Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
Hiteles lehetőségek élelmiszer-gazdaságban Beszélgetés dr. Páles Gyulával, az MNB elnökhelyettesével az Megkülönböztetett figyelem övezi az «többi időben a magyar élelmiszer-gazdaságot. Okkal. Az közismert tény, hogy az élelmiszer-ellátás mennyisége és minősége alapvető jelentőséggel bír bármely ország életében, lakóinak közérzetében. Ám a gazdálkodás iránt mind fogékonyabb közvélemény számára az agrárágazat népgazdasági jelentősége is ismert, mindenekelőtt azért, mert ez az ágazat az utóbbi években a nemzetközi piac által is elismert eredményeket produkált. Ezeken az eredményeken alapulnak a népgazdasági terv által az élelmiszer-gazdaság számára megszabott feladatok, amelyeket azonban a megszokott módon aligha, csakis új lehetőségek feltárásával és azok ésszerű kiaknázásával leszünk képesek teljesíteni. Vajon mennyire hitelesek ezek a lehetőségek, a szó szoros és átvitt értelmében is: kérésünkre erről fejtette ki véleményét a hiteleket folyósító Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, dr. Páles Gyula. HELYZETKÉP A LAKÄSKARBANTARTÄSOKRÖL Nemcsak az új a fontos Egy régi épület műemlék formájú tetőszerkezete születik újjá az egri Zalár utcában — Véleménye szerint milyen módon lehet évről évre csaknem azonos ütemben növelni a mezőgazdasági termékek termelését, miközben elsősorban a termelés gazdaságosságát kell javítani? — Nekem is az a vélemé-. nyem, hogy a VI. ötéves terv olyan nehéz feladatokat szabott meg az élelmiszeripartermelés számára, amelyeket rutinszerűen már képtelenség megoldani. Az évi három- százalékos növekedési ütemet akkor is nehéz lesz tartani. ha a természeti csapások nem sújtanak bennünket. Ha ehhez hozzáveszem például a termelőeszközök árának emelkedéséből és a világpiaci versenyből fakadó követelményeket, nyilvánvalónak tűnik, hogy az olyan vállalkozói kedvet kell fellendítenünk, amelynek legfőbb tartalma a versenyképesség fokozása minőségben és árban egyaránt. A magas termelékenységet, az alacsonyabb önköltséget és a lehető legtöbb új érték létrehozását kell minden gazdasági döntésnél első helyen megkövetelnünk. Ebben a folyamatban az üzemen belüli szervezés magasabb színvonala, a technika és a technológia fejlesztése mellett a társadalmi munkamegosztás korszerű módosulásának is helyet kell kapnia. A nyersanyagtermelés, a feldolgozó- ipar és az áruforgalom vertikális kapcsolatában az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ugyanolyan polgárjogon vegyenek részt és jussanak el a piacra. mint ahogy eddig a mo- nopoljellegű felvásárló, feldolgozó és exportáló nagy állami vállalatok eljutottak. Ide tartozik a nagyüzem és a kis termelés változatos kombinációjának bővítése is, mégpedig a mezőgazdasági tsz-ek és állami gazdaságok sokszínű integrációs tevékenységének segítségével. A társadalmi érdek megkívánja, hogy az egyéni és csoportérdekek erős mozgató rugóit az elosztási rendszerünkben tudatosan használjuk fel. Ezért, amikor erre alkalom adódik, erősítsük a vállalat (tsz) egésze által létrehozott új érték (bruttó jövedelem) és az egyének jövedelme közötti szigorú összefüggést. A „napszámos” szemlélet helyett a tulajdonosi érdekeltséget kell újra felfrissítenünk. — Me?vannak-e mindezek társadalmi feltételei? — Azt hiszem, igen. A legfontosabbnak azt a politikai platformot tartom, amelyet a pártvezetés és az állami vezetés képvisel, amelyet a legutóbbi országos élelmiszer-gazdasági vezetői értekezleten Havasi Ferenc, a KB titkára, és Váncsa Jenő miniszter kifejtettek, amikor megerősítették több mint két évtizedes agrárpolitikánk progresszív maradandó vonásait. Meg kell mondanom, hogy a közelmúlt évek rövid távú állami szabályozása miatt jó néhány termelőszövetkezetben visszafogottabban foglalkoztak közép- és hosszú távú fejlesztéssel, mint korábban. A vezetők egy része elkezdett rutinból vezetni, a .szövetkezeti dolgozókban pedig erőre kapott a rövid távú fogyasztói szemlélet és sok helyen visszaszorult a szövetkezeti tulajdonosi szemléiét. Ezért volt, öröm. hogy a termelőszövetkezetek meg- teU útjának hely» értékeléséből és perspektívájuk világos