Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

„Or belváros születik Pillanatkép egy mai belvárosi utcából (Fotó: Kőhidi Imre) Nem divat, hanem sokkal inkább a szükségszerűség mozgatja — mondhatni: már világszerte — azt az igyeke­zetei, amely a belvárosok, ezen belül pedig a műem­léknegyedek hovatovább kri­minális közlekedési helyze­tének javítására irányul. Nincs másképpen Egerben •sem, ahol a feladat már húsz esztendeje megfogal­mazódott, s megoldása nap­jainkra úgyszólván elodáz­hatatlanná vált. Elegendő talán, ha csu­pán néhány, a legutóbbi esz. téridőben szerzett i tapaszta­latokra utalunk: ,a Bizomá­nyi Áruház előtt napon'.i 10 790. a líceumnál 11540 járműegység . halad átlago­san. S ez a hatalmas forgalom nemcsak az aszfalt, az épü­letek. hanem az ember, az itt élők vagy sétálók számá­ra is szinte már elviselhe­tetlen. Nyilvánvaló az egész- ségkárosítás például a Rel- , városi Étterem térségében, ahol a levegő mírótiartalma a megengedettnél három és félszer nagyobb, ötször any- nyi az ólom és tizennyolc­szor a szénmonoxid, mint amennyi esetleg lehetne, s a zajszint is a felső határ közelében van. Ä megyeszékhely kis ut­cácskái annak idején nyil­vánvalóan nem a mostani­hoz hasonló igénybevételnek épültek. Közel sem járta őket annyi gyalogos és gép­kocsi, mint napjainkban. Sokkal kevesebben lakták a várost s lényegesen kisebb volt az idegenforgalom. Gon­dolni sem mertek volna ar­ra. hogy a helybelieken kí­vül évente mintegy 1.5 mil­lió — a főváros és a Bala­ton után a legtöbb — ven­dég is megforduljon! önmagában is riasz.tó, hogy csupán a belvárosban már 11211 embernek van ottho­na, s tizenötezernek munka- ' -helye, területüket tekintve pedig ide összpontosul a? 'ífflzletek csaknem kétharma­da. S ha még hozzászámítjuk, hogy ezekben az utcákban látható a műemlékek nagy része is, ennélfogva ide igyekszik a kirándulók zö­me. nem nehéz megállapí­tanunk: nagyobb ostromnak van kitéve, mint amit egy­kor a csaták jelentettek er­refelé. Egyszóval: feltétlenül ren­det kell teremteni! Méghoz­zá úgy. hogy a rohamosan növekvő, fejlődő Eger ter­mészetesen élhesse mai. meg­változott, korszerű életét, de miközben modernebbé válik, megőrizze bájos. kellemes, kisvárosi arculatát, hangula. tát is a helybeliek és az ide­genek örömére egyaránt. Tulajdonképpen e kettős célkitűzést szolgálják a tö­rekvések. amelyek során — nem k*r; áldozatokkal — hoz­záláttak már a várost átsze­lő főútvonalnak a belterület­ről történő ..eltereléséhez’, hogy a múemléknegyedet rövidesen inkább csak a gya­logosoknak engedhessék át. A sétálóbelvárossal kap­csolatos elképzelésekről nem. egyszer írtunk már lapunk­ban. Lényegében az a terv, hogy új közlekedési rehd bevezetésével, május 31 —töl, a megyeszékhelynek ez a ré­sze olyan övezet legyen, amit a motorizáció nem veszé­lyeztet. nem rombol tovább, a főforgalmi út. a helyi jé tat is éppencsak érint, a forgal­mi, gyűjtő és az úgyneve­zett feltáró utak a legegész­ségesebben kiszolgálnak. A sétálóutcákat — a Jó­kai utca elején már látható — „küszöbök”, s rövidesen közlekedési táblák védik majd, Az átmenő forgalom teljes kizárásával egyidejű­leg szabályozzák a belváro­si célforgalmat, engedélyhez, kijelölt útvonalhoz kötik a behajtást, a járműveknél sebesség-, súly- és magasság­korlátozások lépnek életbe. A nagy forgalmú utcákon, tereken megszüntetik a sze­mélygépkocsik parkolását, s a várakozásra kijelölt terü­leteken is csak meghatáro­zott ideig lehet maradni, fi­zetés ellenében. A szabad leállásra csupán a belvá­ros perem terű létéin biztosí­tanak helyet. Az intézkedések, ha szi­gorítják is, természetesen nem akadályozzák a keres­kedelmi egységek szükséges feltöltését, a különböző szol­gáltatások végzését. A moz­gássérülteknek külön módot teremtenek arra, hogy a gyalogosövezetet gépkocsi­jaikkal rendszeresen láto­gathassák. S hogy az egri belváros ne csak praktikusabb, ha­nem szebb is legyen a mos­taninál’; az épülettömbök rekonstrukcióival egyide­jűleg megtörténik majd \a sétálóutcák burkolatainak kicserélése. Több megoldás­ra is gondoltak, s ezeket — egyelőre kísérletképpen — a Fellner Jakab utcában, a fő­iskola mellett, valamint a Dómus Áruháznál iparkod­nak mielőbb bemutatni. Csak dicsérni lehet a ta­nács vezetőit, amiért a nagy vállalkozáshoz olyan körül­tekintően fognak, hogy or­szágos jelentőségű intézmé­nyek, más, hasonló gondok­kal foglalkozott, vagy foglal­kozó települések szakembe­reinek véleményét is kike­riki Éppen a napokban olyan tanácskozást. konzultációt rendeztek Egerben, amelyen seregnyi hasznosítható véle­ményt. javaslatot kaphattak. Feltétlenül tovább erősöd­het így az a meggyőződés, hogy például még határozottabban kell törekedni a belvárosba nem illő üzemek kitelepíté­sére, á vonzóbb lakóhely, bevásárló- és szórakozási központ kialakítására, ae épületek, közterületek csino­sításáig; az utcabútorok gya­rapítására ,it El lehet, gondol­kodni azon is. hogy na kor­látozzák a gépkocsiforgalmat, valamiképpen megoldható le­gyen a vásárolt nagyobb áru- mennyiség, egyes terjedel­mesebb, súlyosabb, tartós fo­gyasztási cikkek házhoz szál­lítása az üzletektől. Vagy a csomagokat esetleg megőr- zőhelyen lehessen tartani, amíg az ember sétálgat, be­ül egy-egy vendéglőbe, presszóba. Aztán mérlegelni, fontolgatni lehet, hogyha a megszüntetett korábbi par­kolóhelyek pótlásával a ré­gebbinél több személygép­kocsi számára teremtenek is területet, vajon tényleg ele­gendő lesz-e, nem kellene-e tovább kutatni a lehetősé­geket, megoldásokat? Nem kellene-e tagosabb, az a dó- buszok befogadására is al­kalmasabb helyeket kijelöl­ni a megfelelő uIcákon, te­reken? Lehetne e parkó.ó- helyeket létesíteni a helyijá­ratú autóbuszok végállomá­sainak vagy megállóinak közelében, hogy ésszerű „át-, szállással” ki-ki megközelít­hesse a városközpontot. S például nagyobb csoportok­nak indíthatnának-e más út­vonalakon is esetleg külön, i'árosi kisbuszaiét, egy_egy távolabbi parkolóból a Sétá­lóbelváros határáig? Nem utolsósorban pedig szóba került a fokozatosság, a türelem is, ami elenged­hetetlenül szükséget; a ter­vezett változások bevezeté­séhez, az egyébként is em- bercentriküs elképzelésekhez kell, hogy tartozzék. Dicsé­retes, hogy csupán áz elke­rülhetetlen tllaUnakr.i gon­doltok'. s az 'itt lákWii.’az itl dolgozóik, az ide kirrindulók érdekében a tanács valóban a legtöbbet kívánja tenni, akár a KRESZ módosítá­sáért is harcol. Mi tagadás, magunk is ér­deklődéssel, kíváncsian vár­juk a1 változásokat, az „új” egri belváros születését. S reméljük, hogy végül is va­lóban mindenkinek tetszik. Gyóni Gyula Szánkó, sílécek, lecse­rélt. de még használható autógumik, takarítóeszközök, egyszóval minden, amit a pincében kellene tárolni. Pince ugyanis nincs: egy-kél közös helyiség kivételével az egészet bérbe vette valame­lyik raktárhiánnyal küzdő vállalat, a bérleti díjból fe­dezik a ház- karbantartási költségeinek felét. De a folyosót eltorlaszoló bútorok azt is elárulják, hogy n nagy az a négyszer öt és fél métevps szoba, ha oda ennyi minden kényel­mesen beférhet. Hiszen csak 1981. április 12., vasárnap a nagyszobából hordták ki a bútorokat, a többi tapétázá­sát egy következő hét végé­re halasztják. Ezért van az, hogy az elmúlt nyolc-tíz év­ben talán nem is volt ta­vasztól őszig olyan hét vé­ge, amikor valamelyik lakás­ban ne tapétáztak vagy fes­tettek volna. És három-négy évenként elölről kell kezde­ni az egészet. A professzor nem is le­pődik meg, amikor az ötö­dik emeleten kiszáll a lift­ből, s látja a felfordulást. Még örül is, hogy az ő fo­lyosójukon csak tapétázzák az egyik szomszédos lakást, ez legalább