Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
Egy kitüntetés ■ m története Sokat én nem tudok mesélni magamról. Mondhatnék nagy szavakat, dé az igazság inkább az: annak ide.ién, 12 évvel ezelőtt a lakás miatt jöttem el ide a Gagarin Hőerőműk öz. Az Izzó gyöngyösi gyárában kezdtem géplakatosként, ott lettem gépész- technikus. Jól kerestem, szerettem is a munkám. Viszont fiatal házas voltam, kellett a lakás, és ez a cég tudott adni. hát eljöttem. Jól emlékszem az időpontra. 1969. november 17-én léptem be. Üzemlakatosnak, kisebb fizetéssel. Miért emlékezetes a dátum? Éjszaka volt az első műszakom. Reggel aztán hazafelé menet igencsak fogad- koztam magamban, én ide az erőműbe többet a lábam be nem teszem. Olyan kiismerhetetlen, óriási, idegen volt itt minden. Félelmetes. Itt más léptékkel számolnak, mint a gépgyárban, ahol azelőtt dolgoztam. — De aztán csak úgy alakult, hogy azóta igen sokszor betettem ide a lábam ... Baranyi István blokküzemi művezető az elmúlt évek alatt végigdolgozta a lakatosszakmában itt lehetséges különböző beosztásokat: al- gépész, kazángépész, blokkgépész volt a kalorikus üzemben. Ezután lett egy műszak vezetője, 46 ember munkájának irányítója, az energiatermelés folyamatosságának egy* felelőse. — Én az alapodnál kezdtem — mondja. — Volt módom megismerkedni a nrwnv- kafolyamatokkaí Most már persze nem tűnik olyan félelmetesnek ez a m onstrum géptömeg, sőt. Lelkesít is, hogy ennek mozgatását, működését irányítani tudom. Túltettem magam a kezdet nehézségein, s néhány régi munkatársammal ellentétben, én ittmaradtam. Azt hiszem, megérte így dönteni. Fiatal, Jó gárda dolgozik itt. A .művezetők közt a 40 évemmel én vagyok a legidősebb. — Szabad idő? Mi terme- ■ szetesen folyamatos üzemben ' dolgozunk, hiszen a villamos energiára minden pillanatban szükség van. Ami hivatalos, elintéznivaló ügy akad, a szabadnapjaimon utánajárhatok. Nem maradnak el a családi közös programok sem. Csak azt nehéz megszokni, ha például va- 1 sárnap délután. ragyogó napsütésben mindenki pihen, én meg indulok műszakba., Meg az éjszakák. Még most is érzem, pedig régóta ilyen életritmusban élek: az éjszakai munka után nem tudom magam kipihenni. Ez így van mindenkinél, legfeljebb némelyiket nem viseli meg any- nyira. A család különben azt már tudomásul vette, hogy a jeles ünnepeken nem mindig lehetünk együtt. Ügy osztjuk be a szolgálatot, váltsuk egymást, ne mindig ugyanazokra kerüljön sor. Én például legutóbb, szilveszterkor otthon voltam. A műszak vége felé tart az idő, a művezetőnek ilyenkor összegyűlnek a teendői. Fel kell arra készülni, hogy rendben átadják a munkát a délutánosoknak. Abbamarad a beszélgetésünk, rövid telefonálásnyi időre. — Gézának mondják meg, szedje össze az adatokat és naplózzon! Hamarosan megyünk mi is ... — Hol van a művezető irodája? — kérdezem. — Hát, iroda az nincs. A művezetőnek be kell járni naponta többször is az üzemet, a blokkokat. Most épül . körülbelül középen egy kis helyiség, ahol letelepedhet majd az ember, de egyébként a legtöbbet úgyis a vezérlő termekben kell tartózkodnunk. Ott jeleznek a műszerek mindent, ami az erőműben történ*. Ha valahol hiba támad, csökken a K&ST-tanácskozés a szennyvizek hasznosításáról Budapesten jegyzőkönyv aláírásával szombaton befejeződött hat KGST-ország — Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Magyarország — vízügyi, mezőgazdasági és egészségügyi szakemberei, nek program egyeztető tá rgyalása a települési és ipari szennyvizek, a szennyví ?_ iszapok és a szakosított állattartó i telepeken keletkező hígtrágyák öntözéses mezőgazdasági hasznosításáról. A téma fő felelőse a budapesti vízgazdálkodási tudományos kutatóközpont, s VILATI IRÁNYÍTÁSTECHNIKÁI BERENDEZÉSEK GYÁRA, EGER, FAISKOLA U. 9. felvesz szerkezeti lakatosokat. Fizetés: kollektív, szerződés szerint. Jelentkezés: a közgazdasági osztályon. a kidolgozásban részt vesznek Csehszlovákia, Lengyel- . ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió szakosított kutatóintézetei. A későbbiekben várható Bulgária, Kuba és Vietnam szakembereinek bekapcsolódása is. Az érdekelt országok többségében a 15—20 éve folyó kutató-fejlesztő tevékenység eredményei rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a szennyvíz- vagy a hígtrágyafajták, a talajadottságok és egyéb termőhelyi fettételek figyelembevételével olyan hasznosítási technológiák jöjjenek létre, amelyek — a mezőgazdaságban alkalmazott iparszerű termesztési rendszerekhez hasonlóan — a szükséges gépi háttérrel is rendelkeznek. terhelés, azonnal értesítenek, bárhol legyünk is. A kisebb munkákat az üzemlakatosokkal elvégezzük mi magunk, a műszak személyzete, de előfordult már, hogy nagyobb hibát, is elhárítottunk. Egyszer éppen a műszakváltás után néhány perccel szakadt el az egyik blokk kazánjánál a salakkaparó. Le kellett állítanunk az egészet. Várjuk meg a karbantartókat? Nekiálltunk bütykölni és reggel hatra, amikorra a javító- 1 személyzetet egyébként, ösz- sze tudtuk volna toborozni, készen is lettünk a munkával. Kétszáz megawatt teljesítménynél az ilyen időnyereség igen sokat számít. A folyamatos munka mellett azért kell, hogy jusson idő az ünnepekre is. Április 4-én Baranyi Istvánt is ünnepelték: egy társával a miniszter kiváló munkáért járó kitüntetésé^ vehette át. — Korábban négyszer kaptam meg a vállalat kiváló dolgozója címet — azt hiszem ez is hozzá tartozik a mostani kitüntetés történetéhez. 1979-ben ugyanabban az évben kétszer is „kiváló” lettem. — Ez azért ritka dolog ... — Először megkaptam a szokásos időben, amikor a megelőző évi munkát értékelték. Aztán meg egy rendkívüli eseménynél teljesített szolgálatomért. A négyes blokk turbinájával történt a baj. Hirtelen óriási csattanás, háromezres fordulatnál leszakadt a turbina egyik lapátja és átütötte a burkolatot, megrázta oz olajvezetékeket. Ilyenkor döntő a gyors helyzetfelismerés, intézkedés. Azonnal fékezni kezdtük a berendezést, levegőt engedtünk az egyébként vákuumban forgó részekhez. Hogyi az,.anyagban defornná- lódás ne történjen, a tengely forgatásával tartottuk mozgásban addig, amíg le nem Hűlt. Szerencsénk volt, mert a javítógárda gyorsan be tudott kapcsolódni. Ketten kaptunk Bárdos Jánossal ak- kof kiváló dolgozó kitüntetést. ★ Az Ilyesmit persze köny- ayebb elmesélni, mint végigcsinálni. A kívülálló nem ok nélkül tart ezektől a hatalmas erővel dolgozó gépóriásoktól. Igaz, amikor megismerkedik, megbarátkozik velük, akkor már könnyebb a dolga. Baranyi István szerint az edzett embereket lehet itt megtartani, de aki ittmarad, annak már nem kell bizonygatni. milyen szép és fontos a munkája. Az emberek egymásra utaltak és vigyáznak is egymásra. Ez a műszak, amiért egyetlen balesete nem volt, jutalmat kapott. „Jó farsangi mulatságot rendeztünk a pénzből” — meséli a művezető. A közös teljesítmény is segített az ő egyéni kitüntetésében. S az ő egyéni, kitartó munkája is segített abban, hogy újra kiváló vállalat a óagarin Hőerőmű. Hekeli Sándor Ez bizony lignit : • 4 P íme a végeredmény..: (Fotó: Szabó Sándor) Csak ennyi az egész: vékonyka lap, alig kéteentis vastagságú, a sarkait levágták, sötétbarna színű és lignit. Mi van ezen csodálkozni való? Csak annyi, hogy ez a lapocska a visontai szénből sajtolt brikett. Készült az NDK-ban Sokan mosolyogtak, amikor először pendítették meg a bányászok, hogy abból az alacsony kalóriatartalmű visontai lignitből brikettet kellene csinálni. Ugyan kérem, legyintettek, hiszen ez valójában nem is szén. Mivel javítsák fel, hogy érdemes legyen tüzelni vele. A végén még többe kerülne az új keverék, mint amennyiért el lehetne adni. Szerencsére mindig akadnak makacs emberek. Közéjük tartozik Gyóry Sándor, a Mátraalji Szénbányák n-gaágátója. i v.»i f • — Ebben a brikettben semmiféle adalékanyag nincs. Csak maga a lignit. A kalóriaértéke pedig háromezerötszáz. — A nyers lignité pedig?? — Ezerötszáz. Tessék! Számolni sem kef!. A két adatot összehasonlítani nem sokba telik. És máris választ kaptunk az előbbi kérdésekre és a tamáskodásra. Az első brikettlap nagy utat járt be. Kibányásztak Visonián, aztán vagonba rakták, majd elindították az NDK-ba. Freibergbe. Az ottani Tüzeléstechnikai Intézetben pedig „kezelésbe” vették A „végeredmény” ismét útra kelt és meg sem állt Gyöngyösig, a bányák igazgatójának íróasztaláig. Aki ránéz erre a csokolá- dészinű lapocskára, nem is tudja megérteni, miért olyan mosolygós a tekintete az igazgatónak, ha rátéved a pillantása a szokatlan alakú tárgyra. Hogy pont az íróasztal közepén legyen ... ? Olyan becses dolog lenne? Már tudjuk: az. A laboratórium is más és egészen más az tizem. Egyelőre a „vegyi konyha” viszi a főszerepet. Még jócskán kell vallatni a lignitet ahhoz, hogy a brikettgyártás minden részletét meg lehessen állapítani. A menetrend azonban már kést Még nincs vége A laboratórium júniusban nyilatkozik már. Előáll a javaslatával és közli, hogyan folytatják a gyártás előkészítését, onnantól kezdve már félüzemi körülmények között. Ezután a kísérleti üzem veszi át a tennivalókat. Ez már igazi gyár, ami nem lehet messzire a bányától. — Mikor kezdik a terme. test? — Ügy számítjuk, hogy jövőre. Erre pillanatnyilag minden esélyünk megvan. — Milyen mennyiséget imának évente előállítani? — Félmillió tonnára gon- éfohmk. — Használja majd a brikettet az erőmű is? — Aligha. Ennek több oka van. Mi lakossági eladásra szánjuk a visontai brikettet. A mostani ellátási viszonyokat akarjuk javítani az új termékkel. Szépen hangzik. Gyár a bánya meneti Már képzeletben minden a „helyén van”. Tudják, hová telepítik a brikettgyárat, milyen távolságra esik majd ,a bányagödörtől, melyik az a pont, ahová a szállítási útvonal sem nyúlik fölösleges hosszúságig ás a bánya technológiai sorrendjéhez is jól illeszkedik. A gyár működtetése nem követel újabb felvételt. A személyzete, munkásgárdája kikerül azok közül, akik ma is már a bányavállalat dolgozói. Még a vezetők Í6. — Azt akarjuk, hogy a brikettgyár műszaki gárdája már időben a helyén legyen. A káderkérdéseket tehát a közel j wöben rendeznünk kell. Ügy gondolom, a fiatalabb korosztály tagjaira kell építenünk. — Honnan lesz pénz a beruházásra? — őszintén: ezt én most meg nem mondom. Ha máshonnan nem, remélem, hi« telt tudnuk majd kapni. Még semmiről sem késtek le. Időben vannak, ahogy szokás ezt mostanában fogalmazni. Sőt! — Azt már eldöntöttük,’ hogy a tervezőirodánk vezetője Schmied László, valamint Gál Béla, a gépüzemünk vezetője április közepétől tanulmányútra megy az NDK-ba. A Zernag Zeitz műben mindent szemüg.vre vesznek, hogy utána elmondhassák, milyennek is kell lennie a mi visontai brikettgyárunknak ahhoz,’ hogy a feladatát jól ellássa, A kezdeti lépések is tehat nagyon céltudatosak. A tempó pedig megfelel a célnak 1 jövőre megkezdődhet a tera melés. Nylonzacskóban Hogy milyen lesz a végső megjelenési formája a visontai brikettnek, azt még nem döntötték el, de nem ia a legfontosabb kérdés. A fontos az, hogy legyen lignit- brikett. — Miután ebben a termékben semmi kötő- vágj’ adalékanyag nincs, nagyon érzékenyen reagál a nedvességre. — Szétmálik? — Igen. Lényegében erről van sző. A gyártás során ugyanis nagyon sok vizet vonnak el a lignitből, a szemcséket nagy nyomáson összepréselik és az egész készítmény újból teleszivja magát nedvességgel, ha erre a lehetőséget megkapja. — Mi a megoldás? — Elzárni a brikettet * külső levegőtől. Valószínűleg azt tesszük majd, hogy nylonzacskóban árusítjuk.' Egységsúlyban. A szállítása is könnyebb lesz így, de a háztartásokban is könny eb- ben tudják majd felhasználni, kezelői az előre csomagolt brikettet Jövőre tehát már nemcsak zacskós tejért lehet „leugrasztani” a gyereket a közeli ABC-be, hanem zacskós brikettért is a legközelebbi TÜZÉP-hez. Szokatlan forma? Ma még az. Egy azonban biztos. Aki figyelemmel kísérte az utóbbi néhány évben a Mátraalji Szénbányák tevékenységét, azt tapasztalhatta, hogy szüntelenül törekedtek a korábbinál jobb, hasznosabb megoldásokra. De nem maradtak esak a szándéknál. meg G. Molnár Ferón« A barátság tovább él... „Kedves elvtársak!' Közöljük, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére tett vállalásainkat sikeresen teljesítettük, a munkaverseny folytatását megszerveztük...” — így kezdődik a levél, amelyet a Csebokszári Aggregátorgyár komszomolista ifjúsági brigádja írt az epri Fitwmszerelvénygyárban dolgozó Bozsik brigádnak. — Barátságunk éppen tíz évvel ez.előtt kezdődött — meséli az APN szovjet hír- ügynökség tudósítójának Vlagyimir Alexandrov, az aggregátorgyár brigádvezetője. — Bozsik István levelet írt nekünk, a levél érdekes beszámolót tartalmazott közösségük eleteadd,_á nsfislc-afcsínsksafL. Aban fényképeket is találtunk. A csebokszáriak természetesen hamar válaszoltak és beszámoltak munkájukról, életükről. Ezt követte a találkozó Bozsik Istvánnal, aki az egri gyárból Csebok- száriba érkezett küldöttség tagja volt. A két brigád versenyszerződést . is kötött egymással. Azóta évenként beszámolnak egymásnak munkájuk eredményeiről, a brigádéletről. — Hamarosan lehetőségem nyílt arra, hogy Bozsik Istvánnal találkozzam — mondja Vlagyimir Alexandrov. — Egy ifjúsági küldöttség tagjaként jártam Heves - •Bässgwebea- Sgembm agy'fogadtak bennünket, mint a legkedvesebb vendégeket. Magyar barátaink megmutatták gyárukat, - jártunk a műhelyekben, ahol dolgoznak. örülünk, hogy versenyünk kölcsönös haszonnal jár, barátságunk tovább ál. Ennyi a tudósítás, amelyet Csebokszáriból kaptunk. Azzal a szomorú hírrel kell kiegészítenünk, hogy a kapcsolat kezdeményezője, . Bozsik István brigádvezető rövid betegség után a napokban elhunyt. Erről még nem tudnak ti esnvas barátok, munkatársakr, ám azt bízvást mondhatjuk', a batwinán íocábi dL~ A lakósoinkról van sző Fórum a miskolci rádióban A Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója április 27- én, hétfőn délután 17 óra 5 perctől fórumműsort sugároz „A lakásainkról van szó” címmel. A téma kapcsán a hallgatók kérdéseit nemcsak a lakásépítéssel és elosztással kapcsolatosan várják, hanem szívesen fogadják a meglévő lakásállomány karbantartásával, állagának javításával, használati értékének fokozásával, a magánerős építkezés lehetőségeinek és igényeinek céltudatos összehangolásával összefüggő érdeklődést is. Ugyancsak kérdezhetnek a haliga tők a telekjuttatásokról, a? előközművesítésekről, az röl és korszerűsítéséről, á sajáterős építkezés intézményrendszerének kialakításáról. Választ kapnak továbbá az érdeklődök a lakótársi magatartásról, az ifjúsági lakásépítést akciókról, egyszóval minden olyan témáról, ami kapcsolatban van lakásainkkal. A hallgatók kérdéseit —• a korábbi gyakorlatnak megfelelően — az adás időponté jában Egerben a 12—S46-os, Miskolcon pedig a 35—510- es telefonszámon várják. ,NémsM& Í981. '
