Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

VTIAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 83. szám ARA; 1,40 FORINT 1981. április 9., csütörtök Ha lehet M ennyit ér egy em- | bér? Nincs helye a j latolgatásnak, mert erre a kérdésre csak egyféle­képpen lehet ' válaszolni: mindent. Ha viszont szű­kítjük a kört és így fo­galmazunk: mennyit ér egy ember a munkahe­lyén? — akkor a választ is módosítani kell. Vala­hogy így: annyit, ameny* nyit produkál, teljesít. Ne bonyolódjunk bele a részletekbe, mert ez a faj- 1 ta vizsgálódás eleve kizár \ egy sor nagyon fontos dől- i got, ami nélkül az ember nem ember, legfeljebb „korcs példánya fajának”, | de ne filozofálgassunk to- , vább. 1 Honnan tudjuk, mit ké­pes teljesíteni bárki a munkahelyén? A kérdések sorában álljunk meg en­nél. Miféle véleményeket tu­dunk összegyűjteni isme­rősünkről, ha a munkáját kell mérlegre tenni? Oly­kor a legellentétesebb mi­nősítéseket állíthatjuk össze. De még inkább: valami eleve meghatározott olyan minősítést, ami akár egy életre megpecsételheti az illetőt,. Attól kezdve már változtatni sem lehet raj­té. olyan kényszerpályára került, miről semerre nem nyílik leágazás. Tételezzük fel: a sum­mái! megállapítás nagyon reális jegyeket összegez akár egyetlen szóban. Mi­ért ne? De jogunk van feltételezni annak éppen az ellenkezőjét is. Valaki rosszul ítélte meg a mun­katársát és ettől kezdve az illetőnek egy életre be­fellegzett. Ha csak nem megy át másik céghez. És ott nem derül ki róla né­hány olyan kiváló tulaj­donság. amiről előző he­lyén senkinek még csak fogalma sem volt. Mi történt? Csoda? Aligha. Csak az illetőt „hagyták dolgozni”. Kipróbálták, anélkül, hogy „kipróbálni” akarták volna. 'Lehet, hogy csak azért, mert más megoldást nem találtak, lehet az is. hogy az új munkahelyén mentesek voltak az előíté­lettől. Annyi minden le­hetséges. A lényeg azonban egy: valaki lehetőséget kapott arra, hogy kedve szerint doigozh ásson. Millió és egy oka kép­zelhető el annak, ha vala­kit a kezdet kezdetén már „elásnak”. Akár szakmai féltékenység is. Kisszerű- ség is. vagy a jobbik eset­ben a felületes megítélés. Pedig ezzel tetemes kárt okozunk, akármilyen gaz­dagok is vagyunk tehetsé­gekben. Értékeinket — szellemi és szakmai érté­keinket — mégsem herdál­hatjuk el még a legjobb szándékból fakadó ..minő­sítéssel” sem. Nekem az a vezetői ma­gatartás a szimpatikus, amely sokféle lehetőséget biztosit a valódi emberi értékek kiaknázására. G. Molnár Ferenc ülés! tartott a megyei pártbizottság Barta Alajosnak, a megyei pártbizottság titkárának el­nökletével' tegnap ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves- megyei Bizottsága. A testület első napi­rendi pontként — Virág Károlyinak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében — személyi kérdéseket tárgyalt. A megyei pártbizottság tagjai sorába kooptálta, majd a vég­rehajtó bizottság tagjának választotta még Markovics Fe­rencet, a Központi Bizottság munkatársát. Ezt követően Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára tájékoz­tatót tartott az MSZMP Központi Bizottsága 1981. márciusi üléséről, az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint bel­politikai életünk aktuális kérdéseiről. Az ülésen részt vett és felszólalt Péter János, a Központi Bizottság osztályvezető- helyettese is. Pula Frigyes hazaérkezett Szerdán hazaérkezett Púja Frigyes, az MSZMP KB tag­ja, külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívá­sára a Szovjetunióban tar­tózkodott. Fogadásánál a Fe­rihegyi repülőtéren jelen volt Valerij Muszatov, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője is. ' (MTI) Az országgyűlés tavaszi ülésszaka előtt Tanácskozott a megyei képviselőcsoport A T. Ház soron következő ülésszaka előtt rendszeresen tanácskoznak a napirendre javasolt témák kapcsán me­gyénk országgyűlési képvise­lői. Az országgyűlés tavaszi ülésszakát április 16-ra hív­ta össze az Elnöki Tanács, így a „menetrendnek” meg­felelő időben zajlott le teg­nap. szerdán a megyei kép­viselőcsoport ülése. Miután a kormány