Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

I Uj tavasz a mezőgazdaságban Beszélgetés dr. Eleki János miniszterhelyettessel A VI. ötéves terv első ta­(Fotó: Perl Márton) Tizennégy község egy családban vaszát éli ezekben a hetek­ben a mezőgazdaság. A ten­nivalók — mint minden ta­vaszon — ezúttal is megsű­rűsödtek, de mert az új terv köztudottan minden eddigi­nél nagyobb feladatokat ró az ágazatra, nem túlzás azt állítani, hogy a mostani me­zőgazdasági munkáknak meg­határozó jelentőségük van népgazdasági céljaink eléré­sében. Vajon az új tervcik­lus első tavaszán milyen konkrét teendők hárulnak a gazdaságokra, a mezőgazda- sági nagyüzemek dolgozóira és a kistermelőkre? Erről folytattunk beszélgetést dr. E+efet Jánossal, mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettessel. — A növénytermesztést a korábbinál erőteljesebben fejlesztjük tovább, amihez a hozamok növelésén kí­vül a mezőgazdasági terü­letek védelme, megőrzése, illetve optimális hasznosí­tása is nélkülözhetetlen. Véleménye szerint mit kell tenni a racionális föld­hasznosítás érdekében?- — A termőföld védelme komplex feladat. Tény. hogy termőterületeink jelentős ré- ■ szenek adottságai kedvezőt- I lenek. Ezért fontos, kiemelt j feladatnak tekintendő egyes : tájkörzetekben meliorációs I munkák végzése. A racioná­lis földhasznosítás fontos fel- ' tétele továbbá a mezőgazda- ívágpi üzemek kedvező terüle­ti kialakítása. Ennek érdeké­ben az utóbbi években 177 ezer hektár földet cseréltek el önkéntesen a szomszédos gazdaságok. A távlati terve­zés során, elsősorban az új beruházások telepítésénél, I még inkább figyelemmel kell 1 tennünk a földhasznosítás megváltozására, mert nem­csak a mezőgazdaságnak árt, hanem az egész népgazdaság számára is káros, ha a ter­mőföldeket más célra vesz- szük igénybe. Annak a már széles körben elterjedt fel­fogásnak. amely szerint a föld nemzeti kincs, minde­nekelőtt a nagyüzemeknek kell érvényt szerezniük. Az ő kötelességük az elhagyott utak, tanyák művelésbe vé­tele, és ennek ellenőrzése az idei tavaszi határszemle egyik ^ fő feladata is. f, — A növénytermesztésen belül a gabonaprogram idei feladatainak végrehajtása különösen nehéznek ígér­kezik, hiszen sok volt a belvíz, a korai tél miatt jó néhány helyen elmaradt a talajelőkészítés, és keve­sebb kalászost is vetettünk a tervezettnél. Mindez mi­lyen intézkedéseket tesz szükségessé? » ■— Szerencsére a hótakaró nélküli fagyok nem okoztak említésre méltó károkat, te­hát jól teleltek a kalászosok. Ami kipusztulásra számít­hatunk — és ennek mérté­ke várhatóan nem lesz na­gyobb az átlagosnál — az szinte kizárólag a belvíz ro­vására írható. Ezért igye­keznek a gazdaságok a bel- ! vizeket minél hamarabb le­vezetni, hiszen e területek megművelésére a talaj fel­száradásától függően csak egy későbbi időpontban ke­rülhet sor. Sajnálatos tény, hogy a korai tél miatt több mint 600 ezer hektárnyi te­rületen nem végezték el az őszi szántást, de e területek jelentős részét most tayasz- szal. illetve a mai napig — a belvízzel bontottakat ki­véve — már felszántották. Határozott, törekvésünk, hogy az Írjei gabonatermő terület I ne legyen kevesebb a tava­iéinál. Ennek érdekében az őszi kalászosok kiesett terü­ltét elsősorban