Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

Leonyid Brezsnyev felszólalása a CSKP XVI. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) fogja a testvéri kubai né­pet. Tiszta szívből kívá­nunk Kubának békét. fel­virágzást. további sikereket a szocialista építő munká­ban — mondotta. „A szocialista közösség vé- delmezésével egyben a né­pek legnagyobb vívmányát, a békét és a biztonságot is védelmezzük — folytatta Leonyid Brezs­nyev. Ez azért van így. mert a szocializmus országai já­rulnak hozzá döntő mérték­ben a háború megakadályo­zásához. mert ók az enyhü­lés és a leszerelés politiká­jának zászlóvivői. A közelmúltban a Szov­jetunióban — pártunk XXVI. kongresszusán — számos olyan, teljességgel konkrét javaslatot terjesztettünk elő, amelyek a leginkább kiéle- ( zett. döntésre megérett nemzetközi problémák meg- • oldását célozzák a béke és jninden nép biztonsága ér­dekében. E javaslatok az egész világon széles körű visszhangra, minden föld­részen kedvező fogadtatásra találtak. Nagyra értékeljük, hogy barátaink és szövetsé­geseink, köztük természete­sen a szocialista, Csehszlo­vákia is. energikusan és ak­tívan támogatják e javasla­tokat.” „Itt, Európa központjában az új szovjet javaslatok kö­zül csak egyre szeretnék részletesen kitérni. A féktelen nukleáris fegy­verkezési verseny Európá­ban halálos veszélyt jelent a földrész minden népe szá­mára. Hogy valamilyen mó­I don megkezdhessük e prob­léma gyakorlati megoldását, azt javasoljuk, hogy kez­detként legalább zárjuk a szellemet a palackba: azaz szüntessük meg az új ra­kéták telepítését és a meglevők felváltását Eu­rópában, s a Szovjet­unió és a NAfO tagállamai rendelkezésére álló közép­hatótávolságú nukleáris ra­kéták terén.” Ebbe. érthető módon bele­tartoznak a térségben lévő, előretolt támaszpontokon elhelyezett- amerikai nukleá­ris eszközök is. Ez a mo­ratórium mindaddig érvény­ben lenne, amíg nem kötik meg az említett nukleáris eszközök korlátozásáról, vagy ami még jobb lenne, felszá­molásáról szóló megállapo­dást. Magától értetődő, hogy a moratóriumra vonatkozó javaslatunk nem öncélú. Azzal a szándékkal terjesz­tettük elő, hogy kedvezőbb légkör alakuljon ki a tár­gyalások számára. Mi, ahogy ezt már korábban is kifejtettem, s most is meg­ismétlem, azt, tekintjük cél­nak, hogy csökkentsük az Európában felhalmozott nuk­leáris eszközök számát. Ezt teljes mértékben meg lehetne oldani úgy, hogy ne rontsuk meg sem a Ke­let, sem a Nyugat bizton­ságának feltételeit. Javaslatunkat, mint. is­meretes, igen pozitívan fo­gadták Nyugat-Európa szé-' les . politikai körei, közvéle­ményének képviselői. De nem várattak magukra azok sem. akiknek ez a ja­vaslat nyilvánvalóan nincs ínyükre. Azt állítják, hogy az új szovjet javaslat célja nem más, mint a Varsói Szerző­dés országai állítólagos meglévő fölényének megőr­zése. Természetesen ez nem így van. Erről már részlete­sen szóltam az SZKP XXVI. kongresszusán is. Ha összes­ségükben vesszük számítás­ba azokat a nukleáris esz­közöket. az európai térség két részében a felek rendel­kezésére álló nukleáris po­tenciált. 