megfogalmaz4sából most új erőt — vállalkozói kedvet — meríthetünk. — Hogyan ítéli meg a termelési rendszerek és az azokon kívül álló kisebb gazdaságok fejlődési. vállalkozási lehetőségeit az új ötéves tervben? — A termelési rendszerek létrejöttének a IV. ötéves terv közepe táján rendkívül nagy jelentősége volt. Üzleti vállalkozásaik révén — nem pedig az állam által nekik adott előnyök révén — szereztek elévülhetetlen érdé: meket a mezőgazdaság fellendítésében. Újabban azonban a népgazdasági egyensúly helyreállítása érdekében hozott intézkedések pri- vilégjzált helyzetbe juttatták őket, mert velük a kívülállók sem a szoros importkeretek felhasználása, sem a csökkenő mértékben igénybe vehető hitelek tekintetében nem versenyezhetnek. Ez a helyzet kedvezőtlen hatásokkal jár a rendszerekre is és a kívülállókra is. Egyre jobban látható, hogy a legjobb termelési rendszereknél Is növekszik azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknél romlik a befektetések megtérülési ideje. Nézetem szerint a túlságosan extenzíven kifejlődött, szinte az egész országot egy központból sok utazóval behálózó rendszerek hatékonyságának , problémáit a jövőben sokkal kritikusabban kell elemeznünk, mint eddig. Nem azért, hogy okvetetlenkedjünk velük, hanem azért, hogy új erőket hozzunk mozgásba és megújíthassuk a termelési rendszerekben még meglevő kezdeményező erőt, és egyidejűleg az azonos pénzügyi feltételek alapján a kívülálló, önálló gazdaságok kezdeményezéseit is felhasználhassuk, hogy szélesebb frontot nyissunk az alkotó vállalkozások számára. — A minél gazdaságosabb exportra \raló törekvés a nyersanyagok feldolgozási szintjének növelését is igényli. Milyen módon lehet ennek érdekében az élelmiszeripart fejleszteni és vállalkozói kedvét fokozni? — Annak ellenére, hogy az elmúlt években elég sokat áldoztunk az élelmiszeripar fejlesztésére, az örökölt és nagyrészt elévült feldolgozó kapacitást nem sikerült a mezőgazdasági termelés szintjére emelni. Azért sem. mert az élelmiszeripar fejlesztése szinte teljesen állami keretek közé szorult, s azért sem. mert élelmiszeripari beruházásaink nagy részét nem a nyersanyagbázishoz közel, hanem inkább a fogyasztócentrumok szomszédságában telepítettük Csak kevés olyan gyárunk van, amelyet a legjobb helyen és az új piacj igényekhez igazodva hoztunk létre. Sajnos, a legtöbb helyen hiányoznak a megfelelő raktárak. s nem üzleti jellegű az értékesítés. A vertikális kapcsolatok optimumától még igen távol vagyunk. Mindemellett az a lény. hogy az élelmiszeripar az elmúlt ötéves tervben a tervekéit 35 milliárd . forinttal szemben több mint 50 milliárd forintot. ruházott be. nagy előrehaladást jelent. Nem dicsekvésképpen. de azért elmondom, hogy a különbség döntően exportfejlesztő hitelből származott és nagyon Jó eredmént'ekkel kecsest?*?». Magvalósítás kózbea rengeteg bajunk volt ezekkel, sok keresztberakott gerendán is át kellett haladnunk, de végül is azt mondhatjuk: nem lesz egy sem közülük, amely ne produkálná a hitelszerződésben vállalt eredményeket. A tapasztalat megerősíti azt a törekvésünket, hogy az exportfejlesztő hitelek tévén aktívan segítsük élő a mezőgazdaság és az -élelmiszeripar minél gyorsabb fér lödését. — Miiven feltételek mellett részesülhetnek az élelmiszergazdaság egs'es vállasai és szövetkezetei a különféle hitelfajtákban? — A Magyar Nemzeti Bank mindenekelőtt olyan, a technikai haladáshoz szükséges exportfejlesztő hitelek igénybevételét, szorgalmazza, amelyek révén jelentős devizabevételt ígérő árukkal növelhető a termelés; A bank még az eddigieknél is nagyobb aktivitást. kíván ebben kifejteni. Ezért, megnöveltük a megyei igazgatóságaink hatáskörét. A megyei bankigazgatóságok saját hatáskörükben eddig 15 millió forint hitel kibocsátásáról dönthettek önállóan, ezután pedig 30 millió forint összegről. A hitel igény- bevételének segítségével lehet megoldani — megfelelő termelésnövelés esetén — az egyes gazdaságok gépesítését. Olyan hnzamtöbbletet kell elérni, amelynek a nettó devizahozamából három év alatt megtérül a beruházás. Állattenyésztésre felvett exportfejlesztési hitel esetén az elvárt megtérülési idő 5 