kukoricával, de ahol azt a termőheivi adottságok indokolják, ott tavaszi árpával, zab vetésé­vel kell helyettesíteni. E cél eléréséhez megfelelő vető­magkészleteink vannak. Ta­vaszi árpából például nagy termőképességű fajtákat, im­portáltunk. Kukoricavető­magból pedig minden érés­csoportban a megnövekedett igényeket is kiszolgáló kész­lettel és választékkal ren­delkezünk. Többek között a belvizes területek későbbi igénybevételére is gondolva elegendő korai, illetve szu­perkorai kukoricahibrid ve­tőmagot készleteztünk, ame­lyek a korai betakarítású növények után, másodter­mesztésre is jól hasznosít­hatók. — A tavalyi nagy termés és a csapadékos időjárás az átlagosnál jobban kimé. rítette a földeket. Mennyi­ben nehezíti ez a tény a hozamok tervezett növelé­sét. aminek egyébként az alkatrészhiány is akadálya lehet? — A tápanyag-utánpótlás­ban mezőgazdasági üzeme­inknek feladata, hogy minél rövidebb időn belül, lehető­leg még a tavaszi munkák során visszaálljon az agro­nómiái szint igényű táp­anyag-egyensúly. Ez szükség- szerű követelmény, hiszen az idei gabonaprogram őszi bú­zából hektáronként 4.5 tonna, kukoricából pedig hektáron­ként 5,4 tonna átlagtermést irányoz elő. Az e téren egyes üzemeknél jelentkező rosz- szul értelmezett takarékossá­got a minisztérium vezetése határozottan elítéli, mert az szakmailag helytelen, indo­kolatlan, sőt kifejezetten ká­ros. Az agronómiái szintű tápanyag-visszapótlás és a növényvédelmi munkák ma­radéktalan elvégzése persze megfelelő műtrágya- és no- vényvédőszer-ellátást is fel­tételez, ami az idén kiegyen­súlyozottnak ígérkezik, s a választék js jobban igazodik majd a kereslethez. A kül­földi foszfor- és a káli­műtrágya-szállí fásokban csökkent a tavalyi lemara­dás, így a tavaszi vetésű nö­vények műtrágyázásához szükséges anyagok — bele­értve a mast különösen fon­tos starter műtrágyákat is — mind beszerezhetők. A me­zőgazdaság gép- és eszközál­lománya — megfelelő időjá­rás esetén -r- elfogadható határidőkön belül lehetővé teszi á munkák elvégzését. Érdemes azonban már mast gondolni az arató, betakarí­tó gépek karbantartására, ja­vítására, mert ez a termés minőségének megőrzésében, a veszteségek mérséklésében döntő jelentőségű. Helyesen indult el annak a kezdemé­nyezése, hogy az alkatrész­felújítás. illetve az egysze­rűbbek gyártása terén az ér­dekeltek — a mezőgazdasá­gi nagyüzemek, a termelési rendszerek a MEZÖGÉP- vállalatok és az ellátó vál­lalatok — közösen együtt­működve próbáljanak eny­híteni az e téren jelentkező gondokon. Külön kell szólni arról a dicséretes gyakorlat­ról, amely a gazdaságok köl­csönös segítségnyújtásában nyilvánul meg. — A gabona program vég­rehajtása elsősorban a nagy- gazdaságok feladata. míg például a zöldség- és gyü­mölcstermesztésben mind nagyobb mértékben kell a kistermelőkre támaszkodni. Milyen módon lehet nö­velni a kistermelők vállal­kozói kedvét? — Valóban szeretnénk, ha a zöldség- és gyümölcster­mesztésben tovább növeked­ne a kistermelők vállalkozói kedve. Ehhez az szükséges, hogy az ellátó vállalatok, az integrátorok jó minőségű Vetőmaggal, palántákkal, a nagyüzemek szaporító­anyaggal, az áfészek szol­gáltatásaikkal, a gazdabol­tok a megfelelő kemikáliák árusításával, sőt, szaktanács- adással