Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-29 / 99. szám
Á munka unnepeltjei kanfekcióüzemet. Jelentős eredményeket könyvelhettünk el a termelésben is, belföldön az öt év alatt mintegy 25 millió forinttal növeltük értékesítésünket, a tőkés exportra való termelésünket pedig megháromszoroztuk. Nyereségtervünket 1,3 millió forinttal teljesítettük túl. Az idén Kuvahba és Líbiába küldjük termékeinket, közel 45 miliő forint értékben, a következő évre 80 millió forintos exportot tervezünk. Ezután köszöntő szavak kíséretében dr. Holló Béla adta át a Kiváló szövetkezet kitüntetést, valamint az ezzel járó jutalmat Csatlós Kovács Mihálynak, Szöllösy László főkönyvelőnek és Ottó Mária műszaki vezetőnek. Majd egyéni kitünteVíztórsulat a legjobbak között Az ország 90 hasonló szervezete közül a hevesi Hangi —Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat harmadmagával került a legjobbak közé tavalyi munkájával. Az eredmények részesei a szép sikert a közelgő május 1. köszöntésének jegyében ünnepelték kedden délelőtt a járási pártbizottság nagytermében, ahol Magyar János elnök üdvözölte az egybegyűlteket — közöttük számos vendéget is — és a tarnamérai általános iskolások tisztelegtek kedves kis műsorral a kiemelkedő teljesítmények előtt. Özsvári László ügyvezető igazgató visszapillantásában — egyebek mellett — örömmel szólt arról, hogy a társulat az elmúlt V. ötéves terv időszakában a korábbinál már sokkal többet mutatott, kiegyensúlyozottan, erőteljesen fejlődött. Három egymást követő esztendőben is elnyerte a kiváló címet, s tavaly ugyanúgy dolgozott, hogy megint rászolgáljon erre a kitüntetésre. Döntően a 9 szocialista brigád igyekezetével már 34,3 millió forint értékű volt a saját termelés, ami több• mint négyszerese az 1974-esnek. Hatékonyabbá vált a munka, jobb lett. a műszaki előkéTAVAIY: NÉGYMILUÓAN UTAZTUNK KÜLFÖLDRE Hatvan átkelőhely határainkon Mit kell tudni a turistának? Még pár hét és itt az utazási főszezon. Napjainkra már hazánkban is több millió ember hasznos időtöltésévé vált az idegen tájakkal, városokkal való ismerkedés. Nyár elején sokan ülnek autóba, vonatra, repülőgépre, hogy határainkon túl töltsék el több-kevesebb szabad idejüket. Dr. Balogh Györgytől, a Vám_ és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának helyettes vezetőjétől érdeklődtünk, milyen problémák adódnak a ki- és beutazásoknál, hogyan oszlik meg a forgalom a határátkelőhelyeinken. lésekre került sor, a Kiváló munkáért kitüntetést vehette át Csatlós Kovács Miháhy és Csomós András szalagvezető. Heten az ipari szövetkezetek kiváló dolgozója elismerésben részesültek. Százan törzsgárda, 195-en pedig aktív dolgozója jutalmat kaptak. A szövetkezet több szocialista brigádja is kitüntetésben részesült, az aranykoszorús szocialista brigád címet kapta a Hámán Kató és a Petőfi Sándor, a bronzkoszorús szocialista brigád kitüntető címet pedig a Martos Flóra és a Dobó Katica szocialista brigádok. Emellett pénzjutalmakban részesültek a szövetkezet sportolói, az országos kézimunka-kiállításon részt vettek, valafhint az ott dolgozó ipari tanulók is. szítés, javultak az üzemi, a szociális körülmények. Korszerű telephelyükkel, gépműhelyükkel, jól karbantartott gépparkjukkal ma már nagyobb vállalkozásokra is képesek! Ezután adta áit Soltész József, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője a kollektívát honoráló „Kiváló Vállalat kitüntetést, majd egyéni elismerésekre is sor került. „Kiváló Munkáért” kitüntetést kapott Özsvári József ügyvezető igazgató és Töröcsik József kubikos, elnöki elismerésben részesült Besenyei János gépkezelő illetve Surányi László megbízott főmérnök, hatan pedig a társulat kiváló dolgozói lettek. Végül kitüntették, jutalmazták a legkiemelkedőbb szocialista brigádokat s a törzsgárdistákat. A kitüntetettek nevében Surányi László mondott köszönetét. ★ Az ISG Gyöngyösi Öntöde és Gépgyára a vállalati munkaversenyben tavalyi eredménye alapján a második helyen, végzett. Vezér- igazgatói oklevelet kaptak elismerésként a tegnap délután megtartott gyöngyösi ünnepségen. NYÜGDÜAS SZAKSZERVEZETT TAGOT KERÖEZUfí Lesz-e munkásotthon Egerben? Jobb lehetőség híján — marad az utcai, unalmas ücsörgés (Kőhidi Imre felv.) {Folytatás az 1. oldaböt) üzemében dolgozó Kun Béla szocialista brigádnak Vaskó Mihály adta át. A megyei pártbizottság első titkára elismerően szólt a hatezres kollektíva munkájáról és újabb munkasikereket kívánt a patináns vállalatnak. Végezetül a miniszteri kitüntetések és a szocialista brigádok jutalmazására került sor. Lájer László, a Bányaipari Dolgozók Országos Szakszervezetének titkára adta át a szakszervezeti munkáért adományozott arany és ezüst kitüntetéseket. A bensőséges ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Élüzem a posta Bensőséges ünnepséget tartottak tegnap, kedden délután az egri 1-es számú postahivatalnál. Nem kevesebb dologról volt szó, mint az élüzem kitüntetés átvételéről. Simon Mihályné szak- szervezeti titkár köszöntötte a jelenlevőket, köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Dudás Elemért, a Miskolci Postaigazgatóság postaforgalmi igazgatóját. dr. Kocsits Béta postai szakosztályvezetőt. Ezután Kófflm Logos, az egri 1-es számú postahivatal vezetője mondott, ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy nem volt könnyű a feladatot teljesíteni, amely e megtisztelő élüzem kitüntető címhez vezetett. A kiváló cím elnyeréséért 141, míg az ifjúsági versenyben 29 fiatal dolgozó vett részt. A hivatal 13 szocialista brigádjának célkitűzései, ezek eredményei minőségi munkájuk javulását hozták. Hangsúlyozta, hogy eredményeiket igen sokan köszönhetik a versenymozgalomnak. Kiemelte, hogy a dogozók szaktudása, h ivatáss zeretete, kulturális és erkölcsi értéke a szó szoros értelmében olyan erővé vált, ami semmi mással nem pótolható. Ezek után került sor az élüzem elismeréséről szóló oklevél átadására. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Kállai Albert, a hivatal helyettes vezetője, nyolcán a posta kiváló dolgozói lettek, 86-an pénzjutalomban részesültek. Másodszor kiváló az Egri Ruhaipari Szövetkezet A Technika Házában kedden délután tartotta meg ünnepi közgyűlését az Egri Ruhaipari Szövetkezet a munka ünnepe tiszteletére és abból az alkalomból, hogy 1978 után másodszor nyerték el a Kiváló szövetkezet kitüntető címet. Az ünnepségen Zsuga Imre, a szövetkezet' párttitkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Ádám Gábort, a megyei, Brassó Zsigmondiét, a városi pártbizottság munkatársát, Mezey Zoltán- nét, a megyei tanács osztályvezető-helyettesét, Káló Lászlót, a városi tanács munkatársát, dr. Holló Bélát, a KISZÖV elnökét, valamint a társszövetkezetek elnökeit és képviselőit. Ezt követően Csatlós Kovács Mihály, a szövetkezet elnöke mondott ünnepi beszédet. Ebben először megemlékezett május 1. jelentőségéről, majd értékelte a szövetkezet V. ötéves tervben végzett munkáját. Az elmúlt ötéves időszakban elért fejlődés bizonyítékai — mondotta —: 1976-ban létesült a kétútközi ipari telep, egy évvel később pedig tizenegy községben 130 személyes bedolgozói hálózatot alakítottunk ki. Az elmúlt esztendő augusztusában a putnoki Egyetértés Termelőszövetkezettel kooperálva Zádor- ftlván hoztunk létre korszerű — Idegenforgalmunk legnagyobb gondja szezonális jellege, a teljes idegenforgalom fele június—július—augusztusban, de ennek 41 százaléka július—augusztusban bonyolódik le. Sajnos nemcsak időben, hanem helyekre is koncentrálódnak a határátlépések. Bizonyára kevesen tudják', hogy Magyar- országon több mint hatvan határátkelőhely van. A külföldiek, a magyar állampolgárok általában csak a nagyobb, ismertebb állomásokat választják. Ebből következik aztán, hogy a kisebb átlépőhelyek java része kihasználatlanul marad, pedig sok helyen szinte várakozás nélkül lehetne külföldre utazni. Hegyeshalomnál néldá- ul az osztrák turisták 57 százaléka jön be az országunkba. De hasonló a helyzet a jugoszláv határon Röszkénél, vagy a csehszlovák határállomáson Rajkánál. — Mi lenne a megoldás? — Ez évben igyekszünk megoldani a forgalom szervezett elterelését, hogy minimálisra csökkenjen a várakozási idő, s kulturáltabb körülmények között, gyorsabban történjen a vámvizsgálat. Létesítettünk egy információs szolgálatot, de összes vámszerveink is szívesen állnak a kiutazók rendelkezésére. Utazási, vám- és devizaügyekben információkat lehet kérni nappal a Budapest V., Szent István tér 11/b. földszintjén, és éjjel-nappal a 326-943-as telefonszámon. — Milyen értékű árut hozhat be a magyar utas, mii kell tennie a határon, s mi történik, ha bejelentési kötelezettségét elmulasztja? — Csoportos utazásnál kétezer forint, egyéni útnál 5000 feletti értékű árut már köteles írásban bejelenteni a magyar utazó. Ha ezt mégis elmulasztaná, és a nála lévő áru értéke meghaladja az ötezer forintot, akkor vámszabálysértést követ el, tízezer forint felett pedig vámbűncselekményt. — Gyah'ran próbálják a rendelkezést kijátszani? — 1980-ban húszezet'-négv- százhuszonnyolc esetben indítottunk eljárást (240 millió forint értékben). Volt közöttük egy-két igen fondorlatosán kitervelt eset is. J. J. az ezüstcsempész pl. több mint Jóllehet, inkább a fiatalok városaként szokás emlegetni Egert — a megye- székhelyen is sok, egyre több idős ember él már. Az utcaképhez ugyanúgy hozzátartoznak a sétálgató, a parkokban, a Dobó téren üldögélő nyugdíjasok, mint a turisták csapatai a műemlékek körül. Olykor derűs látvány, szívesen időzik a tekintet a deres hajú nagymamákon, nagypapákon, akik unokáikkal játszadoznak, vagy isme. rős, baráti körben kedélyes tereferével múlatják az időt —, de bizony lehangoló, amikor náp nap után ugyanazokkal az unatkozó arcokkal találkozunk jártunkban- keltünkben. Mert nem nehéz felismerni, hogy valami hiú. nyozhat a számukra, hasztalan keresik azt, ami után vágynakr nincs meg az a hely, az a közösség, ahol igazán jól éreznék magukat otthonaikon kívül. Mire gondolhatnak a sokszor csöndes ücsörgés közben? Nos, valami olyasfélékre. mint amiket éppen nemrégiben — az okos, 130 kg ezüstöt szeretett volna kijuttatni az országból. L. O. „régi ismerősünk” pedig közel 5 millió forintot érő brilliánssal szeretett volna kereskedni hazánkban. De szép számmal hozzák még mindig a kvarcórákat is. — Hány forintot vihet magával a külföldre utazó magyar állampolgár? — A kiutazók személyenként 200,— forintot vihetnek magukkal külföldre, legfeljebb 50 forintos címletű bankjegyekben, ami csak KGST-államokban váltható át az illető ország pénzére — persze hivatalosan. — Lesznek-e jogszabály- változások az idén? — Alapvető változás nem, A külszolgálatban dolgozók vámmentességét módosítjuk; csak a családi- és személyes szükségleti tárgyak behozatalát engedélyezzük. Ezzel szeretnénk megszüntetni a spekulációs, munka nélkül szerzett jövedelmeket. — Milyen volt a múlt évi forgalom ? — A turistaforgalom a korábbi évhez viszonyítva nyolc százalékkal csökkent. összesen 14 millió külföldi lépte át határainkat. Szocialista országok közül Csehszlovákiából és Lengyelországból jöttek a legtöbben, tőkés országok közül pedig Ausztriából és az NSZK-ból. Tőlünk pedig több mint négymillió állampolgár utazott külföldre. öravecz Éva hasznos időtöltést egyébként mindig megtaláló — Kak- nics Ferenc, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat nyugalmazott szb-titkára, a szakmában, a mozgalomban korábban a városon túl is ismert tisztségviselő, a nevükben megfogalmazott.:. — Nagyon jó dolognak tartották az öregek a régi szakszervezeti székházban működött munkásklubot, ahová maguk is mindig bemehettek, amit akár második otthonuknak érezhették.' Számos lehetőséget találtak itt a kikapcsolódásra, családias hangulatban nyílt mód. egy-egy kis beszélgetésre, sakkozhattak, kártyázhattak, nem utolsósorban pedig kedvükre olvasgathattak. S persze, akinek a lába bírta, felmehetett az emeleti nagyterembe is, ahol elég gyakran rendeztek különféle nívós előadásokat, ki-ki remekül elszórakozhatott. Sokan talán külön is élvezték, hogy mindezt a hajdani úri kaszinó épületében tehették, ott, ahová valamikor be sem léphettek volna! Szóval: ez a világ elmúlt. A házat eladták, aztán bezárták, most pedig — esztendők óta tartó munkával — átalakítják más célokra. S közben új szakszervezeti székház épült, meg egy önálló könyvtár is, de az az igazság, hogy egyik sem pótolja a régit. Hívták, hívják a nyugdíjasokat az egyikbe is, a másikba is, de valahogy nem akaródzik kedvük ott letelepedni. Feltétlenül olyan környezetet szeretnének, amely közelebb áll a megszokott otthonhoz. Munkás- otthont kérnek, s véleményükön osztozom én is. Hiszen ha szerencsére meg is van mindenem, magam is szívesen letelepednék egy olyasféle klubban, mint régen volt Egerben,... Nem szociális otthonról és nem is az öregek napközi otthonáról álmodoznak a megyeszékhelyen — miután ilyenek éppenséggel ebből a városból sem hiányoznak ;—, hanem az egykorihoz hasonló helyiségekről, vagy akár egyetlen tágasabb teremről. S ezt a kívánságot — mint kiderült — Búzás Imre, a városi szakmaközi bizottság titkára sem győzi elégszer hangoztatni a különböző fórumokon. — Annál is inkább, mivel a nyugdíjas szervezett dolgozók nemcsak nyolcvanon vannak mint csoportunk létszáma, hanem sokkal-sokkal többen — magyarázta, hogy a téma felvetődött. — Valójában pedig a nyolcvan embert sem elégítik lei jelenlegi lehetőségeink, a felkínált helyiségekben legfel? jebb egy-egy gyűlést tudunk tartani. Közös szórakozásnál inkább csak az éves kirándulásokra gondolhatunk... Sajnos, még biztatást sem nagyon kapunk. Jobbára csupán remény, hogy az egykori helyen, az új ifjúsági házban talán majd jut valami szoba nekünk is. A gondok a Szakszervezet tek Heves megyei Tanácsánál sem ismeretlenek. Egyelőre azonban — mint Dorkó József vezető titkártól hallot-t tűk —: nem sokat tehetnek. — Megoldást hozhatott volna, ha sikerül régóta dédelgetett tervünk — mondta —, miszerint Egerbe tele-» pítjük gyöngyösi szakszervezeti iskolánkat, amely most éppenséggel .másik városunk szakmaközi székhazában teszi nehézkesebbé a helyi klubéletet. A megyeszékhe-i lyen, a volt szőlészeti kutató- intézet területén szeretnénk felépíteni az új intézményt úgy, hogy mellette meghagynánk a parkban levő jelenlegi, már szintén a mi tulajdonunkat képező régi központi épületet is, ahová a Grónay-sarokról a könyv* tárunk költözhetne. S így a könyvtár meglehetősen tágas helyiségeit átengedhetnénk a nyugdíjas szakszervezeti tagok otthonéul. Ám el-> képzeteseinkkel kapcsolatban sajnos több kérdés' ma is tisztázatlan, csupán a já szándékunk biztos ... Mindenesetre annyit még megemlíthetek, hogy a városi pártbizottság is segíteni szeretne az idős embereken, s például a pártkörzetek helyiségeinek nyitottabbá tételére megyei végrehajtóbizottsági határozat született. Törekvés van arra, hogy a párton kívüli szervezett nyugdíjasok számára is vonzóbbak tegyenek a jelenleg kevésbé kihasznált szobák, termek, ki-ki hasznoson és kellemesen tölthesse itt az idejét. Ugyanekkor, természetesen támogatunk mi is minden olyan okos ötletet, segítünk azoknak a lehetőségeknek a kiaknázásában, amelyek a mostani helyzeten javítanak, megfelelő eredményt hozhatnak. Nos, ha így van: néhány tippet máris tolmácsolhatunk. Mindenekelőtt az lenne a kérés, hogy lehetőleg a belvárosban keltene keresni a munkásotthonnak alkalmas helyiséget vagy helyiségeket. Alkalmasnak látszana erre például a Hibay Károly utcában jelenleg műhelynek igénybe vett, cseppet sem a műemlékek, a forgalmas szálloda közelébe való — sokkal jobb sorsra érdemes — egykori kis zsidótemplom, fedelet kaphatnának az öregek valamelyik régi ház irodának, raktárnak használt helyiségeiben. Vagy éppenséggel majd a valamikori szakmunkásképző intézetben, a Zalár utcában, ahol ideiglenesen a számítóközpont működik. S ha a tanács is a nemes ügy mellé állna támogatásával, minden bizonnyal társadalmi munkát lehetne szervezni egy-egy kis átalakításra, renoválásra, hogy a szükséges berendezés méltó környezetbe kerüljön. Segítsünk hát, ahogy tudunk ! Mert idős ismerőseink, barátaink — ezek a kedves öregek, akik oly sokat tettek „aktív korukban” jele-; nünkért és jövőnkért — igazán megérdemelnék, hogy nyugdíjas éveik szebben teljenek szeretett városukban! Gyóni Gyula 1-981. április 29., szerda
