Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

A TÁRSADALMI VITÁKON FELVETETTÉK: FINOM5ZERELVÉNYGYAR: EGER Korszerűbb államigazgatást Törvénytervezet az országgyűlés elé Reális közelben az ötnapos munkahét HAMAROSAN az ország­gyűlés ülésszaka elé kerül az új államigazgatási eljá­rási törvény tervezete, amely­nek elfogadása — nem túl­zás ezt állítani — jelentős mérföldkő lesz az álfamigaz- gatási ügyintézés további gyorsításában, egyszerűsíté­sében, a bürokrácia csök­kentésében. A jelenleg még hatályos, 1957-ben megalkotott eljá­rási törvény rendelkezéseit túlhaladta az idő. Köztudott, hogy — különösen a hetve­nes években — az államel­mélet fejlesztésének egyik központi kérdésévé vált az adminisztráció, a papírmun­ka csökkentése, a tanácsi ügyintézés gyorsítása, egy­szerűsítése. E törekvés je- « gyében mér számos korábbi rendelkezést módosítottak, hatályon kívül helyeztek. A tanácsoknál . országszerte ügyfélszolgálati irodákat hoztak létre, amelyek a le­hetőségek szerint az állam­polgárok küldözgetése nél­kül, gyorsan, egy helyen igyekeznek felvilágosítást ad­ni, rendezni áz ügyeket. A kétségtelenül kedvező, valamennyiünk által öröm­mel fogadott változások azon­ban sok gondot nem oldhat­tak meg. Ehhez szükséges az államigazgatási szervek eljá­rását szabályozó tárvény át­fogó módosítása, a kor kö­vetelményeihez való igazítá­sa is. Hogy mennyire sokakat érint­tő, érdeklő témáról van szó, azt bizonyítja: a törvénytervezet országos társadalmi vitáján — amelyet a korábbiakhoz ha­sonlóan ezúttal is a Hazafias Népfront szervezett — igen élénk volt a< hangulat,' szám­talan észrevétel, hozzászólás hangzott el. S ezek többségé­re az volt a jellemző, hogy Három megye kötötten Ülésekéit' e Miskolci Akadémiai Bizottság Csütörtökön a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­temen tartotta meg idei első ülését a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága. Az 1979-ben létrehozott szervezet. a . három észak- magyarországi . megye, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, He­ves és Nógrád tudományos szakembereinek munkáját koordinálja. A tegnapi ta­nácskozáson a bizottság tag­jai meghallgatták Zambó János akadémikus, tanszék- vezető egyetemi tanár, a MAB elnökének beszámo­lóját a szervezet múlt évi tevékenységéről, majd a megjelentek megvitatták az erre az esztendőre vonátko- zó munkatervüket és az el­következendő öt esztendőre szóló elképzeléseiket. Ennek során hangzott el az a vé­lemény; a jövőben még fo­kozottabb erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a tu­dományos szakemberek ta­nácsai gyorsabban épülje­nek be a gazdaság gyakor­lati életébe, és így a tudo­mány valóban1 váljék ter­melőerővé. A munkaterv szerint idén a gyakorlatban is megvalósítják a megyék Műszaki Természettudomá­nyos Egyesületek Szövetsé­gei, illetve TIT vezetőivel tavaly aláírt együttműködé­si megállapodásokat. Az akadémiai ' bizottság tagjai tegnapi ülésükön részletesen megtárgyalták a nyolc szak- bizottság idei munkatervét is. Végül a megjelent tudo­mányos szakemberek elfó- gadták a MAB 1981. évre meghirdetett ■ pályázatait, amelyeket a három megye nagyvállalataival közösen írtak ki, így többek között az egri Dohánygyárral és a bélapátfalvi cementgyárra' is. — a témában hozott magas szintű párt- és állami hatá­rozatokkal összhangban —- valamilyen módon a tanácsi ügyintézés további egyszerű­sítését, gyorsítását, a bürök- ’ rácia. az adminisztráció csök­kentését szorgalmazták. A törvénytervezet társa­dalmi vitáin az elsők között fogalmazódott meg az az igény, hogy az új jogszabály legyen egyszerű, áttekinthe­tő szerkezetű, minden állam­polgár által könnyen érthető. Ez teljesén jogos követelés, aminek a törvénytervezet igyekszik is megfelelni. Ter­mészetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az.állam- igazgatási ügyek rendkivü! sokfélék, s ennek bizony a jogi szabályozásban is elke­rülhetetlenül tükröződnie kell. A VITAKON sokan he­lyeselték azt a tervezett ren­delkezést. hogy az államigaz­gatás „hallgatása” bizonyos esetekben beleegyezést je­lenthet. Szakszerűbb fogal­mazással: az ügyfél kérelmé­re indult eljárásban a kére- relemnek helyt adó határo­zatnak minősül az is, ha az államigazgatási szerv az elő­írt határidőn belül a kére­lem teljesítését nem tagad­ja meg. Többen felhívták a figyel­met a fellebbezési, jogorvos­lati rendszer egyszerűsítésé­nek szükségességére is. Élénk vitákat okozott az a kérdés, hogy milyen esetekben in­dokolt megengedni a bírósági jogorvoslás lehetőségét, vagy­is azt, hogy az ügyfél a szá­mára sérelmes államigazga­tási határozatot akár a bíró­ság előtt is megtámadhassa. Voltak, akik az állampolgá­ri jogok fontosságára hivat­kozva javasoltak a bírói út megnyitását valamennyi ügy­ben. Mások viszont azzal érveltek, hogy ez jelentősen, elhjizná. lassítaná az ügyin­tézési, arról nem is beszélve, hogy az ügyfelek számára a fellebbezés, jogorvoslás lehe­tősége az államigazgatási el­járáson belül is biztosítva van. Végül a tervezetbe az az általános elv került, hogy azok az államigazgatási hatá- * rozatok kerülhetnek bírósági felülvizsgálatra, amelyek az ügyfeleknek az Alkotmány­ban biztosított vagy más alapvető személyi, családi és vagyoni jogát vonják el, vagy korlátozzák, illetőleg ilyen kötelezettségeket állapítanak meg. Ezeknek az ügyeknek a pontos körét a Miniszterta­nács rendelettel állapítaná meg. A társadalmi vitákon so­kan felvetették: az államigaz­gatási hatóságok kezébe a jelenleginél hatékonyabb esz­közöket kellene adni. hogy ténylegesen gondoskodhas­sanak határozataik követ­kezetes végrehajtásáról. Az új törvény tervezete ennek az »igénynek is eleget tesz: növeli • a hatósági kényszer- eszközök súlyát a határoza­tikat önként teljesíteni nem hajlandó ügyfelekkel szem­ben. Igv például az akár is­mételten is kiszabható vég­rehajtási bírság összegének maximuma 5 ezerről 10 ezer forintra emelkedik. Szinte mindenki örömmel fogadta azt az új elképzelést, hogy a jövőben a hivatal jobban megbízhat majd az ügyfelekben. Szélesebb kör­ben lesz lehetőség arra, hogy a nehezen beszerezhető bizo­nyítékokat az állampolgár nyilatkozata pótolja. Egy má­sik tervezett rendelkezés sze­rint az ügyféltől nem sza­bad olyan adat igazolását kérni, anjelyet az államigaz­gatási szervnél vezetett nyil­vántartásoknak is tartalmaz­nia kell. Az ügyintézés gyor­sítását, egyszerűsítését szol­gálja majd az is. hogy bizo­nyos esetekben lehetőség lesz a telefonos ügyintézésre, a hatóság döntéseinek telefo­non történő közlésére is. A TERVEZETT új rendel­kezésnek csak egy töredéke soroltuk fel. De ezek is. meg a társadalmi vitákon elhang­zott észrevételek is egyértel­műen bizonyítják: fontos és korszerű új törvény tervezete kerül a képviselők elé az or­szággyűlés tavaszi üléssza­kán. Olyan törvényé, amely az államigazgatás, az ügyin­tézés további gyorsításának és egyszerűsítésének alapve­tő feltételeit teremti meg. Deák András „A törvényes munkaidő jobb kihasználásával, a munka szervezettségének javításával meg kell teremteni annak fel­tételeit, hogy a hatodik öt­éves terv ^időszakában a bér­ből és fizetésből élőknek, a jelenlegi munkaidőalap csök­kenése nélkül át lehessen tér­niük az ötnapos munkahétre. (Az MSZMP XII. kpngresz- szusának határozatából,) A Finomszerelvénvgyárban napirenden van az áttérés az ötnapos munkahétre. Ha lehetséges, már az év má- sorlik felében, de minden­képpen az elsők között sze­retnék végrehajtani. Szá­molnak, terveznek, felmér­ték mindazt, amit tehetnek, mert tudják, saját erőből kell megoldani az áttérést és anélkül, hogy a termelés, vagy a ■ munkabérek csök­kennének. Sőt, azt is be kell kalkulálniuk, hogy az év második felében rövi- debb idő alatt kellene az eredetileg 44- órás munka­hétre tervezetteket * megol­dani. Ügy kell az áttérést végrehajtani, fogalmazza meg a vállalat vezérigazga­tója, Kócza Imre, hogy ké­pesek legyünk a növekvő feladatok ellátására jövőre •is. A Bervának példát kell mutatnia — Nálunk — mondja Maczák József — a pneu­matikái gyárrészleg, vezető­je — már az 1981-es terv készítésénél tettek javasla­tot a dolgozók az áttérésre, annak mikéntjére. A párt­tagok kezdeményezésére a KISZ-fiatalok és a szakszer­vezeti aktivisták között már előbb is szó esett erről, s e beszélgetéseknek mindig résztvevői voltak a legjobb szakmunkások is. A siker ugyanis a szakmunkások ke­zében van, rajtuk -múlik, nekik kell a munkát elvé­gezniük, de természetesen nagyon sokszor elhangzott: szükség van a műszakiak nagyon is hathatós közre­működésére. Nekik kell megteremteniük a teljesít­mény fokozásának műszaki feltételeit. Hogy konkrétan is érzékeltessem, -milyen ja­vaslatokat tettek, erre egy példa: volt egy olyan ötlet, T|z és fél milliós fejlesztés az egri KAEV-nél Többszörösen kamatozó beruházás Az új gép próbaüzem közben. Az eddigi tapasztalatok biztatóak — ami a mennyiséget és az exportra alkalmas minőséget illeti. Felvételünkön Kalocsai István és Baranyai Já­(Fotó: Perl Márton) A cipőipari kivágógépek, a légkondicionáló és szellő- zőberendezések, valamint a hidraulikus emelők gyártá­sa a KAEV egri gyáregysé­gének fő profilja. Terméke­ik külföldön s hazánkban már jó hírnevet vívtak ki maguknak. A gépi berende­zések gyártása mellett pro­filgazdái a cipőiparban fel - haszná' -ta kerülő acélbe­tétek gyártásának is. Ebből a magyar könnyűiparnak évente 24 millió párra van szüksége, ebből mintegy öt­milliót tőkés importból biz­tosítanak. Hét hónappal ez­előtt még az egriek fejlesz­tési tervében szerepelt a tíz és fél millió forint érté­kű felületkezelő edző, és korrózióvédő gépsor vásár­lása Ausztriából. Ma már üzemel is a berendezés, s végleges kapacitása a jövő­ben kielégítheti a hazai igényeket; sőt, számottevő mennyiségben export gyár­tására is alkalmas lesz. hogy az egyes bonyolult munkadarabokat forgácsolás helyett öntéssel készítsük. Kevesebb idő és anyag kell így. Ezt eredetileg 1982-re terveztük, de már most. a második negyedévben beve­zetjük. és ez csak egy a sokból. Érdekes, amikor az átállásról beszélgetünk, a kereset csökkenéséről alig esett szó, de arról igen, hogy a Bervának feltétlenül az elsők között kell lennie, mert képesek vagyunk erre. Amikor a vállalat vezetősé­ge napiréndre tűzte a le­hetőségek felmérését, mi a munkások jóvoltából már kész javaslatokat tehettünk le az asztalra. „Az ötnapos munkahétre való áttérést a vállalatnak Önerőből kell megoldania. Ez azt jelenti, hogy a kieső munkaidőalapokat különbö­ző műszaki, tervezési, gaz­dasági intézkedésekkel, a termelékenység növelésével, a veszteségidők mérséklésé­vel, teljes, mértékben pótol­ni kell.” így hangzik az a február 23-án keltezett terv, amely a vállalati párt-vég­rehajtóbizottság február 14-i ülésének állásfoglalása alapján született. Azon a vb-n kapott ugyanis hang­súlyt az áttérés előkészítése. Mindenekelőtt a lehetősége­ket kellett felmérni az egész vállalatnál. Ezt a megbíza­tást a munkaerő-gazdálkodás kapta, s javaslatokat kér­tek tőlük átszervezésekre, átcsoportosításokra. A terve­zetet, amely alapja volt a konkrét munkának, napokon belül elkészítették. Felgyorsult a tervezés — Létrehoztunk egv ope­ratív csoportot, ennek mun­kája nyomán felgyorsult a munka — magyarázza Pin­tér László, a vállalati párt­bizottság titkára. A vártnál gyorsabban reagált minden­ki. Amikor az egész gyár szintjén vázolták a terveket, kiderült, hogy a pneurr^ti- kai, a kompresszor- és a hevesi gyárrészleg vezetői a gyártásfejlesztési főosztály vezetőjével együtt már jó előre felkészültek. A felkészülést jellemzi: maguk a dolgozók is meg­fogalmazták a feladatokat. Mi képviseljük legnagyobb számban a munkásosztályt a megyeszékhelyen, úgy érez­zük, ebben is elöl kell jár­nunk. A gyár vezetői jól fejlesz­tik tovább a lentről jövő kezdeményezéseket. Egyéb­ként a kezdeményezőknek még arra is gondjuk volt, hogy nem agyforma lehető­ségekkel indul a három gyáregység, így magától ér­tetődően meghatározták, ki mit vállal, és mire képes. És mindenütt a vállalati ér­deket nézték elsősorban. „Az intézkedések kidolgo­zása során külön gondot kell fordítani a termelési tevékenységen kívül eső, de a munkaidő csökkenésével kapcsolatos egyéb körülmé­nyek (például személy- és teherszállítás, szociális ellá­tás), rendezésére is” — ösz* szegzik az intézkedési terv­ben. Erről Kócza Imre vezér- igazgató is tájékoztat: — Tárgyaltunk már a Vo­lánnal, a MÁV-val, tervet készítettünk arra is, hogy szombatonként ügyeletet tar­tunk, hogy a ki- és beszál­lítás ekkor is zavartalan le­gyen. A fő tartalék a jobb munkaszervezés — Egy fél év alatt mint­egy hetvenezer normaóra megtakarítására van szük­ség — mondja. — Ehhez a munkásoknak valóban job­ban ,ki kell használniuk a munkaidő nyolc óráját. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a veszteségidők csök­kentésének nem csupán, és nem elsősorban ez _ a módja. A munkás becsülettel kidol­gozza a munkaidejét, ha gör­dülékeny a munkaszervezés, ha jó az anyagellátás. A fő tartalékot a munka jobb megszervezése jelenti. — Az előkészületek során két alternatívát dolgozunk ki. Egyet a heti negyven­órás. egyet a heti negyven­két órás munkahétre. Ter­veztünk úgy is, ha a máso­dik félévben kezdhetjük, és úgy is, ha csak 1982. január 1-től vezetjük be. Minden­esetre úgy döntöttünk.' ápri­lis végére minden intézke­dést pontosan meg kell fo­galmazni. Természetesen mindenben számítunk to­vábbra is a munkások kez­deményezéseire. — A rövidebb munkahét jelentőségét nem csupán ab­ban látjuk, hogy kedvezőb­ben alakul a szabad idő. Szolgálhatja ez ’ a gyárhoz való tartozás erősítését és jobb eredményt várunk a munkaerő megtartásában is. Felmértük azt is, mit jelent az ötnapos munkahét. az energia- és szállítási költsé­gek megtakarításában. — Az ötnapos munkahe­tet előkészítő munkacsopor­tot úgy szerveztük meg. hogy abban képviseltesse magát .a vállalat minden fontos egy­sége, a szervezéstől a vég­rehajtásig, a vezetőktől a szakmunkásokig. És termé­szetesen nem marad ki a vállalati párttitkár sem, ahogy azt beszélgetésünk so­rán Pintér László meg is jegyzi. Tulajdonképpen a vállalati pártbizottság foko­zott figyelmet fordít az elő­készítésre. Felkészülve nagyobb feladatokra — Reális • felmérésekre volt szükség — hangsúlyoz­za —, hogy megteremthes­sük gz 1981. évi terv mara­déktalan teljesítését, az eset­legesen rövidebb idő alatt is, hogy felkészüljünk 1982-re, s képesek legyünk a fejlődés hozta nagyobb feladatok vég­rehajtására is. Mindez, a munkaerővel való jobb gaz­dálkodást, a veszteségidők csökkentését, a műszaki fej­lesztést jelenti az eddiginél magasabb fokon. És e mun­ka — nem győzzük eléggé hangsúlyozni — nem szűkít­hető team (tim) 17 tagiára. A pártalapszervezetek veze­tői, s valamennyi kommu­nista bátorítja a helyi kez­deményezéseket. A pneuma­tikái gyáregységben például a kommunisták járnak elöl, de ugyanez elmond­ható a gyártásfejlesztés, a tmk, a hevesi, 'vagy a kompresszor-gyáregységek kommunistáiról is. Szükség ván bérintézke­désekre, bővül majd a tel­jesítménybérben dolgozók száma is. Mindezek feltéte­le, hogy a rövidebb idő alatt megtermeljék ugyanazt, sőt később a nagyobb mennyisé­geket. Több célgép keil, s a meglevők jobb kihasználá­sa. de szerepe van a selejt csökkentésének, az egyes technológiák módosításának. ★ A tervek készülőben, a vállalat vezetőinek már kö­rülbelül tiszta képük van arról, hogyan lehet áttérni az ötnapos munkahétre. A \ dolgozók széles körben vi­tatják, és vállalják az át- ál'ás nehézségeivel együtt a nagyobb feladatokat. Deák Kózsi M 1981. április 3., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents