Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
I Uj tavasz a mezőgazdaságban Beszélgetés dr. Eleki János miniszterhelyettessel A VI. ötéves terv első ta(Fotó: Perl Márton) Tizennégy község egy családban vaszát éli ezekben a hetekben a mezőgazdaság. A tennivalók — mint minden tavaszon — ezúttal is megsűrűsödtek, de mert az új terv köztudottan minden eddiginél nagyobb feladatokat ró az ágazatra, nem túlzás azt állítani, hogy a mostani mezőgazdasági munkáknak meghatározó jelentőségük van népgazdasági céljaink elérésében. Vajon az új tervciklus első tavaszán milyen konkrét teendők hárulnak a gazdaságokra, a mezőgazda- sági nagyüzemek dolgozóira és a kistermelőkre? Erről folytattunk beszélgetést dr. E+efet Jánossal, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — A növénytermesztést a korábbinál erőteljesebben fejlesztjük tovább, amihez a hozamok növelésén kívül a mezőgazdasági területek védelme, megőrzése, illetve optimális hasznosítása is nélkülözhetetlen. Véleménye szerint mit kell tenni a racionális földhasznosítás érdekében?- — A termőföld védelme komplex feladat. Tény. hogy termőterületeink jelentős ré- ■ szenek adottságai kedvezőt- I lenek. Ezért fontos, kiemelt j feladatnak tekintendő egyes : tájkörzetekben meliorációs I munkák végzése. A racionális földhasznosítás fontos fel- ' tétele továbbá a mezőgazda- ívágpi üzemek kedvező területi kialakítása. Ennek érdekében az utóbbi években 177 ezer hektár földet cseréltek el önkéntesen a szomszédos gazdaságok. A távlati tervezés során, elsősorban az új beruházások telepítésénél, I még inkább figyelemmel kell 1 tennünk a földhasznosítás megváltozására, mert nemcsak a mezőgazdaságnak árt, hanem az egész népgazdaság számára is káros, ha a termőföldeket más célra vesz- szük igénybe. Annak a már széles körben elterjedt felfogásnak. amely szerint a föld nemzeti kincs, mindenekelőtt a nagyüzemeknek kell érvényt szerezniük. Az ő kötelességük az elhagyott utak, tanyák művelésbe vétele, és ennek ellenőrzése az idei tavaszi határszemle egyik ^ fő feladata is. f, — A növénytermesztésen belül a gabonaprogram idei feladatainak végrehajtása különösen nehéznek ígérkezik, hiszen sok volt a belvíz, a korai tél miatt jó néhány helyen elmaradt a talajelőkészítés, és kevesebb kalászost is vetettünk a tervezettnél. Mindez milyen intézkedéseket tesz szükségessé? » ■— Szerencsére a hótakaró nélküli fagyok nem okoztak említésre méltó károkat, tehát jól teleltek a kalászosok. Ami kipusztulásra számíthatunk — és ennek mértéke várhatóan nem lesz nagyobb az átlagosnál — az szinte kizárólag a belvíz rovására írható. Ezért igyekeznek a gazdaságok a bel- ! vizeket minél hamarabb levezetni, hiszen e területek megművelésére a talaj felszáradásától függően csak egy későbbi időpontban kerülhet sor. Sajnálatos tény, hogy a korai tél miatt több mint 600 ezer hektárnyi területen nem végezték el az őszi szántást, de e területek jelentős részét most tayasz- szal. illetve a mai napig — a belvízzel bontottakat kivéve — már felszántották. Határozott, törekvésünk, hogy az Írjei gabonatermő terület I ne legyen kevesebb a tavaiéinál. Ennek érdekében az őszi kalászosok kiesett terültét elsősorban kukoricával, de ahol azt a termőheivi adottságok indokolják, ott tavaszi árpával, zab vetésével kell helyettesíteni. E cél eléréséhez megfelelő vetőmagkészleteink vannak. Tavaszi árpából például nagy termőképességű fajtákat, importáltunk. Kukoricavetőmagból pedig minden éréscsoportban a megnövekedett igényeket is kiszolgáló készlettel és választékkal rendelkezünk. Többek között a belvizes területek későbbi igénybevételére is gondolva elegendő korai, illetve szuperkorai kukoricahibrid vetőmagot készleteztünk, amelyek a korai betakarítású növények után, másodtermesztésre is jól hasznosíthatók. — A tavalyi nagy termés és a csapadékos időjárás az átlagosnál jobban kimé. rítette a földeket. Mennyiben nehezíti ez a tény a hozamok tervezett növelését. aminek egyébként az alkatrészhiány