Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
CSALÁDPOLITIKA Négynél több gyerek felelőtlenség? Beszélgetés Ferge Zsuzsa szociológussal Családpolitikánk céljairól, további feladatairól, a nagy családok helyzetéről beszélgettünk Ferge Zsuzsával, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének osztályvezetőjével. — Mi lehet a feladata, célja ma a családpolitikának? — Még nem alakult ki pontosan körvonalazott családpolitikai koncepció. Egyelőre csak a főbb elemek rajzolódtak ki, s ezek azt sejtetik, hogy két nagy feladatkört kell megkülönböztetnünk: az egyiket nevezzük általános, a másikat speciális családpolitikának. Az előbbi főként a társadalom- politikához, az utóbbi inkább a szociálpolitikához kapcsolódik. Ismeretes, hogy a társadalompolitika alapvető feladata a társadalmi viszonyokat a szocialista célokkal, értékekkel összhangban, azok érvényesülése érdekében befolyásolni. Az általános családpolitika célja — ehhez kapcsolódva — olyan feltételek megteremtése, amelyek között csökkenhet a család szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek átörökítésében, a család jobban eleget tehet a rá háruló feladatoknak — a gyerekek nyugodt légkörben történő nevelésének, a családtagok biológiai-társadalmi regenerálódásának stb. — és elősegítik a családon belüli viszonyok demokratizálódását. — Miben gyökereznek a társadalmi egyenlőtlenségek a mi társadalmunkban, amelyben a magántulajdon, s az ennek talaján keletkező osztályellentétek már nem jellemzőek? — Egy sor történelmi „örökségben” — például a falu és a város közötti különbségben —, s jórészt a munka mai társadalmi szervezetében, ami jelentős mértékben meghatározza az élet objektív feltételeit is, az életmódot is. A különböző anyagi és kulturális feltételek közé érkező gyermekek helyzete, lehetőségei és várható életpályájuk is lényegesen különbözik egymástól. A szociológiai kutatások bebizonyították, hogy ezeket az otthonról hozott különbségeket az iskola inkább felerősíti, mint gyengíti. Ezért az általános családpolitika feladata — sommásan — a családok anyagi és kulturális feltételeinek javítása, szerepük gyengítése a társadalmi hátrányok átadásában, annak elősegítésében, hogy a gyerekek jobban „startoljanak” az életben, mint a szüleik. Ez azt igényli, hogy a családon belüli viszonyok a mainál szimmetrikusabbak legyenek, csökkenjen a tekintélyelv érvényesülése, egyesek kiszolgáltatottsága. A családon belüli viszonyok demokratizálódásának tér- < mészetesen a családon kívü-' li viszonyok ilyen irányú 1 fejlődése is feltétele. — Szocialista államunk egy ] sor feladatot magára] vállalt a családoktól, és < sokféleképpen igyekszik < segíteni őket. ön a Va- ] lóság 1980. augusztusi 5 számában megjelent, A ! gyermekes családok jövedelmi helyzete című ; cikkében azt írta, hogy; felmérések szerint 2977- ] ben a háromgyermekes < családok jövedelemÜi.íImisSu, 1981. április 19., vasat nap szintje 67, a négy- és több gyermekeseké 48 százalékát érte el csupán a gyermektelenekének. Az azóta kibocsátott, 24/1980. (VI. 27.) MT. számú rendeletnek a családi pótlékra vonatkozó módosítása — úgy tetszik — ezt a különbséget nem ellensúlyozta ... — A gyermektelen családokhoz képest a gyermekesek helyzete — általában — valamelyest javult. A gyermekes családok közötti különbségek azonban valószínűleg inkább növekedtek, a nagyobb családok rovására. A családi pótlék gyermekenkénti összege négy gyermekig 660 forint, öt gyermek után viszont 630 forintra, hat és minden további gyermek után pedig 610 forintra csökkeni 1 — Engedjen meg egy kényes kérdést: nem azt sugallja ez, hogy a négynél nagyobb gyermekszámot nem kívánatosnak tekintik? — Van ilyen probléma. A népesedéspolitikai határozat kimondta, hogy a népesség számának fenntartásához — esetleg lassú növekedéséhez — legalább háromgyermekes családmodellre van szükség. Ekkoriban az egy- és kétgyermekes családok hátrányba is kerültek a háromgyermekesekkel szemben. Aztán többféle ok miatt — például, mert sok helyütt állami lakásépítkezés nincs vagy alig folyik — a nagy családok lakáshoz juttatása nem haladt . a kívánt ütemben. Később a „legalább” három gyerek, „legfeljebb” hármat kezdett jelenteni. Végül olyan hangok is hallatszottak — és ebben számos társadalmi előítélet j is közrejátszott —, hogy négynél több gyerek egy családban felelőtlenség, a családok képtelenségét jelzi a racionális életvitelre, mert ha a szülők belegondolnának a gyerekeik jövőjébe, akkor nem hoznának annyi gyereket a világra. Nem tagadható, hogy vannak családok, ahol azért van annyi gyerek, mert nem ismerik a születésszabályozás korszerű eszközeit. Ám igazságtalanság lenne ezért egyedül a szülőket hibáztatni. És nincs is annyi nagy család, hogy aggódnunk kellene, ellenkezőleg : arányuk egyre csökken ! Egy-két nemzedékkel ezelőtt még elterjedt volt társadalmunkban a 6—8—10 gyerekes család; 1975-ben a családoknak már csak 4,3 százaléka kapott négy vagy több gyermek után családi pótlékot, 1978-ban pedig mindössze 3,5 százalék. Nincsenek tehát olyan sokan, hogy szűkös lakásviszonyaik javításáról, anyagi terheik Ezt az állapotot nevezhetik teljes megvilágosodásnak — gondolta és megállt. Szinte földbe gyökerezett a lába. Hirtelen minden olyan végtelenül tiszta és „sima” lett. Mindent megértett. Menet közben, két lépés között rájött f a dolgok nyitjára és most nem akarta elengedni, félt, ha megmozdul, elindul, mindent elveszít. Nyoma sem marad ennek az érzésnek. Milyen egyszerű, hiszen minden különösebb fejtörés nélkül találtam rá a kulcsra, anélkül jött, hogy egyáltalán gondolkoztam volna rajta. Csak itt mentem az utcán, és tessék ... A dolgokat most látom először a saját valóságukban, rendjükben. Mindén bizonnyal nem én vagyok az egyetlen, aki így, hipp-hopp grabancon ragadhatja az igazságot, csak más továbbmegy és észre sem veszi, mi is történt yecsökkentéséről mondanunk. le kellene — A családok jövedelmi helyzetét persze, nemcsak a családnagyság, hanem a társadalmi hovatartozás és a munka- megosztásban elfoglalt helyük is befolyásolja... — Feltétlenül, hiszen az alacsonyabb képzettséggel, kisebb felelősséggel járó munkát végzőknek a keresete is álacsonyabb, ugyanakkor külön jövedelmi lehetőségekhez is nehezebben jutnak. A kisgyermekeseknek egyéb nehézségeik is vannak; ha sok a gyermek azért, ha fiatal családról van szó, azért, mert az anya többnyire gyesen van. A keresetük is általában alacsony, hiszen pályakezdők. Felmérések tanúsága szerint, a több gyermekesek nálunk természetesnek tartják, hogy három, négy. vagy még több gyermek mellett, állandósulnak a gondok a családban, és a felnőtteknek sok mindenről le kell mondaniuk. Ez is olyan múltbeli „örökség”, mint a többi. Ráadásul indokolatlan és méltánytalan a szűkkeblűség éppen azokkal szemben, akik a legtöbbet teszik a következő generáció létéért. — Nem beszéltünk még a speciális családpolitikáról. — A speciális családpolitika a problémák utólagos megoldásával foglalkozó, komplex családsegítő szolgálat kellene, hogy legyen. Létrejöttek nálunk különböző szakhálózatok, illetőleg juttatási formák; itt több figyelmet fordítanak az állami gondozott fiatalokra, ott az alkoholistákra; az egyik helyen szép eredményei vannak a házi szociális gondozásnak, amott a börtönviseltek utógondozásának; itt nagyszerű nevelési tanácsadók működnek, ám elhanyagolják a rehabilitációt, másutt több szocialista brigád is törődik a mozgássérültekkel, de nincs napközi otthonuk az öregeknek. Ezek az intézmények, hálózatok többnyire egymástól függetlenül működnek és különböző főhatóságok alá tartoznak. A problémák azonban rendszerint összefüggnek, s megoldásuk is összehangolt, szervezett intézkedéseket, komplex családsegítő szolgálatot igényel. Sok, megfelelő szakképzettséggel, emberismerettel, tapintattal és türelemmel rendelkező munkatárssal, aki illetéktelen beavatkozás és erőszak i nélkül képes rávezetni az érdekelt családokat az igényesebb életvitelre, s arra, hogy egyre kevésbé szoruljanak külső segítségre. Nyíri Éva Kiscicátől az oroszlánig - Plasztikára vár a dobermann Ahol paci a páciens A váróban egy nyuszi, hatalmas fülei alól laposakat pislant, látszik rajta, hogy beteg. Majd megérkezik — természetesen gazdája kíséretében — egy kacsa, amelyik, mint kiderül: egy idő óta nem tud tojni. Az orvos intézkedik, gyorsan készítik az/ injekciót a tapsifüles számára, míg sorstársa gyanútlanul várakozik. A helyszín: az egri állatkórház, ahol természetesen a fent említetteken kívül sokkal súlyosabb esetekkel is foglalkoznak. Dr. Csókái Csaba vezető szakállatorvos készséggel mutatja be a sajátos ispotályt. — Az 1970 óta működő állatkórház forgalma rendkívül erőteljesen fejlődött, így az ötödik ötéves tervidőszakban már a bővítések is szükségessé váltak — mondja. — Jelenleg 12 nagy és tíz kis férőhellyel rendelkezünk. A munkánk növekedésére jellemző, hogy míg az indulás évében az összbete- geink száma alig haladta túl a háromszázat, addig 1980-' ban már 2391 állat gyógyításával foglalkoztunk. — Melyek a leggyakrabban előforduló esetek? — A kórházi betegek kétharmad része haszonállat, többségében szarvasmarha, kisebb részt ló. A szarvas- marhák ötven százaléka „szülészeti”, negyven százaléka sebészeti, tíz százaléka belgyógyászati problémákkal kerül felvételre. A szülésze.Ajándék lónak ne nézd a fogát!” után azonban bárki megteheti ezt. fiatf fogászati rendelés kedvtelésből tartanak — szintén külön műtőjük van, a méretükhöz alkalmazkodó berendezésekkel. De nézzük csak: milyen állatok gyógyultak már itt a szakértő kezelések után? A legtöbb, mintegy 80 százalék — a hobbitartásból származó beteg — kutya, 15 százalék macska, s öt százalékot tesz ki az egyéb fajták kategóriája; mint például: papagáj, nyúl, teknősbéka, nutria, tengeri malac. Sőt szerepelt már a beutaltak között cirkuszi oroszlán és huszármajom is! — Hogyan került önökhöz az oroszlán és a majom? — A majom négy-öt évvel ezelőtt került beteglistára. im m Utókezelés műtét után: a „szenvedő alany egy magyar tarka”, tó beavatkozások gyakorta császármetszéssel végződnek, de ez ma már szinte rutin- műtétnek számít nálunk is. Negyven-ötven percig tárt. A rekordnak számító műtétnél egy 85 kilogramm súlyú borjút segítettünk a világra. Gyakorta végzünk tőgy-, csülök-, szem-, gyomorműtéteket, sebészeti beavatkozásokat. S nem is akárhogy! A jól felszerelt kórház nagyállat- műtőjében, a hidraulikus gépi vezérlésű műtőasztalt úgy forgatják, billentik, hogy a már előzőleg elkábítótt beteget könnyűszerrel rá fektethessék. A kisebb állatoknak — amelyeket inkább Két lépés között le. Különbözőek vagyunk ... — mosolyodott el. Könnyűnek érezte magát, súlytalannak. Csitt... csatt... — mondogatták a fémkerekek két megállóval távolabb. Ennyi az egész. Fák, házak, emberek vesznek körül anélkül, hogy tudnánk: vagyunk, hogy ráébrednénk létezésünkre, nincs rá hely, idő. Élünk anélkül, hogy valaki is felvilágosítaha minket erről, és ha néha két lépés szünetében ■átvillan rajtunk a felismerés, továbbmegyünk — mélázott. A békés napsütésben a tárgyaknak határozott vonala volt. Fantasztikus, milyen egyszerű minden, ha az embernek nincs módja arra, hogy belenyúljon és összekutyulja a természet szabályait. Az égen galambok köröznek, a háztetőkön macskák járnak és a kutyák az utcán sétálnak. Minden a maga helyén, semmi zűrzavar. A kutya nem tud repülni és a galamb nem eszi meg a macskát, tehál rend van. És én etódig nem láttam át ennek a lényegét. A hirtelen felismerés megdöbbentette, ugyanakkor csodálattal öntötte el. Csitt... csatt... — ismételték a fémkerekek egy megállóval távolabb. (Fotó: Perl Márton) Egy vándorcirkusz szerepelt Egercsehiben, s a porond kedvence megszökött ketrecéből. Mivel ez januárban történt, a körülbelül kétórás kószálás közben erősen megfázott. Három napi kezelés után azonban gyógyultan térhetett vissza a társulathoz. Az oroszlánon viszont nem tudtunk segíteni, mivel az, utolsó pillanatban került hozzánk, így az olasz társulatnak már csak az igazolást adhattuk ki az elhullásról. — Milyen panasszal kerülnek rendelőbe a rászorultak? — A legkülönfélébbekkel. Az ősszel körülbelül 150 kutyabetegünk volt az úgyneOgy éltem, mint egy állat. ] Sodródtam az árral, méltó-] ság nélkül. Ettem, ha éhes, voltam, ittam, ha szomjasésj öleltem, ha kellett. És most! tessék, két lépés között, a] teljes megvilágosodás —só-] hajtott. Tagjaiból elszállt az] erő, csak- állt megbabonáz- va. Nem akart elmozdulni,' hiszen lehet, hogy ez csak] egyszer történik meg vala- ] kivel. És soha többet. Megmagyarázhatatlan gyönyörűség a dolgok igazi súlyát ér- ! zékelni, kívülről .szemlélni > magúnkat, bepillantaná a ? látszat mögé, ha csak egy1 percre is. Tisztának érezte' a testét, bőrén friss szagú ruhát viselt, és nem mert ] elmozdulni onnan. Csitt... csatt... feleseltek j egymással a közeledő villamos fémkerekei. Szilágyi Andor vezett parvo-vírus okozta kutyabetegség miatt. Gyakran találkozunk szopornyi- cás ebekkel, ez a betegség ugyancsak j árván yszerűen szokott jelentkezni. Sok csonttal etetett, bélsárpan- gásban szenvedőkkel,1 bőrbetegeket is gyógyítunk, de je-1 lentős azon kutyák száma,1 amelyeket megelőző védőoltásra hoznak. — Jelenleg milyen „fekvő- betegeik” vannak? — Javaslom, látogassuk meg őket. Már annál is inkább — jóllehet itt hivatalos látogatási idő nincs —) mivel sok gazdi is bejár) hogy megnézze kedvencét, 3 egy-két falat „csemegével”; csokival, cukorral vigasztalja betegségében. A nagy állatok „körtermé-' ben” egy tüdőgyulladással bajlódó ló rágcsálja egykedvűen a friss szénát. A kórlapján feltüntették, hogy reggel már csak hőemelkedése volt. Társaságában öt tehén: a már említett betegségekkel. — Hogyan kerülnek a kórházba a „páciensek”? — Speciális _ felépítésű mentőautóval. Évente hat- hétszáz fuvart végzünk. Egy másik teremben több kutyus várja gyógyulását.1 Köztük két dober.mann-kö- lyök, amelyeknek ugyan még nem fáj semmi, pusztán 'a divatnak hódolva fülplasztikára, valamint farokcsonkításra várnak, Hamarosan sor kerül rájuk.' S a többi „szobatárs” is rövidesen saját megszokott kutyaóljából vonyíthatja a hold felé: kutya bajom! Kis Szabó Ervin Vöröskeresztesek versenye . (Tudósítónktól): A Magyar Vöröskereszt centenáriuma és az Ifjúsági Vöröskereszt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából elsősegélynyújtási és csecsemőápolási versenyt rendeztek Hatvanban, a szakmunkásképző intézetben. A versengésben 17 ötfős középiskolai csapat vett részt. A fiatalok már a múlt év őszén megkezdték . felkészülésüket: azóta tart ugyanis az ifjúsági vöröskeresztes szervezetekben az elméleti és gyakorlati képzés, mintegy 900 ifjú részvételével. Az elmúlt hónapok alatt jó szaktudásra tettek szert, ezt bizonyította a mostani izgalmas, szoros verseny, amelynek végeredménye: elsősegélynyújtásban: 1. a Bajza Gimnázium, 2. a szakmunkásképző intézet együttese. Csecsemőápolásban ugyancsak a Bajza Gimnázium csapata végzett az első helyen, megelőzve az új-hatvani gimnázium gárdáját, ök képviselik majd Hatvant az ifjú vörös- keresztesek megyei versenyén. Ködmön Ferenc
