Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
Híres magyarok a nagyvilágban Bartók Béláról ez a kép 1943-ban New Yorkban készült „A repülőtéri■ pénztárnál egymás mögött áll egy indiai maharadzsa és egy afrikai király. A maharadzsa jegyet kér. erre megszólal a király: Hát maga is Deb- recenbül gyütt?”. Ilyen és hasonló viccek százai bizonyítják, hogy „mindenki magyar”. Még ha leszámítjuk a túlzásokat, akkor is meg kell állapítanunk, hogy sok igazság rejlik a tréfákban. Hiszen a XX. század évtizedeiben szerte a világon valóban sok országban telepedtek le magyarok. Kivándorlási hullám A tömeges kivándorlás a múlt század végén indult meg. Azelőtt is voltak kisebb-nagyobb kivándorlási hullámok — például a Kos- suth-féle emigráció —, de ezek nem nevezhetők tömegesnek. Néhány tucat, esetleg néhány száz emberről volt szó. A múlt század végétől azonban százezrek, [ milliók indultak útnak. Miért? A kiegyezést követően a monarchia magyar része is a kapitalista fejlődés útjába lépett. Kisebb-nagyobb vállalatok alakultak meg. Elvben lehetővé vált a magyar paraszt számára is, hogy földhöz jusson — ám ehhez hiányzott a megfelelő kezdőtőke. Országhatárokon belül semmiféle mód nem kínálkozott a megszerzésére. Maradt a külföldi. A''múlt század végén ügy- | nökök lepték el az országot. Jó keresetet ígérve Ameriká- I ba csábították az embere- I két. S a szép ígéretek nyomán tömegek indultak el, hogy néhány év keserves robotjával megszerezzék azt a pénzt, amelyből — újra hazatérvén — itthon kis birtokot, házat, cséplőgépet vásárolhatnak vagy bérelhetnek. Űtra keltek vagy két- millióan. Hazatért a fele, de volt, aki másodszor is kiment. Keserves sors várt rájuk: az USA északkeleti iparvidékének , bányáiban, nehézipari üzemeiben kellett — szakértelem, nyelvtudás híján — segédmunkát, jobb esetben betanított munkát végezniük. Sokszor sztrájkok letörésére használták fel őket. A szakszervezetek védelme nem terjedt ki rájuk; 1981. április 4., szombat így saját betegsegélyező egyleteket alapítottak, hogy legalább a betegeken, rokkantakon segíteni tudjanak. S gyűjtögették a pénzt, hogy egyszer majd ’ hazatérhessenek. Emigráló tudósok Az első világháború kitörésekor a monarchia szűk- látókörű vezetői kegyetlen feltételt szabtak: aki egy bizonyos határidőre nem tér haza, azt hazaárulónak tekintik és halállal büntetik. A világégés éveiben Százezrek rekedtek kint. A világháborút követő évtized mór egy megváltozott Európát és Amerikát hozott. Az átmeneti gazdasági konszolidációt gazdasági válság követte. A legtöbb tengerentúli ország lezárta határait, s évi néhány száz főre korlátozta a bevándorlást. A harmincas évek tomboló munkanélküliséget hoztak Magyarországon is. Az alkalmi hólapátolók között diplomások, mérnökök, jogászok, orvosok harcoltak a Szent-Györgyi Albert előadást ' tart a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében betevő falatért. Néhányan a szerencsésebbek és tehetségesek — bejutottak egy- egy németországi, angliai egyetem falai közé. Számos nagy tekintélyű mai tudós kezdte pályáját tanársegédként valamelyik külországi egyetemen. Két angol vezető közgazdász, Lord Káldor Miklós és Lord Balogh Tamás is szinte véletlenül maradt Angliában. Egyikük mestere a modem közgazdaságtan apostola, Keynes volt, a másikuk néhány hónapos ösztöndíjjal utazott ki és életét Cam- ridge-ben töltötte. A híres magyar fizikusgeneráció is külföldi laboratóriumokban; kutatóintézetekben kezdte karrierjét. Így Neumann János, a „számítógép atyja”. Az ő univerzális tehetségéről legendák szóltak: forradalmasította a számelméletet, a matematikát és megalkotta a számítógép első működő Kórház. Intenzívosztály. A csukott ajtó előtt többen várakoznak. A szemközti falon kis tábla, névsorral. A súlyos betegek hozzátartozói bebocsátásukat várják. Bentről kilép valaki, s átadja következőnek a zöld köpenyt, és a fehér gumicipőt. Csak így lehet belépni. Ünnepélyes a csend, s egyben nyomasztó is. A gumiszőnyeg elnyeli a legkisebb neszt is. Tágas terem. Mindjárt elöl egy lavór, fertőtlenítő modelljét. Egyik kollégája azt mondta róla: „A tudós általában azt talál fel, amit egyáltalán tud — Neumann azt, /amit akar”. De nyomában/ ott voltak a többiek: Szilárd Leó, Wigner Jenő, valamint Teller Ede, „a hidrogénbomba atyja”. A magyarországi antiszemita hullámok, az első numerus clausus törvények további, zsidó származású magyar tudósokat és Tnűvészeket kényszerítettek külföldre. Ám most mór nem Németország, hanem Nyugat-Európa és Amerika volt a cél. Néhány igen, neves tudós a II. Világháborút követő években távozott Magyarországról. A legjelentősebb, legtekintélyesebb közülük Szent-Györgyi Albert, Nöbel-díjas biokémikus, a C-vitamin felfedezője. > Kapcsolat a hazájával A külföldön élő tekintélyes tudósok és művészek legnagyobb része igen 1 jó kapcsolatot tart fenn szülőhazájával. Többen közülük a Tudományos Akadémia dísztagjai. Szent-Györgyi Albertet a szegedi egyetem díszdoktorává avatta. Á hír- neves rnuzsikusnemzedék: Doráti Antal, Solti György, a nemrég elhunyt Ernster Dezső, vagy a fiatalabbak közül Vázsonyi Bálint, Starker János, Franki Péter rendszeresen szerepeltek és szerepelnek a magyar közönség előtt, rádió- és hanglemezfelvételek őrzik művészetüket. S ha már muzsikusokról esett szó, végezetül ne feledkezzünk meg a legna- gyobbról: Bartók Béláról. Most ünnepeltük születésének századik évfordulóját Ö is a fasizmus elől emigrált Amerikába. Nem érhette meg, hogy hazatérjen. Sírja New Yorkban van. Emlékét, művészetét mégis itthon őrizzük igazán. — Sós Péter János ••WH*. Ernster Dezső Sarastro szerepében Mozart Varázsfuvolájának egyik margitszigeti előadásán (Fotó: MTI — KS) Három perc... folyadékkal. Amott lélegeztető berendezés. Elfüggönyözött ágyak. Köztük egy orvos és egy ápolónő vigyáz. Az ablak előtti ágyon fiatalember fekszik. Amin) betoppan a régi ismerős borostás arcára mosoly ül. Az ő mellén' is vezetékek. Karján infúzió helye. Minden beteg mellett egy moniAz URH adók berendezéseit szerelik 4 A régi torony — így látszik az újból ^ a BHG-sek Tt (Szántó György felv.)' Az utóbbi években megemelték még egy kicsivel az „ország tetejét”, karcsú, magas új tv-tornyot építettek a Kékesen, nyurga antennával. Impozáns a látvány. A hegy, a környék, a megye büszkesége. S ígéretes reménysége még sokaknak, akik számára lehetővé teszi, hogy ablakot nyithassanak a világra, bekapcsolódhassanak az információk nagy „vérkeringésébe”. A csípős tavaszi szélben gyerekes kíváncsisággal, érdeklődéssel,- hangyányi emberekként bámuljuk a Mátra 179 méteres óriását, topogunk körötte, ismerkedünk vele közelebbről is. — Mit tagadjam — i magyarázza a kalauzolásunkra készséggel vállalkozó Tóth Imre üzemvezető — talán nekem sem jelent kevesebb érdekességet, élményt. A nyáron már 21 esztendeje lesz, hogy a . szakmában dolgozom, de az ilyenféle mostani munkával járó gondjaim közepette is úgy érzem: szerencsés számot jelent a szolgálati évforduló. Végül is csak olyan munkahellyel örvendeztet meg, amiért érdemes volt eddig maradnom a kenyéradó posta felékében! J« hírekért JÖttQnS S ruhá'záshqz. de hSzígazúánk panaszokkal kezdi a beszélget. Miközben a lépcsőket járJTfk és Hiten utazva. Ismerkedünk sajátos „birodalmával”, ilyeneket Kanunk tőle. — Sajnos nem krs gongjaink vannak a kivitelezésben. A két generálvállalkozó közül csak a közúti gépellátókkal lehetünk elégedettek. A megyei állami építők nemigen tartják a részhatáridőket.' ezért sok minden ;,csúszik”. S bizony kifogásaink vannak munkájuk minőségére Is: ‘Május végére kellene tettesen végezniük a feladataikkal. de ez — mutatta leli angoltan — nehezen hihető": Nemcsak kinn. hanem mint láthatták, idehenn is számos helven feldúlt csatatérhez hasonlít a képi tor. A képernyőn szakadatlanul fut végig a szívritmus vonala. Ágya mellett egy szikár anyóka telepedett le. Fogja a fekvő férfi kezét és biztatja: — Egyél, fiam! — Letelt az engedélyezett három perc. El kell hagyni a látoga- 1 óknak a kórtermet. Mamóka kimegy. Kint beáll a várakozókhoz, s miko: rákerül a sor, jön újra három percre... Simon Imre — Azérf már „innen" láttuk a moszkvai olimpiát — próbáljuk vigasztalni az üzemvezetőt. Ez valóban sikerült — folytatja kísérőnk az iméntinél valamivel derűsebben, — Híradástechnikai feladataink közül a legfontosabbat, a Budapest és a szovjet főváros közötti mikrohullámú kapcsolatot a kívánság szerint megteremtettük. — Mi van még hátra? — Mindenekelőtt a három URH-adó felszerelése, ami a Kossuth és a Petőfi rádiók programjának, valamint a 3. műsornak a jobb vételét biztosítaná. Használatukkal már nem jelentkeznek a jelenleg ismert zavaró hatások, zeneileg is élvezhetőbbek lesznek a műsorok. Itt a környéken pedig minden bizonnyal külön örömnek számít, hogy például a miskolci stúdió műsorának idején a Kossuth-adó frekvencia- sápján a borsodiak összeállítását' sugározzuk, a mostaninál tökéletesebben... A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár sajnos késedelmesen szállított, a berendezések csupán nemrégiben érkeztek. Szerencsére azonban már a „felélesztésüket” végzik, s azon vannak, hogy a szereléseken, beméréseken mielőbb túl legyenek. — Idei tennivaló továbbá o televízió I-es adását továbbító berendezések telepítése, amivel ha nem is érünk el nagyobb teljesítményt a mostaninál, feltétlenül korszerűbb lesz a technikánk. Lényegesen javítani tudjuk az adások minőségét, s várhatóan csökkentjük az üzemzavarokat. Csupán érdekességként említem, hogy az új torony antennáját a régi üzem munkájával összehangolva máris használjuk. S december óta ezzel a megoldással is jobb lett a helyzet a vételkörzet határterületein, például Budapest egyes részein. Sőt, akár Kecskeméten, Túrkevén is, amelyeket különben Szentesnek kellene ellátnia ... Végül szeretnénk a tv ll-es műsorát már a legmagasabb európai színvonalon sugárzó adóberendezés szerelését is megkezdetni. Ám, ami ehhez kell, az importáru, s egyelőre még nincs benn az országban. A vasbeton toronytest belseje dekoratív kiképzésű, számítván a két kilátószintet látogató majdani turisták illő fogadására is. Színes műkőpadozatú, alumíniumból készített díszes falborítással és álmennyezettel ellátott helyiségekből nyílnak az ajtók a csatlakozó épületszárnyakban kialakított munkatermekbe. A mikrohullámú „csarnokba’}-az egyik műszerszekrény előtt kék kő-j penyes fiatalember guggoL — Józsa György vagyok — mondja a csupa törzsgárdista egyike a bemutatkozásnál — az ügyeletes csoport vezetője. Az oszcilloszkópot figyeltem éppen. A kívülállóknak talán semmit, de nekünk annál többet „üzenő” zöld fényt,1 ami á fölötte lévő kis tv képernyőjén látható műsor sajátos megjelenési formája .. 1 A legkülönfélébb dolgokat kell ellenőriznünk és elvégeznünk nap nap után. Műsor közben, jobbára pedig, ha a bemondó már elköszönt. Fárasztó a 24 órás szolgálat és veszélyes — hiszen nagy- feszültségű árammal dolgozunk — mióta pedig a rekonstrukció, a ‘beruházás tart! meglehetősen nehéz is. Mert természetesen mi is segítünk a kivitelezőknek. Érdekünk/ hogy mindennek megismerjük a csínját-bfnját. — Mit tud az itteni herendi dezés — kíváncsiskodunk to-- vább a teremben. — Itt fut keresztül a már említett budapest—moszkvai,' illetve a budapest—bukaresti vonal, s a láncon kapcsolatot tudunk teremteni á kelet- és nyugat-európai országok között. A mikrohullámon oda és vissza egyaránt két-két műsort is képesek vagyunk egyszerre továbbítani, ugyanekkor a felsorolt irányokban, illetve fővárosunk és Miskolc, vagy Debrecen között egyidőben ösz- szesen 600 telefonbeszélgetést teszünk lehetővé ... Havas Horváth Andrással, a BHG egyik szerelőjével az URH-soknál beszélgetünk. Mint kiderül: világ járt ember, régi ismerőse a kékesieknek, részt vett már az első torony munkáiban is. — Állíthatom — mondja —, hogy a legkorszerűbb magyar adó lesz ez, amit szerelünk. S úgy iparkodunk, hogy késésünket feledtessük, a II. negyedévben mindenképpen üzembe helyezhessük a rádióműsorokat sugárzó modern berendezéseket. — A jó vételhez, rádiónál és televíziónál egyaránt, persze kevés az itteni buzgalom — fűzi hozzá mosolyogva az üzemvezető. — A műsorok élvezetéhez elengedhetetlen, hogy kifogástalan legyen az előfizetők készüléke, s a hozzá való antenna is. Ha pedig még így is adódnak jogos, megalapozott panaszok, azokat ki-ki mielőbb közölje állomásunkkal, vagy a lakóhelyén lévő postahivatallal, hogy a leggyorsabban intézkedhessünk. A búcsúzásnál hát gbben maradunk. Győni Gyula i 4 » Világ - a ioronyban