is akadálya lehet? — A tápanyag-utánpótlásban mezőgazdasági üzemeinknek feladata, hogy minél rövidebb időn belül, lehetőleg még a tavaszi munkák során visszaálljon az agronómiái szint igényű tápanyag-egyensúly. Ez szükség- szerű követelmény, hiszen az idei gabonaprogram őszi búzából hektáronként 4.5 tonna, kukoricából pedig hektáronként 5,4 tonna átlagtermést irányoz elő. Az e téren egyes üzemeknél jelentkező rosz- szul értelmezett takarékosságot a minisztérium vezetése határozottan elítéli, mert az szakmailag helytelen, indokolatlan, sőt kifejezetten káros. Az agronómiái szintű tápanyag-visszapótlás és a növényvédelmi munkák maradéktalan elvégzése persze megfelelő műtrágya- és no- vényvédőszer-ellátást is feltételez, ami az idén kiegyensúlyozottnak ígérkezik, s a választék js jobban igazodik majd a kereslethez. A külföldi foszfor- és a káliműtrágya-szállí fásokban csökkent a tavalyi lemaradás, így a tavaszi vetésű növények műtrágyázásához szükséges anyagok — beleértve a mast különösen fontos starter műtrágyákat is — mind beszerezhetők. A mezőgazdaság gép- és eszközállománya — megfelelő időjárás esetén -r- elfogadható határidőkön belül lehetővé teszi á munkák elvégzését. Érdemes azonban már mast gondolni az arató, betakarító gépek karbantartására, javítására, mert ez a termés minőségének megőrzésében, a veszteségek mérséklésében döntő jelentőségű. Helyesen indult el annak a kezdeményezése, hogy az alkatrészfelújítás. illetve az egyszerűbbek gyártása terén az érdekeltek — a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelési rendszerek a MEZÖGÉP- vállalatok és az ellátó vállalatok — közösen együttműködve próbáljanak enyhíteni az e téren jelentkező gondokon. Külön kell szólni arról a dicséretes gyakorlatról, amely a gazdaságok kölcsönös segítségnyújtásában nyilvánul meg. — A gabona program végrehajtása elsősorban a nagy- gazdaságok feladata. míg például a zöldség- és gyümölcstermesztésben mind nagyobb mértékben kell a kistermelőkre támaszkodni. Milyen módon lehet növelni a kistermelők vállalkozói kedvét? — Valóban szeretnénk, ha a zöldség- és gyümölcstermesztésben tovább növekedne a kistermelők vállalkozói kedve. Ehhez az szükséges, hogy az ellátó vállalatok, az integrátorok jó minőségű Vetőmaggal, palántákkal, a nagyüzemek szaporítóanyaggal, az áfészek szolgáltatásaikkal, a gazdaboltok a megfelelő kemikáliák árusításával, sőt, szaktanács- adással segítsék munkájukat. Nem szabad elfelejteni, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságoknak már csak alig több mint egynegyede van a hagyományos értelemben vett parasztcsaládok tulajdonában. Itt említem meg, hogy a kis területen termelt és igen nagy munkaerőigényű termékek előállításában lassan meghatározó szerepe lesz a kistermelésnek. Ezen a téren is elsősorban hosszú távú termelési szerződésekkel kell tovább javítani a termelők és felvásárlók kapcsolatát, magyarán: a termelés biztonságát. V — Mit tett és tesz a tárca az állattenyésztés fejlesztése és a racionálisabb takarmánygazdálkodás ösztönzése érdekében? — Továbbra is nagyon fontos feladatunk a kiegyensúlyozott fejlesztés, a sertéstartásban a ciklikusság elkerülése. Mintegy 55 ezer új tehénférőhely létesítését, továbbá 30 ezer pótlását és 80 ezer korszerűsítését tervezzük a következő öt évben. A tejtermelés ösztönzésére fenntartjuk a többletértékesítési prémiujnrend- szert, a kistermelői tehéntartás ösztönzésére pedig az állami támogatást. Ismeretes, hogy a szarvasmarhatartás a legeszközigényesebb állat- tenyésztési ágazat. A baromfitenyésztés további" dinamikus növelését elsősorban a nagyüzemektől várjuk, de — elsősorban az önellátásban — jelentős- szerepet szánunk a háztáji és kisegítő gazdaságoknak is... A juhászatot mindenekelőtt az- exportárualap növelése érdekében fejlesztjük. Kívánatos, hogy az állatszám növelésével egyidőben javuljanak a fajlagos mutatók is... — Milyen lehetőségeket lát a gazdaságosabb energiafelhasználásra, a hagyományos energiahordozók