Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

Megőrizni az évtizedek erejét Társadalmunknak a friss,’ fiatal erőkre van szüksége Azokra, akik szüntelenül új és új feladatok megoldására kepesek, lépést tartanak világunk mindig gyorsabb tem­pójával. Miközben folyton előretekintünk, könnyen elfe­lejtkezünk azokról, akik előkészítették és átadták nekünk a helyet. Akik évtizedek munkájának tapasztalatait őrzik, de már szusszanniuk kell. ha fölfelé mennek a lépcsőn. zésben, környezetük vélemé­nyének formálásában. Mind. ezek mellett is tény azon­ban, hogy az évtizedek alatt összegyűlt tapasztalatot, erőt nem használják ki eléggé a pártszervezetek. Nem min­dig adnak annyi tennivalót, hogy az idős párttag érezze: valóban szükség van rá. Az érzékenyebb emberek néme­lyike aztán meg is sértődik emiatt, lassan-lassan elsza­kad az éltető közösségtől. Nincs rá általános recept, hogyan lehet ezt elkerülni, de kellő figyelem, emberség minden esetben sokat segít­het. • Eger város párt-végrehaj­tóbizottsága az elmúlt év vé­gén felmérést készített, amelyben a nyugdíjas párt­tagok életkörülményeit vizs­gálta. Az összegyűjtött ada­tok alapján készített fel­adattervet a vb, és határoza­tokban szabta meg a nyug­díjas párttagok között vég­zendő politikai munkát. Igencsak időszerű lémát tűzött napirendre a testület: a megyeszékhelyen a párt tagjainak 15 százaléka nyug­díjas, számuk az ezerhez kö­zelít. Arányuk a jövőben várhatóan tovább növekszik. Fontos politikai feladat rend­szeresen tájékozódni közér­zetükről, magatartásukról. Nem kevésbé fontos erkölcsi kötelesség figyelemmel ' kí­sérni sorsuk alakulását, se­gítséget adni a rászorulók­nak. De nemcsak segítségre van szükség: erőt adhat az idős embereknek, ha .érzik, hogy a pártnak nem kevés­bé. fontosak, mint a nyugdíj előtt, s tapasztalataikkal még hasznosak lehetnek a társa­dalmi, a politikai életben. Hiszen azt is megállapította a már említett felmérés, hogy elhúzódó betegségük, idős koruk miatt a nyugdí­jas párttagok alig egyhar- madát kellett felmenteni a pártmunka alól. A többiek szívesen vállalnak, vállalná­nak feladatot, megbízatást. A nyugdíjasokat a város Hz körzeti és három város- környéki községi pártalap- szervezeíe fogja össze. Mint az összefoglaló jelentés is megállapítja az elbeszélgeté­sek alapján: a párt idős tag­jai bíznak társadalmunk jö­vőjében, elismerik az utánuk következett generációk-mun- káját, sikereit. Nagy többsé­gük közéleti tevékenysége, magatartása méltó a párt \agjához és példát mutat a tatainknak. A nyugdíjas párttagok csaknem egynegyede koráb­ban valamilyen vezető, tár­sadalmi. gazdasági tisztséget töltött be. Szinte természe­tes, hogy a pihenés éveiben is lehet rájuk számítani: ta­nácsi, pártbizottsági testüle­tekben vállalnak feladatokat. A legtöbben a Hazafias Nép­front városi, körzeti bizott­ságaiban dolgoznak, de ott találjuk őket a népi ellenő­rök között, a lakóbizottsá­gokban, a népi ülnöki tes­tületekben is. Élénken fi­gyelik környezetük, lakóte­rületük közhangulatát, rea­gálnak a változásokra és részt vállalnak a meggyő­Amire már a munkahe­lyeken jobban kell ügyelni: a nyugdíjba vonulás előké­szítése és az új pártalap- szervezetbe való beilleszke­dés megkönnyítése. A nyug­díjba vonuló párttag a la­kóterületi, a körzeti