év. Mivel a 30 százaléknak megfelelő saját erő előzetes biztosítása nem a legfontosabb követelmény, olyan helyen is lehetőség lesz beruházni, ahol a saját pénzeszközök hiányoznak, s a hitel megtérülését jövőbeni jövedelem garantálja. — Milyen felső határa van az exportfejlesztési hiteleknek és vannak-e olyan kiemelt termékek, vagy termények, amelyekre az átlagosnál több hitel igényelhető? — Az exportfejlesztési hitelnek nincs felső határa, mértékét a vállalkozás, a kezdeményezés milyensége, a kontrollált számítás szabja meg. Ez az egyik. A másik megjegyzés, hogy nincsenek szent növények és szent állatok, csak gazdaságosan és jövedelmezően termelt árúk lehetnek. E tekintetben nem kell feltétlenül a hagyományokhoz alkalmazkodni. A vevők igényei a legfontosabbak és persze a gazdaságosság. Hogy mást ne mond. jak: például Hajdúszoboszló környékéről békát exportálnak Franciaországba, s amint az kiderült, ez is remek üzlet. A Pécsi Közös Baromfi- feldolgozó tagvállalatai — például a sá.sdí mezőgazda- sági tsz — dinamikusan fejleszti a liba- és kacsatömést a kistermelők körében és a tsz-ek integrációjában erre hitelt ■ nyújtunk. Ismeretes már a zagyvarékási tsz baromfifeldolgozójának sikeres próbaüzemelése. Rákóczi falván jónak ígérkezik a hal- termelés fejlesztése, Dán- szentmiklóson egy 750 vago- nos hűtőház építése. Kiskun- majsán a tsz asszonyai már nemcsak leszedik, hanem csokiba mártják és csomagolják, is a meggyet. Az így előállított konyakmeggy pedig kiváló exportcikknek bizonyult. Vaján kiváló cukrozott gyümölcsöt készítenek. De mondhatok mást is. Szabolcsban az osztályon aluli almából már évek óta exportképes almaiét készítenek, nem főzik, hanem hidegen kipréselik az. alma levét. Az idén ugyan rossz az. ára. de eddig sokat kerestek rajta, mert nagyon finom.. . Megkínálhatom ? Aczél Gábor Gomba módra gyarapodnak az új lakótelepek;, igazán látványos dolog, ha a puszta térségben egy-két esztendő múltán tízemeletes tornyok magasodnak. Erőink , túlnyomó részét fordítottuk arra, hogy minél több új lakás épüljön, ám e lelkesítő program teljesítése közben a szükségesnél kevesebb energia jutott a meglévő értékek őrzésére. Pedig ha egyik évben elmarad, a másikban már jór val több pénzbe kerül ugyanaz a felújítás. Hiszen a régi épületek állapota hónapról hónapra romlik. Nemzeti vagyonunk körülbelül 10 százalékát teszik ki a lakások. Természetes, hogy róluk időről időre gondoskodni kell. Az új ötéves tervben megyénkben is fontos helyre került a lakásfelújítások programja. Elmaradt az igényektől Heves megyében a három városi ingatlankezelő és a hevesi kommunális üzem birtokában több mint tízezer állami bérlemény van, ebből 9600 lakás. Az elmúlt tervidőszakban 850 lakás felújítását végezték el az ingatlankezelő vállalatok, együtt az építőipari vállalatokkal, szövetkezetekkel. A tervezett 350 millió forint helyett több mint 410 milliót költöttek erre a célra. Ezekben az esztendőkben került a városi ingatlankezelők feladatkörébe több községi munkáslakótelep is: a hatvaniak a petőfibányai csaknem ezer bányászlakást kapták, az egri ingatlankezelő pedig a bélapátfalVai lakásokat vette át. A korábbi esztendőkhöz képest tehát, gyorsult a felújítások üteme, de az 1975 előtti 'lemaradásokat így sem sikerült behozni. A régi lakások, lakótelepek ál- .lapota még több ráfordítást kívánt volna meg az V. ötéves tervben is. Így 1985-ig megyénkben legalább 1300 (Tudósít ónktól)' Besenyőtelek lakói szerelik és megbecsülik falujukat. A 33-as főútvonalon átutazók külsőleg is csinosodó. rendezett tiszta települést látnak Besenyőtelken. A község lakói minden évben csatlakoznak a' falu- szépítési mozgalomhoz, és most áprilist, a tisztasági hónapot használják fel a községszépítés munkáinak idei kezdésére. * A helyi tisztasági akció k >zös megbeszéléssel kezdődött. ahol a község tanácsi, társadalmi szervei, intézményei, üzemei fogalmazták meg munkaprogramjukat. A községet 13 körzetre osztották, s minden körzetben népfrontbizottsági. vöröskeresztes és KISZ-aktívák lakás téljes felújítását, kor- szerűsitését kell elvégezni, Ezek között körülbelül 480 elmaradt lakás jelent mind sürgetőbb