segítsék munkáju­kat. Nem szabad elfelejteni, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságoknak már csak alig több mint egynegyede van a hagyományos értelemben vett parasztcsaládok tulaj­donában. Itt említem meg, hogy a kis területen termelt és igen nagy munkaerő­igényű termékek előállításá­ban lassan meghatározó sze­repe lesz a kistermelésnek. Ezen a téren is elsősorban hosszú távú termelési szer­ződésekkel kell tovább ja­vítani a termelők és felvá­sárlók kapcsolatát, magya­rán: a termelés biztonságát. V — Mit tett és tesz a tárca az állattenyésztés fejleszté­se és a racionálisabb ta­karmánygazdálkodás ösz­tönzése érdekében? — Továbbra is nagyon fontos feladatunk a kiegyen­súlyozott fejlesztés, a ser­téstartásban a ciklikusság elkerülése. Mintegy 55 ezer új tehénférőhely létesítését, továbbá 30 ezer pótlását és 80 ezer korszerűsítését ter­vezzük a következő öt év­ben. A tejtermelés ösztön­zésére fenntartjuk a több­letértékesítési prémiujnrend- szert, a kistermelői tehén­tartás ösztönzésére pedig az állami támogatást. Ismeretes, hogy a szarvasmarhatartás a legeszközigényesebb állat- tenyésztési ágazat. A baromfitenyésztés további" dinamikus növelését elsősor­ban a nagyüzemektől vár­juk, de — elsősorban az önellátásban — jelentős- sze­repet szánunk a háztáji és kisegítő gazdaságoknak is... A juhászatot mindenekelőtt az- exportárualap növelése érdekében fejlesztjük. Kívá­natos, hogy az állatszám nö­velésével egyidőben javul­janak a fajlagos mutatók is... — Milyen lehetőségeket lát a gazdaságosabb energia­felhasználásra, a hagyo­mányos energiahordozók helyettesítésére, azaz a bio­masszára épülő energia- forrásokkal való kiváltá­sára? — Az energiafelhasználás mérséklésének bizonyos le­hetőségeit az ágazat sajátos­ságaiból eredően magában hordozza. Ennek feltárásá­hoz, .kihasználásához szük­ség van egy népgaz­dasági szintű együttmű­ködésre. Az energiafelhasz­nálás mérséklésének az el­múlt években ígéretes törek­vései mutatkoztak. Vannak példák a mezőgazdaságban megtalálható termékek ener­giaként történő hasznosítása terén. A korszerű talajmű­velési eljárások, a , szemes termény nedves tartósításá­nak elterjesztése, a mellék- termékek, például a szalma, a kukoricaszár, a nyesedék hőenergetikai felhasználása mind olyan lehetőségek, ame­lyek az energiamegtakarítást szolgálják és amelyeket a mindennapok gyakorlatává kell tenni. Az energiameg­takarítás sem megy „ingyen”, természetesen itt sem nélkü­lözhető a gazdaságosság vizs­gálata. Az említettek gyors elterjesztésének végül is anyagi vonzata van. Megva­lósításukhoz egy ^ kedvező társadalmi megítélésre van szükség. — Mennyire tartja időará­nyosnak a tavaszi munkák eddigi végrehajtását? — A naptári idő és a mun­ka összhangba került. A kormány a közelmúltban ál­lapította meg. hogy a mező­gazdaság és az ágazat tevé­kenységét elősegítő szerveze­tek összehangolt és körülte­kintő munkával megterem- ■ tették az. idei feladatok vég­rehajtásának feltételeit, Bi­zonyos vagyok abban, hogy dolgozójnk. szakembereink — a korábbi évekhez, hason­lóan — a feliételekhez jól igazodva nagy önállósággal és eredményesen fognak dolgozni, hiszen feladatuk nagyságával maguk is tisz­tában vannak. , .. . Aczcl Gábor Lassan