helyettesítésére, azaz a biomasszára épülő energia- forrásokkal való kiváltására? — Az energiafelhasználás mérséklésének bizonyos lehetőségeit az ágazat sajátosságaiból eredően magában hordozza. Ennek feltárásához, .kihasználásához szükség van egy népgazdasági szintű együttműködésre. Az energiafelhasználás mérséklésének az elmúlt években ígéretes törekvései mutatkoztak. Vannak példák a mezőgazdaságban megtalálható termékek energiaként történő hasznosítása terén. A korszerű talajművelési eljárások, a , szemes termény nedves tartósításának elterjesztése, a mellék- termékek, például a szalma, a kukoricaszár, a nyesedék hőenergetikai felhasználása mind olyan lehetőségek, amelyek az energiamegtakarítást szolgálják és amelyeket a mindennapok gyakorlatává kell tenni. Az energiamegtakarítás sem megy „ingyen”, természetesen itt sem nélkülözhető a gazdaságosság vizsgálata. Az említettek gyors elterjesztésének végül is anyagi vonzata van. Megvalósításukhoz egy ^ kedvező társadalmi megítélésre van szükség. — Mennyire tartja időarányosnak a tavaszi munkák eddigi végrehajtását? — A naptári idő és a munka összhangba került. A kormány a közelmúltban állapította meg. hogy a mezőgazdaság és az ágazat tevékenységét elősegítő szervezetek összehangolt és körültekintő munkával megterem- ■ tették az. idei feladatok végrehajtásának feltételeit, Bizonyos vagyok abban, hogy dolgozójnk. szakembereink — a korábbi évekhez, hasonlóan — a feliételekhez jól igazodva nagy önállósággal és eredményesen fognak dolgozni, hiszen feladatuk nagyságával maguk is tisztában vannak. , .. . Aczcl Gábor Lassan már egy évtizede él együtt, mint egy nagy család, az öt település: Eh- dökövesd. Ivód, Kisfüzes, Pétervására és Váraszó. A közösködés, az együttműködés kezdete — mint mindig és mindenütt — itt is nehéz volt. — Amikor Pétervására székhellyel létrejött a közös tanács, a társközségek vezetői és lakói bizony nem repestek az örömtől — emlékezik vissza arra az. időre Tar Sándorné, a közös irányító testület végrehajtó bizottságának titkára. — Attól tartottak leginkább, hogy a székhely nagyközség dinamikus ütemű fejlesztése a „kicsik” rovására történik majd, elvonják tőlük ennek érdekében az addig befektetett pénzeszközöket. Egészen a 70*es évek közepéig uralkodott ez a szemlélet. Több esztendőnek kellett tehát eltelnie ahhoz, hogy az emberek belássák: törekvésünk ennek éppen az ellenkezője. A vélt testvérharc megszűnését számos — már korábban megismert és közzé is tett — eredmény fémjelzi. A lakosság megértéséről és segítőkészségéröl pedig a legfrissebb adalék a váraszói példa. » * Az alig 800 lelket számláló kisközség iskolájának igazgatója. Dutkay Dénes lelkesen meséli a történteket: — A falu lakóinak már régi óhaja egy óvoda. Létesítéséhez persze, nem voltak elegendőek az erőforrásaink. Éppen ezért felmérést végeztünk. megkérdeztük az embereket, hogy mivel járulnának hozzá. Szinte mindenki tett valamilyen felajánlást: különböző összegeket, és sok-sok társadalmi munkaórát. Ennek nyomán végül megszületett a döntés, hogy a tanács épületében alakítunk ki egy 25 férőhelyes óvodát. Három héttel ezelőtt kezdtük meg az építkezést, hétvégeken néha olyan sokan jöttek, hogy volt, amikor nem tudtunk mindenkinek munkát adni. Ha így haladunk vele, május 1-re a nagyjával elkészülünk, s szeptembertől már nem kell Pétervásárára vinni a kicsinyeket. Hasonló jó példára találunk Erdőkövesden, ahol a régi, már elavult tűzoltószertár átalakításában, bővítésében vesz részt kétkezi munkájával a község apraja- nagyja. De — amint a közös tanácson halljuk — nem lehet panasz a helyi tanácstagi csoportokra és más társadalmi szervekre sem. Kitűnően tudják mozgósítani a lakbsságot az együttes célokért, nagymértékben segítve ezzel a közös irányító fórumot feladatainak megvalósításában. Mintegy öt és fél ezer embert kovácsol össze az együttműködésnek ezen egy évtizede létező sajátos formája. Talán az öt felépülés — most már elismerten jó és hasznos — összefonódása, az ebiben szerzett tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a pétervásári nagyközségi közös tanács vezetői bátrabban vágtak neki az elmúlt év elején egy, az országban egyedülálló kezdeményezés elindításának.