feladatot. A munkák költsége várhatóan mintegy 450 millió forint lesz. Több pénzbe kerül Egy lakást általában 20— 25 évenként kell felújítani; átlagos költsége 150—170 ezer forint. Elsősorban a megyeszékhelyen különleges feladatokat kell teljesíteni a műemlék épületeken. A felújítás időben, pénzben is többet kíván: az eddigi tapasztalatok szerint 5—600 ezer forint lakásonként. Az építőipari vállalatok érthető módon mindig szívesebben foglalkoztak új beruházásokkal, erre ösztönzött az érdekeltségük is. Felújításokhoz, korszerűsítésekhez ráadásul több jól képzett szakemberre van szükség, hiszen sokszor kell váratlan feladatokkal is szembenézni. Az ingatlankezelő vállalatok az elmúlt esztendőkben sok segítséget kaptak ahhoz, hogy építésvezetőségeiket megerősítsék. Korszerű kisgépeket is vásárolhattak. Ugyanakkor például az Egri Épületkarbantartó Szövetkezet a megyeszékhely belvárosának rekonstrukciójára. a műemlékek felújítására alakította át profilját. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat főépítésvezetőséget hozott létre felújítási munkákhoz; terveik szerint ennek legnagyobb teljesítménye meghaladja majd a százmillió forint értéket. Az építőipar tehát felkészültnek látszik ezekre a feladatokra. Ami viszont a pénzt Illeti, a jövőben nem- * csak azzal kell számolni, hogy az elmaradt lakások felújítása évről évre többe kerül. Korszerűbb, tartósabb, tehát drágább anyagot is mind többet építenek be; így például a műanyag ajtókat, ablakokat, a gipszmérik fel a teendőket, beszélgetnek el a lakosokkal, segítik és végül értékelik az elvégzett munkát, az akció eredményeit. A korai tavasz, a kedvező időjárás hatására szinte minden háznál és minden utcában munkához láttak. Mindenki ' rendet teremtett saját portáján, virágoskertjében, s elvégezte a saját háza előtt húzódó utak, járdák, vízátereszek, árkok tisztítását, karbantartását. A termelőszövetkezet azzal is segít, hogy gépeivel elsimítja, héngerezi a földuta- kat. Mindezek mellett az idén annyi fát ültetnek ki közterületekre, ahány lakosa van a községnek, s minden általános iskolai tanuló is elültet egy-egy gyümölcsfát. panel válaszfalakat, az idő-* nek jobban ellenálló burkolatokat. Természetesen takarékoskodni lehet, sőt jobban lehet az eddigieknél. Jó volna például, ha a felújítási tervek több változatban foglalkoznának a lehető legolcsóbb kivitelezésekkel. A költségek csökkentését szolgálja az is, hogy az ingatlankezelők törekednek a még felhasználható bontott anyagok újrabeépítésére. Jobb munka- körülményeket Kevés a jól képzett, tapasztalt szakember a felújításokat végző brigádokban. Itt még szóba kerül néha a munkaerőhiány. Létszám- növekedéssel nem is nagyon számolnak a vállalatok, szövetkezetek, de arra minden- képpen gondolniuk kell, hogy ösztönzőbb bérezéssel, a munkakörülmények javításával vonzóvá tegyék ezeket a munkahelyeket is. Az ingatlankezelők központi ke" ! étből kaptak ehhez bértámogatást. Hatvanban, Gyöngyösön új telephelyek kialakításéra van szükség, javítani kell a szociális ellátottságot. ez szintén az elkövetkező évek feladata. Megfelelően képzett munkaerő biztosítása mellett természetesen a fegyelemnek is javulnia kell. Sokszor nagy a kísértés, hiszen a bérleményekben végzett szolgáltatások „kenésére” gyakran kerülnek elő sörös-, és pálinkásüvegek. A vállalatoknál egyébként elhatározták: nagyobb szigorral ellenőrzik a munkahelyeket. Az új tervidőszakban — mindezek bizonyítják — fontosságának megfelelő helyet kapott a lakásfelújítások szervezése. Nagy értékekre kell ügyelni, s hogy hogyan bánunk ezekkel az értékekkel, nem közömbös sem a városokban, sem a községekben. (hekeli) Hozzáláttak az új nevelési központ körüli terület parkosításához, melynek tervezését és kivitelezését, fákkal, díszcserjékkel való ellátását. több társadalmi szerv is segíti. A KISZ- szervezet fiataljai a fák gondozását, megóvását is vállalták. Az úttörők áprilisban .végzik el a község egész területén a papír, a vas, a fém és textilhulladékok gyűjtését, segítve a , lomtalanítást és a tisztasági akció feladatait. Császár István 1981. április 9„ csütörtök ÍFaBuszcgsItesi akció Besenyőtelken