'akkor nyilvánvaló, hogy a felek erői nagyjából egyensúlyban vannak. Egyéb­ként ezt Nyugaton is nem­fí.Mmiőii, íNfrUls 8-, szerda egyszer beismerték. Az NSZK kancellárja, Schmidt egyik nyilvános beszédében ez év februárjában egyene­sen tagadta, hogy felborult ■ volna a Kelet és a Nyugat erőinek egyensúlya. A kan­cellár ugyanakkor annak a gyanújának adott kifeje­zést, hogy ezt az egyen­súlyt „az oroszok rövidesen megbonthatják”. Nemrég az Egyesült Államok külügy­minisztere, Haig is arról be­szélt, hogy „-viszonylagos egyensúly és kiegyensúlyo­zottság” van. Igaz, kifeje­zésre juttatta azt az aggo­dalmát is, hogy az egyensú­lyi helyzet a következő év­tized közepére a Szovjet­unió javára változhat meg. Ha a nyugati hatalma* vezetői így értékelik a je­lenlegi helyzetet és a fejlő­dés távlatait, akkor a dol­gok logikája szerint két kéz­zel kellene kapniok javas­latunkon. S ha ehelyett egyesek közülük igyekeznek lebecsülni a javaslat jelen­tőségét, akkor ez természe­tesen nem azért van, mert az erőviszonyok néhány nap alatt gyökeresen megváltoz­tak Európában. Azért járnak így el, mert a Nyugat javára akarják azt megváltoztatni, s nem akar­ják megkötni kezüket a mo­ratóriummal. Az ilyen próbálkozások azonban — s ezt világosan kell látni — csak arra jók, hogy a másik felet válasz- intézkedések hozatalára kényszerítsék. íme az ördö­gi kör: Európában ezzel a helyzet csak még veszélye­sebbé válik mindenki szá­mára. Vajon olyan nehéz ezt megérteniük a nyugati ha­talmak kormányainak? Javaslataink összességük­ben arra irányulnak, hogy rendezzük a legidőszerűbb, a béke megszilárdítása számá­ra legfontosabb nemzetközi kérdéseket. S mi konstruk­tív tárgyalásokat javasolunk ezekről a kérdésekről az ér­dekelt feleknek, tárgyszerű megbeszéléseket minden szinten. Mtrtdenfajta előfel­tétel nélkül. Ha másoknak van más ésszerű javaslatuk, mi készek vagyunk azok megvitatására is. A nyugati hatalmak kor­mányai részéről azonban, őszintén szólva, nem nagyon tapasztalunk egyelőre külö­nös készséget a tárgyalásra. Időnként azt mondják ne­künk. hogy mindez nagyon érdekes, de hosszú tanulmá­nyozást igényel és különben sincs miért sietnünk. Más­kor arra hivatkoznak, hogy nem az adott kormánytól, hanem egy másiktól függ az álláspont meghatározása. Vagyis egyelőre csak hadd növekedjék a fegyverkezési verseny, hadd éleződjék , to­vább a nemzetközi helyzet. Más alkalmakkor követe­léseket próbálnak támaszta­ni, előfeltételeket akarnak szabni számunkra. Miközben maguknak valamiféle olyan „jogot” vindikálnak, hogy jószerével a föld szinte min­den pontja felett rendelkez­zenek. tőlünk azt követelik hogy a Nyugat tárgyalási beleegyezése fejében „fizet­ségként” mondjunk le saját biztonságunk elemj érdekei­nek figyelembevételéről, ba­rátaink megsegítéséről, mi­kor agressziót követnek el ellenük, vagy támadással fe­nyegetik őket. Enyhén szólva sajátos ál­láspont ez. A történelem, különösen az elmúlt évtizedek törté­nelmi tapasztalata, meggyő­zően bizonyítja, hogy az ál­lamközi tárgyalásokat csak akkor koronázza siker, ha elvetik az. olyan kísérleteket, amelyekkel a felek feltéte­leket akarnak a másiknak diktálni, s amikor valóban megvan a szándék a békére, a partnerek érdekeinek köl­csönös tiszteletben tartására. Ilyen Alapokon értük el azokat a legfontosabb nem­zetközi megállapodásokat, ÓVÁRI MIKLÓS: Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára a CSKP XVI. kong­resszusának kedd délutáni ülésén szólalt fel. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a magyar kommunis­ták és küldöttségünk nevé­ben köszöntötte Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának kül­dötteit és minden résztvevő­jét. Átadta Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára, pártunk Központi Bizottsága, a magyar kom­munisták és a szocializmust építő magyar nép elvtársi üdvözletét és legjobb kíván­ságait. Ezután így folytatta: Kedves Elvtársak! Cseh. Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának beszámolója, amelyet a csehszlovák és a nemzetkö­zi kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége, a pórt főtitkára, Gustáv Husák elvtárs terjesztett elő, be­mutatta azt a nagyarányú és sokoldalú fejlődet, arne-' lyet a szocialista társadalom építésében Csehszlovákia munkásosztálya, szövetke­zeti parasztsága és értelmi­sége elért az elmúlt öt év során. Küldöttségünk nagy figyelemmel és érdeklődéssel követte a Központi Bizott­ság beszámolóját, amely szá­mot adott az anyagi, társa­dalmi, kulturális és szociális téren elért eredményekről. övári Miklós ezután arról beszélt, hogy pártjaink, or­szágaink és népeink kapcso­latai gyümölcsözően fejlőd­nek. Érdekeink és céljaink kö­zössége. a szocializmus épí­tése, a marxizmus—leni- nizmus és a proletár inter­nacionalizmus egyesíti párt­jainkat. Azonos- módon ítéljük meg a nemzetközi osztályharc és a világpolitika kérdéseit. Az elmúlt években tovább mélyült országaink együtt­működése az élet minden te­rületén. Kádár János és Gustáv Hufák elvtárs talál­kozói és megállapodásai nagymértékben hozzájárul­tak sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolataink fejlódeeehez. amelyek elősegítették a béke és a népek biztonsá­ga megszilárdítását Példaként említem a függet­len és demokratikus Auszt­ria helyreállításáról aláírt nemzetközi szerződést, a Nyugat-Berlinről 1971-ben létrejött megállapodást, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK szerződéseit az NSZK-val. a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról létrejött szov­jet—amerikai megállapodást és természetesen az európai biztonsági és együttműködé­si tanácskozás helsinki zá­róokmányának aláírását. Azt várjuk, hogy e kor­mányok ugyanilyen maga­tartást tanúsítsanak a Szov­jetuniónak az SZKP XXVI. kongresszusán előterjesztett, az érdekelt kormányok tu­domására hozott javaslatai iránt. Mi ugyanis nem pro­paganda célokból tettük meg javaslatainkat, hanem azért, hogy elősegítsük a kölcsönö­sen elfogadható megállapo­dások létrejöttét, a béke ne­vében, Európa, Ázsia, Ame­rika, a Közel-Kelet és a Tá­vol-Kelet békéje nevében, a világbéke nevében — han­goztatta beszédében Leonyid Brezsnyev. Az SZKP főtitkára vége­zetül annak a reményének adott kifejezést, hogy Cseh­szlovákia kommunistái, mun­kásosztálya. dolgozó paraszt­sága és értelmisége sikerrel tudja megoldani a fejlett szocializmus építésének út­ján és az ország előtt álló feladatokat. Az elmúlt években egyre jobban hasznosítottuk együtt­működésünkben a szomszéd­ságból fakadó előnyöket. Gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink volumene nagy, és a fejlődésnek még további tartalékai vannak. Széles körűvé vált a két or­szág lakosságának kapcso­lata, sokszínűvé és egyre tar­talmasabbá válik kulturális, oktatási és tudományos együttműködésünk mind­két nép javára. Kedves Elvtársakl Külpolitikánkban megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk a Szovjetunióval, a Csehszlovák Szocialista Köz­társasággal és a szocialista közösség más országaival való szoros barátság és együttműködés fejlesztésére. Országunk a jövőben is te­vékenyen kiveszi részét a