javasolta a2 ál­lamigazgatási eljárás általá­nos szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítá­sát, képviselőink dr. Pápay Gyulának, a megyei tanács vb-titkárának tájékoztatá­sa alapján egészítették ki is­mereteiket és tapasztalatai­kat a helyi végrehajtási munkáról. Egyben megvizs­gálták. hogy a_ törvénymó­dosítás miiyen lehetőségeket ad a ma még sok esetben fellelhető bürokratikus ügy­intézési elemek kizárására, illetve ezzel összhangban az állampolgárokkal való gyor­sabb, tartalmasabb foglalko­zásra. Az eljárási törvény — mint dr. Pápay Gyula em­lítette — oz államigazgatás „technológiai folyamata”, amelynek előírásai szerint évente csak Heves megyé­ben egymillió ügyet intéz-' nek a szakemberek. Hogy ezeknek az ügyeknek a szá­ma ne gyarapodjék, hogy egy-egy akta útja ne legyen végeláthatatlan körforgás, il­letve: hogy például a taná­csi dolgozók a felesleges ad­minisztrálás helyett min­denütt az állampolgárok va­lóban fontos elintéznivalóira összpontosíthassanak — szükség van a törvény mó­dosítására. A témával kapcsolatban Sas Kálmán a tanácsi lét­számgazdálkodásról, Fáh- ryné Dobat Ilona az ügyek1 ben született, döntések és a fellebbezések arányáról, Úszta Gyula az ügyintézés és az emberség, a .szocialis­ta magatartás összefüggé­seinek részleteiről, Kom- játh Aladár az ügyvitel­korszerűsítés nemzetközi ta­pasztalatairól, Zsidei István­ná pedig a pontatlan, vagy az állampolgárokat sértő in­tézkedéseket követő felelős­ségre vonás mértékéről kér­dezte az előadót, aki a hazai példákkal tűzdelt válaszával járult hozzá a képviselők jövő heti felelősségteljes parlamenti munkájához. A csoportülés további ré­szében dr. Novak Pálné el- nök-képviselőnő ismertette „honatyák” eddigi felké­szülési munkájánál? eredmé­nyeit, majd megyénk kép­viselői látogatást tettek az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskolán, ahol dr. Szűcs László főigazgató és az intézmény több vezetője ka­lauzolta a vendégeket. Me­gyénk lakóinak parlamenti képviselői ezúttal kaptak munkájukhoz fontos és ér­tékes információkat a ta­nárképző intézet feladatairól, a hallgatók felkészítésé­nek helyzetéről, valamint a pályakezdő pedagógusok „sorsának” alakulásáról. A nap további részében a ciklusban először tevékeny­kedő képviselők vettek részt egy kerekasztal-beszel getes- ben: az ankét vezetője dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője egyebek között felhívta a fi­gyelmüket a képviselői mun­ka itthoni és parlamenti fontosságára, az interpellálás. a' felszólalás, továbbá a köz­életi tevékenységük és a la­kossággal, a választókkal va­ló együttműködésük pénzben ki nem fejezhető éi-tékeire. A beszélgetés a fiatal kép­viselők tapasztalatainak ösz- szegzesével zárult. _ Bemu a ók, szakmai tájékoztatók a négy nemzetközi szakkiállításon Szerdán több szakmai tájé­koztatót tartottak a kőbányai vásárváros négy nemzetközi szakkiállításán. A műszaki árut értékesítő vállalat kép­viselői elmondták: az idén 450 millió forint értékű egyé­ni védőeszközt forgalmaznak az országban, többet, mint eddig bármikor. Ez azt mu­tatja, hogy mind több helyen és egyre többen alkalmaz­zák a különböző védőöltözé­keket, -felszereléseket, szige­telőket. Az idei kínálat új­donságai a komplett erdé­szeti munkaruhák és védő- felszerelések, valamint a vé­dőkesztyűt pótló, elsősorban a festőmunkáknál használha­tó kézvédő kenőcs. A Motokov csehszlovák külkereskedelmi vállalat be­mutatta a sattó munkatársai­nak az , AGRQMASEXPÓ-n kiállított újdonságait. Közii-' lök a legnagyobb érdeklődés­re á magyar iparral koope­rációban készülő kistraktorok számíthatnak. Ezekhez a bé­késcsabai MEZŐGÉP gyárt munka®, zközöket. A Könyüipari Gépgyártó Vállalat sajtótájékoztatóján elmondták: több mint egy­milliárdos évi termelésük hetven százaléka exportra kerül. A I.IMEXPÓ-n lát­ható újdonságaik közül ipari varró- és cipőipari berende­zések is megtalálhatók. Nagy a sikere mind a szakembe­rek. mind a nagyközönség körében a cipőjavító szalon­nak. Ilyen komplett műhely­ből már 60-at felszereltek az országban, s ugyanennyit ex­portáltak Romániába, illetve Bulgáriába. A jövőben komp­lett cipőgyárat is kínálnak Lehoczki Mihály, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának főtitkárhelyettese a mezőgazdasági szövetkeze­tek energiagazdálkodásáról tájékoztatta az újságírókat. Mint mondta, az AGROMAS- EXPÓ-n sok takarékosan üzemelő technológiai eljárás, gép és berendezés látható, amelyeket a szövetkezetek, gazdaságok már alkalmaznak. Ennek eredménye, hogy az utóbbi két évben a mező­gazdasági termelés növeke­dési üteménél kisebb mérték­ben emelkedett az energia­felhasználás. A jövőben még nagyobb gondot fordítanak a hatékonyabb energiagaz­dálkodásra. Tervet dolgoz­nak ki a tüzelőolaj helyette­sítésére és a különböző tele­pek fűtőberendezéseit gáz üzeműre állítják át. Tervbe vették a mezőgazdasági hul­ladék. így a kukoricaszár és a szalma átalakítását energi­ává és újból megkezdik az olcsó biogáz előállítását. Ugyancsak szerdán a TECHNOIMPEX képviselői elmondták: a LIMEXPÖ-n első ízben kiállító olasz part­nerük. az 1MESA cég ipari mosodát mutat be a magyar szakembereknek. A kiállí­tott komplett gépsort, amely a mosástól a szárításon át a vasalásig minden munkafá­zist automatikusan végez el, már megvásárolták. A kap­csolatfelvételt és az első üz­letkötést rövidesen újabb tár­gyalások követik. mm) Csak exportra... Hever Ferencné és Nagy Sándornc a késztermékek minőségi ellenőrei. Felvételünkön műszeres vizsgálatnak vetik alá a kiváló minőségű, dinamikus fejhallgatókat. Az Elektris Ipari Szövet­kezet gyöngyösi telephelyén híradástechnikai alkatré­szeket. áramváltókat és kü­lönböző típusú mérőberen­dezéseket gyártanak. A száz fővel üzemelő szövetkezet fi.l milliós termelési érté­kéből 85 százalékot szociális* ta, 15-öt pedig tőkés piaco* kon értékesítenek. Igv töb­bek között Kuwaitba, Irak­ba, Csehszlovákiába. az NDK-ba és a Szovjetunióba szállítanak. Felvételünkön exportszállításhoz készítik elő a szövetkezet termékeit. (Fotó:-Perl Márton) Gazdag program Gagarin íirreniiiésánek 2d. éviorMiáii Április 12-én lesz húsz éve annak, hogy Jurij Gagarin szovjet űrhajós végrehajtotta a történelem első űrutazását. Hazánkban országszerte meg­emlékeznek e kiemelkedő je­lentőségű esemény évforduló­járól. A Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Ta­nácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság az évfor­duló tiszteletére pénteken az. Akadémián ünnepséget ren­dez. amelyen megemlékeznek Gagarin űrrepülésének je­lentőségéről, az űrhajózás két évtizedének eredményei­ről, valamint hazánknak az I nterkozmosz-programban való részvételéről. A jelentősebb események sorába tartozik az a kiállítás, amely ugyancsak április 10- ,én nyílik a Közlekedési Mú­zeumban „Ember a világűr­ben" címmel az MTA Inter­kozmosz Tanácsa, az MSZBT és a múzeum rendezésében. A kiállításon érdekes tárgyak és fotók, vasárnaponként pe­dig filmvetítéssel egybekö­tött előadások segítik majd elő, hogy a látogatók megis­merkedhessenek az űrhajózás legjelentősebb eseményeivel és eredményivel. Az évforduló alkalmából szerdán szovjet küldöttség ér­kezett hazánkba, élén Vale­rij Kubászovval, aki a Szojuz 3S. fedélzetén Farkas Berta­lannal együtt végrehajtotta az első szovjet—magyar kö­zös űrrepülést. Itt-tartózko- dása során Valerij Kubászov részt vesz a Gagarin űrre­pülésének évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsé­geken. Ezenkívül a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban találkozik a budapesti vállalatok képviselőivel, . a Tudományos Akadémián pe­dig az Interkozmosz-prog- ram végrehajtásában részt vevő magyar szakemberek­kel. A szovjet űrhajós ellá­togat a Csepel Vas- és Fém- művekbe, valamint a győri Közlekedési és Távközlési Főiskolára is. A Valerij Kubászov vezet­te szovjet küldöttség szerdán délután baráti találkozón vett részt az MSZBT székhazá­ban. Az eszmecserén — ame­lyen ott volt Farkas Berta­lan űrhajós alezredes és Ma­gyart Béla őrnagy, kiképzett űrhajós is — Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára köszöntötte a vendégeket. i

Next

/
Thumbnails
Contents