Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
Áz oktatásügy alappillér©: az általános iskola Dreczin József művelődési miniszterhelyettes az 1981—85. évi fejlesztésekről A 6—13 éves tankötelesek iskoláztatása gyakorlatilag teljes körű (99 százalék). A beiratkozottaknak korábban mintegy 80—82 százaléka fejezte be tanulmányait tan- evvesztés nélkül, jelenleg arányuk eléri a 8R százalékot. Az általános iskolák osztálytermi célra 4600-zal, a napközis csoportok elhelyezésére 500-zal több helyiséget használnak, mint öt évvel korábban. A tervezettnél több tanterem- épült, ám elnéptelenedés, vagy az iskolák rossz - műszaki állapota miatt több is szűnt meg. Végül is az általános iskolák — különösen a fejlődő településeken, településrészeken — zsúfoltak. Az osztálytermek 17 százalékát váltott rendszerben használják. A napközis csoportok felét az iskolák nem e célra kialakított helyiségben, hanem ösztály termek ben, egyéb oktatási célú helyiségekben. lakásokban. stb. kénytelenek elhelyezni. Az osztálytermek közel egyti- zede nem alkalmas oktatásra. és e szükséghelyiségek aránya az elmúlt tíz évben alig csökkent. Napjaink egyik, mielőbb megoldásra váró problémája tehát az általános iskolai hálózat korszerűsítése. bővítése. Mit tesz a Művelődésügyi Minisztérium ennek érdekében? — erre kértünk választ Dreczin József művelődésügyi miniszterhelyettestől. aki — mint erről beszámoltunk már — részt vett és előadást tartott a közgazdasági szakközépiskolák igazgatóinak Egerben megrendezett továbbképzésén. — A* VI. ötéves terv az általános iskolai hálózat fej^—fesztését kiemelt feladatnak tekinti. Ez érthető, ha meggondoljuk.., hogy öt év alatt mintegy 130 ezer fővel növekszik maid a tanulólétszám. és ehhez meg kell teremteni az alapvető oktalási feltételeket, mégpedig úgy. bogv az ellátás ne romol ion. Ecvideiűleg jelentősen szélesíteni fociok a napközis hálózatot. elsősorban alsó tagozatos tanulók részére. Fontos feladat egyes településeken az oktatási feltételek nagy elmaradásának mérséklése. — A tervidőszakban együttesen 5700—6000 általános iskolai tanterem létesítésével számolunk. Várhatóan ennek mintegy 60—65 százaléka új épületben, a többi meglévő intézmények bővítésével. korszerűsítésével, más célú épületek, helyiségek igénybevételével valósul meg. . öt év alatt előreláthatóan mennyi pénz áll rendelkezésre az általános iskolák bővítésére, hol szándékoznak nagyobb arányú fejlesztéseket eszközölni? — A tanácsi tervjavaslatok megközelítően 15 milliárd forint ráfordítással számolnak az általános iskolai hálózatfejlesztésben. Az összeg legnagyobb részét természetesen az új iskolák építésére fordítják, kisebb hányadát. a bővítés és korszerűsí- tésjellegű fejlesztésekre. — Mi úgy gondoljak, az iskolák legnagyobb részét ott kell majd építeni, ahol a demográfiai hullám leginkább érezteti a hatását, vagyis a nagyobb városokban (illetve azok lakótelepein), a gyorsan fejlődő ipari településeken, munkáskörzetekben. Magától értetődően ezeknek a fejlesztéseknek összhangban^ kell fenniük a településhálózat-fejlesztési tervével, és'törekedni kell arra, hogy komplex, több célúan is hasznosítható épületegységeket alakítsanak ki. A Művelődésügyi Minisztérium, az ÉVM-mel együttműködve, kidolgoztatta a lakóterületi alapfokú közintézmények összev< és több célra hasznosítható épületeinek típustervéit. A meglévő iskolák gyors és viszonylag olcsó bővítését szolgáló műszaki megoldások kimunkálása 'is megtörtént. Az építkezési költségek elfogadhatóan ígérkeznek. Az idén a tanácsokkal karöltve milyen terveik vannak az általános iskolai fejlesztésekre? Hol épül új iskola? — A demográfiai körülmények miatt, 1981 82-es tanévben a növekvő számban jelentkező első osztályosok fogadása okoz nagy gondot a tanácsoknak. A tanácsi tervjavaslatok 1981-ben 1000 —1100 osztályterem-bővüléssel számolnak, ebből 6— 7000 létesül új iskolaépületben, a többi bővítés, korszerűsítés és egyéb fejlesztés útján. Ez igen feszített feladat és minden szóba jöhető segítségre szükség van a megvalósításához. — Nagyobb arányú fejlesztések várhatók 1981-ben Békés, Borsod, Csongrád, Győr, Hajdú-Bihar, Pest megyében. Zsámbékon 16 tanterem, Aszódon 12 és Szigethalmon 8 tanterem, Hódmezővásárhelyen 16 tanterem, Makón 8 tanterem, a debreceni Űjkert-lakótele- pen 16 tanterem, Hajdúböszörményben 8 tanterem. Hajdúnánáson 8 tanterem, Püspökladányban 8 tanterem, Győrött a Kun Béla lakótelepen 24 tanterem épül. Véleménye szerint ti városok, községek művelődési házait, átmenetileg, fel lehet-e használni az általános iskolák oktatására és miként? — Tekintettél arra, hogy a demográfiai hullám csak átmenetileg emeli meg erősebben a tanulólétszámot, nem követhetjük ezt mindenütt új fejlesztésekkel. Ezért átmenetileg igénybe kell venni osztályok elhelyezésére iskolán kívüli helyiségeket is. Esetenként ilyenek a műTurkeve termelőszövetike- zeti várossá válásának harmincadik évfordulója tiszteletére országos amatőr képzőművészeti és fotópályázatot hirdettek Mezőgazdaságunk múltja, jelene, jövője címmel. A pályázatra érkezett munkákból kiállítás nyílik ma a túrkevei Finta Múzeumben, ahol Heves velödési házak. A közművelődési intézményeket szélesebb körben kapcsoljuk be a gyermekek tanórán kívüli foglalkoztatásúba is (pl. szakkörök, korrepetálások stb.). Az óvodás korúak elhelyezését milyen beruházások szolgálják 19KI-bea és a későbbiekben? — A hetvenes évek végén a születésszámok mérséklődtek, ezért már 1981-ben országosan csekken az óvodás korúak száma, 1985-re pedig több mint 100 ezer fővel lesz kisebb a létszám. A tanácsok által tervezett közel 38 ezer óvodai hely létesítésével az ellátás lénve- gében megoldódik a nagyobb városok és néhány megye óvodáit kivéve megszűnik a zsúfoltság is. — Idén a tanácsok több mint 11 ezer új óvodai helyivel számolnak, amelynek jóval több mint a fele új épületben várja a gyerekeket, Ezzel már lényegesen csökkenhet a helyhiány miatt elutasítottak száma. megyeiek is szerepelnek. A zsűri textil kategóriában első díjjal jutalmazta az egri Tasiné Tóth Etelkát. A Megyei Művelődési Központban működő Fiatal Alkotók Körének több-* tagja is szerepel a bemutatón: Óhegyi István, Fridél Lajos és Szabó Attila,. (F. J.) Amatőr képzőművészek kiállítása Turkevén 36. ma már többször megpróbálta felhívni. Azt viszont magának se igen tudná megmagyarázni. hogy miért nem akkor, s miért csak ma? Délelőtt a kórházba, ahol egyszej sem tudták kapcsolni (műtőben van. nem találják. ebédel stb.), délután pedis már nem volt bent. A 7 otthoni telefonon pedig még 5 órakor sem jelentkezett senki. így hát kis bosz- szúsággal ugyan de végül is elés könnyen lemondott a mai közös vacsoráról Csak most. fél nyolc előtt néhány perccel jutott ismét eszébe hogy "még -egyszer megpróbálja a lakásán hívni. Ez persze eleve azzal a veszélv©m 138ti. április 26., vasárnap lyel járt, s ezt negyed nyolc óta forgatta fejében —, hogy elég késő van mára programot megbeszélni —. de mégis, most. hogy bekövetkezett az, amire nagy valószínűséggel számilant lehetett, most ez mégis elkedvetleníti. Az, a rövid hallgatás, mialatt a fenti gondolatsor át- villan a telefonálón, a panelház hatodik emeletén is úgy hat, hogy a férfi lezártnak tekinti a dolgot, belátja. hogy túl későn jelentkezik. s lemond a közös vacsoráról. S ezt még meg is erősíti a következő mondat: — Talán majd legközelebb.. Majd felhívlak, jó? Mikor hívhatlak? Ettől a hangtól egy kicsit megijed az IL-es Simca tulajdonosa. ám az ijedtségnek szerencsére semmi jele. amikor válaszol. — Bármikor. Mondtam már neked, hogy mindig telefonálhatsz. Ide is és napközben a kórházba is. De,.. nem tudsz inkább te idejönni? — Oda?! Most? Hozzád? Ez a fordulat most váratlanul éri a férfit. Mert ugyan gondolt rá, hogy ha minden jól megy, akkor végül a nő lakásában fognak kikötni, de az ö forgatókönyve szerint ez legfeljebb csak vacsora után következne be. a melyei maid a kocsiban való hosz- szú búcsúzkodá.s és rövid tanakodás előzne meg. S már bent az éjszakában. — Igen. Nyugodtan feljöhetsz. Csak ha akarod, persze. — Te. ., nem tudom, hogy jó-e, ha találkozom a fiaddal. ., Főleg őmiatta.. . — Ugyan! Mindjárt lefektetem és alszik. Reggel 7-ig ki se ion a szobájából. Dániel nagyon rendes, klassz srác.... — Na jó... Mennyi most az idő? — Fél nyolc. — Jó! Kb. egy óra múlva ott vagyok. — Várlak. Szervusz! A doktornő leteszi a kaev- lót. és ugyanazzal a könv- nyed szökkenéssel, ahogv bejött, visszamegy a konyhába. Körülbelül ezzel az izgatottságot leplező, könnyed szökkenéssel egyidőben. csak egy emelettel följebb, a tanár lakásában az egész család a konyhábon ül: szorosan körülveszik a kis lecsapható asztalt és vacsoráznak, r.egbelül. hátával a fűtéscsöveknek támaszkodva a dédi. vele szemben Gergő — aki miatt, az apja bosszúságára ma is elhúzódik a vacsora —, az asztallap hoszszanti oldalán pedig a tanár házaspár. Ök felső karjukat egész a testükhöz szorítják, hogy elférhessenek egymás mellett. Jó tíz perce befejezték már a vacsorát, sőt a dédi is. pedig szinte megállás nélkül beszélt, nem is lehet pontosan , tudni, hogy miképp fogyott el mégis a tányérjáról az étel. Először egy kaposvári emlékét mesélte el — valószínűleg ezt sem először —. amely emlék a frizsider fölött lógó ollóról jutott eszébe. — Hát Juditkám, ne Is haragudj, de olyan vacak egy ollótok van. hogy azzal egyáltalán nem is lehet vágni. Én egyszer ki is fogom hajítani! Most délután is. ahogy próbálom elvágni a tejeszacskót, hogv adjak ennek a kisgyereknek uzsonnát. hát csak, gvömöszkölő- dik az a nejlon az olló szárai között, de el nem vágja! — Jaj, nagymama — szól közbe a tanárnő, egv kis szenvedő grimasszal a szája sarkában —, hát van még egy-két olló a lakásban, mért nem azokat tetszik használni?! — Hát van. szerencsére, mert itt van az az én jó kis acélollóm, amit még Kaposváron kaptam a kommün alatt. A tanár ekkor kezdett csak odafigyelni. Ügy látszik, mégsem hallotta eddig ezt a történetet, vagy ha igen. nem emlékszik rá. de mast kiváncsivá tette, hogy miféle emléke van a nagyanyjának a Tanácsköztársaságról. ., (Folytatjuk) Fiatalok órája Egy hímvita, melyben magáról az alkotásról alig esik szó: nehezen hinné el* az. aki nem látta a csütörtök esti Fiatalok óráját. A Ballagás című filmről beszélgettek a vendégek, pontosabban az abban felvetett kérdésekről. Azok egyébként valóban, fontosak. hiszen részben iskolarendszerünkre vonatkoznak, részben más kiizó ...égi gondjainkat érintették. Csakhát.. . Ha jól emlékszem Einstein fogalmazott úgy, hogy a természettől jól kell kérdezni ahhoz. nogy pontos válaszokat kapjunk. Valamennyire ez a társadalomra is áll. Az föl sem vetődött itt, hogy esetleg azért hagy kétségeket maga . után ez a mű, mert nem egészen megfelelő az, a mód, ahogyan megkőzeliti a problémákat. így aztán meglehetősen langyos hangulat alakult ki, mindenki kínosan egyetértett. Mármint abban, hogy nem szeretjük a konfliktusokat, szőnyeg alá söpörjük az ellentéteket, pedig szükség van lázadásra . .. Egymásra licitáltak szinte a közhelyek sorolásában a a felek, akiknek állítólag „el. számolnivalójuk” lenne egymással. Békésen ücsörgött egymás mellett a diák, a tanár, a szülő, a rockénekes és az ifjúsági vezető. Miközben röpködtek a csinosan megfogalmazott féligazságok, senki sem kiáltotta el magát, hogy meztelen a király. Igaz, hogy a rendező, Almást Tamás kifejtette: szerinte a mai ifjúságból hiányzik az egészséges „romboló” ösztön és sokan húzódnak belső emigrációba. De ennyire -mégsem kellene kivesznie, hogy egy-két józan ember ne mondja ki, hogy valami baj van. Összemosunk árnyalatokat, érdekeket és értékeket. Ha már szentté akarjuk avatni azt a lendületet, amely a rombolásra és talán építésre is képes — az az előbbi persze elítélendő akkor legalább egy valakinek vállalnia kellett volna az „ördög ügyvédjének” szerepét. Nem védte senki a sokszor bizony nagy nehézségekkel küzdő pedagógusokat. akik „elavult” módszerekkel és jelentős munkát végeznek. Nem figyelt egyetlen jelenlévő sem arra, hogy a felelőtlen kísérletezgetés milyen károkat okozhat iskoláiknak. Természetesen vitaműsort is csak úgy érdemes csinálni, há van tényleges ellenfél, ahogy ahhoz is partner kell, hogv az ifjak lendülete kiforrhassa magát. Ezért nem szabad a feketéből és a fehérből szürkét gyúrni. Amíg ezt tesszük, nem léphetünk előrébb. Eltelt így egy óra a képernyő előtt, érzésem szerint feleslegesen. Ez akkor is kár, ha a fiataloké volt, hiszen nekik sincs olyan sok belőle ... (gábor) Ellentmondások A múlt hét műsorából két program hívta fel a figyelmet egy sajátos ellentmondásra: a Bűn című dokumen. 1 u inja t ék fi lm-sorozat második része a Marianna, és u szülők-nevelők számára készített Családi kör. Egyik produkció sem örvendeztetett meg sem tartalmi, .sem formai erényeivel, sem bőkezűen adagolt szellemi kincseivel. A jószándék bizonya, ra meg volt, de a lendület, az akarat, a felkészültség mindkét esetben csak vérszegény eredményt produkált, izgalom helyett unalmat adagolva, s az agyon- magyarázásnak zöld jelzést biztosítva. Ha csak ennyi történt volna, akkor kár is volna minderről beszélni, végtére Is tudomásul kell vennünk a tévétől azt, hogy nem kényeztethet el bennünket folyvást remekművekkel. Szót kell emelni viszont egy gyakran és más területen is felbukkanó jelenség miatt.. A két alkotás megteremtői egy cégnél dolgoznak, ismerik egymást, elképzelhető, hogy tudnak is terveikről, ötleteikről! Az azonban eszük je sem jut, hogy egyeztessék ezeket, s így elkerüljék a bántó ellentmondások sorát. A Bűn ugyanis súlyos pedagógiai hibákkal megtűzdelt, alapvetően torz szemléletű, valamiféle álhumanizmust sugárzó vállalkozás. Regös István szerkesztő-riportert egyáltalán nem zavarják a harsány tények — dokumentumfilm esetében ez hatványozott vétség —, mit sem törődik a jól képzett, a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező sok ezer nevelő megrökönyödésével. Ehelyett kiválasztott riportalanyait sztárpózokba dirigálja és vakvágányra siklott sorsukért csak a szülőket és a társadalmat ostorozza, megfeledkezve arról, hogy ezek a nagylányok és fiúk bűn- cselekmények sorét követték el, olyanokat, amelyekért őket kellett — s ez igy van rendjén — felelősségre vonni és elítélni. Belőlük kellene hősöket formálni...?. A Családi kört gazdag életismerettel rendelkező tanárok készítik, az a gárda, amelynek tagjai ismerik a televíziózás fortélyait is. önként adódik a kérdés: a Bűn stábja miért nem fordult hozzájuk, miért nem kért körükből konzultánst? Ügy látszik, nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb. Kár, hogy erre a nézőknek' kell bosszankodva rájönniük. (pécsi) A szerda esti főműsorban — az 1-es csatornán — fejeződik be Gustave Flaubert Madam Bovary című regényének angol tévéfilmváltozata. Sarkadi Imre Párbaj című drámatöredékéből és filmjeleneteiből írt televíziós forgatókönyvet Dévényi Róbert. Ezt az alkotást csütörtök este 20 óra 10 perces kezdettel tekinthetik meg az érdeklődők. A Viadal rendezője Szönyi G. Sándor. Ezen az estén a könnyebb műfaj kedvelői sem csalódnak: őket Kincses Veronika operettdalokkal szórakoztatja. Az ünnepi program számos érdekességet kínál. Péntek este kívánságműsorra kerül sor, amelynek anyagát a felvonu. lók kérései alapján válogatták össze. Vasárnap este A hiba nem az almában van című tévéjátékot vetítik, amelyet Fehér Klára történeteiből fűztek csokorba. MEC.ÍJjm. A HfiViZI TÖFtíRDÖ. A rekonstrukció során a fiirőo befogadóképessége megháromszorozód ik, naponta harminc-harmincötezer ember törődhet majd. A tervek szerint a felújítást 1983-ban fejezik be. (MTI fotó — Kozák Albert felv, — K.3)
