) Fenn; a hegyen, Bokros Lacinál, a munkám elvégez­tem. A hegy lábánál, a vá­rosban, a szabóműhelyben, már befejezték a munkát, játszottak, s nagy élvezettel szóltam bele a sakkpartiba. Azonnal letoltak; kibic, kuss. Igazuk van, itt tekintély az, aki játszik és aki tud. Veress Gabi motorjára kapott, fel­ugrott a hegyre, ha tavasz- szal nincs is ott gomba, majd talál valamit, lehet, a leg­nagyobbat, lelki nyugalmát. Tekintély, itt? Juhász Lajos magyar ökölvívóbajnok, Hor­váth Laci NB I-es focista, Zsiska Laci és Czékmány La­ci világbajnok szabók és Sza­bó Feri malomigázgató, zse­bükben a bölcsek köve, is­merik a sport ízét, munkájuk után a kikapcsolódást, a ját­szó gyermek önfeledt örö­mét. BOKROS LACIRA GON­DOLTAM. milyen szerencsé­je, hogy örökölt jussa a de­rű, azután arra, hogy itt van egy bokorban a munkások tiszta, emberi tartása, ilye­nek voltunk valaha mi Is, akkor, az indulásnál. Igaz is, hálát a várvédők közül egyik sem várt, hét végén az uno­káit várja egy puszira Bok­ros Laci is. Strtia Andor rűsítési programjukat és fej­lesztési célkitűzéseiket, a jó ellátás hosszabb távon biz­tosított. Nem ilyen kedvező az el­látás benzinmotoros kisgé­pekből : motoros kapákból, permetezőkből és kistrakto- rokból. Tavaly például az igényeknek csak 60—70 szá­zalékát elégítették ki, bár a nagyobb import végül is szá­mottevően enyhítette a hiányt. A tárca felmérése szerint 1985-ig a kisterme­lőknek évente mintegy 30— 35 ezer ilyen kisgépre van igénye. Mégis a teljes körű hazai gyártás megszervezése helyett a termelési kooperá. ciókat, licenc- és know- how-vásárlásokat szorgal­mazzák, s erre ösztönzik a hazai ipart is. A Szegedi Vasipari Szö­vetkezet megkezdte a négy lóerős motoros kapák soro- ■ zatgyártását. Eddig mintegy 10 ezret gyártottak, a mo­tort külföldről szerzik be, de már tárgyalnak arról, hogy milyen módon ellenté­telezhetik az összes import- motort. Terveik szerint a motoros kapákból ebben az évben minden igényt kielé­gítenek. Bővült a magyar— csehszlovák kist.raktorgyár- tási együttműködés is. A csehszlovák 5—7 lóerős trak­torokból öt évvel ezelőtt 800-at kapott a kereskede­lem, az idén már 3000-et, Ezekhez a Békéscsabai Me­zőgép gyártja a munkaeszkö­zöket, A három és fél-hat lóerő jugoszláv gyártmányú kistraktorokból eddig 500 érkezett hazánkba, összesen 3000 importjára kötöttek szerződést. A legjelentősebb ered­mény: a három lóerős kis- traktorok hazai gyártásának meghonosítása. A Veszprémi Mezőgép tavaly vásárolt li- cencet a francia Briban cégtől. összességében 25—26 ezer kertművelő kisgép 1981. évi, hazai forgalmazására minden feltétel adott, részben ittho­ni gyártásból, részben koope­rációs szállításokból, illetve olyan importból, amelyet legnagyobb részben más termékek exportjával ellen- tétez a magyar ipar. (MTI) rNénwUfö 1981. április 15., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents