Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK „Törvényen felül” NEM AKÁRMILYEN HÍRT REPÍTETTEK VI­LÁGGÁ teheráni keltezéssel a világ hírügynökségei: vádat emelnek Irán elnöke, kormányfője és hivatalos szóvivője ellen a március .5-1 zavargások miatt. Nem túlzás kijelenteni, hogy Ázsiában — - és nemcsak Ázsiában — szinte páratlan fejleményekről van szó. Néha ugyan megesik, hogy egy-^gy ország leg­magasabb rangú vezetői ellen hivatalosan vádat emelnek, de az esetek csaknem száz százalékéban akkor — emlékezzünk Zulfikar Ali Bhutto példájára —, amikor már megfosztották őket hatalmuktól. A mostani, teheráni vádemelés azonban olyan két csúcspolitikuSt érint, akik ma is hivatalban vannak. A HlR MÖGÖTT konok-keserű tény húzódik meg. Az, hogy Irán zaklatott belpolitikai porondján Khomeini ajatollah emlékezetes lépései után is foly­tatódik az. áldatlan hatalmi vetélkedés. Az előzmé­nyek közismertek. Március 5-én egy, a jelenlegi-Irán­ban -nem ritka monstre gyűlés során fizikailag is összécsápták az osszágot ma megosztó két tábor, az úgynevezett iszlám fundamentalisták és Baniszadr köztársasági elnök hívei. Khomeini e véres fejlemény láttán úgy érezte, betelt a pohár. Ügy tett intézke­déseket, hogy gyakorlatilag az iszlám támadás ke­reszttüzében álló Baniszadr mellé állt. Iránban akkor sokan azt remélték — ugyanígy kommentálta a fejleményeket a világsajtó jórésze —, hogy az ajatollah még mindig nagy tekintélye végre gátat szab a külső háborút megnehezítő belső harc továbbterjedésének. Nem így történt. A küzdelem to­vább tart, a vádemelés ennek félreérthetetlen jele. A nagy kérdés „csak” az, vajon milyen motívum áll e vádemelés mögött? Az a tény, hogy nemcsak Baniszadr, hanem leg­főbb ellenfele, Radzsai miniszterelnök, valamint az ő emberének számító BÄizad Havabi kormányszóvivő ellen is vádat emelnek — elgondolkoztató. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy e fejleménnyel egyidőben tartóztat­ták le Reza Sadrt, egy Baniszadr elnököt támogató lap főszerkesztőjét, az a benyomásunk támad, hogy „kicentizett” döntésről van szó. Vele együtt ugyanis négy személyiség ellen emelnek vádat és az arány — táborok szerint — kettő-kettő. MUSSZAVl ARDEBILI FŐÜGYÉSZ a vádeme­lést indokolva úgy fogalmazott, hogy „senki sem áll­hat a törvény felett”, csakhogy ugyanez a főügyész, aki nyilvánvalóan a Baniszadr-ellenes táborhoz tar­tozik, ugyanezt a megállapítást — Irén történetében először — magára Khomeinire vonatkoztatta. És alig­ha véletlenül éppen akkor, amikor az ajatollah meg­támogatta a köztársasági elnököt.;: HARMAT ENDRE Folytatja munkáját a CSKP XVI. kongresszusa Magyar—szovjet közös közlemény BÉCS: A prágai pártkongresszu­son a ŐSKP tagjait képvi­selő 1450 küldött, valamint több száz hazai és külföldi vendég figyelme most a gyakorlati törekvésekkel foglalkozó tömör felszólalá­sokra összpontosul. A tanács­kozás szerdai munkatervébe csak ezeket iktatták be. A külföldi küldöttségek tagjainak egy része a nap folyamán ellátogatott Prá­gában és környékén lévő üzemekbe. Intézményekbe, s barátsági gyűléseken talál­kozott a Csehszlovák dolgo­zókkal. Este a tanácskozás helyén. az ú.i művelődési palotában díszelőadást ren­deztek a CSKP XVI. kong­resszusának delegátusai és vendégei tiszteletére. ★ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a CSKP XVI. kongresszusán részt vevő szovjet pártkül- döttség vezetője, szerdán Prágában találkozott Ab- dusszalam Dzsalluddal, a Líbiai Forradalmi Vezetőség tagjával, a csehszlovák pártkongresszuson részt ve­vő líbiai küldöttség vezető­jével. Baráti jellegű megbe­szélésükön a jelenlegi nem­zetközi helyzet, valamint a líbiai—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdé­seit vitatták meg. Reagan gyógyulása Legalább még egy hétig kórházban marad Reagan amerikai elnök, mert gyó­gyulása életkora miatt las­sabb a vártnál. Orvosai sze­rint csak akkor távozhat a kórházból, ha a láz végleg megszűnik és nem kell az antibiotikumos kezelést foly­tami. Larry Speakes sajtótitkár közölte, hogy az orvosok immár nem jelölik meg az elnök kórházból való távo­zásának várható időpontját, hanem „napról napra” mér­legelik állapotát. Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nép­köztársaság külügyminiszte. re a szovjet kormány meg­hívására 1981. április 8—8 * között íáto’gatast tett a Szov­jetunióban. amelyről közöt közleményt adtak ki. amely kiemeli, hogy Púja Frigyéi és Andiét Gromiko. az ,SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere tár­gyalásain. amelyek a teljes nézetazonosság és a kölcsö­nös megértés légkörében zaj­lottak le. áttekintették a je­lenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit, va­lamint a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió két­oldalú kapcsolatainak né' hány kérdését. A felek a fő figyelmet ar­ra a gyakorlati intézkedése­ket előirányzó programra fordították, amelyet Leo­nyid Brezsnyev terjesztett elő az SZKP XXVI. kong­resszusán a nemzetközi hely­zet javítására, a béke és biz­tonság erősítésére. Megelé­gedéssel állapították meg. hogy a program megvalósí­tása utat nyit a legfontosabb nemzetközi problémák meg­oldásához. a kölcsönös biza­lom légkörének megteremté­séhez és az államok békés együttműködéséhez. A* magyar fél kifejezésre juttatta, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága nagyra érté­kelte az SZKP XXVI. kong­resszusa határozatait, teljes mértékben támogatja az új szovjet külpolitikai kezdemé­nyezéseket. amelyek meg­egyeznek a Magyar Népköz- társaság törekvéseivel és né­pének érdekeivel. A véleménycsere megerő­sítette, hogy a felek egybe­hangzóan értékelik a jelen­legi nemzetközi helyzetet Ügy vélik, a bonyolultabb nemzetközi helyzet állhata­tos tevékenységet követel azért, hogy valamennyi ér­dekelt fél részvételével Sor kerüljön a szovjet békekez­deményezések érdemi meg­vizsgálására és valóra vál­tására. a nemzetközi kap­csolatok és a párbeszéd ak­tivizálására minden szinten. E tekintetben fontos lépés Leonyid Brezsnyev szemé­lyes üzenete számos ország állam- és kormányfőjéhez, amelyben kifejezte a szov­jet fél készségét, hogy meg­kezdjék az SZKP XXVI kongresszusán előterjesztett javaslatok érdemi megtár­gyalását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió meggyőző­dése. hogy a béke, a nem­zetközi — és ezen belül az európai — biztonság érde­kében a legfontosabb feladat a nukleáris háború' veszé­lyének elhárítása. A felek aggodalmukat fejezték ki a k'özéphatótávolságú amerikai nukleáris rakétafegyverek nvugat-európai elhelyezésé­ről hozott, a békét súlyosan veszélyeztető NATO-döntés miatt. Ügy vélik, az a javas­lat. hogy a NATO-országok és a Szovjetunió függesszék fel a középhatótávolságú nukleáris rakétafegyverek európai elhelyezését, vala­mint kezdjenek tárgyaláso­kat az Európában levő nuk­leáris fegyverek korlátozá­sáról és csökkentéséről, .tel­jes mértékben megfelel az enyhülés érdekeinek, a né­pek alapvető vágyainak. A kétoldalú kapcsolatok megtárgyalása során a mi­niszterek mély megelégedés­sel állapították meg. hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barát­sága és sokoldalú együttmű­ködése a marxizmus—leni- nizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján, a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség, nyújtási szerződéssel teljes összhangban töretlenül fej­lődik. Hangsúlyozták, hogy Kádár János és Leonyid Brezsnyev rendszeres talál­kozói különösen jelentősek a kommunizmus és a szocia­lizmus építését szolgáló ma­gyar—szovjet együttműködés távlatainak és fő irányainak kidolgozásában és a két or­szág szoros külpolitikai együttműködésének elmélyí­tésében. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében Púja Frigyes hivatalos, baráti lá­togatásra hívta meg Andrej Gromtkót, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Szerdán a kancellári hiva­talban folytatódtak Bruno Kreisky és Nyik' "ího- nov hivatalos mi “5*i. A szerdai fordulón a kor. mányfők eszmecserét folytat­tak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, ele­mezték s. válsággócoknak a világpolitikára gyakorolt ha­tásait. megszüntetésük lehet­séges módozatait. Egyetértet­tek az enyhülési politika továbbvitelének és lehetőség szerinti elmélyítésének szük­ségességében. BEJRŰT: Miközben Abdel Halim Khad* dam szíriai külügyminisz. tér kedden Bejrutban tárgya­lásokat folytatott Eliasz Szár- kisz libanoni államfővel ts Sa- fik el-Vazzan kormányfővel, a* ország keleti részében újabb harcok törtek ki a szíriai erők és a jobboldali libano­ni milícia között. A két he­te tartó összecsapás-sorozat­nak libanoni rendőrségi for. rások szerint eddig 184 ha­lálos és 650 sebesült áldoza. ta van. RÍJAD: Haig amerikai külügymi. niszter Szaúd-Arébiában sem ért el sikert abban az igye­kezetében, hogy az arab ve. zetők figyelmét eltérítse a _ közel-keleti problémák lé.' nyegéről. Ez derül ki abból a hivatalos szaúd-arábiai köz­leményből is, amelyet szeré dán tettek közzé Haig Rí. jadból történt elutazásakor. Miután Khaled, szaúdi ural­kodó szerdán fogadta a* amerikai külügyminisztert, ■ vendéglátók ismételten le­szögezték : elképzelhetetlen \ tartós és igazságos közel-ke­leti béke elérése a Paleszti­nái nép jogainak elismerése és az arab területek izraeli megszállásának megszünte­tése nélkül. WASHINGTON: Űjabb elnökgyilkos-jelöltet vett őrizetbe az amerikai rendőrség. Edward Richard­son. 22 éves fiatalember csőre töltött 32-e* kaliberű pisztollyal készült felszállni egy New Yorkba induló buszra, amikor lecsaptak rá. A vád szerint Reagan elnö­köt akarta meggyilkolni, de beérte volna „más kiemel­kedő jobboldali személyiség­gel.” Québeci választások Egy csata a háborúban? Választásokhoz készü­lődnek Kanada legnagyobb tartományában. A québeci polgároknak április 13-án kell az urnákhoz járulniuk, hogy eldöntsék: továbbra^ is a nagyrészt francia nyelvűek lakta terület részleges kü­lönválását. mrdető Québeci Párt (Parti Québécois) kor­mányozza-e a tartományt. A párt vezetője, René Lé­vesque miniszterelnök ko­moly tekintélyveszteséget szenvedett, amikor a tavaly májusban tartott népszava­záson a lakosság többsége el­vetette a Québeci Párt sze­paratizmus felé hajló irány­vonalát és fölényes 60:40 arányban Kanada csorbítat­lan egysége mellett állt ki. A „szuverén- társulás” tervei A tartományi parlament mostani megújítása is ezért, a szeparatista probléma ak-^ tualitásának felmérése szem­pontjából jelentős.. A több mint 24 milliós 'észak-ame­rikai ország tíz tartomány­ból álló szövetségi állam. Az ottawai központi kormány­nak, s Trudeau miniszter­Miki. április 9- csütörtök elnöknek az eltérő érdekű tartományok közül mindig is Québec okozta a legsú­lyosabb problémát. Itt a hat­milliós lakosság nyolcvan százaléka franciaajkú, s a nyelvi különálláshoz egyéb, kulturális és gazdasági sé­relmek is járulnak. A 60-as években az önállósodási tö­rekvéseket egyes csoportok még terrorista eszközökkel is súlyosbították. A 70-es év­tizedre az erőszakos cselek­mények háttérbe szorultak, megnőtt viszont a politikai küzdelem szerepe. René Lévesque pártja 1976-ban vette kezébe a kormányrudat, s az elmúlt esztendőben fokozatosan tö- * rekedett, ha nem Is a külön­válás szorgalmazására —, ennek a felmérések szerint semmi realitása nincsen —, de egy sajátos „szuverén tár­sulás” kialakítására. Ez a kifejezés egy gazdaságilag szoros, politikailag azonban lazább szövetséget takar, amelyben Québec több terü­leten szinte félautonómiával rendelkezne. A tavalyi népszavazás ki­menetele megakadályozta a „társulásra” vonatkozó tár­gyalások megkezdését Lé­vesque és Trudeau között. A Québeci Párt vezetőjét a kudarc terveinek feladására kényszerítette — legalábbis egyelőre. „Ez a népszavazás csak egy vesztes csata volt. de a háborút mi fogjuk megnyerni” —. fogalmazta meg a jelenlegi álláspontot Lévesque egyik követője. Az önállósodási folyamat hívei abban reménykednek, hogy a kevéssé javult gazdasági helyzet és Trudeau alkot­mánymódosítási ígéreteinek beváltatlansága (a' minisz­terelnök ugyanis az alap­törvény reformját szorgal­mazza a szeparatizmussal szemben) ismét az ő népsze­rűségüket növelheti. Szívós ellenzék A jelek szerint azonban a Québeci Párt követőinek nem lesz könnyű dolguk. Az ellenzéki Liberális Párt szí­vós ellenfélnek ígérkezik, az ő helyzetüket erősítette a népszavazás eredménye és vezetőjüket, Claude Ryani Trudeau is támogatja. A li­berálisok az agilis pártelnök megválasztása, az 1978 óta tartott pótválasztásokao ao­roaatoaan győzelme* arat­tak, Ryan kampányában éles támadásokat intézett Lévwqua politikája ellen, az* hirdetve, hogy — a sse- poratizmus veszélye mellett — a tartományi kormányzat gazdasági tevékenysége fc hibáktól terhes. A mostani választások te­hát a parlamenti képviselők kijelölésén túlmutató, orszá­gos fontosságúak. Ha a Québeci Párt elveszti több­ségét, akkor az „átmenetileg felfüggesztett függetlensé­gi harc” kilátásai igen ked­vezőtlennek tűnnek. A libe­rálisok kormányra kerülése nagyobb összhangot hozhat a tartomány és Ottawa vi­szonyában is. Ha viszont lévesque pártja ér el sikert, s a miniszterelnök megtart­hatja posztját, akkor elóbb- u több a „québeci háború újabb csatájára” kerülhet sor. II palesztin menekültek napja Több mint egy évtizeddel eze­lőtt nyilvání­tották április 9-ét a palesz­tin menekültek napjává. Az arab népekkel való szolidari­tás nemzetközi konferenciája így kívánt em­lékeztetni ar­ra, hogy 1948- ban ezen a na­pon több száz embert öltek meg izraeli, ro­hamos ztagosok a Jeruzsálem melletti Deir Jászin arab faluban. A palesztinok elűzése ottho­naikból már rint ma már 3,5—4 millió. Izraeli területeken, illetve arab országokban élnek (a legtöbben Jordániában és Libanonban), de harcuk vég. ső célja az önálló állam megteremtése. A térség po­litikai eseményei, az ameri­kai indíttatású rendezési tervek megfeneklése újra és újra bebizonyítja, hogy a közel-keleti válság orvoslá­sának kulcsa: a palesztinok Problémája. E kérdés meg­oldásához pedig a menekül* tek ügye is elválaszthat^)®*, nul hozzátartozik. azután meg­kezdődött, hogy az ENSZ Palesztinát két önálló államra osztatta fel. Tömegeg menekülésükre azonban csak 1948—49-ben került sor, amikor Izrael be­kebelezte a tervezett palesz­tin állam egy részét. Sok százezren azóta is menekült, táborokban várják sorsul jobbra fordulását, együti azokkal, akik 1967-ben, a? újabb arab—izraeli háború következtében csatlakoztak külföldre kényszerült hon­fitársaikhoz. A palesztin menekülte! szán» «-• » leszármazottak- becslések sze-‘

Next

/
Thumbnails
Contents