Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-10 / 84. szám
Egymás rovására nyaralunk7 Kockázatvállalás a holnap piacáért... Beszélgetés Birman Erzsébettel, az Innovációs Alap igazgatójával Jö IDEJE TART, időnként elcsendesül, vagy éppen ellaposodik, majd újra felélénkül' — mint az utóbbi hetekben is — a szociálpolitika körüli szakmai vita. Nem kevesebbről van szó, mint az alapelvekről. Másképpen -fogalmazva: vajon szociális jellegű-e az a szociálpolitika, amit évtizedek óta annak hiszünk és vallunk? Az egyik munkahelyen teniszpályák, úszómedence, kozmetikai szalon, mosoda — a „fajsúlyosabb” szolgáltatások közül — hegyi és víz- parti üdülök, halász- és vadásztanyák, egy kisváros számára is irigylésre méltó lakásépítkezések. A másikon jobb esetben is csupán egy bérelt szoba vagy sebtében felállított faház nyaraló gyanánt; néhány rozzant zuhany, vagy tucatnyi bádoglavór egy félreeső sufniban, öltöző- és fürdőként. Ilyen szélsőségek jellemzik a munkahelyek szociális szolgáltatásait. A luxus és a szegénység közötti középúttal persze gyakrabban találkozni, de ellentmondások és aránytalanságok szinte mindenütt felfedezhetek. Már az sem biztos, hogy az átlagosnál magasabb színvonalú szociális szolgáltatást nyújtó vállalatok az anyagilag tehetősebbek, a szerényebbek viszont minden esetben a szegények közé sorolhatók.... Valószínűleg igaz, hogy egy vállalatnak könnyebb és talán „hasznosabb” is „béren kívüli juttatásban” részesítenie a dolgozók meghatározott körét, mint bérük emelésére törekedni. Többek között ezért sem biztos, hogy általában azok a vállalatok nyújtanak átlagon felüli szoöt nagy TÜZÉP-telepen — Vácott. Érden, Tatán, Székesfehérvárott és Dunavarsány- ban — májustól villanyszerelési anyagokat is vásárolhatnak a társasház-, a családi- ház-építrtetők. A RAVILL és a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat megállapodása szerint egyelőre csak a kijelölt helyeken értékesítenek az építkezéshez nélkülözhetetlen kellékeket, különféle villanyvezetékeket, kapcsolókat, dugaszolóaljzatokat, automata biztosítékot és biztociális ellátást, ahol ezt a dolgozók érdekei megkívánják, vagy ahol a vállalat eredményei ezt lehetővé is teszik. E feltételezés megalapozottságára utal, hogy — minden idevágó felmérés, vizsgálat és kutatás szerint —•, évek óta gyorsabb ütemben növekszik az egy főre jutó vállalati szociális ellátás értéke, mint a munkások és az alkalmazottak havi átlagkeresete, illetve jövedelme. A MUNKÁSOK SZAMÁRA persze tökéletesen mindegy, hogy a vállalat szociális tevékenysége mögött valójában milyen szándék húzódik meg. Az elosztás aránytalanságait azonban észreveszik és szóvá teszik. Mindhiába: a munkahely ném tehet mást, mint hogy válogat, differenciál. Érdem szerint osztja el a szociális támogatást. A dolgozók egy részének ad. másoktól megtagad, attól függően, hogy kiket tart fontosabb, hasznosabb munkatársnak. Logikus és érthető magatartás, egyetlen szépséghibával: a differenciáltan szétosztott szociális támogatás anyagi alapjait a vállalat valameny- nyi munkása és alkalmazottja teremti elő. akik feltehetően jól tudják, hogy a végzett munka és a szociális szempontok szerinti elosztás között alapvető különbség van. Elméletben. A szociális ellátás, a támogatások és a kedvezmények különböző formái ugyanis ma már egyértelműen bérkiegészítő szerepet töltenek be, s ez jelentős munkahelyi konfliktusokhoz vezethet. S e feszültségek egy sokkal mélyebben gyökerező probléma megoldatlanságára