Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

A? a bitonyo* három év «sp*g . • Mindenki hasznára legyen Egy mai huszonöt éves fia­talasszony életének túlnyo­mó részét közösségben töl­tötte. BBlcsődés volt, óvodás lett, különböző szintű isko­lákban tanult, majd dolgozni kezdett. Mindig és minden­kor társak között. Azután egy fordulat, a párválasztás, házasságkötés, a gyermek és vele a ayes. Három év ott­hon a gyermekkel. Szenzációs dolog a gyer­mekgondozási szabadság. Ott­hon lenni három évig, figyel­ni, ahogy a gyermek megte­szi első lépéseit, ahogy ér­telme bontakozik, a legszebb emberi élmény. Élnek is so­kan a lehetőséggel. A kis­gyermekes anyák 81 százalé­ka megy „gyes-re”. A fizikai dolgozók 62, az alkalmazot­tak 38 százaléka mind a három évet igénybe veszi. Olykor 4—6 évig otthon maradnak, amíg a második gyermek is eléri az óvodást kort. Egy bizo­nyos, a gyermeknek jó, hi­szen ebben a korban van a legnagyobb szüksége az anyai gondoskodásra. De hogyan alakul annak a nőnek a sor­sa a négy fal között, aki azelőtt nem volt mindig egyédül? Hogy nincs minden rend­jén, arra talán azzal is elég utalni, hogy az ideggyógyá­szok előszobáiban nő a gyesen lévő kismamák szá­ma. Ügy mondják „gyes­betegség”. A bezártság, a magány, valóban lehet „ide­gekre menő”. Kézenfekvő tehát, hogy még hasznosabban kellene eltölteni ezt a három évet. Például tanulni. Fel­készülni arra az időre, ami­kor ismét munkába állnak A kisgyermekesek 81 szá­zaléka gyesen van. De ha azt mérnénk, hányán sze­reznek közben valamiféle képzettséget, hányán tanul­nak, nagyon egyjegyűnek ígérkezik a szám. Az üzemek, munkahelyek vezetői panaszkodnak: érdek­telenek a kismamák, sokszor még a kérdőívet sem küldik vissza, amivel felmérni igye­keznének a tanulni jelentke­zők számát és igényeit. A kismamák általában igy érvelnek: jó lenne tanulni, de hol legyen addig a gye­rek? És mit tanuljunk, hogy annak hasznát is lás­suk? Mind a két félnek igaza van, félig-meddig. Az üzem tehát nem szervez az érdektelenségre hivatkozva, a kismamák nem jelentkez­nek ezerféle indokkal. Érde­mes a leggyakoribbat idéz­ni: nem tanulok, mert így sem kerülhetek magasabb beosztásba; nem sok anyagi előnyöm lenne belőle; a család ellátása, a háztartás, a gyermeknevelés, az építke­zés mellett nem marad erre időm; a család nem segít! De olyan is előfordul, s ez sokaknak kedvét -zegi. hogy elképzelésük nem találkozik az üzem érdekeivel. A legnagyobb probléma a rsok más indok mellett az. hogy nem tudják a gyerme­ket elhelyezni. Azok az asz- szonyok ugyanis, akik vala­milyen formában tanulnak a gyes alatt, kivétel nélkül azt mondják, segített a férj, részt vállalt a nagymama. így vált csak lehetővé a rend­szeres tanulás. De nincs mindenütt ilyen férj és nagy­mama. Hogy mégis vannak fel nem tárt lehetőségek. azt jól példázza a Duna Cipő­gyár és a hatvani szakmun­kásképző iskola kezdemé­nyezése. Szakmunkástanfo- lvamot szerveztek gyesen lé­vő kismamák számára. A ta­nítás órái alatt a helyi egész­ségügyi szakközépiskola di­ákjai és a KISZ-es lányok vál­lalták a gyermekek felügye­letét. Harmincán vizsgáz­tak sikeresen. Ügy tűnik, ez az út járható. Az is megol­dást kínál, ami a borkom­binátnál már gyakorlat. Fel­mérik milyen szakképzettség- re van szüksége, munkáia ellátáséhoz, a gyesre menő kismamának és kötelezik annak megszerzésére a há­rom év alatt. Természete­sen segítenek is. Már az is előrehaladásnak számít, ami az egri Dohánygyárban és az apci Qualitálnál tapasztalha­tó; a vállalati oktatási tervé­ben szerepel, hogyan tanul­hatnak a gyermekgondozási szabadságon lévők. Áttörni a közömbösséget A tapasztalatok szerint az kínálkozik a legjobbnak, ha már jóval a gyermek meg­születése előtt, beszélgetnek a munkahelyi vezetők a leen­dő kismamával, felkínálva a lehetőséget, s ismertetve az igényt. Egyben, közösen is keresnék a megoldás mód­ját arra, hol maradhat a kisgyermek az oktatás ideje alatt. Bizonyos, hogy iiven felmérések, előzetes beszél­getések hatására, nő azok­nak az asszonyoknak a szá­ma, akik szívesen vállalják a tanulást. Természetesen ilyen körülmények között ;s lesznek olyanok, akik nem vállalják, de a közömbösség falát csak így lehet áttörni Érdekes és figyelemre méltó volt a szakszervezeti nőbizottságnak az a felméré­se, melynek során felszínre kerültek ezek a tapasztala­tok. Ráirányította a figyel­met erre a „fehér folt”-ra is Bár az első felmérési ered­mény igazán nem szívet de­rítő tapasztalatokat hozott, azért az kiderült, okosabban is fel lehet használni azt a három évet. Ügy, hogy min­denki jobban járjon. Deák Rózsi Magyarok a grazi vásáron Az idei legnagyobb ma­gyar árubemutatóval szom­baton délelőtt megnyílt a tavasai grazi vásár. 150 ezer négyzetméter területen 40 ország több mint kétezer ki­állítója mutatja be legújabb termékeit Hazánk 10 éve résztvevője a tavaszi és az. őszi grazi vásároknak. A mostani magyar árubemuta­tó egyúttal az egyre bővülő és javuló határmenti kap­csolatokat is jelképezi. A nemzetközi pavilonban több mint 400 négyzetméter terü­leten alakították ki a ma­gyar kiállítást. A kiállító 12 magyar cég kivétel nélkül nyugat-magyarországi válla­lat A legnagyobb kiállítási területet a Szombathelyi Lakástextilipari Vállalat bé­relte. Üj kiállítóként jelent meg a vásáron a Mosonma­gyaróvári Timföld és Műko- rund Gyár. Rajtuk kívül győri, veszprémi, zalaeger­szegi, nagykanizsai vállalatik már ismert résztvevői a gra­zi vásároknak. A magyar cégek élelmiszereket ruhá­zati termékeket, lakásfelsze­reléseket, kisgépeket, alkat­részeket és más közszükség­leti cikket hoztak el Grazba. Hazánkat a vállalatokon kí­vül négy külkereskedelmi vállalat is képviseli a tava­szi grazi vásáron. A grazi vásárokon kiemelt helye van a gasztronómiá­nak. így van ez a szombaton megnyílt vásáron is. A Pan­nónia Vállalat a tavaszi és őszi .vásároknak egyaránt résztvevője. A mostani vá­sáron is a legnagyobb és leg. elegánsabb éttermet a Pan­nónia Vállalat üzemelteti. Az éttermen kfVtfi égy magyaros csárdát is berendeztek, ahol elsősorban borokkal, s hoz­zájuk való speciális ételekkel kínálják a vendégeket. A Pannónia 50 főnyi stábot, köztük cigányzenekart kül­dött ki a vásárra! A sze­mélyzetet a budapesti és a Dél-Balaton-parti üzletekből, szállodákból válogatták ösz- sze. A grazi vendégszereplés egyúttal főpróbája is lesz az idegenforgalmi szezonra való felkészülésnek. Áz olasz arcművész Amikor felhangzik az eg- rotikus keleti zene, a mester megjelenik az emelvényen. Jelentőségteljesen rágyújt egy cigarettára, majd a kö­rülötte tüsténkedő assziszten­cia egyik tagja által odaké- szített vízzel teli kristály­pohárba ejti azt, az első szí­vás után. A 40 percig tartó masszázs közben szinte min­den arcizomrostot kitapint és felfrissít. Ó maga 180—190 centimé­ter magas, nem éppen férfias külsejű, hosszú ujjú, kismin­kelt arcú, olaszosan barna bőrű ember. A kozmetika, ezen belül is az arcmasszázs világhírű mestere. Páciensei újjászületnek kezei alatt. Legalábbis erről tanúskodott a közelmúltban a Hotel In­tercontinentalban tartott be­mutatója is. A szakmában már szintén jónevű, kedves egri házas­pár, Miczkyék lakásán van szerencsém találkozni vele. Már-már megkérdezném, hogy művészetnek, vagy mesterségnek tartja-e amit csinál, de nincs szükség rá, mert a tolmács igy mutatja be: Roberto Bonari az arc- müvész. Meglepő arca úgy látszik csak nekem szokat­lan, mivel így beszél róla; — Nálunk Olaszországban ez már egyáltalán nem külö­nös. A férfiaknál is elter­1981. április 36„ vasárnap , jedt az arc kozmetikázása, szinte mindenki él vele. Per. sze sokkal szolídabban, mint a nők. Keletről származik, s ott nemcsak azért használ­ják, mert fiatalabbá tesz, hanem mért a nap és a ho­mok erősen kikezdi az arc­bőrt. — Várható, hogy jobban is elterjed? — Igen. Annál is inkább, mivel New Yorkban már tu. eatnyi helyen oktatják a fér­fikozmetika titkait. Jómagam persze, csak a női arcnál maradok. — Van-e titka az ön mód­szerének? — Nem titok, tehát elme­sélem. Japán technikával dolgozom, amit a távol-keleti országban tanultam, de az európai arcnak megfelelő módon alkalmazom. Mini­málisan 45 szint, krémet vi­szek fel az arcra. Először lassú, bevezető, úgynevezett fellazító mozdulatokkal, majd következik az intenzív, mély. reható masszázs, s végül a nyugtató kezelés. Minden esetben mindezt keleti ze­nére, aminek szintén szere­pe van. — S mi a szerepe a ciga­rettának, amit az első szip­pantás után elolt a pohár vízben? — kíváncsiskodom tovább. — Semmi. Az csak egy szokás. Látványos. — Merre halad a kozme­tikai divat? — Elképesztően új dolgok nem várhatók. Visszatért a keletiesen felfelé ívelő szem P- mutat hosszú ujjaival qf háziasszony felé. s természe­tesen nem hagyja ki a bókot sem, megdicséri a diszkréten, de divatosan „kikészített” ar_ cot. — Ez azzal magyarázha. tó, hogy újra sikk a sovány arc. A szemfesték pedig a hagyományos zöld és kék, de más árnyalatokban. — Mekkora asszisztenciá­ra van szüksége? — Asszisztencia csak a bemutatókon létezik — ne­veti el magát — egyébként ebben az esetben is csak az alapanyagok kézreadásában segítenek, a többit mindig egyedül csinálom. Róma bel­városában van egy kozmeti­kai szalonom. Ott ugyan több munkatársammal dolgozom, de mindannyiunknak állandó páciensei vannak. — Kikből tevődik ki? — Ha hírességekre gondol, akkor csalódást kell okoz­nom. A sztárokat ugyanis nem szeretem, mivel roppant türelmetlenek, sőt mondha­tom, hogy egyenesen hiszté­rikusak. Ám mindenesetre a felső tízezerhez tartoznak. akik hozzánk lámák — Milyen alkalomból lá­togatott Magyarországra, s Egerbe? — Tavaly nálunk iárt egy magyar küldöttség a Kis­iparosok Országos Szerveze­tétől. Az ő látogatásukat vi­szonoztuk most három má­sik kollégámmal együtt. Bu­dapesten találkoztunk Miczky Jánosékkal, s az ő kedves meghívásukra jöttünk Eger- be. Kis Szah'ó-Ervin " Középvezetők továbbképzése A termelőmunka közvet­len irányításában, a tervfel­adatok végrehajtásában igen fontos szerepük van a cso­portok, brigádok munkáját felügyelő középvezetőknek. Felkészültségükön, hozzá­értésükön nagyban múlik a gazdálkodás sikere. A Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság megyei szer­vezete ezért is fordít külö­nös figyelmet továbbképzé­sek szervezésére, ahol a kö­zépvezetők rendszeresen tá­jékoztatást kaphatnak idő­szerű gazdaságpolitikai fel­adatokról. a munkakörükhöz nélkülözhetetlen ismeretek­ből. A megyei szervezet Heve­sen működő alapszerye pén­teken előadássorozatot kez­dett a környéken dolgozó vállalatok, szövetkezetek dolgozóinak részvételével. Az egy hétig tartó továbbképzé­sen a műhelyek irányítói előadásokat hallgathatnak meg többek között a terme­lés előkészítéséről, a haté- kouyság növelésének lehető­ségeitől és az ebből adódó középvezetői feladatokról. Tájékoztatást kapnak szerve­zési kérdésekről, bővíthetik vezetéselméleti és gyakorlati ismereteiket. Úttörő hétvége Gazdag program közül vá_ lógathattak a hét végén a megye úttörői. Szombaton Egerben, a Hámán Kató me­gyei Üttörőházban rendezték a megyei népjáték, néptánc- fesztivál versenyét. A győz­te.. csapat képviseli majd megyénket az országos dön­tőben. Szintén szombaton ke­rült sor Hatvanban az őrs­vezetők találkozójára, vala­mint szintén ugyanott az összetett honvédelmi ver­senyre. Füzesabony adott ott­hont szombaton délelőtt az úttörőgárda szakági verseny járási döntőjének, amelynek győztese a megyei döntőben szerepelhet. Gyakorlati óra a „mini” ABC-ben Ismerkedés az árufajtákkal. Bardóczky Jánosné szakoktató az alkoholmentes üdítőket ismerteti a lányokkal A gyöngyösi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskolába több mint ötszáz fiatal tanulja leendő élethivatásának fortélyait. Nemrég a város Kálvária- parti lakótelepén a GYÖNGY- SZÖV ÁFÉSZ — állami tá­mogatással — élelmiszer- előadó-oktató kabinetet épí* tett 1,5 millió forintért. Felvételeink a III o«ztá. lyos élelmiszer-eladók gya­korlati óráján készültek: a tanulók vevő nélkül, a leen­dő valóságot utánozták^ i Csak pontosan! Papp Katalin inti erre osztálytársnőjét, Bártfai Erzsébetet az ötven négyzetméteres „álboltban" Volt egyszer egy... Faragó Márta és Király Zsuzsa a pénz­tárgép kezelését sajátítják el. (Fotó: Szabó Sátráéit

Next

/
Thumbnails
Contents