már egy évtizede él együtt, mint egy nagy család, az öt település: Eh- dökövesd. Ivód, Kisfüzes, Pétervására és Váraszó. A közösködés, az együttműkö­dés kezdete — mint mindig és mindenütt — itt is nehéz volt. — Amikor Pétervására székhellyel létrejött a közös tanács, a társközségek ve­zetői és lakói bizony nem repestek az örömtől — em­lékezik vissza arra az. időre Tar Sándorné, a közös irá­nyító testület végrehajtó bi­zottságának titkára. — Attól tartottak leginkább, hogy a székhely nagyközség dina­mikus ütemű fejlesztése a „kicsik” rovására történik majd, elvonják tőlük ennek érdekében az addig befekte­tett pénzeszközöket. Egészen a 70*es évek közepéig ural­kodott ez a szemlélet. Több esztendőnek kellett tehát el­telnie ahhoz, hogy az embe­rek belássák: törekvésünk ennek éppen az ellenkezője. A vélt testvérharc meg­szűnését számos — már ko­rábban megismert és közzé is tett — eredmény fémjel­zi. A lakosság megértéséről és segítőkészségéröl pedig a legfrissebb adalék a vára­szói példa. » * Az alig 800 lelket szám­láló kisközség iskolájának igazgatója. Dutkay Dénes lelkesen meséli a történte­ket: — A falu lakóinak már régi óhaja egy óvoda. Léte­sítéséhez persze, nem voltak elegendőek az erőforrásaink. Éppen ezért felmérést végez­tünk. megkérdeztük az em­bereket, hogy mivel járul­nának hozzá. Szinte min­denki tett valamilyen fel­ajánlást: különböző összege­ket, és sok-sok társadalmi munkaórát. Ennek nyomán végül megszületett a dön­tés, hogy a tanács épületé­ben alakítunk ki egy 25 fé­rőhelyes óvodát. Három hét­tel ezelőtt kezdtük meg az építkezést, hétvégeken néha olyan sokan jöttek, hogy volt, amikor nem tudtunk min­denkinek munkát adni. Ha így haladunk vele, május 1-re a nagyjával elkészü­lünk, s szeptembertől már nem kell Pétervásárára vin­ni a kicsinyeket. Hasonló jó példára talá­lunk Erdőkövesden, ahol a régi, már elavult tűzoltószer­tár átalakításában, bővítésé­ben vesz részt kétkezi mun­kájával a község apraja- nagyja. De — amint a közös ta­nácson halljuk — nem lehet panasz a helyi tanácstagi csoportokra és más társa­dalmi szervekre sem. Kitű­nően tudják mozgósítani a lakbsságot az együttes cé­lokért, nagymértékben se­gítve ezzel a közös irányító fórumot feladatainak megva­lósításában. Mintegy öt és fél ezer em­bert kovácsol össze az együttműködésnek ezen egy évtizede létező sajátos for­mája. Talán az öt felépülés — most már elismerten jó és hasznos — összefonódása, az ebiben szerzett tapaszta­latok is hozzájárultak ah­hoz, hogy a pétervásári nagy­községi közös tanács vezetői bátrabban vágtak neki az elmúlt év elején egy, az országban egyedülálló kez­deményezés elindításának.- * — A helyi tanácsok és szakigazgatási szerveik fel­adata és hatósági jogköre nagyon megnőtt az utóbbi években — indokol Tar Sán- domé. — Ugyanígy fokozó­dik a szerepük a kiegyen­súlyozott területfejlesztésben, az ellátás mind jobbá téte­lében. Ehhez viszont gyors, korszerű ügyintézés is szük­séges, angj elképzelhetetlen a szervező, összehangoló, se­gítő munka új útjainak kere­sése nélkül. Mindennek figyelembevé­telével született meg két esztendővel ezelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának határozata igazgatási együttműködés létrehozására a pétervásári és a