Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
T©$tvérv árosok Nincs táblai Ltsz táblai Premierre készül Eger Miért „fúrnak-faragnak" annyit? Rövidesen véglegesen a gyalogosoké lesz az egri belváros Épül az új út vasútállomás előtti csomópontja (Fotó: Perl Márton)' 7 Huszonnégy esztendőnél ezelőtt, 1957. április 28-án új ' nemzetközi szervezet alakult a franciaországi Aix- les-Bainsfyen: létrejött a Testvérvárosok Világszövetsége is. Nagy és szép eszme öltött testet a mozgalom születésével akkor, hiszen nem kevesebbre vállalkozott, nem kisebbet hirdetett, mint leküzdeni a távolságot, a földkerekség településeit elválasztó kilométeréket, mérföldeket, hidat verni a legkülönbözőbb helyeken élű emberek közé, s ezernyi szállal tovább szőni, erősíteni a városok közötti barátságot. Mivel pedig a barátság egyet jelent a békével, a nemes kapcsolatié- 1 remtés a legszebb cél szolgálatában állt az első pillanatban, s azóta is a szent ügy megvalósítását segíti. í Az elhatározás szerint évről évre április utolsó vasárnapján — az idén ma, 25-án — emlékezünk mind- [ ezekre, a testvérvárosok világnapján köszöntjük, ünnepeljük a kétségkívül tiszteletre méltó gondolatot, kezdeményezést. vetünk számot tíjra meg újra a munka | eredményeivel. Jóleső ér- 1 rés minden egyes visszapil- 1 lantásnál, hogy nemcsak kő- I vetésre talált, a felhívás, ha- 1 nem mind többen és többen ! teszik magukévá is azt. Megannyiszor azt tapasztalhat- l juk, hogy szélesedik az a tábor, amelyben egyre élénkebben lobog az egymást ' megismerniakarás a mási- 1 kért tennikivánás vágya, a kezdeti tisztelgő, udvariassági látogatásokat mindinkább az alkotó tapasztalatcserék váltják fel a városok közöt- [ ti találkozások alkalmával, az elmélyültebb, sokrétűbb kapcsolatok válnak jellemzőkké. J Egyre szélesebb az a tár- , sadalmi összefogás, amely segíti a hevesi szociális betegotthon mind eredményesebb munkáját. Az itt létrehozott gerontológiai gondozó országos hírnévre tett szert, j módszereit sok helyütt igye- ] kéznek átvenni. 1 Az otthon munkáját támogatja a Heves megyei Távközlési Üzem Malinovsz- kij szocialista brigádjának őszinte örömünkre szolgál nekünk magyaroknak is,' hogy fejlődik ez a nemes mozgalom, az elsők, Dunaújváros, Kecskemét, Győr, Pécs és Szeged után mások is beléptek a sorba, s napjainkban szinte már alig van városunk, amelynek ne lenne testvérkapcsolata. Jó ideje közismert szőkébb hazánkban az Eger és Csebokszári, illetve a megyeszékhely, valamint Pori, vagy éppenséggel Gyöngyös Ringsted kölcsönösen gyümölcsöző barátsága, ami egyaránt példázza, hogy vem jelenthetnek akadályt a közeledésben. az együttműködésben sem a távolságok, sem pedig a különböző társadalmi rendszerek. Nemcsak a szocialista táboron belül, hanem azon kívül, is megértő társakra találhatunk, lehetnek közös gondolataink. vágyaink, törekvéseink, úgyszólván mindenkivel. S ahogyan eredményre juthatunk a csuvasokkal. ugyanúgy siker koronázhatja találkozásainkat. munkánkat finn és dán barátainkkal is. Csebokszári és Targoviste többet is jelent a megszokott városkapcsolatndl, hiszen egész kis köztársaságot, illetve egész megyét hoznak közelebb Heveshez. Csuvas és bolgár barátaink, s megyénk delegációi mindany- nyiszor nagyobbat képviselnek egy-egy településnél, olyan ügyben fáradoznak, amely valamennyi városunkat és községünket gyarapítja. s a hagyományosnál is élénkebh érdeklődésre biztat egyrpás iránt a világban. Ennedtessék így meg. hogy — bár a testvérvárosok világnapiát ünnepeljük a mai vasárnapon — a baráti területeket. Csvvasía népét. Targoviste megye lakosságát is köszöntsük szivünk minden melegével! társadalmimunka-felajánlása is. A brigád az intézet elavult, már-már használhatatlan telefonközpontját társadalmi munkában felújította, új automata alközpontot létesített, korszerűsítette a hálózatot. Több üzem szocialista kollektívájához hasonlóan a posta dolgozói is folyamatos támogatásukat, segítségüket ajánlották fel. Még néhány hét, és újabb nevezetességgel gazdagodik a hírességekben és érdekességekben amúgy sem szegény Eger városa. Mint lapunkban többször is beszámoltunk már róla: 1981. május 31-vel a megyeszékhely belvárosából kitessékelik a gépjárműforgalmat és a hangulatos utcák, terek a gyalogosoké lesznek elsősorban. A több éves előkészítő munka a befejezéséhez közeledik. A városi tanács műszaki osztálya megannyi fórumon kérte ki a lakosság véleményét, de természetesen a döntő szó a szakma helyi és országos képviselőié volt. Annál is inkább, mert ők a szakemberek. így a terveket is ők dolgozták ki és a felelősségen is elsősorban ők osztoznak majd. A vállalkozás egyébként korántsem kockázatmentes. Az áruszállítás szigorú menetrendje például igen nagy fegyelmet és szervezettséget követel az üzletektől és a szállítóktól egyaránt, megváltozik a helvijáratú autóbuszok útvonala, a megkülönböztetett járműveknek is szabad utat kell biztosítani, és a belvárosban lakó autó- tulajdonosok igényeit is figyelembe illett venni. Aztán a legfrissebb, a legújabb „gubanc”. Hazánkban egvelőre — nem úgy mint például Hollandiában, a Német Szövetségi Köztársaságban, vagy Ausztriában — nincs arra szabályos lehetőség. hogv a behajtást tiltó, vagy korlátozó táblákat „Kivétel árufeltöltés”, vagy „Kivétel engedéllvel rendelkező” feliratú táblákkal egészítsék ki. A mi KRES7-ünk „Kivétel célforgalom” táblájának tiszteletben tartását ugyanakkor szinte lehetetlen egv ekkora lakosú és látogatottsági! városban ellenőrizni. Végleges megoldás most még nincs. Az azonban mindenképpen biztató, hogy a megyei és a városi tanács vezetőinek kérését több mint jó szándékkal fogadták a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályán. Az ügyben a döntő szót majd a tárca első számú vezetője mondja ki. Hogy végül is milyen jelű, s rangú táblák védik majd a gyalogló belváros gyalogos járókelőit, azt pontosan ma még nem tudjuk. Az viszont egészen biztos, hogy a május 31-re kitűzött premier nem marad el, az említett időponttól a gyalogosoké lesz az egri belváros. Es hol szabad, hol lehet majd parkolni? — kérdezhetik teljesen indokoltan a gépkocsi-tulajdonosok. Elvégre — tehetik jogosan hozzá — az egyre növekvő gépjárműforgalom ellen mégsem csak tiltó táblákkal lehet védekezni. Nos, mint a következő számok. tények is bizonyítják: Egerből sem „átkozzák ki” a gépkocsikat. Az építők már javában „fúrják-faragják” a várost. Mintegy háromszáz új parkolóhely épül, többsége a 25-ös számú főúthoz csatlakozó utcákban. Ezenkívül új parkolók épülnek a Kossuth Laios utcában, és lehetőség nyilik majd a parkolásra a piac mögötti téren is. De korántsem csak a parkolók építése miatt bolvdult meg ezekben a napokban a város. Építik már a helyijáratú autóbusz-forgalom új útvonalának fel-és leszállóit — a Kossuth Lajos utcában, a Szabadság tér előtt stb. — több utcában pedig — Knézich Károly, Leányka stb. — a TIGÁZ szerelői dolgoznak. Ezeket a munkálatokat e hónap végére kell elvégezniük a gázszerelőknek. A legnagyobb „rendetlenséget” változatlanul a 25-ös számú főút beruházói és építői okozzák a városban. A Lenin út vasútállomás előtti szakaszán egy úgynevezett csomópontot építenek, a környéken lezárt utcákban kicserélik a régi közműveket, az új, négysávos út további szakaszán pedig teljes közművesítést végeznek. Bár a kivitelezéssel a jelenleginél gyorsabb ütemben is haladhatnának, de a jövő év nyara még messze van, s így a módosított határidőre elkészülhet a beruházás. A kivitelezők, a bonyolítók a gondok, a nehéz-ségek ellenére is optimisták. Reméljük. a város sem csalódik majd bennük. A tavasznak, a megújulásnak a kellemes napsütés, a virágba borult fák a legbiztosabb jelei. Egy város gazdagodásának, szépülésének pedig az új házak, az új iskolák, az új utcák, az új parkok és terek. Sajnos, az építő-, a szépítő munka egy ideig felbolydulással, kisebb-nagyobb bosszúságokkal jár, de az új létesítmények bizonyára hamar elfeledtetik majd ezeket. a kellemetlenségeket. Koós József 1 Segített a brigád Gabonaprogram a megvalósítás útján Több kukoricát, jövedelmezően * T VT ötéves tervünk egyik kiemelt fejlesztési területe a gabonatermelési program ! megvalósítása. Állami gazdaságaink és termelőszövet- I kezeteink szántóterületüknek | csaknem 60 százalékán ter- I melnek gabonaféléket, főleg i kalászosokat és kukoricát. A | következő öt esztendőben a vetésterület nagyobb arányú növelése nélkül inkább a hozamok emelésével kívánnak 1 15—16 millió tonna gabonát I termelni. Így több mint két-. millió1 tonnát tudnak majd exportálni. Emellett az idén I átadják rendeltetésének Sza. I badegyházán az első hazai kukorica cukorgyárat, ahol szeszt és cukrot készítenek ebből a fontos nyersanyagból. Növekvő költségek F A búza mellett a legfon- 1 tosabb gabonanövényünk te- 1 hát a szemes kukorica, me* i lyet. 1980-ban egymillió 224 ! ezer hektáron termeltek a gazdaságok és hozama 5,3 tonna volt hektáranként. Ezzel az Egyesült Államok és Olaszország után Magyarország a harmadik helyet fog- i tett"1 el a világon a kukoricatermelésben. A IV. ötéves tervben, 1971—1975 között a kukorica termésátlaga gyorsan növekedett az iparszerű termelési eljárások térhódításával. A kedvező árarányok eredményeként a ku- koricatermelés jövedelmezősége általában jobb volt mint a többi szántóföldi növényé. Az V. ötéves tervben azonban változott a helyzet. 1976 —1980 között az energia, a műtrágyák, a növényvédő- szerek, a gépek és pótalkatrészek áremelkedése miatt a növénytermelés költségei lényegesen növekedtek. Csökkent viszont a nagyüzemekben az élő munkaerő, amit gépesítéssel pótoltak, ez viszont növelte a ráfordítás költségeit. A gabonaágazatok közül az árváltozások leginkább a kukoricát érintették. Termelésének jövedelmezősége különösen az átlagosnál rosszabb földminőségű területeken — így Heves megye északi részén is, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú egri járás gazdaságaiban — csökkent! A IV ötéves tervidőszakhoz képest az V. ötéves tervben a termelési költségek növekedése meghaladta a hozamok növekedését. A ráfordítás költségei ugyanis 21 százalékkal, a kukorica terméseredménye viszont csak 16 százalékkal emelkedett. Amíg a szántóföldi növények közül 1975-ben a kukorica jövedelmezősége volt a legjobb, 1980-ban ezt már nem lehetett elmondani róla. Árpával cserélve 1981-ben országosan 1,3 millió hektáron termelnek kukoricát a gazdaságok és az átlagtermést 5,4 tonnára irányozták elő hektáranként. Ehhez a vetőmag rendelkezésre áll A fajtaszerkezet is jobban igazodik az üzemi igényekhez. Ebben az esztendőben tovább folytatódott a nagyobb termőképességű, biztonságosan beérő, korábban betakarítható hibridek térhódítása. Heves megyében ebben az évben 25 ezer hektáron vetnek kukoricát a gazdaságok, amely csaknem 4000 hektárral több a tavalyinál. A terméshozamot öt tonnára irányozták elő az üzemek, a tavalyi 4,6-dei szemben. Az V. ötéves terv első felében 29 és 32 ezer hektár közötti területen foglalkoztak az üzemek kukoricával. A tervidőszak második felében viszont jövedelmezőségi gondok miatt jelentősen csökkent a kukorica vetésterülete és tavaly érte el mélypontját 20 865 hektárral. Ami pedig a hozamokat illeti, fokozatosan felfelé íveltek, ami a jó szervezésnek és a technológiai fegyelem javulásának köszönhető. 1976-ban 3.1, 1977-ben 3,6, 1978-ban 4.4, 1979-ben 4,8 és 1980-ban 4,6 tonnát értek el hektáranként. Az utóbbi a rendkívüli őszi időjárás miatt alakult így, egyébként többre számítottak a gazdaságok. Noha Heves megye nem tartozik a nagy kukoricatermelő Tolna, Fejér, Baranya. Bács-Kiskun. Hajdú-Bihar és Békés megye közé. ahonnan az ország nagyüzemi kukoricatermésének csaknem fele származik, mégis fontos növény a gazdaságokban. Emellett a háztáji és kisegítő üzemekben is ebben az évben nagyobb területen, 5500 hektáron foglalkoznak kukoricával. Megyénk természeti viszonyai, főleg a változó földminőség miatt az egri járás gazdaságaiban a kukoricát inkább az egységnyi területen többet adó és jövedelmezőbb őszi árpával váltották fel. Harmada a kereskedelembe Heves déli. alföldi részén a talaj- és az éghajlati adottságok kedvezőek a kukoricatermelésre. Ezért az ott gazdálkodó üzemek igyekeznek kivenni részüket a VI. ötéves terv gabonatermelési programjának megvalósításából. Tarnamérán és Andornaktá- lyán például ez.er, Vámos- györkön 1200, Poroszlón 900, a füzesabonyi Petőfiben 650, Komlón 750, a hevesi Rákócziban 600, Feldebrőn 700. Detken 800, Horton 650, a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben 800 hektáron termelnek kukoricát Ezek a gazdaságok a bábolnai, a bajai, a nádudvari és a szolnoki Gabona- és Ipari Növény- termelési Rendszer útmutatásai alapján foglalkoznak vele. A Minisztertanács határozata nyomán idén januártól emelték a kukorica felvásárlási árét a korábbi 303 helyett 321 forintra. Ez a minimális növekedés azonban nem hat túlzottan serkentőleg a jövedelmezőségre A kukoricatermelés költ- ség-ár-jövedelmezőségi 1 viszonyait vizsgálva azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez elsősorban takarmánynövény és csak az üzemi szükségleteken felül áru. A termésnek csaknem harmada kerül kereskedelmi forgalomba, döntő többségét az állattenyésztés hasznosítja. Ezért a kukoricatermelés költség- és árviszonyait jelentősen befolyásolják a takarmanyfelhasználás költsé* gei, az állattenyésztés és az állati termékek árfordítás* jövedelemarányát. i Népgazdasági érdek Az elmúlt ötéves tervben növekedett a gabonaszárítók száma, azonban a fűtőolaj áremelése az olcsóbb, az energiatakarékos tárolásra készteti a gazdaságokat. Az idén várhatóan már 2—3 millió tonna kukoricát nedvesen, szárítás nélkül tárolnak majd a gazdaságok Ez több százezer tonna fűtőolaj megtakarítását jelenti. A VI. ötéves terv végére a hektá- rankénti hattonnás kukoricatermelés elérése a cél. A jelenlegi anyag, gép- és alkatrészárak mellett viszont a hektárankénti 4,5—5 tonna közötti hozam csak a termelési költségeket biztosítja.’ Az öt tonnát meghaladó átlag azonban már jövedelmet is juttat az üzemeknek. A kukoricára tehát szükség van, ami népgazdasági érdek. Ezt irányozza elő a terv, amely reális és teljesíthető feladatot tűzött az ágazat elé. Mentusz Károly 1 1/fi fi 1981. április 26,. vasárnap r