- * — A helyi tanácsok és szakigazgatási szerveik feladata és hatósági jogköre nagyon megnőtt az utóbbi években — indokol Tar Sán- domé. — Ugyanígy fokozódik a szerepük a kiegyensúlyozott területfejlesztésben, az ellátás mind jobbá tételében. Ehhez viszont gyors, korszerű ügyintézés is szükséges, angj elképzelhetetlen a szervező, összehangoló, segítő munka új útjainak keresése nélkül. Mindennek figyelembevételével született meg két esztendővel ezelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata igazgatási együttműködés létrehozására a pétervásári és a környezetében levő hat tanács között. A kezdeményezés ősz- szesen 14 települést fog egybe: Bükkszéket. Istenmezejét. Mátraballát, Tarnale- leszt. és Terpest az igazgatá- silas hozzájuk tartozó községekkel együtt. — A célunk ezzel kettős volt — magyarázza a vb- titkárnő —, egyrészt, hogy szélesítsük ama igazgatási szolgáltatásaink körét, amelyek helyben intézhetők, s ebbe jobban bevonjuk a laz kosságot. Másrészt, hogy kölcsönösen segítsük egymást az államigazgatási munka korszerűsítésében, egyszerűsítésében, szakszerűbbé tételében. Természetesen a legteljesebb mértékben figyelembe vesszük és támogatjuk a helyi sajátosságok kibontakozását, érvényesülését. A megállapodás az irányító testületek között 1980. január 1-én lépett életbe. Az igazgatási munka olyan fontos területein, mint az iparig a kereskedelmi és az egészségügyi ellátás szervezése, a népességnyilvántartás, hagyatéki leltározás, adó- és gyámügyek, szabálysértések. Nincsenek kötelező előírások az együttműködésre, a segítségadás időpontját és mértékét mindig az esetek meny- nyisége és minősége határozza meg. Beletartozik persze. a szakigazgatási szervek dolgozóinak minél jobb munkakapcsolata, az. ötletek, javaslatok, iratminták egymásnak történő átadása. Az együttműködés kezdete óta eltelt egy évben tapasztaltakról Tar Sándorné így számol be: — Mindenekelőtt azt mondhatom el, hogy még számunkra is meglepően gyorsan bontakozott ki a közös munka. A legtöbb eredményt az együttműködésben az egészségügyi ellátás terén könyvelhettük el. A mi első körzetünk orvosa az Istenmezejéről érkezett betegeket is ellátja, mivel ott jelenleg nincs doktor. Fogászati rendelőnkbe a tarnalelesziek dárnak, hasonló ok miatt. Pétervására székhellyel hét végi orvosi ügyeletet is szer. veztünk 13 község lakóinak. összpontosítjuk erőinket a nagyobb beruházásoknál. így például a 300 személyes bükkszéki ifjúsági tábor építéséhez a társadalmi munka megszervezésével járulunk hozzá. Az igazgatási szolgáltatás korszerűbbé tétele érdekében ügyintézőink konzultatív megbeszéléseken cserélhetik ki rendszeresen "tapasztalataikat, ötleteiket. Az említettek ismeretében, úgy gondoljuk, a kezdeményezés bevezetése feltétlenül indokolt volt, e" rövid idő alatt is bizonyossá vált, hogy a helyi tanácsoknak és a szakigazgatási szerveknek szükségük van egymás támogatására. Különösen a lakosság ellátásának együttes szervezése biztosít előnyösebb feltételeket valameny- nyi, az együttműködésben részt vevő község számára. Szalay Zoltán rNmiswfö 1961. április 12., vasárnap MA KISZ-küldöttgyülések megyeszerte Ma, vasárnap hat helyen rendezik meg megyénk ifjú- kommunistáinak beszámoló és vezetőségválasztó küldöttgyűlését. Az egri, a füzesabonyi, a gyöngyösi és a hevesi járás, valamint Hatvan és Eger fiataljainak képviselői tanácskozásaikon értékelik az elmúlt mozgalmi évben végzett mun-, kát, ezután pedig a KISZ-bizottságok tagjainak és a megyei értekezlet küldötteinek megválasztására kerül sor. A két város ifjúsági küldötteinek munkájáról keddi lapszámunkban, a járási küldöttgyűléseken elhangzottakról pedig szerdán, a Ma a holnapért című ifjúsági oldalunkon részletesen beszámolunk. _ ....