Varsói Szerződés Szervezeté­ben közösen meghatározott feladatok teljesítéséből, a KGST kereteiben kialakult együttműködésből, mert mindez megbízható nemzet­közi támasza szocialista vív. mányaink védelmének és or­szágunk előrehaladásának.' Az. imperialista hatalmak által tett számos lépés nö­velte a nemzetközi feszült­séget az utóbbi években. Ta­pasztalható, hogy az utóbbi időben a szélsőséges impe­rialista körök fokozzák tá­madásaikat az ideológia és a propaganda eszközeivel a szocialista közösség országai és az egyes szocialista orszá­gok ellen is. Mi is aggodalommal fi­gyeljük a Lengyelországban kialakult bonyolult és súlvos helyzetet, amely veszélyezteti a lengyel nép vívmányait, a szocialista rendszer alapin­tézményeit. Pártunk az el­múlt hónapokban többször is kifejezte, hogy szolidáris a lengyel kommunistákkal, a szocializmus len gye'országi híveivel. Legutóbb Közpon­ti Bizottságunk március 26-i ülése mutatott rá: a szocia­lizmus lengyel hívei, az iga­zi lengyel hazafiak elég erő. vei rendelkeznek ahhoz, hogy legyőzzék az ellenséges és anaréhisztikus erők egy­re nyíltabb támadásait, biz­tosítsák * tend helyreállító­Tyíhonov Bécsben Lehetséges Kedden délután kilencven percig tartott Bécsben dr. Brúnó Kreisky kancellár és Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök első hivata­los megbeszélése, amelyen az alapvető politikai témakörök érintése mellett nagyobb­részt gazdasági természetű kérdésekről esett szó. A két. oldalú kapcsolatok értéke­lésére. valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb fejle­ményeinek megvitatására a szerdai tárgyaláson kerül sor. A vendéglátó fél ismer­tette a semleges Ausztria külpolitikájának alapvető vonásait, majd szóba kerül­Védat emelnek Irán el­nöke, miniszterelnöke • és kormányszóvivője ellen az iráni egyetemén március 5- én történt zavargások miatt — jelentette be a különös hírt Musszavi Ardebili, Irán legfőbb ügyésze kedden Te­heránban. Március 5-én Baniszadr iráni elnök beszédet tartott a teheráni egyetemen. Szem­tanúk szerint az Iszlám Köztársasági Párthoz közel­álló „Heszbollahi” (isten pártja) elnevezésű szélsősé­ges iszlám szervezet tagjai megzavarták a mintegy százezres nagygyűlést és tö­megverekedést provokáltak Baniszadr híveivel. Az Isz­lám Köztársasági Párt ugyan­akkor úgy- állította be a tör­sát, a szocialista irányú ki­bontakozást. Kedves Elvtársak t A közelmúltban méltán kísérte nagy figyelemmel az egész világ az SZKP XXVI. kongresszusét, a szovjet kom­munisták nagyszabású tár­sadalmi és gazdasági prog­ramját. A mai bonyolultabb és fe­szültebb nemzetközi helyzet­ben különösen fontosak és nagy jelentőségűek azok a javaslatok, amelyeket Leo­nyid Iljics Brezsnyev elv- társ tett az SZKP XXVI. kongresszusán. A magyar kommunisták és dolgozó népünk teljes mér­tékben támogatják e javas­latokat, amelyek megfelelnek nemcsak a szocialista orszá­gok, hanem minden béke­szerető nép érdekeinek. Gustáv Husák és Lubo- mir Strougal elvtárs beszá­molóját és az eddigi felszó­lalásokat hallgatva meggyő­ződésünk, hogy Csehszlová­kia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa eredmé­nyes lesz, és határozatainak megvalósítása nyomán újabb nagy eredmények születnek majd a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban. A csehszlovák kommunis­ták és a csehszlovák nép eredményei a szocialista építés és a béke védelme terén erősítik azt a harcot, amelyet a kommunisták, a demokrácia és a szocializ­mus erői és a társadalmi haladás hívei folytatnak vi­lágszerte. Biztosak vagyunk abban is, hogy tovább fog erősödni pártjaink, országaink, népe­ink internacionalista össze­fogása a béke. a szocializ­mus és a kommunizmus ügye javára. A CSKP XVI. kongresz- szusának kedd délutáni ülé­sen Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a csehszlovák kormány elnöke előterjesztette az or­szág 1981—1985. évi gazda­sági és társadalmi fejleszté­sének fő irányairól szóló be­számolót. A kongresszus ma folytat­ja munkáját ‘ az enyhülés tek az osztrák gazdaság számára különösén fontos közös nagyvállalkozások meg« valósításának lehetőségei. Az osztrák kormányfő a tárgyalásokat követő rövid nyilakozatában elmondotta, hogy az osztrák államszer­ződés 1955-ben történt alá­írása óta a két ország kap­csolatai töretlenül és egyen« letesen fejlődnek. Ausztria a példa arra. hogy lehetsé­ges az enyhülési politika megvalósítása, s ennek a po­litikai irányzatnak vannak olyan konkrét eredmenyeí, melyek más országok szá­mára is értékesek lehetnek, A tárgyalások szerdán folytatódnak. ténteket, hogy az elnököt támogató mudzsahidok kezd­ték a verekedést. Az elnök és a miniszter- elnök között folyó hatalmi harcba később az utóbbi mögött álló Behzad Nabavi kormányszóvivő is beavatko­zott. Megvádolta Baniszadr elnököt és kijelentette: ,,Ba_ niszadrral az ellenforrada­lom győzött a forradalom felett". A nyílt hatalmi harcnak Khomeini ajatoOah vetett véget. Nem foglalt állást egyik fél mellett sem. ugyan­akkor megtiltotta, hogv a politikai vezetők nyilvános beszédeket tartsanak. Véget ért a Szojuz—81 1981. március 17. és ápri­lis 7. között a Lengyel Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság területén Szajuz—81 fedőnév­vel közös parancsnoki és törzsvezetési hadgyakorla­tot hajtottak végre a szövet­séges hadseregek és flották, A hadgyakorlat szervezet­ten, eredményesen folyt le, s tükrözte a tábornokok, tengernagyok és tisztek had­műveleti felkészültségének magas színvonalát. Hozzá­járult a testvéri hadseregek magasabb törzsei tevékeny­ségének további összehan­golásához. a hadseregek személyi állománya fegyver­barátságának elmélyítésé­hez, • együttműködésük tö­kéletesítéséhez, a proletár internacionalizmus szelle­mében történő neveléséhez, Olaszország Sztrájk és terrorizmus Luciano Lama, az olasz általános szákszervezeti szö­vetség (CGIL) főtitkára ked­den országos általános sztrájk kihirdetése mellett foglalt állást arra az esetre, ha a Forlani-kormány nem változtatna a dolgozókat sújtó legutóbbi gazdasági intézkedésein. Perugiában tízezer ember előtt mondott beszédében Lama síkrasz^llt a szak- szervezeti harc folytatásáért, Azt mondta, a szakszerveze­ti küzdelemnek mélyreható és radikális átalakításokra kell irányulnia. A „vörös brigádok” olasz terrorszervezet vállalta ma­gára a „La Republica” című lap szerkesztőségéhez eljuttatott telefonüzeneté­ben a keddi római börtön- orgyilkosságot. Időközben a hatóságok megállapították: a terroristák a 28 éves Raffaele Cinotti böréfciörrel végeztek. A római lapot felhívó ismeretlen férfi a „vörös brigádok” nevében óvta a rendőrséget attól, hogy „árt­son” Mario Morettinek, a terrorszervezet szombaton őrizetbe vett egyik veaekdr jenek. Kapcsolataink gyümölcsözően fejlődnek TEHERÁN Fellángolt a hatalmi harc

Next

/
Thumbnails
Contents