környe­zetében levő hat tanács kö­zött. A kezdeményezés ősz- szesen 14 települést fog egy­be: Bükkszéket. Istenmeze­jét. Mátraballát, Tarnale- leszt. és Terpest az igazgatá- silas hozzájuk tartozó köz­ségekkel együtt. — A célunk ezzel kettős volt — magyarázza a vb- titkárnő —, egyrészt, hogy szélesítsük ama igazgatási szolgáltatásaink körét, ame­lyek helyben intézhetők, s ebbe jobban bevonjuk a laz kosságot. Másrészt, hogy köl­csönösen segítsük egymást az államigazgatási munka kor­szerűsítésében, egyszerűsíté­sében, szakszerűbbé tételé­ben. Természetesen a legtel­jesebb mértékben figyelem­be vesszük és támogatjuk a helyi sajátosságok kibonta­kozását, érvényesülését. A megállapodás az irányí­tó testületek között 1980. ja­nuár 1-én lépett életbe. Az igazgatási munka olyan fon­tos területein, mint az iparig a kereskedelmi és az egész­ségügyi ellátás szervezése, a népességnyilvántartás, ha­gyatéki leltározás, adó- és gyámügyek, szabálysértések. Nincsenek kötelező előírások az együttműködésre, a segít­ségadás időpontját és mér­tékét mindig az esetek meny- nyisége és minősége hatá­rozza meg. Beletartozik per­sze. a szakigazgatási szervek dolgozóinak minél jobb mun­kakapcsolata, az. ötletek, ja­vaslatok, iratminták egy­másnak történő átadása. Az együttműködés kezdete óta eltelt egy évben tapasz­taltakról Tar Sándorné így számol be: — Mindenekelőtt azt mondhatom el, hogy még számunkra is meglepően gyorsan bontakozott ki a kö­zös munka. A legtöbb ered­ményt az együttműködésben az egészségügyi ellátás terén könyvelhettük el. A mi első körzetünk orvosa az Isten­mezejéről érkezett betegeket is ellátja, mivel ott jelenleg nincs doktor. Fogászati ren­delőnkbe a tarnalelesziek dárnak, hasonló ok miatt. Pétervására székhellyel hét végi orvosi ügyeletet is szer. veztünk 13 község lakóinak. összpontosítjuk erőinket a nagyobb beruházásoknál. így például a 300 személyes bükkszéki ifjúsági tábor épí­téséhez a társadalmi munka megszervezésével járulunk hozzá. Az igazgatási szolgál­tatás korszerűbbé tétele ér­dekében ügyintézőink kon­zultatív megbeszéléseken cserélhetik ki rendszeresen "tapasztalataikat, ötleteiket. Az említettek ismeretében, úgy gondoljuk, a kezdemé­nyezés bevezetése feltétlenül indokolt volt, e" rövid idő alatt is bizonyossá vált, hogy a helyi tanácsoknak és a szakigazgatási szerveknek szükségük van egymás tá­mogatására. Különösen a la­kosság ellátásának együttes szervezése biztosít előnyö­sebb feltételeket valameny- nyi, az együttműködésben részt vevő község számára. Szalay Zoltán rNmiswfö 1961. április 12., vasárnap MA KISZ-küldöttgyülések megyeszerte Ma, vasárnap hat helyen rendezik meg megyénk ifjú- kommunistáinak beszámoló és vezetőségválasztó küldöttgyű­lését. Az egri, a füzesabonyi, a gyöngyösi és a hevesi járás, valamint Hatvan és Eger fiataljainak képviselői tanácsko­zásaikon értékelik az elmúlt mozgalmi évben végzett mun-, kát, ezután pedig a KISZ-bizottságok tagjainak és a megyei értekezlet küldötteinek megválasztására kerül sor. A két város ifjúsági küldötteinek munkájáról keddi lap­számunkban, a járási küldöttgyűléseken elhangzottakról pedig szerdán, a Ma a holnapért című ifjúsági oldalunkon részletesen beszámolunk. _ ....

Next

/
Thumbnails
Contents