utalnak. Nevezetesen arra, hogy a sítótáblát," csengőt, reduktort, építő- és a Szerelési anyago- s bojlert is. A tapasztalatok alapján később szélesítik az kát együtt árusító TÜZÉP- telepek hálózatát. A RAVILL és a TÜZÉP kapcsolata a szerelésre készen- kapható nyaralót, hétvégi faházat építőknek is nyújt új szolgáltatást. A RAVILL az ÉVITERV-vel elkészíttette húszfajta víkend- ház villanyszerelési vázlatát, használati utasítását, s a szociálpolitika konkrét irányát megszabó preferenciá- lis kritériumokkal sokkal takarékosabban kellene bánni. Illetve: előre tisztában kellene lenni e preferenciák alkalmazásának származékos következményeivel és mellékhatásaival. Például: ha egy munkahelyen úgy döntenek, hogy a kedvezményes üdülés a legrosszabb anyagi helyzetben lévők számára nyújtható szociális támogatás, akkor tudniuk kell azt, hogy ezzel a döntéssel a jobb fizetésűek, a munkahely , szempontjából fontos vagy éppen kiemelkedő munkát végzők jövedelmét megrövidítik, s fel kell készülni arra is, hogy egyesek közülük netán elégedetlenkedni fognak.' VÁGYUL nem ártana kimondani — még mindig az előbbi példánál maradva —, hogy a kedvezményes üdültetés elsősorban anyagi támogatás azok részére, akik 1— például családi helyzetük miatt — másképpen nem üdülhetnek. Nem feltétlenül szükséges, ugyanis, hogy a munkahelyi beosztást, az átlagosnál magasabb szakértelmet minden lehetséges formában és minden lehetséges kedvezménnyel díjazzák, honorálják. A beosztás, a szakértelem ekvivalense — lenne! — a magasabb bér. S ebből az is következnék, hogy a szociálpolitikának egészen más kritériumokat kell — kellene! — alkalmaznia. Olyanokat, amelyek a legjobban rászorulók gondjait enyhítenék. Éppen azért, hogy ne ott segítsenek, ahol más módon is kielégíthetők bizonyos szükségletek, hanem ott, ahol a szociális támogatásra valóban szükség lenne. (V. Cs.) hozzá szükséges anyagjegyzéket, amelynek alapján egységcsomagokat állítanak ösz- sze — díjmentesen mellékelve hozzá a komplett-szerelési útmutatót — s árusítanak mindenütt, ahol forgalomba hozzák a hétvégi házakat. A két vállalat megállapodott abban is. hogy az Érden jövőre felépülő TÜZÉP-áru- házban a RAVILL 300 négyzetméteres villamossági osztályt kap. Alig egy esztendeje vált ismertté az a pénzügyi ösztönző kísérlet Magyarországon, amelyet a Nemzeti Bank része, a Központi Váltó- és Hitelbank indított útjára. Ez az úgynevezett Innovációs Alap. amely a szellemi termékek áruvá való alakításának és exportjának folyamatát segíti elő. Birman Erzsébet mérnök-közgazdász- szal. az alap igazgatójával a kísérlet jelentőségéről beszélgettünk. — Hogyan született ez az ötlet? — Lényegében a szocialista országok közül elsőként hazánkban volt ilyen kezdeményezés az Innovációs Alap létrehozására. A Minisztertanács tudománypolitikai bizottsága úgy döntött. 1980- ban hároméves kísérleti jelleggel 600 millió forintos alapot létesít arra, hogy ezzel is elősegítse az üzemeknél, a vállalatoknál a szellemi termékek eredményes hasznosítását. Ennek az ösz- szegnek egyharmadát a Magyar Nemzeti Bank, egyharmadát az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság-, egyharmadát pedig a szakminisztériumok biztosítják. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben ugyanis olyan értékes szellemi termékek vannak, melyek egy részét a jövőben exportálhatjuk. Ezeket eddig nagyrészt csak erkölcsileg támogatták, mivel az üzemek, vállalatok csSk jelentős anyagi kockázatvállalással tudták volna megvalósítani őket. Nos. ehhez újdonságként segítséget nyújt a bank azzal, hogy létrehozott egy új hitelformát, az úgynevezett innovációs hitelt, amellyel meghatározott feltételek között visszatérítendő anyag; támogatást nyújt. Ezzel meggyorsítják, hogy egy-egy találmány alkalmazásával új termék, áru jöjjön létre. Ez egyféle módszer ahhoz, hogy az állam aj üzemeknek az újdonság létrehozására irányuló kockázatából részt vállaljon. A másik viszont az Innovációs Alap, amely azt segíti elő, hogy olyan találmányok és műszaki újdonságok kifejlesztéséhez járul hozzá, amelyekért egy-egy vállalat saját fejlesztési alapjából nem tud, vagy nem mer kockázatot vállalni. Részben azért, mert meghaladja anyagi le(A szerző felvétele) hetőségeit, vagy pedig nincs biztosítva arról, hogy megtérül a befektetés. — Kiket támogatnak? — A hatszázmillió forint, melyet a Tudománypolitikai Bizottság felajánlott, sokféle fejlesztéshez kínál lehetőséget. Ezért válogatunk! A múlt esztendőben csaknem kétszáz jelentkező volt, főleg vállalatok, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek. Elsősorban azokat, a törekvéseket támogatjuk, amelyek újszerűek, sok ráfordítást nem igényelnek és mint termékeknek. hosszú távon is lesz piacuk, elsősorban külföldön. Az eddig beérkezett kéréseknek csaknem felét elutasítottuk, mert a szakértői vélemények szerint műszakilag nem voltak eléggé megalapozottak, nem gazdaságosak. és nincs nagyobb érdeklődés irántuk a piacokon. Jelenleg hatvan témával foglalkozunk, amelyek részben előkészítés alatt vannak, illetve szerződéskötés előtt, állnak. Ezek egynegyede mezőgazdasági és élelmiszeripari találmány, amelyek érdekesek és lesz piacuk is. Példaként .említem az élelmiszer-tartósítások új formáira irányuló törekvéseket, az új takarmányfajtákat, vagy a szőlőoltványcsoma- goló gépet. Azokkal a vállalatokkal. amelyekkel szerződést kötünk egy-egy szellemi termék áruexport útján való értékesítésére, annak nyereségéből, legtöbb öt esztendeig részesül az Innovációs Alap. Így azt a kockázatot, amelyet az állam vállal az üzemekkel való együttműködésben egy termék létrehozására és eladására,, az megtérül! Akkor, ha valamelyik vállalat, vagy üzem az Innovációs Alapból részesül valamilyen szellemi termék kifejlesztéséhez, de abból nem lesz piacképes áru. akkor a kapott összeget nem kell visz- szatéritenie! Nem úgy, mint az innovációs hitelnél, amelyet törleszteniük kell a vállalatoknak. A cél viszont az. hogy olyan termékekért kockáztassunk. amelyeknek hosszú távon is lesz piacuk. — Vannak-e érdeklődök Heves megyéből? — Elsősorban a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezetet emelném ki, amely országosan is példa lehet arra. ki kaphat az Innovációs Alapból. A gyöngyösiek ugyanis egy komplex. sok szereplőt magába foglaló témát valósítanak meg. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutató Intézetének munkatársai egy talajjavító és környezetvédő anyag gyártására technológiát dolgoztak ki. A híg trágya lignitporral ugyanis a talaj szervesanyagtartalmát növeli. A Tatabányai Szénbányák Vállalatnak van egy olyan gépsora, amely beépíthető ebbe a technológiába. Ezzel a lignitet megőrlik és centrifugálják, majd a trágyával keverik. Kisüzemi leg korábban több helyen az országban készítettek ilyen talajjavító anyagot, amelynek az IN- TERCOOP Külkereskedelmi Vállalat exportpiacot szerzett. Miután* továbbra is nagy az érdeklődés iránta a külföldi országokból, igy felmerült ennek nagyüzemi sorozatgyártása. Ehhez jó partnernek bizonyult, a gyöngyösi termelőszövetkezét, amelynek van szakosított sertéstelepe, a közelben pedig ott van a visontai Tho- rez-bányaüzem, ahol a líg- nitpor rendelkezésre áll. A gyöngyösiek vállalták, hogy kialakítják az új termék nagyüzemi gyártásának feltételeit, Ehhez a kísérleteket inég a múlt esztendőben elkezdték, amelyhez támogatást kaptak az Innovációs Alapból. Még várhatóan ebben az évben 20 millió forintos költséggel egy korszerű gyártóüzem épül. ahol gazdaságosan, a külföldi piacon is versenyképes terméket. készítenek. Ezzel lehetőség nyílik nemcsak ennek az anyagnak az exportjára, hfmem hazai elterjesztésére is. amely jól segítheti majd a talajjavítást, a környezetvédelmet, sőt, a drága műtrágya részbeni helyette- sitését. Hasonló példaként említhetem a viszneki Béke Termelőszövetkezet kezdeményezését, amely egy új fehérjetartalmú takarmányt, a Bentokarbot állította elő. Sorozatgyártására az Innovációs Alapból kér támogatást. Még nincs végső döntés, hogy ebből, vagy pedig az innovációs hitelkeretből kapnak hozzá pénzt. Mindenesetre törekvésük figyelemre méltó! — Noha ez a pénzügyi ösztönéé kísérlet mindössze egyéves múltra tekint visz- sza, mégis milyen kezdeti tapasztalatokat szereztek? — Miután a szocialista országok közül ez a magyar példa jelenleg egyedülálló, így osztrák tapasztalatokat felhasználva kezdtük el munkánkat. A fejlett tőkés országokban már jelentős múltja van. Különösen 1974- től, amióta a világgazdasági korszakváltás felgyorsult. Főleg a kis- és középvállalatokat támogatják ezzel az alappal, mint vállalkozói főkével, jelentős sikerrel! Az elmúlt esztendőben megnyilvánult nagy érdeklődés is bizonyítja, hogy jelentősége van ennek a kísérletnek Magyarországon. Ott van például a tavalyi év játéka, a bűvöskocka, amely Európa- szerte nagy sikert aratott. Ehhez is az Innovációs Alap nyújtott segítséget. A következő két esztendőben, hiszen a kísérlet 1983-ig tart, várhatóan olyan újabb termékek készítéséhez vállalunk kockázatot, amelyek hozzájárulhatnak a magyar szellemi értékek további külföldi elismeréséhez. Mentusz Károly MmúsaiiCi 1981. április 10., péafek Kooperäetöbon Automata rajzasztal A hagyományos íróeszközök mellett fénysugárral is rajzol, valamint késsel kivágja a kívánt mintát az a mik- roszámítógépes vezérlésű rajzasztal, amelynek egy NDK-beli és egy hazai vállalat megkezdte sorozatgyártását. A berendezés elektronikus vezérlése itthon, a Villamos Automatika fővállalkozó és gyártó vállalatnál készül, mechanikus része pedig a Carl Zeiss Jena Müvek terméke. Az NDK-beli és a magyar partnercég a fejlesztéseket is közösen hajtotta végre. és az idén már 5 db ilyen nagy értékű automata rajzasztalt készítenek^ együttes munkával. Ez a berendezés egyébként az idei lincsei vásáron mindkét gyártó számára — külön,a vezérlésért és külön a rajzasztalért — aranyérmet nvert. A rajzasztal olyan pontossáegal és gyorsasággal dolgozik — 30 mikronos eltéréssel percenként 15 méter vonalat húz —, amely jóval meghaladja a? emberi kéz lehetőségeit. iMTl) Széntermelés a Márkusheoyen Fél évvel a határidő előtt szenet ad az eocénnrogram első bányája, az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi üzeme. Az április 1-i ünnepélyes átadáson Havasi Ferenc, a Köz. ponti Bizottság titkára, Méhes ís.jos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai » ieíea voltak. (MTI fotó — KS) Oj szolgáltatás építkezőknek Villamosszerelési egységcsomagok hétvégi házakhoz