alap- szervezethez kell, hogy ke­rüljön. Abban az esetben, ha valamilyen munkát még ké­sőbb is vállalni tud, akkor kérheti, hogy pártmegbíza­tást is a régi alapszerveze­tében teljesítsen; A munkahelytől, a régi kommunista társaktól tehát búcsút kell venni. Ahogyan ez a búcsúzás történik, az a nyugdíjba vonulónak élete hátralevő részében felejthe­tetlen élmény. Azt sem tud­ja elfelejteni, ha nem tisz­tességgel, hanem csak úgy sietősen, gyorsan „kipipál­va” egy feladatot, fordítanak hátat neki. A munkahelyi pártszervezetek dolga kap­csolatot teremteni a körzeti alapszervekkel, s ne csak a papír, a postára adott átje- lentés legyen a fontos. Az ember mindig a legfonto­sabb. Tudunk jó példákat — és tudunk rosszakat is. Az egri Finomszerelvény gyár, a K'AEV, a Csepel Autó, a VILATI-gyár nyugdíjasai számára úgy emlékezetesek ezek a búcsúzások a mun­kahelytől, hogy kedvet, erőt adva segítenek folytatni a pártmunkát a lakóterület közösségében. A kapcsola­tunk nem szakad meg a volt munkahellyel sem, sok egyéb tennivalójuk mellett marad idejük a fiatalabbaknak, hogy rendszeresen érdeklőd­jenek sorsukról, segítsenek beszerezni a téli tüzelőt, s kerül a nyugdíjasoknak egy­két üdülőbeutaló is. A jó példákból érdemes tanulniuk más közösségeknek. A pártszervezetek felis­merték már azt, hogy a la­kóhelyi körzetben sem ki­Tavaszi előrejelzés - mezőgazdászoknak Az 'Agrometeorológia új szolgáltatása, a tíznapos me­zőgazdasági előrejelzés, a tavaszi munkák indításával egyidöben 350 mezőgazdasá­gi nagyüzem szakmai veze­tőihez jutott el. Az előrejel­zés írásos anyaga pontosan tartalmazza az elkövetkező tíz nap várható időjárását valamint a talaj víztartal­mát. A legújabb adatok szerint a téli nedvességet a talaj kel­lőképpen felhasználta. Nem volt túlságosan’ gyors az ol­vadás, és így a hóié jól át­itathatta a talaj egyméte­res felső rétegét. Az ország minden részén alkalmas a föld a tavaszi munkák in- értasáía. A télről visszama­radt vízkészlet a legnagyobb a Tiszántúlon és a Dunán­túl déli területein: itt 80 százalékos a felső termőré­teg víztartalma. Valamivel rosszabb adatokat mértek Szolnok megyében és Fejér megye egyes részein, de a 60 százalékos nedvességtar­talom még bőségesen elég ahhoz, hogy a növények kel­lő vízutánpótlást kapjanak, illetve a frissen elvetett ma­gok kikeljenek. Az agrometeorológia sze­rint a vízkészlet az elkövet­kező egy-két hétre elegendő tartalékot ad az időszerű munkákhoz. Öntözni csak a rossz vízgazdálkodású homo­kos földeken kell. (MTI) ■ sebb jelentőségű, a párt.mun- ka. mitit az üzemi, hivatali alapszervezeteknel. Több az emberek szabad ideje, sokan vannak, akik hosszabb időt töltenek otthon. Az új lakó­telepeken, az új városré­szekben közösségek formá­lódnak, természetesen csak akkor nyugodtak itt. a hét­köznapok, ha ezek a közös­ségek valóban törődnek kör­nyezetükkel. A népfronttal és más társadalmi szerveze­tekkel összefogva az itt ‘dol­gozó pártaktíváknak igen nagy lehet a szerepük — következésképpen fontos fel­adatokat kaphatnak a kör­zetek nyugdíjas párttagjai; Más feltételek, körülmények között ugyan, de egyáltalán nem kevésbé értékes politi­kai munka várja őket. A lakóterületi párttestü­letek jól látják, mi a legfon­tosabb tennivalójuk: törőd­ni párttagjaik emberi gond­jaival. Azért, hogy a nyug­díjasok érezzék, olyan kö­zösségben élnek, ahol fon­tosak lehetnek, foglalkoznak a gyakran aprónak tűnő gondjukkal, bajukkal, fi­gyelnek szociális helyzetük­re. Ezeknek az alapszerve­zeteknek kell gondoskodni­uk árról, hogy hasznosuljon az évtizedek alatt összegyűlt sók tapasztalat, a még érté­kes erő szolgálja a lakótele­pek közösségét, a várost, a falvakat. Végrehajtó bizottsági ha­tározatok születtek a nyug­díjas párttagok helyzetének javítására. Ezeket a pártszer­vezeteknek kötelességük vég­rehajtani. Am a puszta vég­rehajtás ezúttal korántsem lehet elég. Ezt tudni kell mindannyiunknak, akik egy­szer talán majd szintén az ilyen, élet diktálta „átigazo­lás” körülményei közé ju­tunk. Hekeli Sándor Amerikai traktorok Rába motorral A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában 180 lóerős Kába-motorokat szerelnek amerikai gyártmányú univerzális erőgépekbe. Az első ilyen erőgépeket a nád­udvari kukoricatermesztési rendszer gazdaságai használják majd. A képen; a szereidében. (MTI fotó — Hadas János felv. — KS) LASSÚ AZ ELŐREHALADÁS A licencvásárlásokról, a ha znosításrol A hetvenes évek elejéhez képest csaknem hétszeresére nőtt . az iparban a külföldi licencvásárlásokra fordított összeg. A műszaki fejlesz­tésben minden tizedik fo­rintot licencvételre költik a vállalatok. Ennek ellenére — amint azt a Miniszterta­nács nemrégiben megállápí- totta — a fejlődés üteme el­marad feladatainktól. A li- cencgondok okairól a kor­mány tudománypolitikai bi­zottságának titkárságán tá­jékoztatták az MTI munka­társát. A licencforgalom élénkü­lése csak a hatvanas évek utolsó éveihez képest nagy eredmény. Gazdasági helyze­tünk és a hazai kutatóbá­zis kapacitásának ismerete alapján a licencvásárlásokra fordított összegnek a 2—2,5- szerese volna indokolt. A hoz­zánk hasonló adottságú ipari államok példája is ezt mutat­ja: náluk 1,5—3-szor töb­bet fordítanak külföldi is­meretek vásárlására, mint hazánkban. 1977-ben kor­mányhatározat született a korszerű , külföldi eljárások gyors bevezeiésére, eredmé­nyes. honosítására, de gyö­keres változás nem történt. A vállalatok túlságosan óva­tosan kezelik a licencvásár­lásokat, igaz, forrásaik is megcsappantak, egy-egy el­járás bevezetése viszont be­ruházást igényel. A gondo­kat növeli,' hogy a kutatóin­tézetek még nem eléggé kap­csolódnak be a megfelelő li- cencelf kiválasztásába, a megvásárolt eljárások to­vábbfejlesztésébe. A licenc nem más,’ mint egy lehetőség; piaci siker­ben is mérhető hatását csak akkor fejtheti ki, ha szerve­sen beépül egy széles körű műszaki-fejlesztési stratégiá­ba. A tapasztalatok szerint a hazai licencvásárlások négyötödére mindez nem. jel­lemző. Gyakori, hogy a vál­lalatok nem végeznek kellő gazdaságossági számításokat és a műszaki fogadóképessé­get sem" mélák fel. Rendkí­vül lasstí az idegen ismere­tek meghonósítása. a licen- cek egyébként sem a leg­korszerűbb ismereteket kép­viselik. hanem a három,-négy évvel ezelőttieket, mert a világ szellemitermék-piacán érthetően sohasem a leg­újabb eljárást kínálják meg­vételre. A magyar vállalatok álta­lában hétéves ismereteket vásárolnak, ezeket átlagosan A TERVGAZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI NEMZETI JÖVEDELEM (1950=100) IPARI TERMELÉS (1950=100) (Bruttó termelés) 856** m 1950' 1 DO l.öteies II hároméves II otevss III ötéves |y ötéves V. óleves 1950-100 ^1 terv terv terv terv terv terv 1950 1954 19581960196119651966-197019711975 1976 19.80 MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS (1950=100) II 11 ' ni ótéves hároméves ötéves ötéves terv terv' terv len 200 ** KÜLKERESKEDELMI FORGALOM (Folyó árak alapján) . 2160r* 1950H00 l. ctevesIl.haromavcsII oteves III ötéves IV. ötéves terv terv terv terv terv EGY FŐRE JUTÓ REÁLJÖVEDELEM (1950=100) 100 1950-100 1. ötéves ll.hároméves II ötéves III ötéveslV.ötéves V ötéves tew te ív • tér« te« te™ te« LAKÁSÉPÍTÉS (Épített lakások száma) 438131JHE2 28235GI 149919 35034ji|ir|f» ram wb bán BŰI * te I. hároméves terv adatai ncllül 73| . ** Az 1980. év pontos adatai rnéo nem isméi::'.:.:!: 9 ................ i ; .. ___A. I 35QI oteves 1955- II II. III.. IV. V. Isi» ISSüiiroméves ötéves ötéves ötéves ötéves terv. terv tetv terr terv 3—5 év alatt honosítják meg,' így aztán, mire termék lesz egy-egy technológiából, már kevésbé versenyképes. A svéd telefonközpont-rendszer meghonosítása például kerek 10 évig tartott, ami, elektro­nikáról lévén szó, nagyon hosszú idő. A lassú beveze­tés oka; hogy a vállalati fo­gadóbázis — géppark, tech­nológia — színvonala elma­rad a licencgazdáétól, ezért hiábS a korszerű ismeret, a megfelelő gépek, a folyama­tos 'alkatrész-utánpótlás, vagy éppen a kapacitás hiá­nya lefékezi a hasznosulást. A licenc valójában csak kö­vető fejlesztésre ad módot. Ebből az is következik, hogy külföldi eljárás megvásárlá­sa általában akkor hasznos, ha adott a lehetőség a to­vábbfejlesztésre. A vásárlá­sok azonban általában nin­csenek összhangban a kuta­tási-fejlesztési tevékenység­gel. Sem úgy, hogy a licen- cet egy hazai fejlesztés ki­egészítő elemének tekinte­nék. sem pedig úgy, hogy a vásárlás után azonnal meg­kezdenék a termék vagy a technológia korszerűsítését. Ha a lehetőségek kihasz­nálásához képest nagy is a lemaradás, a licencvásárlások nyomán bevezetett technoló­giák, illetve gyártott termé­kek piaci sikere általában nagyobb, mint a csupán ha­zai szellemi termékre alapo- zottaké. Ennek oka, hogy a Hcenccel időt, energiát, koc­kázatot, esetleges kudarcot, takarítunk m eg. Éppen ezért már a közeljövő feladata, hogy az áttekintőbb vá­sárlási döntésélökészítés mellett a műszaki fejlesztést koordináló OMFB hatéko­nyabban ösztönözze a licenc- kereskedelem élénkítését, s anyagi eszközeivel — mint például tavaly is 300 millió forinttal tette — támogassa a külföldi ismeretek haszno­sítását. Annál is inkább, mert az a széles körű tapasz­talat, hogy pénz hiányában a vállalatok a vásárolt tech­nológiához szükséges beren­dezések. eszközök egy részé­nek megvásárlásáról ta­karékossági szempontból le­mondanak, aminek az a kö­vetkezménye, hogy nem hoz­za meg a licenc bevezetése a kívánt eredményt. Mivel a licencvásárlás el­vileg a vállalati fejlesztési stratégia része, a licencfor­galom irányítása, koordiná­lása feltételezi a széles kö­rű piaci informáltságot, a fo­lyamatos piacelemzést is: Emellett az információcserék vállalatközi megszervezése is irányítói feladat, mivel a licencforgalom a hazai vál­lalatok közötti szellemiter- mék-forgalmat is jelenti. NmüsSn€% 1981, április 8., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents