Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
Kezdésnek nem rossz... TANULSÁGOS TÉNYEK, SZÁMOK üzemeinkben, vállalatainknál, szövetkezeteinkben ezekben a napokban vonják meg az 1981-es esztendő első negyedévében végzett gazdasági munka mérlegét. A számok, a tények gondos és kritikus elemzését nemcsak a nehezebb gazdálkodási körülmények indokolják, hanem az is, hogy az új ötéves tervet kezdtük, Így az eredmények, valamint a gondok és a nehézségek különösen megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Még akor is, ha azt is Számításba vesszük, hogy az első hónapok teljesítményei általában mindig alacsonyabbak a tervezettnél. Ebben az időszakban pótolják ugyanis az előző évi lemaradásokat, és az éves, illetve ez esetben az ötéves programok előkészítésével járó tárgyalások, s a különböző egyeztetések is sok időt, és energiát vontak el a közvetlen termelés szervezésétől és irányításától. Akik jói.rajtoltak Több éves hagyományainkhoz híven megyénk gépipari üzemeinek többsége a tervezettnél is jobban d6l- gozott. Az egri Finomszerel- vénygyár nem kevesebb, mint negyven százalékkal teljesítette túl tőkés exportját, és az Izzó Gyöngyösi Gyárában is csak a tőkésimport eredetű alapanyagok biztosítása okozott átmeneti gondokat. A ma már minden tekintetben példamutató együttműködés eredményeként maradéktalanul eleget tett első negyedéves kötelezettségeinek a Visontai Gagarin Hőerőmű és a Mátraalji Szénbányák Vállalat. Sikeresnek látszó offenzívát indított tőkés piacainak stabilizálása és bővítésé érdekében a Mátravidéki Fémművek is. Az Egri Ruhaipari Szövetkezet termékei újabb tőkés országokban arattak sikert, és ha a szükségesnél lassúbb ütemben is, de kezd már kilábalni a hullámvölgyből az Egri Cipőipari Szövetkezet. A megváltozott gazdasági körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodást bizonyítja az exportra szánt termékek minőségének számottevő javítása és a termelés tárgyi és technikai feltételeinek jobb biztosítása, örvendetes továbbá, hogy általában csökkent a termelés önköltsége, és a készletgazdálkodásban is pozitív változások tapasztalhatók. Exportáló üzemeink többségében olyan taktikai és stratégiai programok kerültek kidolgozásra, amelyek megvalósításával az eddiginél lényegesen gyorsabban tudnak reagálni a világpiacon tapasztalható változásokhoz. Volt jobb is Megyénk építőipara — sok szubjektív és sok objektív ok miatt — régen zárt ilyen szerény negyedévet, mint az idén. Ä Heves megyei Állami Építőipari Vállalat termelése nem kevesebb, mint 17, a tanácsi építőké pedig A Mátravidéki Fémművek tubusait Európa-szerte keresik és szívesen vásárolják (Fotó: Feri Márton) tíz százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt három hónapban az előző évinél. Ráadásul rendkívül sok •beruházás csúszott át a múlt évről, és komoly gondokat okoz a középvezetés szakmai megerősítése is. Az igények megyénkben ismét meghaladják az építőipar kapacitását és csökkenő tendenciát mutatnak az új beruházásokat szorgalmazó vállalkozások is. Több mint rossz hír,' hogy a vártnál jóval kevesebb az igény a bélapátfalvi új cementgyár termékei iránt, és bár mezőgazdasági üzemeink pénzügyi helyzete általában kedvezőbb, mint egy évvel korábban volt, de a tavalyi veszteségek és az alaphiányok egyértelműen arra figyelmeztetnek, hogy az anyagi és a 'szellemi erőforrásokat a korábbinál jóval ésszerűbben és főképpen hatékonyabban k^ll kamatoztatni. Ugyancsak problémaként jelentkezik, — az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát kivételével —. hogy az élelmiszeripari vállalatainknál is jóval szerényebb összegek fordíthatnak az új fejlesztésekre a szükségesnél. Sem a termelés, sem a bér Megyénk gazdálkodó egységeiben megkezdték a felkészülést az ötnapos munkahétre való áttérésre. Az előkészületek azt mutatják, hogy a munkahelyeken tisztában vannak azzal, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével sem a termelés értéke. sem pedig a dolgozók jövedelme nem csökkenhet. Az eddigi információk szerint ez év második felében az Egri Finom szerelvénygyárban, az Izzó Gyöngyösi Gyárában, a Bélapátfalvai Cementgyárban. a VILATI egri gyárában. a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál és a Thorez KülA múlt és a jelen, tíj lakótelep építése kezdődött meg Gyöngyösön fejtéses Bányaüzemnél kerül bevezetésre az ötnapos munkahét. Az eddig ismert számok, tények alapján túlzás nélkül mondhatjuk, hogy összességében jól indult az 1981-es gazdasági év megyénkben. A gondok, a’ feszültségek viszont arra figyelmeztetnek, hogy van min javítani és változtatni. Hogy a folytatás szebb, értékesebb és gazdagabb legyen. Koós József ' Mezőgazdaságunk az elmúlt több mint három és fél. évtizedben nagy változáson ment keresztül. E történelmileg viszonylag rövid időszakban a demokratikus agrárátalakulás tartósan felfelé ívelő fejlődést ért el. Napjainkban tíz százalékkal kisebb földterületen és csaknem fele annyi munkaerővel másfélszer több mezőgazdasági terméket állítunk elő, mint a II. világháború előtt. Űj honfoglalás Ehhez a sikerhez jelentős politikai és társadalmi átalakulás vezetett országosan és megyénkben is. Szőkébb hazánkban • a mezőgazdaság a felszabadulás előtt döntő szerepet játszott a megye gazdasági életében. Noha ma az ipar nagyobb arányban részesedik a termelésből, a mezőgazdaság a megye adottságainál fogva jelentős a lakosság élelmiszer- ellátásában es az agrárexportban. Terjnelése a hagyományoknak megfelelően kissé eltér az országos átlagtól. A szántóföldi növények mellett ugyanis jelentős a- zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermelés, az erdőgazdálkodás, valamint az állattenyésztés. A II. világháború előtt Heves megye mezőgazdaságára a nagybirtok nyomta rá bélyegét. Földterületének 27,4 százaléka az ezer holdon felüli nagybirtokosok kezében volt. Az egri érsekség. és káptalan több mint százezer 'hold földdel rendelkezett. A nagybirtok árnyékában meghúzódó kis. és középparasztságnak nem volt lehetősége a gazdasági fejlődésre. így mindinkább a nagybirtok. rendelkezésére álló tartalék munkaerővé vált. Különösen kiütközött ez az egri és a pétervásári kfízssr-sciben, ahol a kevés szántóföld a minimális igényeket sem biztositotEREDMÉNYEK ÉS HOZAMOK: 1945-1980 A „zöld” forradalom fa. Így onnan a munkások százai jártak el dolgozni az ország más vidékeire. A felszabadulást követő földreformmal Heves megyében is megvalósult a parasztság új honfoglalása, miután 1945. április elején leverték az első kárókat Me- zőtárkányban. Ez lehetővé tette, hogy a .volt birtokok helyén a parasztság az önkéntes szövetkezés útján kialakítsa az első nagyüzemeket. Állami segítséggel Megyénkben 1946-ban indult a nagyobb szövetkezeti szervezés és 1955-ig több mint kétszáz nagyüzem alakult. Jelentős beruházásokat végeztek, istállókat, magtárakat építettek, gépeket, eszközöket vásároltak. Államunk pedig egyre nagyobb segítséget nyújtott a szövetkezeteknek támogatás és hitelek formájában. A nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztését megyénkben is segítették az állami gazdaságok, melyek kiemelkedő szerepet vállaltak a szövetkezetek megszilárdításában. Oj termelési módszereket, eljárásokat dolgoztak ki, és 1 korszerű feltételeket ^teremtettek. melyek- jó hatással voltak a közös gazdaságokra. Mindezek a terméshozamok kedvező növekedésében, is megmutatkoztak. A búza például 1954—1958 között holdanként 7,8 mázsa volt, ami túlszárnyalta az 19.31—1940 közötti évek fi.8- mázsás átlagát. A kukorica 12,8, a rozs pedig 7,4 mázsára emelkedett. Az eredmények a nagyüzemek fölényét jelentették a kisgazdaságokkal szemben. Kollektivizálás Az ellenforradalom leverése- után az MSZMP Központi Bizottságának 1958. decemberi határozata a mező- gazdaság fokozatos szocialista átszervezésének szükségességét fejtette ki, amely megnyitotta az utat a nagyarányú agrárfejlődés előtt. Az azóta eltelt időszak alatt a népgazdaság általános fejlődésének részeként a terveknek megfelelően Heves megye mezőgazdaságában is mélyreható változás következett be. Különösen az 1959 és 1961 közötti rövid időszak alatt megvalósított szocialista átszervezés új korszakot _ teurem tett az ágazat fejlődés- történetében. Az elaprózott kisparaszti gazdaságokból a termelőszövetkezetek alakításával uralkodóvá váltak a nagyüzemi termelési viszo- szonyok. 1962 és 1966 között újabb beruházások valósultak meg a nagyüzemi keretek. kialakításához. A szövetkezetek vagyona ezzel több mint kétszeresére növekedett. Korszerű szőlőket és gyümölcsösöket telepítettek megyénkben, a terméshozamok pedig tovább növekedtek: 1968-ban a búza- termelés holdanként/ 12,7. az árpa 14.3 a kukorica pedig 11.8 mázsa volt. A legnagyobb ütemű fejlődést. és minőségi változást azonban az 1970-es évtizedben érték el az üzemek. Annak első felében évenként 13 százalékkal emelkedett. a mezőgazdaság fejlődési üteme Heves megyében. Megjelentek az iparszerű termelési rendszerek, amelyek a biológia, a kémia, a technika és technológia, a környezeti tényezők és az ember szakértelmet hangolták össze magas szervezettség mellett A szigorúbb feltételekhez igazodva és a szélsőséges időjárással megbirkózva a jövedelmezőbb, a gazdaságos termelés felé fordultak. Előtérbe került a termőhelyhez igazodó termelési szerkezet kialakítása, a takarékos anyag- és energiafelhasználás, a jóbb jobb gép- és eszközkihasználás. gaEz forradalmasította mezőgazdaságot főleg a bona-, a cukorrépa-, a kukorica-, a burgonya-, a baromfi. és a sertéshústermelést. Ezzel együtt megjelentek a nagy teljesítményű traktorok, valamint a munkagépek, s jelentősen bővültek a mezőgazdaságban dolgozók szakmai ismeretei. Ezzel együtt egyre több ipari anyagot használtak fel a gazdaságok. Ekkor fejeződött be megyénkben az üzemi koncentráció. A korábbi 104 szövetkezet ötvennégyre csökkent, s az átlagos üzemi nagyság 2100 hektárról 4100 hektárra növekedett. Megkezdődött az intenzív termelés és a szakosodás a gazdaságokban. Ebben az időszakban tíz új szakosított szarvasmarha- és tizenegy sertéstelep épült. A dinamikus fejlődés hatására 1975-re a búza terméshozama hektáronként 3, a kukorica 3.6. a cukorrépa 30, a szőlő pedig 4,3 tonnára növekedett. A hetvenes évtized második felében újabb jelentős fejlődést ért el Heves megye mezőgazdasága, hiszen 1980- ig további 20 százalékkal növelte termelését. Ebben főleg a szövetkezetek jártak élen. Jelentősen nőtt a szőlő-, a napraforgós, és a zöldségterület. A gazdaságok a megváltozott, a szigorúbb közgazdasági környezetben Jó politikai légkörben 1980-ban Heves megye történetében a legnagyobb gabonatermést takarították be, 4,5 tonnát hektáranként. Nőtt a paradicsom, a napraforgó és a kukorica terméshozama is. Szőlőből pedig sikerült az országos átlagot lényegesen meghaladó, hek- tárankénti hét tonnát állandósítani. Hosszú évek után 1980-ban az egy tehénre jutó tejtermelés elérte a megyében a 3450 litert, az országos átlagot megközelítve. A nyolcvanas években további nagy feladatok várnak az üzemekre, hiszen Heves megye élelmiszer-gazdaságának még nagyobb arányban kell hozzájárulnia a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Ehhez pedig megvannak a lehetőségek. Mindenekelőtt a gabona—húsprogram megvalósításával, a zöldségtermelés piaci igényekhez való igazításával, az újabb szőlőtelepítésekkel'. A fejlődés alapja a terméshozamok további növelése! Megyénk gazdaságai politikai légkörben készülnek az idei, valamint a VI. ötéves terv megvalósításához. A nehezebb körülmények között elkötelezettséggel vállalják a növekvő feladatok következetes végrehajtását. Men túsz Károly A MÉTE egy éve Az élelmiszertermelés szolgálatában (Tudósítónktól) A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Heves megyei Szervezete a napokban összegezte múlt évi tevékenységét és meghatározta idei tennivalóit. A csaknem félezer tagot számláló szervezet munkájába nyolc élelmiszer-iparág kapcsolódott be. Ezek a .szakosztályok pedig tizenkét üzemi csoporttal rendelkeznek. A beszámolóban elemezték a szakosztályok munkáját. Megállapították, hogy az egyesület tevékenységéről alkotott összkép kedvező. A vezetőség feladatának tekinti, hogy a tudományos egyesületi munka a szakosztályoknál szorosan kapcsolódjék az egyes iparágak célkitűzéseihez. Támogassák az egyes vállalatok fejlesztési; kutatási tevékenységét és azok gyakorlati megvalósítását. Ez a célkitűzés a legtöbb helyen valóra is vált. Sikerült mozgósítani és az egyesületi munkába bevonni az értelmiség egy részét is. Tovább erősödtek az egyesület kapcsolatai külföldön és belföldön egyaránt. Együttműködést kötöttek a MÉTE Nógrád megyei szervezetével és a lengyel NOT radomi területi szervezetével. 1980- ban 127 előadást és rendezvényt szerveztek. Az ankétoknak, a filmbemutatóknak; a kiállításoknak, szakmai üléseknek háromezer résztvevőjük volt. Többen kül- és belföldi tapasztalatcserén vettek részt, a látottakról pedig beszámoltak. A szaklapokban, az egyesület tagjainak tollából nyolc tudományos értekezés jelent meg. és többen pályázatokon is részt vettek, eredményesen! A műszaki hetek rendezvényei közül kiemelést érdemel a dohánytermelők és cigarettagyártók országos találkozója, melyet hagyományosan Egerben rendeznek meg. A jövőben a szakmai bizottságok áruforgalmi; termelési, műszaki és köz- gazdasági szakemberek fórumát szerelnék létrehozni, Ködmön Ferenc iMwSiswG 1981. április 4., szombat