csöndes munka, nem úgy mint a parketta­csiszolás, és nem csinálnak vele olyan mocskot a folyo­són meg a szemétledobóban. AM, hogy melyik szélső la­kásból hordták ki a búkor o­kát, azt persze nem tudja megállapítani, ahhoz ismer­ni kellene őket. a professzor pedig még soha nem járt egyik szomszédjánál sémi Csak azt látja, hogy a két szemben levő lakás ajtaja nyitva van, s a folyosón egy hosszú ebédlőasztal mellett a filmrendező ragasztót ken­ceficéi a méretre vágott ta- pétacsíkra. És abban a‘ pil­lanatban, amikor a hazaterei nyugdíjas or v as p r o fess zo r becsukja a folyosó üvegaj­taját. a Váci útra néző la­kásból kilép a villanyszere­lő, összehajtogatja a raga­csos tapétát, és visszamegy a lakásba. Ezek szerint pe­dig a villanyszerelőnél ta­pétáznak, az ő bútorai van­nak a folyosón. A villanyszerelő és a film­rendező «barátsága is csak a mai napon s éppen a tapé­tázás kapcsán erősödött meg annyira, hogy most, délután fél három körül már tegező viszonyban vannak. Néha még mindketten eltévesztik a megszólítást, vagy beszéd közben a személyragot, hi­szen nagy erő az évtizedes megszokás és beidegződés, s ők alig másfél-két órája te- geződtok össze. Amikor az egyik fal elkészült, és már volt mit nézni az új tapé­tán. leültek hát egy kicsit megpihenni, s a villanysze­relő elővett a frizsiderből egy üveg cseresznyepálinkát. Persze korántsem az össze- tegeződés szándékával, hi­szen a filmrendező mondta koccintás közben: — Ugyan, ne bolondozz már! Mi az, hogy egészsé­gére, szomszéd úr?l Ha megengeded, én vagyok az öregebb! Szervusz! A villanyszerelő negyven körüli fiatalember, kispor- tolt, erős testalkatú. Dús, göndör hajával jóval fiata- labbnak látszik, mint az öt­ven körüli, gyűrt arcú film­rendező, de a tisztelet, vagy tartózkodás nem annyira az életkor miatt, hanem in­kább abból a különbségből adódik, ami társadalmi és anyagi megbecsülés tekinte­tében egv gyári munkást el­választ egy filmrendezőtől. Pedig ez a barátkozási szándék egy ideje már szó­beszéd tárgya, volt. „Barát­kozunk?” — szokta kérdezni a rendező felesége, amikor hazajövet a szemben lakó szomszéd Zsigulija mellé állítják le a kocsijukat. „Aha! Legalább a kocsik kezdjék el , a barálkozást. Lesz idejük egész éjjel el­beszélgetni a gazdáikról.” Ennek a gyakran ismétlő­dő abszurd párbeszédnek az az előzménye, hogy még ta­vasszal szólt egyszer a ren­dező édesanyja vacsora köz­ben : — Te Sándor, miért nem barátkoztok ezekkel a Szi­get völgyiék kel? Még azt hi­szik, hogy ti lenézitek őket. Pedig-a gyerekeitek égy osz­tályba járnak, ti itt laktól: egymással szemben, nem is olyan nagy a korkülönbség köztelek, hát csak arra gon­dolhatnak. hogy ti lenézitek a gyári munkásokat. Hiszen te is ott kezdied. apád meg, szegény, haláláig esztergá­lyos volt. (Folytatjuk) TEíl^Elf I3EIO Lift-rapszódia Ezt már az. én edzet gyomrom «ein vehettp he. a faviccek olyan egvveleaé hozták össze ebben a film­ben. hogv egy magát vala­mire tartó despola keveseb­bért is lefejeztetné udvari bolondját. Liszt romantikus zenéjére (illetve inkább a müvek cí­mére) s nevének bárgyú kifordítására épül a törté­net. melynek során liftekbe szállnak a sz.ereplök. hogy az .élet", vagy a „történe­lem” különböző „szintjein" lépjenek ki belőlük. Ettől persze akár még valamelyest elfogadható is lenne ez az egész, azonban egyetlen pil­lanata sem volt a négy rö­vidke történetnek, amely ne köszönt volna vissza vala­honnan. így a „Szerelmi álmok’' szemüveges, nyámnyila alak­ja egy poros vicclap' leg­unalmasabb karikatúráiból mászott elő, nem is azért, hogy a nők. sokkal inkább, hogy a közhelyek prédája legyen. A „Mazeppa’’ fősze­replője a poklot és a menny­országot járta végig: a túl- i világi visszásságokon talán még Noé sem nevetett vol­na. A „Haláltáncban’’ érzé­sem szerint magának a nagy zeneköl tőnek a körmeit vág­hatta le a halállal ízléstele­nül kacérkodó öregasszony, hiszen a tetem láthatóan — való. műleg többször is — megfordult a koporsójában. Félre a tréfával:! a blődli, az akasztófahumor használ­ható stíluseszköz, de min­dig kötéltánc: könnyen gusz­tustalan lehet. Ennek a filmnek az alkotói elvétet­ték a lépést... (gábor) Rakowski Másodszor — illetve az első interjú ismétlését be­számítva harmadszor ,— lát- hatják-hallhatják a magyar televíziónézők Mieczyslaw Rakowski lengyel minisz­terelnök-helyettest nyilat­kozni. / Másodjára már ismerős volt az arca. Töprengő, gon­dok mélyítette vonásokkal kemény arc, finom, néha szinte már halk ha-ng. Száz­szor, talán ezerszer is meg­fontolt, megforgatott mon­datok. Rakowski a hazájá­ról "beszél. Népének, nemze­tének sorsáról. Szinte léleg­zetvisszafojtva figyelem az újságíró miniszterelnök-he­lyettest, aki jelen idő­ben írja sokakkal együtt a történelmet. Számára nem az szabatott ki, hogy utólag, tankönyvek tanulságaiból le­vont következtetésekkel döntse el: a kiélezett társa­dalmi helyzetben mi lett vol­na a helyes. Neki most kell dönteni. Helyesen dönteni. Rakowski beszél. Bölcsen, higgadtan, agitotívan, belső meggyőződéstől fütve, de csendesen. t Kor társamat, ha tetszik, volt kollégámat, pgyszóval az embert látom a képernyő világot áthidaló testközelsé­géből. Látom néha tétova t kézmozdulatait is, látom szemének okosságát, érzem a súlyt, amit elméje, lelki­ismerete visel. Vágyakat, ábrándokat és lehetőségeket igyekszik reálpolitikává szintetizálni. Bonyolult mon­datokat keresek, helyette nyelvemre tolakszik a leg­egyszerűbb: a szívemhez talált utat a megfontolt po­litikus. (szigethy) Charme .;: ... ennek a francia szónak a magyar jelentése az ide-' gén szavak szótára szerint, kedvesség, báj. Azokra az emberekre — nőkre és fér­fiakra — alkalmazzuk, akik valamilyen belső kisugár­zásukkal könnyedén hódíta­nak és a környezetükben megfordulókat boszorká­nyos gyorsasággal leveszik a lábukról. Nem szépségük- . kel ejtenek rabul, hanem ezzel a megmagyarázhatat­lan delejes erővel kötöznek magukhoz. Aki e ritka adottsággal jött a világra, egyszerre a szerencse fia és átkozott. Ezt bizonyította a televízió péntek esti műsora. Szeren, esés, mert vonzza az embe­reket, és kárhozatra ítélte­tett ugyanezért, hiszen e körülötte forgó, őrült raj, zásban teljesedik be a sor. sa: Egyedül maradt. S ha fuldokol, számára pines se­gítség, ahogy túlvilág! ta­lálkozások sincsenek. Ma­radt néhány, volt ismerős, több méter celluloid,szalag, egy-két hanglemez, amely az emlékét őrzi és idézi. ö volt Dómján Edit. 1 (szilágyi) ★ A jövő hét. televíziómű- sorából a kedd esti II. programon a Tudósklub adását ajánljuk, amely s 80-as évek magyar mező- gazdaságé va l fogta I kozik. Az adás kezdete 23.10. Csütörtökön az 1. csator­nán minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot a külpolitikái fó­rum. Kezdési időpont este 8 óra. Szombaton újra szikrázik a jég. 4* I- csa­tornán 12 óra 55 perckor kapcsolják a jégkorong- világbajnokság helyszínét. lk.40-kor Dargay Attila rajzfilmjén találkozhatunk V uk-kal. A kettesen 15 óra 5 perckor a, Gólya­várt esték sorozatban az értelmiség változó szere­péről folyik a vita, 15 óra 55 perckor pedig az asz­talitenisz vb-röl közvetít a tévé. Vasárnap 17.05-kor Dómján Edit látható a Frizsider című filmben. Jó szórakozást kívánunk! Nagy László emlékére és a bolgár állam fennállásának ik évforduló tiszteletére rendezett vers- és prózamondó ver­seny döntőjére tegnap délelőtt került sor a Megyei Könyv­tárban. A fiatalok vetélkedőjén többek között részt vett Alckszandr Gjurov, a Bolgár Kulturális Központ titkára is, »elvételünk a döntő egyik résztvevőjéről készült (Fotó: Perl Márton)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents