Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

ABA5ÁRI KRÓNIKA A kapásház titkai Az avatóünnepségen bőke­zűen hant simogató óara­nyával a tavaszba kora- nyarat varázsló Nap. Fi­gyeltem a közönséget, hall­gattam az ó.j állandó kiállí­tás rendezőinek — a szín­vonalas munka Szabó Já­nos Győző és dr, Löffler Erzsébet tudományos mun­katársak érdeme — tárlat- vezetését. s közben semmi­vé foszlott a jelen, mert a bemutatott tárgyak és esz­közök rég porladó elődeink világába kalauzoltak. Élet­re kelt századok messzesé­gébe. ., A honfoglalás idején büsz­ke nemzetség tagjai teleped­tek meg itt. Királyt is adtak á magyar trónnak, s sokak áltál szeretett, s a még töb­bek gyűlöletével üldözött Aba Sámuelt. Azt a kemény- aka­ratú férfiút, akinek tudatá­ban felzsongtak a megtaga­dott. a pogány vallás bűvö- letes dalai, felidézve a haj­dani egyenlőséget, a szélfút­ta sztyeppék szabadság illú­zióját. * r Vesznie kel lelt, eleve ku­darcra ítélt kísérlete — a történelem kormánykerekét hosszú távra nem lehet visz- szafordítani — elbukott, s ellenségei a vesztes ménfői ütközet utón könyörtelenül végeztek vele. Ä nép azon­ban nem feledte, s csillag­vert. sámánokat sugalló es­téken történeteket szőtt. róla. A szerencsétlen sorsú ural­kodónak a bajvívások szü- neleiben építő, teremtő te­vékenységre is futotta idejé­ből. övéire is gondolva ala­pította meg 1042-ben azt a monostort, amely állítólag egészen a mohácsi csatavesz­tést követő évtizedekig ál­lott fenn. Ide temetkeztek az egymást váltó, ezernyi tit- kukró! már mit sem valló nemzedékek tagjai. Vajon kik ^ehettek, minek' örültek, mi­től borzongtak azok. akiknek tetemét az egyik helyiségben (felállított két sírkő fedte. Ezt már aligha deríti ki valaki, hiszen a kincsre szomjúhozó rablók szétszórták az isme­retlen nagyurak maradvá- nvait. Ettől függetlenül a le­letek országos kuriózumnak számítanak, méghozzá ritka voltuk miatt. Mert ma, 14-én, pénte­ken, a megnyitó napján 19 órakor fáklyás felvonulás lesz, 20 órakor ünnepi be­széd, 20,15-kor pedig „Egy ágon, egy kenyéren” címmel a Kormorán együttes szabad­téri hangversenye és utcabál. Az pedig igen zajos mulat­ság, és a környékből összese- reglett tizen- és huszonéve­sek nem engedik el egyha­mar a zenészeket. És holnap már reggel nyolc órától változatos programot ígér a műsorfüzet. Szomba­ton lesz az Edzett ifjúság napja, vasárnap a Gyerme­kek napja, hétfőn 'az Ifjú­munkások napja, kedden a Művelt ifjúságért nap. szer­da a Propagandisták napja, csütörtökön az Internaciona­OMmkm 1981. aprfWs vásár sav A szőlőművelés még az el­ső Árpádok idején meghono­sodott, s egyre terebélyese­dő hagyománnyá vált. Talán azért is. mert ez a gyümölcs­fajta kis területen is hozott annyit, amennyi elég volt egy család eltartásához. Így aztán a sok-sok fortély apá­ról. fiúra öröklődött. Mennyire nagyra tarthat­ták, félthették ezek a szor­gos emberek szerszámaikat Erre utal az js, hogy a ré­gészek megtaláltak egy vas­ból készített kollekciót, amit aggódó gazdája valószínűleg a tizenhatodik század során rejtett el. a mindenre sze- met vető, a mindén fellel- hetőt elrabló török hordák­tól. Ai nagy hírű Abák csilla­ga 1522-ben végleg lehanyat­lott, magvaszakadt ennek a tündökletes nációnak A sors megkímélte őket attól, hogy esetleges leszármazottaik lé­tükért vívjanak változó ki­menetelű ütközeteket a török berendezkedés százöt eszten­deje alatt. A historikusok ál­tal meg nem nevezett lakos­ság azonban szenvedések re­gimentjéből kapott ízelítőt. Az oklevelek a legvandá­labbnak a hatvani Olaj Bé­get minősítik, a legemberte­lenebbnek. aki 1H70 és 1B87 között bizonyította. hogy haszonleséséhez egv diktátor vandalizmusa társult. Aki tehette futott, mene­kült a vész elől. Meerendí- töen szép gesztu, lehetett az egykori szőlőművestől, hogy nem vagyontárgyait óvta. ha­nem munkaeszközeit rejtette a föld mélyébe. Létezik ennél szebb, meg- kapóbb tulajdonság? Mek­kora hit lobogott benne, hi­szen visszatérést remélt, ve­rejtékkel szentesített napo­kat. Csoda-e, ha számomra ezek a metszöollók, ollóké­sek értékesebbnek tűnnek bármilyen pompázatos ezüst vagy arany ötvösremeknél. 2 Mindegyik vitrin érdekes­ségek sorát kínálja, s idő­lizmus napja, mához egy hét­re Űttörők napja és szomba­ton a Zárónap. De még va­sárnap i.s lesz egy Ráadás­nap, amikor pl. kispályás te­remfoci-bajnokságot rendez­nek. Erről is külön rajzos meghívó tájékoztatja az ér­deklődőket. A bal felső sa­rokban a koronás Lear ki­rály és egy agg díjbirkózó kocog egymás felé, mind- kettejük lábán stopplis csu­ka. közöttük egy nagy pettyes labda. A szöveg pedig a kö­vetkező: 1979. szept. 23-án 10,30-tól SZÍNÉSZEK— ÖREGFIUK közreműködésé­vel válogatott négyestornát rendezünk. Helyszín: Vasas SC. sportcsarnok (XIII. Fáy u. 58.). Részt vevő csapatok: Vasas SC öregfiúk labdarú­gócsapata — József Attila Színház „válogatottja” — Víg­színház „válogatottja” — KISZ XIII. kér. Biz. „válo- gntotl ja". Miközben a tanár ezeket a különböző színű cédulákat böngészi, s azon tűnődik, hogy szép, szép, de túlságo­san zsúfolt ez a program. rendben haladva a távoli múltból a közelebbibe kísér bennünket valamennyi gond­dal összeválogatott relikvia. Elűzték a hatvani szand­zsák martalócaít, s a semmi­ből kellett életet kelteni a Sálhegy alján. Üj földesurak jöttek, akik csak névben különböztek a hajdaniaktól, mert hozzájuk hasonlóan csak arra töreked­tek. hogy minél többet, saj­toljanak ki az elnyomottak­ból. Az elnéptelenedett tel­kekre jobbágynak Gömör. Hont és Zólyom megyékből hoztak parasztokat. Ezek az emberek tisztelték és tovább­fejlesztették egykori elődeik rangos hagyatékát. Hamar talpraesett szakemberekké váltak, akik öntudatért sem mentek a szomszédba. Elter­jedt a majorsági gazdálko­dás. a birtokosok mind na­gyobb földdarabra óhajtot­tak szert tenni, természetesen azok rovására, akik nap mint nap létfenntartásukért küzdöttek meg. ök azonban nem adták fel, nem hátráltak meg. csak ak­kor, ha más megoldás már nem létezett. A visszafojtott indulat azonban bennük égett, s mihelyt lehetőségük adódott rá, újabb akciókba kezdtek. Sanyargatóik elein­te fennhéiázóak voltak, ké­sőbb. ha dühöngve is. de csak engedtek, s a hosszú évtize­deken át kivívott sikerek még edzettebbé tették az egymást követő nemzedéke­ket. 3 A tragédia előszelét, még nem érzékelték, pedig a sző­lő legnagyobb ellensége a filoxéra. 1873-ban már elér­te Dél-Magyarországot, s 1884-ben betört Heves me­gyébe |.s. Eleinte teljes lett a pánik, mert semmit sem tudtak tenni ellene, minden védekezésforma kudarccal zárult. Végül aztán rájöttek, hogy kiutat csak az ellenálló fajták telepítése jelenthet. Ezért elfeledték keserűségü­ket. s vállalták a többlet­munkát, tehették, hiszen a határt nem ismerő szorga­lom már ezredéve gyökeret vert őseikben. Azokban, aki­től sokat ígérnek, s meg tudják-e valósítani, bírják-e szuflával. egyáltalán lehet­séges-e tíz napon át egyen­letes szinten tartani az ér­deklődést — míg ezen tűnő­dik, váratlanul megszólal a felesége. — Te. most jut eszembe! Amíg a kórházban voltál, felszólt Kardosné, hogy te meghívtad őket estére, mert a sítúrát akarjátok megbe­szélni. Meg hogy Annáék is jönnek. A tanár először nem érti, rövid gondolkodás után mondja. — Hát, hogy meghívtam, ez talán túlzás, de tényleg volt róla szó. Reggel mond­ta, hogy össze kellene jön­nünk és én ráhagytam. De mintha arról lett volna szó, hogy mi menjünk fel egy teára. És akkor Annáéknak is szól. Persze! Én azokkal nem találkoztam, nem hív­hattam meg őket. — Na. mindegy, hát vagy ők jönnek, vagy mi megyünk, ezt még meg tudjuk beszél­ni. Most mindenesetre men­jünk a KÖZÉRT-be, mert vacsorához fánkot akar csi­nálni a dédi. És annak rhég kelni is kell. ÁBRAHÁM ISTVÁN ÖT­VENKÉT ÉVES LÁNG­GYÁRI ÜZEMVEZETŐ öt óra előtt öt perccel szélesen gesztikulálva számol be la­kásszerző akciójáról a panel­ház autó<j közönsége előtt. ZB-s sárga Wartburgjával alig tíz perce állt be a par­kolóba. s most már éppen azt meséli, hogy mit szólt a gyár párttitkára, amikor ő elmondta a lakásügyi hiva­talnok és felesége között le­zajlón párbeszédet. — Hohó, barátom, hát nem addig wwi az! — mondja diadalmasan Abra+iar» —, két nem óhajtottak feledni, akiknek életéről legendákat szőttek esti borozgatásaik al­kalmával, amikor a Hold ezüstje rajzolta ki a Sárhegy mélykék tömbjét. A kicsiny épületet mint­egy kétszáz esztendeje emel­te egy iparos, akinek egy kis szőlőterület k jutott, ezért a vályogfalú, nádtetős, a világ­ra tenyérnyi ablakszemekkel hunyorgó mini ház alatt pin­cét is vágatott Örömeit és bánatát nem jegyezte fel senki, jogos háborgásaiban, teremtő indulataiban nem osztozhatunk vele. mert nem ismerjük őket, de a konyhai felszerelések és az egyik szo­ba berendezési tárgyai köz­vetve róla. s laszármazottai- nak életéről is vallanak. Az egyik tárlóban viszont a jelen köszön vissza a múlt­nak. Néhány kifejező adat érzékelteti a több mint ezer tagot foglalkoztató Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet országos szinten is számottevő eredményeit. Többek között azt. hogy évente 5—fi millió oltványt állítanak elő itt. kivíva ma­guknak ezzel a hazai első­séget. Az üvegekben ott dísz- lenek a márkás borok, tanús­kodva arról, hogy az abasá- riak őseikben a konok tar­tást, a folytonos újrakezdés bátorságát, tisztelték a leg­inkább Létalapjukat fenye­gették a vi.sontai bánya ki­sajátításai. legértékesebb te­rületeiket vesztetlek el így. A szövetkezet mégsem oszlott fel. az emberek mégsem mondtak búcsút az. Abák földjének. Panaszkodás, fe­lesleges jeremiádok helvett inkább összefogtak, s meg­hódították a Sárhegvet. mit sem törődve a nehézségek­kel. A történelem nagy tanul­ságait egyszerű szavakkal tolmácsolták egymásnak. így vált tudatukban a múlt je­lent kovácsoló és jövőt te­remtő erővé... hát tudtam én. hogy ha ezt elmondom a mi függetlení­tett párttitkárunknak, akkor az nagy balhét fog csinálni! Akkor még valaki nagyon meg fogja ütni a bokáját! Hát hol élünk?! Mindjárt tudtam én. hogy ezt csak a párttitkárnak kell elmonda­ni. Mert ae. már elég nagy ember abban a kerületben! Hohó, barátom! A Láng Gép­gyár! Azért az mégiscsak va­lami! Nem igaz? — Na és?! Mondja már! Mit szólt a párttitkár? — Hát az csak összehúzta a szemét, pedig fiatal ember, talán még negyveaéves sincs, aztán fölemelte a telefon- kagylót, és mindjárt a kerü­leti tanácselnököt kérte! An­nak aztán elmagyarázta, hogy ki vagyok én, hogy hány éve dolgozom a gyárban, ilyen meg ilyen beosztásban, hány éve vagyok párttag —, meg azt is. hogy kikkel szórakoz­zon a lakásügyi osztály! Azt mondja: Ide figyelj, elnök elvtárs! Szeretnék én talál­kozni azzal a te lakásügyi előadóddal! Megnézném én azt magamnak! — Aztán azt mondja: Na jól van. ezt majd megbeszéljük máskor. Itt van nálam Ábrahám eívtárs. Most csak azt mondd meg. hogy van-e nektek ilyen meg ilyen lakásotok. Rendben van, akkor azt mi kapjuk meg. De még ma! Odame­gyek és megnézem. És küldd oda velem az osztályvezetőt is! Ezt a mondatot már a ta­nár házaspár is hallja, s mert a dédi színes előadásában értesültek az előzményekről, most érdeklődve állnak a hallgatóság közé. (Votyteet-fwk.) Fórum Kérdezni tudni kell. Ez az újságírás ábécéje. De nem csupán az. újságírásé, az, élet dolgaiban való helyes tájé­kozódásé is. Az elmúlt hét külpolitikai fóruma azt bizo. nyitotta, hogy a magyar te­levízió nézői tudnak jól kér­dezni. Baló Györgyhöz, a műsor vezetőjéhez olyan kérdések érkeztek, amelyek egyrészt arról tanúskodnak, hogy a fórum „civil” részt­vevői a külpolitika lénvesi folyamatait jól. helvesen ér­zékelték. Kialakított érték­rendjük aránvaiban meg­egyezik a valóságos világban zajló folyamatok fontossági, sorrendiségi arányaival, s ez nem kis dolog. Másrészt azt bizonyították — s ez bizony (valljuk be) sokaknak, sokunknak még ma is furcsa —. hogy az em­berek a legkényesebb kér­déseket is egyenesen, célra­törően teszik fel. Bárcsak mirfdenik válaszról is ugyanezt lehetett volna el­mondani. Egyszóval a csütörtöki kül­politikai kérdezz-felelekje is kitűnő bizonyítéka volt. hogy * televízió hosszú éveken át folytatott nyílt fórumai na­gyon fontos láncszemei an­nak a nyitott politikának, amelyet oly következetesen folytat együtt az egész or­szág. Az adásnak nyugodtan lehetett volna az az alcíme is, hogy: mindenki (demokra­tikus) iskolája. (szigethy) A bábu Közhelynek tűnik, de a magyar filmszakemberek. sajnos, igen sűrűn megfeled­keznek arról, hogy az igazi siker . aranyfedezete a szín­vonalasan megírt forgató- könyv. Ez különösképp ak­kor lesz remekbe metszett, ha igazán nagy író valame­lyik kiemelkedő művére épül. Érvényesülhetnek a meste­rien megírt párbeszédek, csorbítatlan maradhat az al­kotó eszme- és formavilága, háborítatlan hangulatterem­tő varázsa, életteli ízeikkel bűvölhetnek el a valóságból mintázott karakterei. Erről a magvas igazságról a legutóbb A bábu című len­gyel filmsorozat győzött meg bennünket: Boleslaw Prus regényének átdolgozását a 2. adón láthatták a tévénézők. A két forgatókönyvíró, Alek- sander Scibor-Rylski ésJad- wyga Wojtyllo szerényen, háttérbe vonult, s . hagyta „dolgozni” mindazokat az értékeket, amelyek világhí­rűvé tették az író munkás­ságát. Ilyen tisztelettel köze­lített a műhöz Rysard Bér rendező, valamint a poézisre hangoló Andrzej Kurylewicz zeneszerző és Jacek Korcelli operatőr, aki szinte lírikus adottságával hívta fel ma­gára a figyelmet. A tehetsé­ges színészek érezték a fel­adat súlyát, s képességeik legjavát adva tették sokáig emlékezetessé ezt a tévépro­dukciót. Ezek után önként is adó­dik a kérdés: miért járnak külön úton magyar . filmje­ink egy részének rendezői, akik ráadásul túlságosan me­részen és teljesen indokolat­lanul többször a forgató­könyvíró szerepkörét is ma­gabiztosan vállalják. Nem jut eszükbe az egymást kö­A Megyei Könyvtár olva­sótermében április 21-én, kedden a Gárdonyi Géza Társaság által meghívott Egyetemi Színpad előadó- művészeit láthatják az ér­deklődök. Dsida Jenő, a kü­lönös hangú, világú költő verseiből hallhatnak összeál­lítást. Az emlék műsor fel­mutatja ennek a kevéssé is­mert életműnek a kincseit, s a kortársak szemével i.s lát­tatja a művész, alakját, Med- tkgy Endre irodalomtörténész vető nemzedékek regiment- nyi tapasztalatát summázó mondás, miszerint: a jó pap is holtig tanul. Tegyük hozzá: Prustól kü. Ionosképp érdemes. .. (pécsi) Bódik . . . Lehet, hogy csak nekem voltak ismerősek azok a rán­cok Bódi elvtárs meggyötört arcán? A komor tekintet, a mosolytalan. keserű száj? Nem hiszem... Mint ahoav azt sem. miszerint a bódi etvtársak csak egy korszak­nak. az ötvenes éveknek let­tek volna kizárólagos figu­rái. A péntek esti Déry— Makk alkotásban, a cseh Jozef Kroner által megfor­mált alak közöttünk él. ve­lünk — esetleg épp az esz­tergapadunk. vagy íróaszta­lunk mellett — dolgozik és zsörtölődik. Mert ő mindig dohog, mindig füstölög. Be­húzott nyakkal siet el mel­lettünk. s ha véletlenül meg­szólít, akkor zavartan pillan­tunk körbe, látja-e valaki, hogy szóba álltam ezzel a... Ha meghív a lakására bará­ti beszélgetésre, akkor zavar­tan térünk ki a szíves invi­tálás elől. Látjuk, amint vé­gigsiet az udvaron a viharos szélben és kárörömmel zár­juk be előtte az ajtót, hadd fázzon még egy kicsit, ö kí­nos a főnökének, kellemet­len a kollégáinak és nem okoz örömet a feleségének sem. Amikor tudomást szer­zünk arról, hogy gyakran gyötrik fej görcsök, meg­könnyebbülten sóhajtunk fel, hát ez a baj, ezért ilyen ki- állhatatlan, elviselhetetlen,' kényelmetlen ember. ..Fejfá­jós!” Pedig a bódiknak nem ez a bajuk. Ök a közösségért aggódnak, morognak állan­dóan, Nem a maguk javára,' társaikért olyanok, amilye­nek. Annak a tisztaságesz­ménynek a bajnokai, amit lehetetlen megvalósítani. Csak leírható könyvekben, és kimondható jelszavakban. Mert emberek vagyunk és nem maradhatunk tiszták. Ha akarjuk, ha nem, a föl^i lét beszennyez. S ettől nem menthet meg minket a bó- dik erőfeszítése sem. Kikö­zösítve. egyedül őrzik eré­nyeinket, mint egy rozsda­foltos fehérneműt. És kudar­caik miatt néha feltör tor­kukból a zokogás... (szilágyi) A jövő hét televíziós mű­sorából kedden a második műsorban 20 óra 40 perckor kezdődő Déry Tibor azonos című művéből Makk Károly készítette Philemon és Bau­cis tartalmas szórakozást ígér a nézőknek. Másnap, szerdán 21 óra 40 perckor jelentkezik a Televízió iro­dalmi folyóirata, a Szép szó. Csütörtökön a második prog­ramon folytatódik a Dómján Edit-sorozat. Ezúttal a Cso­dálatos Vargáné című tévé­játékot sugározzák. A Frede- rico Garcia Lorca színdarab­jából adaptált művet Kende Márta rendezte. Szombaton indul egy újabb alkotói so­rozat, amely Makk Károly művészetével foglalkozik. A 22 óra 25 perckor kezdődő magyar film címe a 9-es kórterem. Vasárnap 8 óra után 5 perckor tekinthetik meg a nézők a Közjáték Vichyben című tévéjátékot, amely Arthur Miller drámá­jából készült, rendezője Haj- dúfy Miklós. bevezető szavakat is mond: vázolja Dsida sorsának for­dulópontjait. A költő 'el tá­rna dósa című bemutatói Bu­dai Ilona népdalénekes szí­nesíti A közönséget este hét órára várják. A IIo Si Minh Tanárkép­ző Főiskola pinceklubjában aznap Uiassy József költővel találkozhatnak a versbará­tok. A tájegységünkről el­származott poéta egyike av mai Kteratúra legizgalma^j sa-bb egyéniségeinek. Pécsi István Irodalmi estek Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents